Nógrád Megyei Hírlap, 2005. február (16. évfolyam, 26-49. szám
2005-02-03 / 28. szám
4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap P F 9 6 2005. FEBRUÁR 3., CSÜTÖRTÖK A Hírlap postájából APf. 96 - A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Kilencvenöt évesen Krecsák Pálné 1910. augusztus 10-én Homokterenyén született. Árvaként élt, mivel szülei elhaltak. Az iskola mellett libapásztorként és summásként tevékenykedett. Később férjhez ment egy bányászhoz, Mizseren dolgozott, két gyermeket szült, akik szintén meghaltak, hasonlóan a férje is. Nehéz éveket élt meg, mivel 1944-ben Homokterenyén a saját lakásában a háborúból ott maradt lőszer felrobbant, így semmi nélkül maradt. Elhatározta, hogy elhelyezkedik a mizserfai idősotthonban, ahol már lassan 15 éve él. Mikor bekerült, az otthon kertjében dolgozott, mikor milyen munka volt. A régi időben 70 fős volt az otthon, ez évben már 147 ember él itt sokkal jobb körülmények között. Az otthonban igen finom, ízletes ételeket készítenek, bőséges adagot kapnak a lakók - mondja. - Jó minden, csak az emberek tudata más, mint régen volt. Hárman vagyunk egy szobában. Szoktam olvasgatni, mivel az otthonba különböző híranyagok is járnak. A szememet operálták, de jól látok, hála istennek, más bajom nincs. Az én nevemben meg szeretném köszönni az otthon igazgatójának, Serfőző Tamásnak, a vezetőknek, nővéreknek, valameny- nyi dolgozónak, lakótársaimnak jóságukat, amelyben részesítettek. T. L A mentősökről A napokban sajnos, én is a kórházban voltam. A mizserfai otthon lakója vagyok. Heten voltunk a mentőkocsiban különböző községekből, Ceredről, Mátranovákról és MizserfáróL Azt a szeretetet, amit kaptunk a mentőstől, leírni nem tudom. Csupa szív, lélek. Minden segítséget megadnak, legyen az az autóba való beszáll4s, vagy a kiszállás, orvosi kezeléshez készségesen segítettek, csak a jóság áradt belőlük. Ugyanakkor útközben azt tapasztaltam, hogy az utakon az autók nem részesítik előnybe a mentőkocsikat, pedig ezek azért vannak, hogy a betegek minél előbb orvosoldioz jussanak kezelésre. Társaimmal együtt kérjük az autótulajdonosokat, adják meg az elsőbbséget a mentősöknek, ez adott esetben életet menthet. Gondoljanak arra, hogy ők is lehetnek betegek, akit éppen visznek a kórházba. A mizserfai otthon lakói jó egészséget, boldogságot kívánnak valamennyi mentősnek, akik aktívan tevékenykednek az emberek egészsége, gyógyítása érdekében. takács lajosné Természetvédelem a határ mentén Ipolytarnóc kiemelt helyet kap a magyar-szlovák együttműködésben A Heves megyei Felsőtárkányban tartottak tegnap sajtótájékoztatót a magyar-szlovák határ mentének természetvédelmi fejlesztéseiről a Nógrád megye területének nagy részén is hatósági jogkört ellátó, illetve országos jelentőségű védett területeket kezelő Bükki Nemzeti Park, a szaktárca és a kivitelezésbe bevont cég képviselői. A nemzeti park igazgatója, Duska József, Dudás György igazgatóhelyettes, valamint Haraszthy László, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium helyettes államtitkára és Galovicz Mihály programengedélyező igazgató a VÁTI Kht. képviseletében vett részt a fórummal egybekötött rendezvényen. Amint a sajtóanyagból kiderül, 2004-ben a Bükki Nemzeti Park igazgatóságának két fejlesztési projektje nyert támogatást az Európai Unió által meghirdetett „Helyi kezdeményezéseken alapuló környezet- és természetvédelem a szlovák-magyar határ mentén” című Phare CBC-programban. A fejlesztések célja a szlovák-magyar határ két oldalán történő természetvédelmi fejlesztések ösz- szehangolása és a megvalósító szervezetek közötti együttműködés erősítése. A két projekt összköltsége 190 millió forint, melyből a Phare-pályázatokon elnyert támogatás összesen 171 milliót tesz ki. A fennmaradó 19 millió forintot a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium bocsátja a nemzeti park rendelkezésére. A projekt az észak-magyarországi statisztikai régió összehangolt és integrált természetvédelmi, ökológiai és ökoturisztikai fejlesztési stratégiája, programja, fejlesztési akcióterve. Az alapdokumentumok első részlete a leendő fejlesztések koncepcionális hátterét ismerteti, míg a második fele a konkrét projektelemekkel foglalkozik. A természeti erőforrások védelme és hasznosítása során különösen fontos a területi folytonosság figyelembevétele, ezért - az illetékes szlovákiai természet- védelmi társintézmény bevonásával - a szlovákiai oldalon található védett természeti területeket is figyelembe kell venni a fejlesztési alapdokumentumok kidolgozásánál. A projektpartner tükörprojektet valósít meg Szlovákia területén; a két projekt tartalma kiegészíti egymást. A projektben foglalt alapdokumentumok elkészítését kutatás előzi meg. Ilyen a terepi adatfelvételezés, valamint az űrfelvételek kiértékelése. A projekt zárásaként marketinganyagok készülnek, így információs kiadvány, térkép megjelentetése várható és az adatok felkerülnek az Internetre is. A projekt során összesen hat alkalommal kerül megrendezésre konferencia és a workshop a magyar és a szlovák oldalon egyaránt. A projekt megvalósításában magyar oldalon partnerként vesz részt a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola. A program másik része a természetvédelmi monitoring rendszer kialakítása, élőhely, tanösvény és bemutatóközpont fejlesztése a magyar-szlovák határrégióban. Ezen projekt három intézkedést tartalmaz, egyik fő célja a meglévő természetvédelmi területek állapotának fenntartása, fejlesztése. A védett természeti értékek megőrzése, nyilvántartása és ellenőrzése érdekében egy olyan természetvédelmi monitoring rendszer kialakítására is szükség van, ami kapcsolatot teremt a központi természetvédelmi hivatal és a vidéki központok, illetve a határon túli szlovákiai partner között. A beruházás további célja az egyes természetvédelmi területek kezelése, állapotmegőrzése, fejlesztése, amely a környezeti állapotok javításával a biológiai sokszínűség megőrzése mellett turisztikailag is vonzóvá teszi a tájegységeket. A területek kezelését segítő gépek, eszközök és berendezések kerülnek beszerzésre. A projekt harmadik célja az ipolytarnóci bemutatóközpont fejlesztése, a helyi természet- védelmi értékeket bemutató információs kiadványok elkészítése, terjesztése és konferenciák, workshopok szervezésével is. A projekt várható befejezése 2005. augusztus 31. A projekt által megvalósulandó fejlesztések megalapozz a Bükki Nemzeti Park további fejlesztési elképzeléseit, valamint segítik a régió lakosságával, intézményivel és ci- vü szervezeteivel való szorosabb együttműködést. Egy tehetséges fiatalról Tisztelt Szerkesztőség! Vajon tudják-e, hogyan lesz az újságíró-palántából „versmondóbajnok”, majd kamasz író, akinek az egyik regényéből egy rövid részlet épp karácsony előtt jelent meg egy bizonyos antológiában? Néhány éve egy csapat gyerekkel látogattuk meg a Nógrád Megyei Hírlap szerkesztőségét, hogy megismerkedhessünk az újságírás kulissza- titkaival, s tudásunkat kamatoztathassuk a saját iskolai újságunk, a diákok kedvence, a Diákpanoráma szerkesztése, írása során. Akkor nagyon kedvesen fogadták kis társaságunkat, készségesen válaszoltak a gyerekek kérdéseire és mutatták meg a szerkesztőséget. Már akkor a csapat, a „szerkesztőségünk” oszlopos tagja volt a fiú, aki pár évvel később megnyerte az Arany János nevével fémjelzett versmondóverseny megyei döntőjét. Azóta persze sok minden történt, s ma ez a fiú, Orosz Gergely 10. osztályos Pásztón, a gimnáziumban. Két regénye - saját meghatározása alapján: fantasztikus ifjúsági krimi - van készen, s a harmadikat is hamarosan befejezi. A második könyvből (A Balatoni Banda) - amint már említettem - karácsony előtt jelent meg egy rövid történet. Magyar szakos tanárként talán van némi szakmai rálátásom, s mondhatom, tanulságos és élvezetes műről van szó. Most azon dolgozunk, hogy minél többen megismerjék a nevét a szülőföldjén, s még azon is túl ennek a fiatal tehetségnek. Mecénásokat is keresünk, akik pártolnák, támogatnák, segítenék, hogy - a fiatalok nagy örömére - minél előbb önálló kötettel is megörvendeztethessen bennünket. Ebben kérem az önök segítségét! Amennyiben úgy gondolják, kérem, közöljék le a mellékelt kis írásomat az újságban. Ezzel nagy hálára köteleznek, s egyben hozzájárulnak talán egyéletpálya elindulásához. Úgy legyen! Köszönettel: BRUNDA MÁRIA Tisztelt Szerkesztőség! Mostanában elég sok rosszat és problémát lehet hallani az emberektől és a médiából a kórházakkal kapcsolatosan. Én ezeket szeretném megcáfolni saját tapasztalatom alapján. 2004. november 23-tól november 30-ig feküdtem a salgótarjáni Szent Lázár Megyei Kórház bel 2. osztályán. Nagyon súlyos állapotban szállított a mentő az SZTK belgyógyászati osztályára, ahonnan nagyon alapos vizsgálat után dr. Sasváry Erzsébet főorvosnő azonnal átutalt a sürgősségi osztályra. Mire a betegágyra kerültem, nagyon sok kézen és vizsgálaton estem át. Köszönettel és tisztelettel adózom a doktornőktől, az ápolóktól, a betegszállítóktól fogva az összes dolgozónak, amilyen korrekten és kedves figyelmességgel bántak velem. Mikor meg felkerültem az osztályra, ahol eltöltöt- tem nyolc napot, azt meg szavakba sem lehet önteni, amilyen kezelést és ellátást én ott kaptam. A nővéreket külön kiemelve el kell mondanom, hogy éjjelnappal áldozatkészen és kedves, mosolygós arccal állnak a betegek segítésére. Külön köszönet dr. Laczkó Katalin orvosnőnek és dr. Végh György főorvos úrnak, akik minden tudásukat bevetve, kedvesen és odafigyeléssel gyógyítják a betegeket. Jól tudom, hogy ez a hivatásuk, ők erre esküt tettek, de azért kell, hogy ezt igenis olvassák sokan, mert egy forint nem sok, annyi hálapénzt nem fogadtak el tőlem. Igenis nálam is ott volt a hálapénz, de ahogyan már a szobatársaim is jelezték, hogy nem fogadják el, ez így is történt. Még egyszer és végezetül köszönet a salgótarjáni kórház bel 2-es osztálya minden egyes dolgozójának. __________________________TALPAS TIBORMÉ Z abar Honfoglalókról A közelmúltban tartottak a mizserfai idősek otthonában a honfoglaló magyarokról egy tájékoztatót abból a történelemkönyvből, melyet Dienes István 1972-ben írt Sok-sok történész tanulmányozza a honfoglaló magyarok életét, mind máskép mutatja be, hogy hol éltek eredetileg a magyarok, honnan jöttek, mely családból származtak. Dienes István írja könyvében, hogy finnugor családból származtunk. Baskíriát jelöli meg egykori lakóhelyként, ami a Volga-parti területen feküdt. A mizserfai idősotthonban Dobóczi Beáta műv. osztálymegbízott kérte fel Takács Lajosnét, aki harminc évig volt idegenvezető és jelenleg az otthon lakója az előadás megtartására. Ő Dienes István történész könyvéből tartotta meg a tájékozatót, amit szeretettel fo- gadtak az otthon lakói. ______■ S zakmai összefoglaló A niábafüredi erdészeti és vadgazdálkodási szakképző iskolában február 1-jén tartott tájékoztatóról Dr. Wallendums Árpád, az FVM miniszteri biztosa a sajtótájékoztató bevezetőjében arról szólt, hogy a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium vezetése - mint fenntartó - Gyöngyösön és Mátrafüreden működő két iskolát - az Almásy Pál Mezőgazdasági Szakképző Iskolát, valamint a Vadas Jenő Erdészeti és Vadgazdálkodási Szakképző Iskola és Kollégiumot integrálva július 1-jétől egy közös igazgatás alatt működteti. Az iskola-összevonások általában rossz érzéseket keltenek a környezetben, hiszen gyakran létszámcsökkentésekről, szakok megszüntetéséről szólnak, visz- szafejlesztést hordoznak magukban. Ebben az esetben azonban a fejlődés lehetőségeinek megteremtése a cél: a nagyobb gyakorlóterület kialakítása, új szakok indítása, az akkreditált felsőfokú szakképzés bevezetése, a technikusképzés bővítése, a felnőttképzés összefogása, ki- terjesztése a régió egészére, a szakmai képzések területeinek szélesítése, a szaktanácsadás helyi feladatainak ellátása, az erdei iskolák szakmai munkájának segítése. Alapvetően marad a hagyományos erdőgazdasági, mezőgazda- sági és vadgazdálkodási oktatás, ezeken belül kiemelt területként az agrár közgazdasági feladatokra történő felkészítés. A szakképzést kiegészítjük a környezetvédelem, a természeti erőforrások hasznosításának témaköreivel, a kertészeten belül a tájkörzetre jellemző és itt szükséges dísznövénytermesztés, szőlőtermesztés, gyümölcs- termesztés, borászati ismeretek oktatásával. A Gyöngyös környéki borkultúra, a Mátra természeti értékeinek hasznosítása ugyancsak további feladatokat jelent. így pl. rövid idő alatt indítani szeretnénk először a felnőttképzésben a vincellérképzést, a falusi vendéglátásra történő felkészítést, továbbá megszervezni a helyi lakosság kiegészítő jövedelemszerzését lehetővé tévő termékek, az erdők hasznosításának bővítését szolgáló tanfolyamokat. Mindent megteszünk azért, hogy az integrált intézményben végzetteket hozzásegítsük ahhoz, hogy magabiztosan mozogjanak és egyéni, családi, nemzeti értelemben is jól érvényesüljenek az európai uniós terepeken. Az ifjúsági oktatás, a felnőtt- képzés, a szakmai tanácsadás komplex rendszere csak akkor valósítható meg, ha az intézmény valóban felkészül a multifunkcionális vidéki szemlélet- mód kialakítására, feladatainak ellátására. Mindezekhez további fejlesztésre, nagyobb gyakorlótérre, bővülő hazai és nemzetközi kapcsolatokra, szakmailag megalapozott tudományos munkára van szükség. A Károly Róbert Főiskolával - a kölcsönös előnyök alapján - az együttműködést minden lehetséges módon tovább bővíteni és fejleszteni szeretnénk. Varga Kálmán, az Almásy Pál Mezőgazdasági Szakképző Iskola igazgatója egyebek mellett szólt arról is, hogy az elmúlt 80 év ünneplésére készülnek 2005. szeptemberétől induló program- sorozattal. A nyolc évtized kialakította a középfokú mezőgazda- sági szakképzés országosan jellegzetes intézményét, „a gyöngyösi műhelyt”. Kiemelte, hogy képzési szerkezetük az érettségit követő technikus szakok: agrár-közgazdasági és áruforgalmi technikus, általános mezőgazdasági technikus. A gyöngyösi főiskolával közösen folytatott felsőfokú szakképzés: mezőgazdasági menedzser-asz- szisztens, agrárkereskedelmi menedzser-asszisztens. Sikeres növényvédelmi és számítástechnikai tanfolyamokat is szerveznek. A két intézmény szakmai-pedagógiai sikerei biztosítékot adnak arra, hogy az integrált tanintézet észak-magyarországi régió jelentős szakképző bázisává váljon. Kristó László, a Vadas Jenő Erdészeti és Vadgazdálkodási Szakképző Iskola megbízott igazgatója rövid történeti áttekintést adott az intézményről. Kiemelte, hogy a magas színvonalú közismereti, szakmai elméleti és gyakorlati képzés feltételei alapvetően rendelkezésre állnak, de folyamatban dísznövénykertészetünk helyzetének stabilizálása, a csemetekert bővítése, tanulmányi erdő- és tanvadászterület megszerzése, ill. kialakítása. Mindezekben együttműködünk bázisgazdaságunkkal, az Egererdő Rt.-vel és Gyöngyös város önkormányzatával. Az oktatott szakmák sok évszázados hagyományrendszerrel bírnak, melyeket összekapcsolunk iskolánk részben önálló életében kialakult, részben az előd- iskoláktól örökölt hagyományaival. Az egyesítésről hozott fenntartói (FVM) döntésben a nagyobb tanulói létszámú, erősebb, a hagyományos szakokat megtartó, egyúttal újabb természet-közeli gazdálkodási szakokkal bővülő iskolakomplexum fennmaradásának, megerősödésének megvalósítási lehetőségét látja. ________________________PR. VASAS JOACHIM igazgatóhelyettes Somoskő vára az országhatárral kettészelt Medves-fennsíkról nézve
