Nógrád Megyei Hírlap, 2005. február (16. évfolyam, 26-49. szám

2005-02-17 / 40. szám

4. OLDAL 2005. FEBRUÁR 17. Hasznos beszélgetés színhelye volt a közelmúltban Salgótarján­ban a nyugdíjas nőklub, ahová a városrészek nyugdíjasközös­ségeiből is jöttek érdeklődők. A vendég Jászberényi Lászlóné, a Nógrád Megyei Nyugdíjfolyósító Igazgatóság vezetője volt, aki a nyugdíjrendszerről, a nyugdíjak alakulásáról adott tájékozta­tást, „kitekintve” az Európai Unió tagországaiba is. Asszonyok a körben Szívesen és szeretettel írok a mátraverebélyi asszonykor tag­jairól. Tizenöt éve alakultunk, nagyrészt idősebb és egyedül élő asszonyokkal. Akkor még hétfőn nem volt a tévében adás, így lett a hétfő a klubnapunk és ez ma is így van. Minden hétfőn összejövünk a mátraverebélyi művelődési házban. Az új évet pezsgővel koccintva köszöntöt­tük, minden szépet és jót kíván­va egymásnak. Vannak állandó programjaink: ünnepeljük a névnapokat, a születésnapokat. Minden évben kirándulunk, a látnivalók mellett a fürdés a cél. Általában a meleg vizű strando­kat látogatjuk, mert az ízületek­re nagyon jó és nagyon sokat használ. Vendégeket is hívunk előadásokat tartani. Főleg az egészségügyről és az irodalmi témákról szólnak az előadások. Kedves vendégünk Sztráda Mária Clevelandből, aki ha Ma­gyarországon jár, szívesen meg­látogatja az asszonykörünket, mert Mátraverebélyhez kötődik, hisz a gyermekkorát itt töltötte. A Clevelandi Magyar Múzeum vezetője és szívesen beszél a múzeumról, annak színességé­ről. Minden évben megtartjuk a nőnapot, ahol kedves vendé­günk, Nagy Attila a polgármes­ter szép köszöntője után, egy- egy szál virággal ajándékozza meg asszonyainkat. Egy kis húsvéti előzetes ün­nepet is tartunk, amikor a férfi klub egy tagja megöntözi az asz- szonyainkat. Tavaly a férfiklub vezetője, Nagy Imre volt a ven­dégünk és két kisfiú az óvodá­ból. Óvó néni vezetésével és fel­készítésével verssel kedvesked­tek, és megöntözték a néniket. Nagyon aranyosak voltak, örül­tünk nekik. Van egy hagyományőrző énekcsoportunk is. Egyszerű asszonyok, de szépen énekel­nek. Kasza Gáborné vezetésével szép sikereket értek el. Nem csak Mátraverebélyben léptek fel a falusi rendezvényeken, de meghívást kaptak a volt szent­kúti és a kisterenyei idősek ott­honába is, ahol nagyon kedve­sen fogadták a régi szép népda­lokat és katonadalokat, mert kö­zel álltak az idős emberek szívé­hez. 2004. május 1-jén a bátonyterenyei uniós rendezvé­nyeken is sikeresen szerepel­tünk. Augusztus 20-án, alkot­mányunk ünnepén köszöntöt­tük az 50 éves házassági évfor­dulójukat ünneplő házaspáro­kat. Hagyományőrző népdalok­kal kedveskedtünk nekik. Idősek napját is tartunk, ahol a férjek is meghívott vendégek voltak. Hangulatos, szépen terí­tett asztalokkal és finom ebéd­del várja a meghívott vendégein­ket, asszonyainkat a vezetőség. Kórházban volt betegtársainkat meglátogatjuk, érezzék, hogy fontosak nekünk, figyelünk rá­juk. Jön a Mikulás kedves aján­dékkal, vidámsággal, a kará­csony gyönyörű .ünnepe kicsit előrehozva. Karácsonyi éneke­ket énekelünk. Ünnepi hangulat van, szaloncukrot adunk aján­dékba, aminek mindenki meg­örül. Nagyon sok mindent csiná­lunk még, amit leírni nagyon hosszú volna. Szeretünk együtt lenni, örül­ni egymásnak és reméljük, még sokáig így lesz. _________________________ZAGYI LÁSZLÓMÉ a z asszonykor vezetője Nyugdíjasok az Sem a magyar, sem más tagországok nyugdíj- rendszerét nem befolyásolja az Európai Unió, hi­szen a közösségnek nincs egységes nyugdíjrendsze­re. A nyugdíjasok abban az országban kapják ellátá­sukat, ahol arra jogosultságot szereztek. Természe­tesen a csatlakozás lehetőséget ad arra, hogy az ál­lampolgárok eldöntsék, hol kívánnak élni, dolgozni az unión belül és az öt évre szóló tartózkodási enge­dély birtokában - amelyet meg is hosszabbíthatnak - megilleti őket minden olyan juttatás, kedvezmény, ami az adott ország nyugdíjasait. Bizonyos kiköté­sek azért vannak. így, többek között a megélhetés­hez szükséges nyugdíj, a teljes körű egészségbizto­sítás. Ha valaki több országban is dolgozott nyugál­lományba vonulása előtt, mindenütt kérni kell a já­randóság megállapítását, hiszen a nyugdíjkorhatár és a jövedelem, amely a számítás alapja, valamennyi országban más és más. A magyar nyugdíjrendszer 2005-ben alapvetően nem változott. Az uniós csatlakozás várhatóan elin­dítja a gazdasági fejlődés erőteljesebb folyamatát, amely megteremti a bérek, a nyugdíjak felzárkóztatá­sának lehetőségét. Ma még sok nyugdíjas él kevés pénzből, alacsony színvonalon. Helyzetükön próbál segíteni az újra visszaállított méltányossági nyugellá­tás rendszere. Méltányossági alapon az kaphat nyug­díjemelést akinek havi ellátása nem haladja meg a legkisebb nyugdíj kétszeresét, a 49 400 forintot. Jász­berényi Lászlóné kérdésekre válaszolva több félreér­tést is tisztázott a méltányossági nyugellátással kap­csolatban. A méltányossági nyugdíj adható, de nem jár automatikusan és a lehetőség csak a nyugellátás­EU-ban és itthon ra vonatkozik, a nyugdíjszerű ellátásokra nem. Meg­ítélésénél a nyugdíj mellett minden rendszeres jöve­delmet figyelembe kell venni. A várakozási idő a ko­rábbi három évről öt évre emelkedett. Ennek oka minden bizonnyal az, hogy az igények nagyok, a gazdaság teherbíró képessége a jelenleginél több igénylőt nem bír el. A nyugdíjas érdekvédelmi szer­vezetek azt szorgalmazzák álljon vissza a korábbi há­roméves várakozási idő és a szolgálati idő mellett ve­gyék jobban figyelembe a körülményeket, a házas­társ nyugellátását is, hogy valóban a leginkább rászo­rulók jussanak jobb helyzetbe. Ozsvár Istvánné, a Nyugdíjasok Nógrád Megyei Képviseletének elnöke az idei nyugdíjemelésről szólt, amely hosszú évek óta most először haladta meg a 8 százalékos bérnövekedést. A 6,3 százalékkal emelt nyugdíj mellett az idén megkapják a nyugdíjasok 3 heti plusznyugdíjukat is, két részletben, s ezzel az éves nyugdíjemelés mértéke 8,4 százalék. A 75 éven felüli, egyedül élő alacsony nyugdíjasok járadéka 130 százalékra emelkedik, s a korábbi évektől eltérően, az idén már a saját jogú nyugdíjjal nem rendelkező öregek sem kerülnek hátrányos helyzetbe a méltá­nyossági nyugellátásnál Hozzátette: időarányosan teljesülnek a kormány ígéretei. Azonban továbbra is a fontos tennivalók közé tartozik az éves nyugdíj- emelésnél a svájci indexálás felváltása a nettó béreket követő módszerrel, a rokkantsági nyugdijak újrasza­bályozása és az értékvesztett nyugdíjak pótlása. Az összejövetelt a salgótarjáni nyugdíjasklub és a Nyugdíjasok Nógrád Megyei Képviselete szervezte. „Kazáron sok érték van, kár lenne veszni hagyni” VAl­’ ­Alkalmi zsűri vizsgálja az elkészült mintadarabot szomszédos Szlovákiába és Mis­kolcra háromnapos nyugdíjas­találkozóra. Ruháikat, a szín­pompás kazári viseletét maguk varrják. A kultúrház felújításáról amo­lyan kisebb vita alakul ki. Sokba kerül, a község ereje kevés hoz­zá. Arra valók a pályázatok, hogy segítsenek.- Kazáron olyan sok érték van, amelyeket kár lenne veszni hagyni - summázza Bakos Ferencné, aki maga is értékeket őriz.- Van otthon egy parasztszo­bám. Van benne vetett ágy, láda, lóca, még bölcső is, babával - magyarázza. Mondja: szőni, kézimunkát varrni tanítja a Kazárra látogató érdeklődő vendégeket. Szeretné ha megtanulnák a fiatalok is, hogy maradjon valami jel utá­nuk. ŐRZIK HAGYOMÁNYAIKAT Kazáron sokan vannak, akik őrzik, vigyázzák a hagyományo­kat. Nagy Istvánné babákat öl­töztet népviseletbe, Kossuth- gyászba és olyan viseletbe is, amilyenben valamikor kapálni jártak az asszonyok.- A kazári fehér hímzésnek, a színes keresztszemesnek min­dig is híre volt. Most mintákat készítünk, és lefűzzük az önkor­mányzatnál - mondja Nagy Lászlóné. Mátraszeléről került Kazárra, de mára már „szíve csücske” az új otthona. Több mint 40 évet dolgozott az egészségügyben. Okosan, jól vezeti a klubot. Lát­szik rajta, hogy szívesen teszi. Aztán az esztendős program kerül terítékre. Mindjárt a far­sangi mulatság, az Irigy Hónalj­mirigy és a ZiZi Labor-paródia. Márciusban Budapestre men­nek az utazási kiállításra. Népvi­seletbe öltöznek, hímzéseket visznek és kalácsot sütnek, ami­vel majd a vendégeket kínálják. Herőcét, túrós lepényt, kukori- cagörhét, malomkalácsot. Úgy sütik ma is, ahogyan az öregek­től ellesték. De ott lesznek ápri­lisban a falusi egészségnapon, az országos nyugdíjas-találko­zón Miskolcon, a kazári bú­csún, a mizserfai idősotthon la­kóival együtt emlékeznek meg az idősek napjáról. Közben ki­rándulnak, szép helyekre láto­gatnak, többek között Ipolytar- nócra. Lesz falukarácsony aján­dékozással, de még előtte közös bányásznap a szakszervezettel. Közös fórumot már tartott a bányászszakszerve­zet, az egyesület, a nyugdíjasklub és az önkormányzat. Jól si­került összejövetel volt. Arról beszélget­tek, a 2002-es válasz­tások óta mivel gyara­podott a falu, s mire volna még szükségük az embereknek, hogy jól érezzék magukat. Ötlet volt bőven, a rangsort mint minde­nütt, itt is a pénz dik- JË tálja. De Kazáron az elmúlt években megtanultak jól pályázni. Tőzsér Gáspár, a bányász­szakszervezet helyi alapszerve­zetének elnöke mondja, jól együtt dolgoznak az egyesület­tel, a klubbal. A klubtagok közül sokan szakszervezeti tagok is.- Kötöttünk egy megállapo­dást is az egyesülettel. Részt ve­szünk egymás rendezvényein, kölcsönösen informáljuk egy­mást a fontos dolgokról. Az egyesület hagyományápoló tevé­kenységében helyet kaptak a bányászhagyományok is - ma­gyarázza, majd hozzáteszi: - Bá­nyásztagozat létrehozására ké­szülünk a klubon belül. Közben Dudás László és An­gyal István agrármérnökök is végezték dolgukat: elmondták az asszonyoknak, hogyan eny­híthetik a tél kártételeit a kisker­tekben majd tavasszal. Nem elő­ször tették ezt, hívták őket már tavaly is. Dudás László nem is állta meg, hogy megjegyezze:- A tanácsok, meg a magbör­ze is jól sikeredett. Hívtak újra a klubba, nem kell elosonnunk az ablak alatt, hétrét görnyedve. A délután estébe hajlott mire az asszonyok is szedelőzködni kezdtek és elindultak hazafelé. Talán abban bizakodva, hogy legközelebb is eljönnek közé­jük azok, akik most először tet­ték ezt. V.G. Három óra előtt már gyülekeztek az asszonyok a magtár­házba. Nagy Lászlóné, a kazári nyugdíjasklub vezetője szí­ves szóval fogadott mindenkit. Azokat is, akik most először nyitották be az ajtót. EGYESÜLET SZÜLETIK Kazáron sok az idős ember, vannak vagy hatszázan és mondják, legalább kétszázan- kétszázötvenen egyedül élnek, nem is minden gond nélkül. Nem véletlen hát, hogy 2003- ban egyesületet hoztak létre Ka­zár nyugdíjasaiért. Tízen voltak az alapítók és ahogy az alapsza­bályban megfogalmazták, azért fogtak össze, hogy segítsenek az idős emberek életvitelének javí­tásában, szabad idejének hasz­nyolcvanan. de most is vagyunk legalább hatvanötén... Itt is látok vagy öt új arcot - néz körül. A tágas termet körülülik az asszonyok, amely anyáik, nagy­anyáik konyháját idézi. A fala­kon házi áldás, hímzett színes falvédők mindennapi asszonyi bölcsességekkel: „Ropogásra sü­töm a pecsenyét, hogy az uram ne szeressen más menyecskét! Van itt sok jó falat, aki éhes jól­lakhat!” Dolgos asszonykezek gondos, szép munkái. Mellettük a paraszti konyha megannyi jel­teleházról és könyvtárról. Elkép­zeléseiket megvitatja majd az önkormányzat, de előtte még meghallgatják a civil szerveze­tek, a nyugdíjasok tanácsait is. Az asszonyok meg mondják, minden különösebb unszolás nélkül. Megszokták egymást, mint ahogy azt is, a fontosabb dolgokat együtt beszélik meg. Jó dolognak tartják, hogy gondol­nak a fiatalosa. Ha nem talál­nak semmit, mennek jobbra- balra, otthagyják a falut.- A kultúrházat kellene rend­be hozni - tanácsolja Bodor Pálné, az egyesület kultúrosa. Egyszer már lemondott a tisztségről, mert összejöttek a feje fölött a gondok. Ám addig nos eltöltésében. Kulturális programokat szerveznek, taná­csot, segítséget adnak a rászoru­lóknak. Előadásokat tartanak, kiadványokat készítenek, hogy bővüljenek ismereteik. Mert az idős ember is tudni szeretné, mi történik körülötte. Az egyesület elnökének Mik­lósi Lászlónét választották.- Itt dolgoztam Kazáron a var­rodában, sok kazárival együtt. Szakszervezeti titkár voltam és mi törődtünk a nyugdíjasaink­kal is. Összehívtuk, meghallgat­tuk őket - mesélte. Közben maga is nyugdíjas lett és néhányan arra gondoltak, hogy a faluban is össze kellene hozni az időseket. Megszületett az egyesület és nemsokára nyugdíjasklubot alakítottak.- Mindjárt összejöttünk vagy képe, fából faragott kanalak, jó bort szívó topók, szalmából font ékességek. IDŐSEK ÉS FIATALOK Február első hétfője van, klubnap Kazáron. Vendégeket is hívtak és egyikük sem jött üres „tarisznyával”. Kapás Imre, az általános iskola igazgatója és Fekécs Zoltán, az iskola tanára terveket hoztak magukkal. Arra, hogyan lehetne olyan feltétele­ket teremteni Kazáron, hogy a fi­atalok akkor is hasznosan tölt­sék szabadidejüket, ha már ki­kerültek az iskolapadból. Közös­ségi ház kialakításáról beszél­tek, benne folyamatos progra­mokról minden korosztály szá­mára. Ifjúsági klubról, idősek helyéről, barátságos kávézóról, hívták vissza, míg újrakezdte. Vezeti a nyugdíjas népdalkört és tánccsoportot. Eredeti kazári da­lokat, táncokat járnak és nem csak Kazáron. Voltak Nagyma­roson, Szécsényben, Budapes­ten, Salgótarjánban, készülnek a Egy kis terefere Együtt a klubban FOTÓK: GÓCS ÉVA

Next

/
Thumbnails
Contents