Nógrád Megyei Hírlap, 2005. február (16. évfolyam, 26-49. szám

2005-02-12 / 36. szám

2005. FEBRUÁR 12., SZOMBAT BULVÁR Nógrád Megyei Hírlap - 7. oldal NÓGRÁDI BULVÁR SZTÁRINTERJÚ - JÁKSÓ LÁSZLÓ „Nem akarok elkeseredett ember lenni!” Múlt heti sztárvendégünkhöz, Havas Henrikhez hasonlóan neki sincs semmi köze Nógrád megyéhez, viszont az egyik legtöbbet kért médiaszereplö. Úgy látszik, a Nógrádi Bulvár olvasói valóság­gal odavannak a szegedi Jáksóért... Ül a budai kiskocsmában és pacalpörköltet kanalaz. Két falat között harsányan vihorászik a pincérnőkkel. Közvetlen, kedves, barátságos, viccelődő. Ki gondol­ná, hogy gyerekkorában szörnyű gátlások gyötörték? Valami azért maradt az évtize­dekkel korábbi traumából, mert néha lopva körülnéz, nem látja-e valaki. Elárulja kitől fél.- Bárkitől, aki mondjuk lefény­képez. De komolyan! Lassan ül­dözési mániám lesz! Ha véletle­nül leeszem magam egy étterem­ben, rögtön azt figyelem, nincs-e fotós a közelemben.- Erre buknának az emberek? Hogy Jáksó László leette magát?- Nem tudom. Ez csak egy szo­rongás. Néha így érzem.- Ha mondjuk egy bulvárlap fő­szerkesztője lennél milyen Jáksó- témával próbálnád eladni az új­ságot?- Hú, nem is tudom, van-e bár­mi különleges az életemben. Már úgy értem, ami címlapra való. Ta­lán az ellentét a gyerekkorom és a felnőttkorom között. Tudja a szösz.- Mire gondolsz pontosan?- írjam is meg rögtön?-Jótett helyébe... Meglátjuk. Szóval a gyerekkorom... Ha őszinte aka­rok lenni, a mai napig nem tud­tam feldolgozni az évtizedekkel ezelőtti megpróbáltatásokat. Ti­zennyolc éves koromig félrelök­tek és átgázoltak rajtam az embe­rek. Csúnya és sikertelen voltam. Embert nem lehet úgy eltiporni, ahogyan a lányok átmentek raj­tam. Huszonegy éves koromig egyáltalán nem volt barátnőm. Most sem vagyok szépfiú, de ka­masznak aztán hihetetlen ronda voltam. Vékony, csontos, nyesz- lett gyerek. Még a bordáim is ki­látszottak. El lehet képzelni, ho­gyan festettem atlétatrikóban! Rá­adásul szőrös volt a lábam és a mellkasom is. A hátam szeren­csére nem. Azt megúsztam. Te­hát adott egy szőrös, girnyó gye­rek pattanásokkal, váltig érő zsí­ros hajjal, szemüvegben. No, hogy minden együtt legyen, eh­hez az elrettentő külsőhöz még bátortalanság is párosult. Tizenöt éves koromban bementem a bolt­ba és zavarba jöttem, ha az eladó visszakérdezett, hogy mennyi pá­rizsit kérek. Zavartan elgondol­kodtam a válaszon, a hentes ide­ges lett, én ettől még ijedtebbé váltam, szóval csődhelyzet volt. „AZ EMBERBE BELEÉGNEK A GYERMEKKORI SÉRÜLÉSEK”- Hová menekültél el a problé­máiddal? Kivel osztottad meg szo­rongásaidat?- Senkivel. Magamban őrlőd­tem.- A szüléiddel sem? Édesanyád nem vigasztalt?- Anyukám azt mondta, kétfé­le gyerektípus létezik: a szépek és az okosok. És szerinte én az oko­sabbak közé tartozom. Persze tu­dom, hogy csak jót akart, hiszen így megóvott attól, hogy benevez­zek egy szépségversenyre. Nem akarom utólag rémisztőre festeni a gyermekkoromat, mert nagyon kedves, szerető családban nőttem fel. De anyukám is két lábbal állt a földön és igyekezett felkészíteni az élet viszontagságaira. Egyálta­lán nem haragszom rá, sőt, hálás vagyok neki ezért.- Hatással van e gyerekkori tra­umád a felnőttkorodra?- Nézd, az ember leikébe bele­égnek a gyermekkori sérülések. Ezeket soha nem lehet elfelejteni, illetve meg nem történtté tenni. Végül is az volt lelki fejlődésem szempontjából a legfogékonyabb időszak. Akárhogy is néz ki vala­ki, belül van egyfajta képe magá­ról. Én azonban magamban is azt gondoltam, hogy csúnya vagyok, s ebben a hitemben többen is megerősítettek. Persze ezt gye­rekfejjel, majd később kamasz­ként nehéz feldolgozni. Az ember fia ugyanis szeretne lányokkal is­merkedni, adott esetben szerel­meskedni is velük. Szeretne nem a hátizsákokra vigyázni az osz­tálykiránduláson, miközben a csapatból mindenki az erdőbe vo­nul, hogy hanyatt döntse a lányo­kat. Persze míg a többiek a csóko­lózásról, meg a vad orgiákról szá­moltak be, én a számítógépekről beszéltem. Okos fiú voltam, két­ségtelen, csak én erre magasról tettem. Mert inkább a lányok melléről szerettem volna többet tudni. Ehelyett az egyetemen is velem gépeltették a csoporttársak a vizsgamunkáikat, míg ők a bu­tikban döngettek. Ezer ilyen él­ményen van. Hogyan tehetném magam túl rajtuk? Sehogyan. Örökre belém égtek a sikertelen­ségek. És pontosan ezektől vál­tam zárkózottá.- Ma is zárkózott vagy?- Igen. Mindenki azt hiszi, hogy az életben is állandóan vi­dám, vicceket mesélő pasas va­gyok. Csudát! Folyamatosan vi­dám emberekkel csak a Lipótmező van tele. Többnyire csak akkor vagyok vidám és har­sány, amikor kigyullad a piros lámpa és elindul a felvétel.- Hogyan lett a gátlásos ka­maszból a Heti hetes showmanje?- Nem volt egyszerű kitörni a ketrecből. Amikor megszólaltam egy társaságban, csak fintorogtak rám. Aztán 18 éves korom körül rájöttem arra, hogy nagyon elke­seredett ember leszek, ha tovább folytatódik a megaláztatások so­ra. Tudtam, hogy valamifélekép­pen ki kell szabadulnom a balfá- cánság kalitkájából. Tisztában voltam vele, hogy a színpad lehet az egyetlen olyan hely, ahol nem köthetnek belém. Összeszedtem minden bátorságomat, és elkezd­tem esküvőkön szavalni. Úgy gondoltam, hogy ha már úgyis nevettek rólam egész életemben, miért ne nevessenek sokan, és ha lehet, pénzért? Azt hiszem, ott nyílt ki előttem igazán a világ. Ké­sőbb már a hentesnél is vissza­szóltam. Sőt, amikor neki állt fel­jebb, elkértem a panaszkönyvet. „NÁLAM EGY ÉVIG TARTOTT EGY FUTÓ KALAND”- És a lányok? Ők is megkedvel­tek?- Huszonegy éves korom után rendeződtek a dolgok.- Gondobm, a szex terén is va­dul pótolni kezdted az elmulasz­tottakat...- Furcsa, de nem. Csak sokkal később, valahol a rádiózás és a te­levíziózás között volt egy vad fél­évem. Előtte és utána is hosszabb kapcsolatok jellemezték a szerel­mi életem. Két év, négy év, nyolc év. Nálam egy évig tartott egy fu­tó kaland. Amikor ismerkedő mű­sort vezettem, hirtelen mindenki meg akart ismerkedni velem. El­sősorban lányok. Úgy gondoltam, most aztán bepótolok mindent, amit kamaszként kihagytam. De, mint említettem, csupán fél évig bírtam a Casanova-életet. Utána még szégyelltem is magam a dor­bézolás miatt. Rájöttem, hogy már lekéstem a trófeagyűjtésről. Ennek 18 évesen lett volna itt az ideje. Persze ha a mai eszemmel visszakerülnék a gimibe!... Ma­radjunk annyiban, hogy valószí­nűleg az összes osztálytársnőmet megpróbálnám ágyba vinni.- Muszáj, hogy legyen melletted valaki?- Nem.-Hogyhogy?- Megint a gyerekkoromnál tartunk! Egyke voltam, mindig el­játszottam magamban. Körbe­raktam magam játékokkal, és na­pokig ültem a kacatjaim között.- Kisfiad, Bence is ilyen zárkó­zottlett? ■ - Nem, ő hál' Istennek abszo­lút társas lény.- Milyen gyakran találkoztok?- Szörnyű kimondani, de: ami­kor időm van. Konkrétabban: he­tente egyszer legalább. A mai na­pig lelkiismeret-furdalásom van, amiért nem élünk együtt. Ugyan­akkor azt gondolom, hogy ha az ember erőszakoskodik a sorssal, az soha nem vezet jóra. Ha annak idején görcsösen ragaszkodom Bencéhez, és csak azért mara­dunk együtt, hogy ne csonka csa­ládban nőjön fel, mára valószínű­leg kitéptük volna egymás máját az anyjával. Képzeljen el két mé­diában dolgozó embert, akik ha­zaviszik a munkahelyi problémá­ikat. Az utolsó hetekben már azon vitatkoztunk, hogy miért van a csap mellett a pohár. Ha ak­kor együtt maradunk, ma egy át­lagos magyar család lennénk, a mindennapos kis háborúinkkal.- Bence tízéves. Sosem kérdez­te, miért nincsenek együtt a szü­lei?- Kérdezte, és ugyanazt vála­szoltam neki, amit neked. El­mondtam, hogy egy darabig jó volt az édesanyjával, utána pedig nem akartuk, hogy rossz legyen. TÖBB GYEREKTARTÁST FIZET, MINT AMENNYIT JOG SZERINT KELLENE- Mennyi gyerektartást fi­zetsz?- Természetesen többet mint amennyit a jog szerint kellene. Tulajdonképpen nem is gyerek­tartás ez, hiszen azt olyan em­berek fizetik, akik összevesznek a gyermekük anyjával, majd hó­Szöveg: SÁNDOR ANDRÁS Ötleteit, észrevételeit a nogradibulvar@chello.hu email címen várjuk. Ajánljon figyelmünkbe újabb „áldozatokat”, találja ki, kivel folytatódjon a Nógrádi Bul­vár! radio FM 100.4 napokig pereskednek az apa­názsról. Mi a legnagyobb barát­ságban váltunk el Gabival.- Egyszer azt nyilatkoztod, hogy fiad szerint jó Jáksó gyere­kének lenni.- Szó szerint ezt mondta, bár szerintem hülyéskedett. Nála sem lehet soha tudni. Nem akarom tőle tudatosan kérdez­ni, hogy az iskolában miket mondanak rólam, mert félek, hogy elültetem benne (is) a komplexust. Amikor egyszer mégis megkérdeztem, mit felel­ne, ha valaki az iskolában fel­tenné neki a kérdést, milyen az én gyerekemnek lenni, furcsán reagált. Fél órán keresztül ne­vetett, majd megtörölte a sze­mét, és azt válaszolta, jó. Fur­csa gondolkodásmódja van a gyerekemnek. Az édesanyjával sem távolodtunk el egymástól. A közelmúltban például a nagymamájától, Szentendréről hajóztak Budapestre, én pedig itt vártam őket a városban. Ta­lálkoztunk, körbeeszegettük a Váci utcát, majd a fiam közölte, hogy földalattizni van kedve. Fogtuk magunkat, és mentünk a földalattiba.- Lesztek még valahá egy csa­lád?- Kizárt. Szinte mosolyogva búcsúztunk egymástól Gabival, amikor szakítottunk. Csodálatos nyolc évet tudhatunk magunk mögött, de nem hiszek abban, hogy a dolgok visszafordítható- ak. Minden jó úgy, ahogyan ala­kult. Gabit mai napig az egyik legjobb barátomnak tartom.- Nem vagy magányos?- Nem. Sokat dolgozom. Rá­jöttem, hogy két lehetőségem van; vagy depressziósán fek­szem otthon a sötét szobában, vagy ilyen mennyiségben dolgo­zom. Utóbbit választottam, miu­tán nincs középút. Ráadásul a sok munka a depresszió legjobb gyógymódja. Pop plusz rock Pop plusz rock Pop plusz rock KMaro -la Good Life Üstökösként robbant be az álmos téli hangulatba K- Maro és nag slágere, a “Femme Like You", mely pillanatok alatt a rádiók és a diszkók legnagobb kedvence lett, időközben pedig a "Femme like You" lett az év dala az idei MIDEM-en. K-Maro, akit eredetileg Cyril Kamar-nak hívtak, 1980. január 30- án született a libanoni Bejrutban. Születésétől fog­va arra kellettfelkészülnie, lueszembe tudjon néz­ni a Libanonban dúló háború szörnyűségeivel En­nek köszönhető erős személyisége, mely hihetetlen eltökéltséggel párosul. 11 évesen Párizsba utazott, ahonnan már eljuthatott Montrealira, és újra talál­kozhatott a családjával. Tizenhárom évesen megala­pította első együttesét a 'les messagers du son'-t, ami azonnal nagy sikereket ért el Québecben. A rá­diós toplistákra felkerült kislemezek sikerén felbuz­dulva a csapat két albumot jelentetett meg Némi idővel és 100 koncerttel később a csapat már több kanadai kitüntetést isa magáénak mondhatott "az 1998-as Montreal Francofolies legjobb koncertje", " 1999 legjobb hip-hop dala" stb. Ezt követően K- Maro úg döntött hog szóló kamerbe kezd Nem sokkal később már úgy emlegették Montrealban, mint "az élő koncertek nagmesterét", köszönhe­tően a színpadon tapasztalható hihetetlen kisugár­zásának és a belőle áradó hihetetlen energiának. Saját zenéjének és sajátos stílusának köszönhető­en ő lett "K-Maro, a szórakoztató". (Warner) Mulassunk hajnalig 1 - válogatás 2004. januárjában jelent meg a Mulassunk hajna­lig című dupla CD és kazetta, mely rövid időn belül az égik bgikeresebb kiadvány lett a mulatós zene rajongói körében. A mulatozás, táncolás, szórako­zás folytatódhat hiszen az óriási sikerre való tekin­tettel hamarosan a boltok polcaira kerül a sorozat második része, Mulassunk hajnalig 2. címmel. A dupla CD-t és kazettát ismét szimpla áron vásárol­hatják meg, akik eg kis jókedvre, mulatozásra vád­nak az év első felében, à hog milyen dalokra lehet ropni a táncot hajnalig? A 33, igazi házibuli zenét tartalmazó kiadványon a következő nóták hallható­ak: Almát eszem; Angelina; Árva fiú; Asszonyom; lg mulat eg beates magyar úr; Búcsú dal; Cigány sze­Pop plusz rock Pop relém; Csavard fel a szőnyeget Csendes éj; Egy kis boldogságra vágom; Éjen a mama; Bmegyek; Ez a dal; Gina; Gyere és táncolj; Ha legközelebb látlak; Eg hamvas arcú kisgerek; Hol van az a lány; Ho­zom a boldogságot Kimegek a temetőbe; Lazíta­ni; Macskajaj (Bubamara); Még nem tudom; Miért fáj; Rendőr bácsik; Kicsi római lány; Sárgul már a kukoricaszár; Sirályok sírnak; Találd ki gorsan a gondolatom; Temiattad nem alszom... (Warner) CSUOAHIM- Soundtrack Január végén került a hazai mozik műsorára az Os- car-dQas Ragályi Elemér rendezői bemutatkozása "Csudafilm" címmeL A közönségsikernek ígérkező alkotás producere Kálomista Gábor volt a film főbb szerepeiben olyan hazai sztárokat láthatunk, mint Kern András, a görög származású Katerina Didaskabu (legutóbb a magar nézők Nicolas Cage partnereként láthatták a Corelli kapitány mandolin­ja című filmben), Rudolf Péter, Reviczky Gábor, Ko­vács Lajos és Badár Sándor. A főként Görögország­ban játszódó vígjáték zenéjét a Legjobb Zeneszerző (Artisjus - 2004) díjjal kitüntetett Rakonczai Viktor szerezte, míg a hangulatos, görög beütésű dalok az PLUSZ ROCK Egesült Államokban is tevékenykedő Gulya Róbert munkáját dicséri. A főcímzene a "Mindhalálig mel­lettem'1, amely Zsédenyi Adrienn tolmácsolásában hallható. Afilmzenealbumon a filmben szereplő da­lok, instrumentális szerzemények mellett további, a film hangulatához tökéletesen illeszkedő felvételek is helyet kaptak, többek között Viktor előadásában csendül fel a " Neked én, nekem te", míg a világszín­vonalú acapella csapat, a Bolyki Brothers két dallal képviselteti magáL (Warner) JÁTÉK! JÁTÉK! JÁTÉK! Bmútt heti rejtvényünk helyes megfejtése: Horváth Charlie. Két héttel ezelőtti kérdésünk helyes megfejtéséért CD-k és kazetták közül válogathat szerkesztősé­günkben: Faragó Edina (Balassagarmat) és Ványi Alex (Salgótarján - alexmailei@freemail.hu ) Mostani nyerteseink: Váczi Eszter (Salgótarján) és Balogh Edina (Szécsény - bedina@freemail.hu ) Kérdésünk: - Ki énekelte Gáspár Lacival az olimpiai dalt? a) Szűcs Judith b) Király Linda c) Zoltán Erika Beldildási határidő: február 17. Címünk: Nógrád Megyei Hírlap, „Pop plusz rock" 3100 Salgótarján, Erzsébet tér 6. E-mail címünk: nogradibulvai@chelb.hu

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents