Nógrád Megyei Hírlap, 2005. február (16. évfolyam, 26-49. szám

2005-02-10 / 34. szám

4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap 2005. FEBRUÁR 10., CSÜTÖRTÖK ________________P F 9 6 S algótarjánban betelt a pohár! A Hírlap postájából ^ j A Pf. 96 - A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. WeM A Fidesz önkormányzati frak­ciója minden lehetséges fóru­mon igyekezett felhívni a vá­lasztópolgárok és a politikai döntéshozók figyelmét arra, hogy a város szocialista vezeté­se hibás úton jár és válságba ve­zeti a várost. Az utóbbi idők történéseivel, különös tekintettel a vállalkozói rétegre kirótt harmincszázalé­kos építményadó-emeléssel be­telt a pohár. Megszólalt a kamarai képvi­selet elnöke és a városi csoport vezetése, amely a tiltakozáson túl kifejezte szándékát, hogy nemcsak tájékoztatást kér, ha­nem aktív résztvevője akar lenni a városi gazdaságpolitika alakí­tásának. Megszólalt Boldvai László MSZP-s országgyűlési képviselő is - érzékelvén az egyre erősödő nyomást - üzent az övéinek a városi tévén keresztül, hogy ed­dig és ne tovább. Minőségileg új helyzet kezd körvonalazódni, amely előreve­títi azt, hogy városunkban jelen­tős változásoknak kell történnie, amely módosítja a szocialista városvezetés eredeti forgató- könyvét arra vonatkozóan, hogy a választásokig csak a jól eladha­tó infrastrukturális beruházá­sokról szóljon a fáma. Tudjuk jól, hogy a városnak nagyon kell a városközpont fej­lesztése, égető szükség van a te­hermentesítő út megépülésére, ha ez megvalósul, valóban siker- történet lesz. Azonban a látványos beru­házások árnyékában beszélni kell arról is, hogy a városveze­tésnek nincsen kiérlelt, a prob­lémákra választ adó gazdaság- politikai és oktatásra, kultúrára vonatkozó koncepciója. Az események sodrásában, ad hoc jellegű, előkészítés nélküli döntések születnek. Tapasztal­ható a döntéshozó személyek egyéni felelősségének teljes hi­ánya, elrejtőzés a testületi dön­tés mögé. Ékes példája állításunknak a költségcsökkentés jegyében végrehajtott, alternatíva nélküli iskola- és óvodabezárások vég­rehajtása, amely végső soron Somoskőújfalu leszakadásához vezetett. Az iskola nélkül ma­radt Zagyvaróna berzenkedik, Salgóbánya és Somoskő pedig érdekes helyzetbe került, miu­tán elvágták a várostól. Ha a két utóbbi település nem kap megfelelő garanciát a fejlő­désre - ami nagyon valószínű - leválásukkal városunk elveszíti legértékesebb természeti kör­nyezetét, jövőbeni fejlődésének terepét. Jó példája állításunknak az, hogy a TESCO befogadását nem előzte meg tanulmány arra vo­natkozóan, hogyan fog hatni a város életére, működésére. Nem is készülhetett, nem érezték ennek a szükségességét, hiszen ezelőtt 6-7 évvel a szoci­alista városvezetés azt a célt fo­galmazta meg, hogy városunk kereskedelmi és szolgáltatóköz­ponttá váljon. Tudták hogy eb­ben nekik egyetlen lépést sem kell tenni, hiszen a kereskedel­mi láncoknak saját fejlesztési terveik vannak. Ezért hát hátradőlve várták a kereskedelmi cégek megjelené­sét városunkban, így épült, szé­pült városunk, értékesítettük legjobb ingatlanainkat. Ma már látjuk, hogy a kétség­kívül kedvező hatások mellett magával hozott olyan negatív tendenciákat, amelyekkel szá­molni kellett volna és időben lé­péseket tenni a megelőzésre. Nem gondoltak arra, hogy döntésükkel olyan piaci ver­senyt indítanak el, amely már bomlasztó, saját kereskedelmi láncoknak, saját kereskedelmi vállalkozásaink számára, de a multik számára is. Nem zavarta a városvezetést az sem, hogy a 14 ezer segélye­zett embert eltartó, súlyos mun­kanélküliséggel küzdő város­ban, de a régióban sincs olyan mértékű fizetőképes kereslet, amely egyensúlyt teremtene a kereslet és a kínálat között. A TESCO megjelenésével alapvetően megváltozott a vá­ros - mint urbanisztikai térnép­vándorlás indult meg a déli vá­rosrész felé, szórakozni, shopingolni vágyó emberek tö­megével. Tegyük hozzá, hogy hamaro­san ide érkezik a LIDL és OBI ke­reskedelmi centrum, amely to­vább színesíti a képet. Egyszóval kiürült a városköz­pont, eltűnt a vásárlóerő - erre kellett volna számítani - hiszen láttunk már ilyet a fővárosban, a plázák megjelenésével. A városban működő keres­kedelmi és egyes ipari, vala­mint szolgáltatást végző vállal­kozások legkevesebb húsz szá­zalékot veszítettek árbevételük­ből. Sokan elveszítették a dol­gozóikat és egyesek tönkre­mentek, erre is kellett volna számítani egy gondoskodó vá­rosvezetésnek! Tegyük hozzá, ebben az idő­ben hozta meg a városvezetés, ezt a réteget is sújtó, építmény­adó harmincszázalékos emelé­sét, nem csoda tehát, ha betelt a pohár. A szocialista városvezetés nem kívánt partneri viszonyt ki­alakítani a vállalkozói réteggel. Óriási hibát követett el, mert a legaktívabb, kreatív harcokban edzett réteget taszította el magá­tól, amely ráadásul helyi tőkéket képes megmozdítani, értelmes, jövedelmező célok érdekében. Nem kétséges, hogy az egy­másra találásnak létre kell jön­nie, ez a város érdeke. Nem képezheti vita tárgyát, hogy az önkormányzatnak sza­kítania kell azzal a korszerűtlen felfogással, hogy elegendő, ha biztosítja a város alapvető mű­ködési feltételeit, a gazdaság a vállalkozók terepe. Élére kell állni a folyamatok­nak, feltételeket, lehetőségeket kell biztosítani, szervezni, koor­dinálni, lobbyzni kell! Az a politikai szereplő, aki ezt akadályozza, nem méltó a város polgárainak képviseletére. A vállalkozók keresik a meg­oldásokat a város problémáinak kezelésére, hiszen saját bőrü­kön érzik, hogy baj van, valamit tenni kell - nem véletlen a kama­ra szokottnál erőteljesebb meg­nyilvánulása, az események kapcsán. A vállalkozók által két tanul­mány a közelmúltban, már át­adásra került a város polgármes­tere részére. Az egyik megoldást javasol az önkormányzat alapvető szolgál­tatásait végző cégeinek hatéko­nyabb működtetésére, a város- fejlesztési feladatok megoldásá­nak, vállalkozói tőke bevonásán keresztül történő megvalósításá­ra. A másik tanulmány, a Kál­vária-Meszes dombon kialakí­tandó városi jelkép megvalósítá­sát tűzi ki célul. Meggyőződé­sünk, hogy a városlakók hangu­latának, lelkiállapotának javítása ugyanolyan fontos feladat, mint a gazdasági program. Egy jól megfogalmazott, mindenld által vállalható városjelkép alkalmas ennek a célkitűzésnek a megva­lósítására, üzenete» hordoz a hozzánk látogató vendégeknek számára is. Egyik kereskedelmi nagyvál­lalkozó fogalmazta meg azt a felismerést, hogy a vegyes tulaj­donú vásárcsarnok és volt bá­nyaudvar alkalmassá tehető kö­zös szerepvállalással (amelybe beleértendő az önkormányzat is) olyan kereskedelmi, szolgál­tató és szórakoztató centrum ki­alakítására, amely visszaállítaná a városközpont hegemóniáját kereskedelmi szempontból és értelmet adna a városközpont és a Zemlinszky úti, tervezett fej­lesztéseknek. Az elgondolást ha­marosan érdemi tárgyalásoknak kellene követnie az érdekeltek bevonásával. Lehetőségeink szerint segíte­ni fogjuk ennek az értékes gon­dolatnak a megvalósítását. Három példa, a teljesség igé­nye nélkül arra, hogy a vállalko­zói réteg tele van energiával, tett­vággyal. Fogadják el tőlem hitelesnek ezt az állítást, hiszen vállalatom egyik aláírója volt az építmény­adó emelése elleni tiltakozás­nak, magam a cég egyik tulajdo­nosa és felsőszintű vezetője va­gyok, ismerem a vállalkozók problémáit. A vállalkozókon túl, nem két­séges, hogy a város értelmisége is felsorakozik, szívesen szere­pet vállal a város érdekében, ha értelmes feladatra kérik fel. Üdvözöljük az új stílusú ka­marai fellépést és nem zavar bennünket, ha» Boldvai László MSZP-s országgyűlési képviselő hasonlóképpen látja a város problémáinak megoldását. A Fidesz városi szervezete, képviselői, elkötelezettek a vá­ros érdekében történő változta­tásokra, reformokra. A pohár most túlcsordult, ja­vasoljuk, cseréljük ki nagyobbra és töltsünk tiszta vizet bele, ahogy a közmondásban van. Salgótarján 2005.01.31. ______________________________TATÁR CSABA Fidesz városi szervezete, frakcióvezető Horogkereszt a kerítésen Sajnálatos, hogy a jelek szerint nem bántja a szemét, az ön­érzetét senkinek, hogy a salgótarjáni uszoda betonkerítésén horogkereszt, a barbárság jelképe éktelenkedik, megbot­ránkoztatva az arra járókat, akik nem felejtették el a ma­gyar történelem legbarbárabb időszakát. Akik látták a salgótarjáni get­tókat, a sok ártatlan gyermek, fel­nőtt magyar állampolgár bevago- nírozását, a kakastollas csend­őrök, a horthysta rendőrök, köz- tisztviselők szorgoskodását, em­bertelenségét, soha nem felejthe­ti el. Azt sem, ahogyan a kapzsi emberek széthordták a szeren­csétlen, megalázott, meggyilkolt magyar állampolgárok korábban, féltve őrzött értékeit. Nagyon egyet lehet érteni a holokauszt múzeum igazgatójával, misze­rint: „A történészeknek meg kell ismertetni a magyar fiatalsággal, valamennyi állampolgárral a hor­thysta időszakot is.” A mai ma­gyar jobboldal, e fölött könnye­dén átlibben. A Magyar Királyi Csendőrség, rendőrség egyes ve­zetői 1938-ban már kapcsolatot építettek ki a Gestapóval. A halál­táborok nem választhatók el a Horthy-rendszertől, az akkori jobboldali pártoktól, az 1941-ben ukrán területeken elpusztított, Magyarországról odahurcolt zsi­dóktól. Ez a magyar aktivitás még a német parancsnokot is váratla­nul érte. A Horthy-rendszerben hemzsegtek a besúgók, igaz, ezek nem az akkori uralkodókat figyelték meg, hanem az üldözöt­teket, a haladó embereket, az elé­gedetlenkedő prolikat, a háború ellenzőit, a Don-kanyarban el­pusztított magyarokat siratókat. A rendszerváltás után sokat hivatkoznak egyesek Illyés Gyu­lára, irodalmunk nagy alakjára. El kellene olvasni a Puszták né­pe szociográfiai művét, mely az­zal foglalkozik, hogy a magyar föld több mint ötven százalékát az uradalmi, grófi, bárói cselé­dek művelték rabszolgaként. Sok ilyen tanyát láttam 1945 előtt. Ezekért senki nem hullaj­tott krokodilkönnyeket a rend­szerváltás után. 1945, a szovjet hadsereg, a sok Iván az üldözötteknek, a há­rommillió koldusnak, a rabszol­gasorsban élő cselédeknek fel- szabadulást hozott. Soha ne té­vesszük össze Sztálint azzal a sok millió szovjet állampolgár­ral, akik Európa több országá­ban nyugszanak, fiatal életüket adták a fasizmus elleni gigászi küzdelemben. Egy általam igen tisztelt magyar professzor a múlt év tavaszán nyilatkozta a Kossuth rádióban: „Nem volt Is­ten csapása a szovjet hadsereg magyarországi jelenléte. Ha Hit­ler győz, ma más Magyaror­szág.” A professzor úr nem bal­oldali, nem is szélsőjobboldali. Gyurcsány Ferenc miniszterel­nök urat idézem: „Merjünk bal­oldaliak lenni.” Aki ma normálisan gondolko­dik, valamennyi bűnt, emberte­lenséget elítél, de nem egy irány­ba mutogat, a történelem nem egyszínű. Nem csak Kádár-rend­szer volt ezer év alatt. A magyar fasizmus szétzúzá­sának hatvanadik évfordulója következik. Mi sokan, akik meg­éltük a Horthy-rendszert, a má­sodik világháborút, hálával kell hogy emlékezzünk a sok millió orosz, ukrán, kirgiz, grúz, ör­mény - lehet tovább sorolni - fi­atalokra, akik a legdrágábbat, az életüket adták az emberiség leg­barbárabb rendszerének szétzú­zásáért. Ez nem csak a szocialis­ták kötelessége. Minden jó érzé­sű magyar állampolgáré. 2005. január 27. ______________________OZSVÁRT BARNABÁS S algótarján Vártúrák, vetélkedők Vármakettek, illusztrációk készülnek Évek óta jó a kapcsolat a bátonyterenyei Kossuth Lajos Álta­lános Iskola, valamint a kastélykerti könyvtár között. Ebben az évben újabb érdekes és eredményes közös programmal bővült amúgy is rendkívül gazdag tevékenységük. A honis­meret, a helytörténet, egyáltalán értékeink megismerése, s majdan megőrzése érdekében fogtak össze az éppen rendel­kezésre álló lehetőségeket kihasználva. Magánadomány A Nógrád Megyei Levéltár munkatársai megdöbbenéssel ér­tesültek a dél-ázsiai szökőár pusz­tításáról. Ezért úgy döntöttek, hogy gyűjtést szerveznek a rászo­rultak megsegítésére. Eredmény­ként rövid idő alatt - a levéltár dol­gozóinak magánadományaiból - 37 ezer forint gyűlt össze, melyet a Magyar Ökumenikus Segélyszer­vezet számlájára fizettünk be. Hi­szünk benne, hogy jól fog haszno­sulni adományunk. Tisztelettel: TYEKVICSKA ÁRPÁD igazgató Parlagfűirtás Az endrefalvai önkormányzat pályázott parlagfűirtásra. Ehhez szükségük van motoros fűka­szákra. Pályázati igényük a mun­kára alkalmazott személyek bé- rét is magában foglalja. _______■ A Kossuth Lajos Általános Is­kola pályázati úton „Vártúrák Nógrád megyében” címmel há­romfordulós vetélkedősorozatot indított, amelyhez - a nógrádi közalapítvány jóvoltából - autó­buszos kiránduláson szerzett ta­pasztalatok, élmények is hozzá­járultak. A diákok jártak többek között Szende, Drégely és Nógrád várá­nál, ahol a látottak, hallottak jól hasznosultak (hasznosulnak) a háromfordulós vetélkedő kérdé­seinek megválaszolásánál. Ehhez kapcsolódva a könyv­tár ugyancsak három részből ál­ló rendezvénysorozatában a kö­zelmúltban rendhagyó történe­lemórát szervezett a könyvtár­ban, ahol dr. Szomszéd András nyugalmazott főlevéltáros, a „Zagyva mentén - egybekelvén” című, Bátonyterenyéről szóló monográfia szerzője tartott nagy érdeklődéssel kísért érde­kes előadást. Az előadásból a ta­nulók megismerhették a kezde­tektől városuk történelmének alakulását, a történelem „helyi érdekességeit”, a jelentősebb események hatását a település fejlődésére egészen a XX. száza­di változásig, a négy település egy várossá alakulásának törté­néséig. Az óra anyaga kitért a történetírás jellemzőire, a forrá­sok kutatásának fontosságára, hogyanjára. A diákok megtekintették a könyvtárban található állandó kiállítást, ahol szembesülhettek Kisterenye 100 évnyi változásai­val. Már készülnek a második foglalkozásra, melynek kereté­ben egy nógrádi vár makettjé­nek elkészítésére kerül sor, a harmadik alkalommal pedig il­lusztrációk készítésre e témá­ban, tetszés szerinti techpikával, Ivitz László tanár közreműködé­sével. Hét végi ügyeletek ORVOSI KÉSZENLÉT Salgótarján: a hét végi ügyeleti ellátás pénteken 16 órától hétfő reggel 8 órá­ig tart. A központi ügyelet (felnőtt és gyermek), Ady Endre út 3. szám alatt lévő egészségügyi létesítményben van. Tel: 32/410-853. Az anyatejgyűjtő állomáson a fenti napokon reggel 8-9 óra között veszik át a tejet. Fogásza­ti ügyelet: 8-14 óráig a Szerpentin út 19. szám alatt. Balassagyarmat: a Rákóczi fejedelem út 66. szám alatt, szintén a fenti időkben lesz az ügyeleti ellátás. Telefon: 06-35/301-621. Bátonyterenye, Rétság: az alábbi helyeken tartanak ügyeleti ellátást, pén­teken 16 órától hétfő reggel 7.30 óráig. Bátonyterenyén: az Ózdi út 60. szám alatti rendelőben, telefon: 06- 32/353-344; Rétságon: a József Attila út 13. szám alatti rendelőben, telefon: 06- 35/350-561. Szécsény: Rákóczi út 113. sz. alatt lesz a fenti napokon ügyelet. Telefon: 06-32/370-432. Pásztó: a Hársfa utca 1. szám alatt lesz háziorvosi ügyelet a fenti napo­kon. Telefon: 32/561-020, vagy 32/561-000/2191-es mellék. GYÓGYSZERTÁRAK NYITVA TARTÁSA Hét végi ügyeletet - a fenti napokon - az alábbi gyógyszertárak tar­tanak megyénkben: Salgótarjánban a Főtér 9. szám alatti Pécskő patika; Balassagyarmaton a Rákóczi út 136. szám alatti Kristály gyógyszertár; Bátonyterenyén a Ózdi út 31. szám alatti Elixir gyógyszertár; Pásztón a Gyógyír gyógyszertár; Szécsény a Rákóczi út 94. szám alatti Szent Jób patika; Rétságon nincs ügyelet. ÁLLATORVOSI ÜGYELETEK A Magyar Állatorvosi Kamara Nógrád Megyei Szervezetének ma­gán-állatorvosi (betegbejelentés) ügyeleti szolgálatának időtartama péntek (vagy az ünnepnap előtti munkanap) 14 órától hétfő (vagy az ünnepnapot követő nap) reggel 6 óráig tart Balassagyarmat és Szécsény ügyeleti körzet (B.-gyarmat, Szécsény, Szügy, Rimóc, Terény székhelyű állatorvosi működési terület): dr. Pintér Gábor, Nagylóc, Rákóczi út 22., tel./mobil: 06-32/343-033., 06-30/9581-584; Rétsági ügyeleti körzet (Rétság, Romhány, Diósjenő, Dejtár, Nézsa, Nagyoroszi, Érsekvadkert, Drégelypalánk székhelyű állatorvosi műkö­dési terület): dr. Lukáts András Nagyoroszi, Kossuth u. 7., tel./mobil: 06- 35/374-107., 06-20/9835-362; Salgótarjáni ügyeleti körzet (Salgótarján, Cered, Litke, Karancslapujtő, Bátonyterenye, Mátraterenye székhelyű állatorvosi működési terület): dr. Horsa Ottó Salgótarján, Dobó K. u. 5., tel./mobil: 06-32/415-779; 06- 30/3665-608 Pásztói ügyeleti körzet (Pásztó, Kálló, Alsótold Ecseg, Palotás, Márkháza székhelyű állatorvosi működési terület): dr. György Zsolt, Alsótold, Nefeljcs u. 14., tel./mobil: 06-32/380-088. 06-30/953-1288 A Nógrád Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás hatósági állatorvosi ügyelete a hét végén az alábbiak szerint alakul: Rétság és környékén: dr. Barna Róbert Balassagyarmat, Óváros tér 17/A„ Tel.: 35/314-176.; Balassagyarmat, Szécsény és környékén: dr. Kecskeméti Nándor Szécsény, Fürst S. u. 3., tel./mobil: 06-32/370-404 Salgótarján és környékén: dr. Papp Tamás Bátonyterenye Munkácsy út 4., tel./mobil: 32/350-616, 06-20/936-7370; Pásztó, Palotás és környékén: dr. Osgyán Béla Palotás, Szabadság u. 24., tei./mobil: 06-32/480-002. ■

Next

/
Thumbnails
Contents