Nógrád Megyei Hírlap, 2005. január (16. évfolyam, 1-25. szám)

2005-01-05 / 3. szám

2005. JANUÁR 5., SZERDA NÓGRÁD MEGYE Nógrád Megyei Hírlap - 3. oldal „Éteri” ajándék a városnak Mit tegyünk a veszélyes hulladékkal? Veszélyes hulladék az elem Is fotó: rigó tibor Balassagyarmat Nagyon kellemes, szinte megtorpanásra, tűnődésre késztető, lelket gyönyörköd­tető ajándékkal lepte meg városa lakóit az ünnepi idő­szakban Lombos István pol­gármester. December 20-a óta, amikor a harangok elütik az órát, több mint másfél percen keresztül halk, finom muzsika szól vá­rosszerte. A darabok a karácso­nyi ünnepkör ismert énekeitől kezdve egészen az Örömódáig terjednek. Mint a városvezetőtől meg­tudtuk, egy kassai cég kereste meg őt a jeles napok előtt kész harangjátékprogramjával. A pol­gármester megegyezett a felvidékiekkel: beszerelik a vá­Balassagyarmat Újból eltelt egy év. Vége van a 2004-es egyházi esztendő­nek. Balassagyarmaton az idősek otthonában lakók és dolgozók, azok gyermekei, hozzátartozói bensőséges ünnepi műsorral, meghitt közös vacsorával zárták le a közelmúltban az advent idejét, s ünnepelték meg a karácsonyt. Mindenki ünneplőbe öltözve várta azt a színvonalas és szép műsort, melyet a dolgozók gyer­mekei versekkel, énekkel nyitot­tak meg. Az otthon Naplemente A salgótarjáni rendőrkapi­tányság kisebb értékre elkövetett lopás vétség kísérletének meg­alapozott gyanúja miatt nyomo­zást rendelt el ismeretlen tette­sek ellen, akik december 30-án 20 óra körüli időben Salgótarján­rosháza tetejére a négy hangfa­las szerkezetet, mely mintegy három kilométeres körzetben ontja magából a lágy hangokat. - A szerkezet végleg a miénk marad - újságolta Lombos Ist­ván, aki hozzátette, hogy január 10-től valószínűleg már csak az óraütésekhez kapcsolódó ha­rangjáték hallható majd reggel nyolctól este nyolcig. A „muzsika árát” a 2005. évi költségvetésből gazdálkodja ki a város. A polgármester elmondta, saját hatáskörben dönthetett a muzsikáló gépezet megvételé­ről, s bizony sokan megállítják az utcán megköszönve az igazán ünnepi, s a kisváros hangulatát olyannyira emelő ajándékot. Mindez arról is jelzést ad, való­jában az embereknek milyen nagy szükségük van a harmóniára. színjátszó csoportjának 36 tagja a Szent család szálláskérését, Jé­zus születésével kapcsolatos eseményeket adta elő énekekkel és versekkel kiegészítve. A har­mincfős dolgozói énekkar ver­sekkel az ünnephez kapcsolódó dalokkal, szaxofonos előadással tették szebbé a délutánt. A kul­turális műsor gyertyafényes kö­zös énekléssel, a Csendes éj cso­dálatos dallammával ért véget. Az ünnepi vacsora közös imádkozással kezdődött, majd borral koccintottak a lakók és dolgozók, s kívántak egymásnak kellemes ünnepeket, s erőben, egészségben gazdag új évet. ban, a Dolinkába vezető út mel­lett elfűrészeltek és megkísérel­tek eltulajdonítani egy 3,5 méter magas fém villanyoszlopot. A járőröző polgárőrök bejelentése alapján a rendőrök a közeli er­dős részen igazoltattak két férfit, akiket később gyanúsítottként hallgattak ki az ügyben. ______■ (F olytatás az 1. oldalnál) Ez a megoldás nem új keletű hi­szen a MÉH országos hálózata év­tizedeken át éppen ilyen rendsze­rű gyűjtésre rendezkedett be. A cég összeomlásával nagy űr kelet­kezett a hulladékkezelés terén. Az ország első ilyen típusú szelektív gyűjtőrendszerét 1992-ben nyitot­ták meg Szombathelyen 4,5 millió forintos költséggel. Jelenleg ha­zánk számos településén működ­temek hasonló udvarokat, több­kevesebb sikerrel. Az állandóan nyitva tartó telepek híján alkal­maznak kampányszerűen műkö­dő rendszereket is. Ezek jelentősé­ge leginkább a veszélyes hulladé­kok begyűjtése terén van, különö­sen akkor, ha bizonyos rendsze­rességgel ismétlődik, s a lakosság számít az akciók folytatására. A módszer előnye, hogy nem igé­nyel különösebb beruházást, s ál­landó létesítmények híján a fenn­tartási költségekkel sem kell szá­molni. Ennek a megoldásnak még nincsenek nagy hagyományai Ma­gyarországon. Az eddigi tapaszta­latok alapján ez a szelektív hulla­dékgyűjtési modell jól alkalmaz­ható a nagyvárosok tömbházas övezeteiben. A hulladékgazdálkodási tör­vény szerint 2008-ig kötelező jel­leggel minden településnek gon­doskodnia kell a veszélyes hulla­dékok megfelelő gyűjtéséről, táro­lásáról, kezeléséről. Bizonyára számos iskola - ta­nárok és diákok közösen - aktívan részt vettek már olyan akciókban, amelyek például a szárazelemek gyűjtésére irányultak. Balassagyarmaton például 1995-1996-ban indult el egy ver­seny a helyi iskolák között a ve­szélyes hulladékok, így szárazele­mek gyűjtésével kapcsolatban, amelyben a Dózsa György Általá­nos Iskola jeleskedett leginkább. Persze a megye számos iskolája részt vett ezen a versenyen, s a ta­pasztalatok azt bizonyították, hogy az első évben még átvették az illetékesek az összegyűjtött szárazelemeket, de aztán az isko­lák magukra maradtak, sok eset­ben több mázsa elemmel. A gyer­mekek lelkesedését, hogy „Véd­jük, óvjuk, környezetünket!” a bürokrácia tehetetlensége törte le. Ma széttárt karokkal kérdezhetik mind a diákok, mind tanáraik: hogy is van ez akkor? Hová te­gyük a veszélyes hulladékot? A Humusz azaz a Hulladék Munkaszövetség szakemberei szerint nem a civilek és az iskolák feladata az összegyűjtés és táro­lás, hanem állami beavatkozásra és finanszírozásra lenne szükség, azaz a kötelező közszolgáltatás keretében kellene megoldani.- Ezek jóindulatú kísérletek, de teljes naivitásról árulkodnak, hi­szen az átvétel és az ártalmatlaní­tás költségeit miért vállalná magá­ra bárki is - állítják a szakembe­rek, akik szerint a probléma meg­oldása az is lehetne, ha a gyártók, a kibocsátó cégek például egy be­téti díj ellenében visszavennék a szárazelemeket. Sok megyei mo­bilszolgáltató például külön urnát helyez el az üzletében, ahová az ügyfelek a mobiltelefon elhasz­nált akkumulátorát dobhatják. Környezetvédelmi szempontból cél, hogy a veszélyes hulladék ne a kommunális hulladék közé ke­rüljön. De akkor hová? Akadnak magánszemélyek, akik garázsukban, házuk egy el­dugott szegletében összegyűjtik például a szárazelemeket, de átve­vő hiányában nem tudnak mit kezdeni a veszélyes hulladékkal. Balassagyarmaton például lelkiis­meretes környezetvédők - helyi megoldás híján - a havonta össze­gyűlt 20-30 kiló hulladékot, autó­val, busszal akár hátizsákban vi­szik Budapestre. Ott a Környezet­védelmi Minisztérium előtt az erre a célra elhelyezett gyűjtőedénybe dobják a hulladékot. A szakembe­rek szerint megoldás lehetne még, hogy a kommunális szemétdíjba beépítenék a veszélyes hulladé­kok kezelésének díját, azaz a meg­lévő díjakat megemelnék. Bodnár Benedek, a Városgaz­dálkodási és Üzemeltetési Kft. igazgatója a salgótarjáni viszo­nyokról beszámolva elmondta: a december 16-i városi közgyűlés tárgyalta a hulladékgazdálkodási tervet, amelyben részletesen sze­repelt a szelektív hulladékgazdál­kodási rendszer kiépítése, a hasz­nosítások módja. Mint megtud­tuk, Salgótarján számára 1,5 milli­árd forintba kerülhet a rendszer kiépítése, a kistérségre nézve pe­dig 1,8 milliárd forintot jelenthet. A VGÜ Kft. igazgatója úgy fogal­mazott: egy kiló veszélyes hulla­dék ártalmatlanítása 150-350 fo­rintba kerül, amit jelenleg nem tud finanszírozni a lakosság. A szárazelemek gyűjtésére vo­natkozóan az igazgató kijelentet­te: még nincs rá megoldás, azon­ban a hulladékgazdálkodási terv elfogadása után a rendszert foko­zatosan alakítják majd ki. A Kör­nyezetvédelmi és Vízügyi Mi­nisztérium munkatársai szerint egy nagyobb településnek két le­hetősége van a veszélyes hulla­dékokkal kapcsolatos teendőket tekintve: egyrészt létrehozhat­nak hulladékgyűjtő udvart; más­részt pedig speciálisan felszerelt mobil gyűjtőkocsival oldhatják meg ezek begyűjtését. Nógrád megyében ez utóbbira még nincs példa, viszont hulladékgyűjtő udvara van Salgótarjánnak és Ba­lassagyarmatnak is. A törvény feltételezi - informál­ta lapunkat a minisztérium illeté­kese - hogy az önkormányzatok a meglévő rendszerükben biztosít­ják a műszaki védelem feltételeit, így például azok a tárolók, ame­lyekért a közszolgáltatók felelnek, teljesen zártak és nem jelentenek veszélyt a környezetre. Megtudtuk továbbá, hogy az öntevékeny gyűjtéseknek is csak abban az esetben van értelme, ha előre meg van szervezve az átvé­tel módja. Évekkel ezelőtt a Kör­nyezetvédelmi Minisztériumnak volt ezek koordinálására forrás, valamint az Oktatási Minisztéri­um is szervezett gyűjtéseket, de ma nincs rá pénz. Megyénk legtöbb önkormány­zatánál a problémát a pénzhiány jelenti, hiszen a veszélyes hulla­dékok ártalmatlanítására nem kapnak külön támogatást, bár a minisztérium illetékese szerint kis települések, falvak számára megfelelő megoldás lenne, pél­dául egy szárazelemgyűjtő edény kihelyezése, amibe a falu lakossága összegyűjthetné mind­azt. Ha városok, falvakra iskolai vezetősége kedvet kapna a tanu­lók környezettudatos magatar­tásra nevelésére, elsősorban a helyi önkormányzattal tárgyal­jon, hogy van-e keret fedezni az ártalmatlanítás költségeit. SZ.E. HÍREK Salgótarján GÁZOLÁS A ZEBRÁN. Hétfőn a kora esti órákban egy 42 éves férfi személygépkocsijával Sal­gótarján városközpont felől közlekedett Somoskőújfalu irá­nyába. A kórház előtti kijelölt gyalogos-átkelőhelyen járműve bal elejével elütötte az úttestre neki jobbról lelépő és keresztbe áthaladni szándékozó 30 éves férfit és annak 5 éves kisfiát. A két gyalogos nyolc napon belül gyógyuló, könnyű sérüléseket szenvedett. Bátonyterenye ÉRDEKEKET EGYEZTET­HETNEK. Lezajlottak a közal­kalmazotti tanácsi választások a város közoktatási, közművelő­dési intézményeiben. A dönté­sek eredményeként a városi szintű érdekegyeztetésben az oktatás területén a pedagógu­sok szakszervezete, míg az úgy­nevezett „vegyes főcsoportban” a Közgyűjteményi és Közműve­lődési Dolgozók Szakszervezete és a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete vehet részt. ÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁS. Idő sebb Szabó István Kossuth-díjas szobrászművész alkotásainak állandó kiállítása - hétfő kivéte­lével - naponta 10 és 14 óra kö­zött látogatható a Gyürky-Soly- mossy-kastélyban. Balassagyarmat SZOBORTÁRLAT. Január 7 én 17 órakor a Mikszáth Kálmán Művelődési Központ Horváth Endre Galériájában a zalaeger­szegi származású, Ludwig- ösztöndíjas Drabik István szob­rászművész kiállítása nyílik meg. A február 24-ig megtekint­hető tárlatot Csach Gábor mű­vészettörténész ajánlja a közön­ség figyelmébe. SZÉCSÉNY BÉRLETI DÍJAK. A képviselő testület a legutóbbi ülésén dön­tött az önkormányzati tulajdon­ban lévő lakások ez évi bérleti díjáról. Az összkomfortos laká­sok havi bérleti díja négyzetmé­terenként 220 forint. Azok, akik komfortos lakásban laknak, ha­vonta négyzetméterenként 200 forint bérleti díjat fizetnek. A félkomfortos lakások esetében ez az összeg 150 forint, a kom­fort nélküliekében 90 forint. Az önkormányzat a nem lakás cél­jára szolgáló bérleti helyiségek díját 10%-kal emelte meg. Rétság FOGADÓSZOBA. A város pol gármestere, Mezőfi Zoltán janu­ár 10-én 8-12 óra között a pol­gármesterei hivatalban tartja fo­gadónapját. SZABÓ ANDREA Ünnep az idősek otthonában Vitték volna az oszlopot Salgótarján A művész-tanár vallomása az oktatásról és a művészetről (Folytatás az 1. oldalról) a rajztanárom, aki tovább erősí­tette elhatározásomat.- Meglep, hogy fizika tagoza­ton tanult.- Mindig is fontos volt szá­momra a racionalizmus. A nyelvtanuláson szeretem látni, tudni annak belső rendszerét, logikáját. Egerben, a főiskolán rajz-matematika szakon végez­tem. Itt a rajz tanszéken azt mondták: azok a vonalas mate­matikusok. A matek tanszéken bohém művészként kezeltek minket. Azért a két szak reme­kül megfért egymás mellett. A diploma megszerzése után két évig peremkerületi iskolában, Baglyason tanítottam, ami ra- gyogó gyakorló pedagógiai isko­lát jelentett számomra. A közép­iskolai rajztanári diplomához a képzőművészeti egyetemen át vezet az út. Az egyetemen Sza­bados Árpád volt a mesterem. Művészeti rajz, ábrázoló geo­metria, művészettörténeti sza­kon végeztem. A tanítás mellett pályázat útján, megyei szakta­nácsadó lettem. Később orszá­gos szakértő. Tagja vagyok a Magyar Rajztanárok Országos Szövetségének.- Mint országos szakértőnek, nagyobb a rálátása. Hogyan ítéli meg tárgyának helyzetét?- Sokan azt mondják még a kollegáim közül is, hogy a rajz, művészetek oktatására a gyer­mekeknek nincs igazán szüksé­ge. Messze nem így van. Felmé­rések bizonyítják, információ­ink több mint 71%-át vizuális úton szerezzük. Nem csak a be­tűolvasás, egyébként ahhoz is szükséges a vizuális látásmód, a vizuális olvasásra is nagy szük­sége van az embereknek. Ez napjainkban egyre inkább felér­tékelődik. Meg kell tanítani az ifjúságot látni, befogadni és ar­ra, hogy a vizuális információ­kat fel tudják dolgozni. Az ille­tőről, ahogy beszél, véleményt nyilvánítanak, de az öltözködé­sével is üzen. Ehhez praktikát kell kapni a gyermekeknek. Or­szágos trend, hogy csökken a rajzórák száma. Bízunk benne, hogy ez a folyamat egyszer megfordul. Reménykedünk, s mindent megteszünk, hogy visszakapjuk ennek a tárgynak a méltóságát. Ezt valahogy úgy lehetne, mint annak idején, ahogy az informatika bekúszott az oktatásba. Véleményem sze­rint, ha a különböző ismeretek mellett nincs ott a lélek, akkor egyoldalú a képzésünk. Márpe­dig a rajz, művészettörténet, mozgókép-média, ének-zene, tánc és dráma a lélekről szól. Együttműködve, méltósággal kell a gyermekeket nevelni, ta­nítani úgy, hogy megtalálják helyüket ebben a bonyolult vi­lágban.- Ön szerint milyen a rajzta­nárok megítélése?- Az elvárás velünk szemben nagyobb. A képzőművészet egy látványos dolog. Ha a tanár nem tud kifelé mutatni, máris negatív a megítélése, pedig lehet, hogy élményszámba menő órákat tart, a gyermekek gyönyörűség­gel rajzolnak, festenek az óráin. Nekünk mindent meg kell tudni mutatni a gyermeknek, amit tő­lük elvárunk. Ez jogos követel­mény. Egy irodalomtanártól senki sem várja el, hogy verse­ket írjon, a történelemtanártól, hogy kutatómunkákat végez­zen. Tőlünk igen, hogy- alkos­sunk, kiállítsunk. Egyfajta igény felénk, hogy legyünk az iskola dekoratőrei ünnepségeken, a színpadkép létrehozói.. Meg: tesszük, de ez nem evidencia számunkra.- Mit jelent az ön számára az alkotás?- Aki bármilyen művészeti ágban alkot az elsősorban ön­magát szeretné megmutatni. Gondolom minden alkotó, úgy van ezzel, mint én, belső kény­szert érzek arra, hogy leüljek és dolgozzak; az érzéseim szí­nek, vonalak formájában ráke­rüljenek a papírra. Fontos a bi­zonyos bizonytalan, bizonyta­lan biztos. Amikor elkezdek rajzolni különböző ötletek in­dítják el a kezemet, ami még nem tudatos, de bizonyos idő után azzá válik. Van, amikor egy látvány fog meg, motivál, serkent, ott dolgozik bennem. Elhivatott vagyok, mint tanár, az alkotás lehetőség számom­ra. Egyfajta szakmai boldogsá­got jelent, amikor érzem - és mások is azonosulnak vele - hogy egyfajta esztétikai örö­met szereztem, gondolkodásra késztettem másokat. Ez a pozi­tív élmény, amiért érdemes dolgozni, alkotni, kiállításokat csinálni. Nem tartozom a gya­kori kiállítók közé, de naponta rajzolok, ezek nem műalkotá­sok, érzéseim, gondolataim le­nyomatai. SZENOGRÁDI FERENC

Next

/
Thumbnails
Contents