Nógrád Megyei Hírlap, 2005. január (16. évfolyam, 1-25. szám)

2005-01-25 / 20. szám

4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap REGIONÁLIS NAPLÓ 2005. JANUÁR 25., KEDD A szécsényi országgyűlés 1705,2005 Rákóczi-emlékek nyomában nak alapján Bobály Csaba szobrászművész készí­tette el a köztéri szobrot. A millennium jegyében rendezett ünnepségen Bállá Tibor átadta a szobrot a szécsényieknek, amelyet Máté Csaba polgármes­ter vett át. RÁKÓCZI MELLSZOBRA AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN 1985 tavaszán a művelődési központ, a II. Rákó­czi Ferenc Általános Iskola aulájában rendezte meg a szécsényi születésű Boros Tibor szobrait, érmeit és festményeit bemutató kiállítást. A városi jogú nagyközség tanácsa az általános iskola részére megvásárolta az alkotótól II. Rákóczi Ferenc mell­szobrát. A szobor korábban az iskola kertjében állt, most az iskola aulájában látható. Fotók: Szenográdi Tamás ÖSSZEÁLLÍTOTTA: SZENOGRÁDI FERENC II. RÁKÓCZI FERENC- EMLÉKMŰ Szécsényben, már a XX. század elején 1905- ben, az országgyűlés 200. évfordulója alkalmából felvetődött II. Rákóczi Ferenc emlékművének a fel­állítása. A kezdeményezéshez csatlakozott a Taka­rékszövetkezet Részvénytársaság, mely 500 koro­nával szoboralapot létesített. Öt év múlva több mint 20 000 korona gyűlt össze. A szobor felállítá­sára valószínű az I. világháború miatt nem került sor. Hosszú évekig csend telepedett az emlékmű felállításának ügyére. Legalábbis az abból a korból származó írásos emlékek nem tesznek róla emlí­tést. 1935-ben II. Rákóczi Ferenc-emlékmű felállí­tásáról döntött a képviselő-testület. A Rákóczi út és a Jókai utca sarkán lévő kis téren avatták fel a hat méter magas emlékművet 1935. október 10-én. Az oszlopon a talapzattól 1,2 méterre fekete már­ványtáblán 24 cm-es átmérőjű relief, Rákóczi képe profilban látható. Az arckép körül a felirat: „Cum Deo patria, et libertate”. A relief alatt olvasható: „Rákóczi vezérlő fejedelem, valamint a Szécsény­ben tartott fejedelemválasztó országgyűlés emléké­re Szécsény közönsége 1705-1935”. Az oszlop kö­zepén, kiugró kőkonzolon, vízszintes kardon a honfoglaló magyarok totemállata, egy kiterjesztett szárnyú bronz turulmadár látható. A FEJEDELEM KÉPE A városháza nagytermének falán látható II. Rá­kóczi Ferenc életnagyságú képe. Az alkotás Tokay Lajosné Boczkó Eszter erdélyi származású nemes­asszony munkája. A képet 1910. március 15-én he­lyezték el a városháza nagytermében. A mű megvásárlására a községnek nem volt pén­ze, annak ára közadományozásból jött össze. A ké­pet 1909. november 28-án, a mai városháza nagy­termében közszemlére tették ki. A képviselő-testü­let másnapi ülésén Bölöny Ödön bíró méltatta a ké­pet, II. Rákóczi Ferenc szécsényi kapcsolatait. Azt mondta: „ A képnek.itt a teremben van a helye, de nincs a községnek pénze megvásárlásra”. Javasolta, ~ hogy kezdjenek gyűjtést, felszólította a képviselő- testületet, hogy az adakozásban járjanak elöl jó pél­dával. December végére már együtt volt a kép meg­vásárláshoz szükséges 1600 korona. A festményen az alkotó Szécsény XX. század eleji tájképét is megfestette. Nem rontja a mű érté­két, összhangját, hogy az előteret uraló fejedelem mögött a XX. századi Szécsény tájképe látható. A kép, a többi alkotással együtt kifejezi a fejede­lem iránti tiszteletet, a Rákóczi-kultuszt, amely mindig is ott élt és él a szécsényiek szívében. II. RÁKÓCZI FERENC MELLSZOBRA A szobrot a szécsényi országgyűlés 250. évfor­dulójának alkalmából, nagy megyei ünnepség ke­kányi János volt a házfőnök, s ilyenkor a csodála­tosan szép oratóriumban imádkozott. A szobát az 1989-90-es években a múzeumba­ráti kör kezdeményezésében és lebonyolításában restaurálták. A művészettörténészek szerint a szo­ba mai képe megegyezik azzal, amely II. Rákóczi Ferencet fogadta. II. RÁKÓCZI FERENC SZOBRA Az áruház előtti téren áll II. Rákóczi Ferenc szobra, melyet 2000. július 2-án 10 órakor avattak fel. Az ünnepség szentmisével kezdődött, ezt kö­vetően a téren több százan gyűltek össze, hogy ré­szesei legyenek a szoborayató ünnepségnek. A Rá- kóczi-induló hangjaira lovasok hozták a térre az ünnepség hangulatát emelő egykori zászlókat, ahol több magas rangú állami beosztású személy, egyházi méltóság, külföldi követ jelent meg. Bállá Tibor, a Rákóczi Városa Alapítvány alapítója el­mondta, a szobrot idős Szabó István szobrászmű­vész még 1965-ben készítette. Az alkotás évekig félretéve pihent. Fia, Szabó István szobrászmű­vész felújította a szobrot, s azt 1997-ben alapítvá­nyuknak ajándékozta. A szobrot a II. Rákóczi Fe­renc Általános Iskola aulájában állították fel. An­II. Rákóczi Ferenc Szécsénybe hívta össze az országgyűlést, amely 1705. szeptember 12-től október 3-ig tartott. A történelmi je­lentőségű összejövetelen hat püspök, har­minchat főúr, valamint huszonöt megye és szinte valamennyi város követá részt vet­tek. Szeptember 18-án II. Rákóczi Ferencet vezérlő fejedelemmé választották. A város készül a szécsényi országgyűlés 300. évfordulójának méltó megünneplésé­re. A Szécsényi Napló hasábjain minden hónapban megjelentetünk, olyan írást, amely az évfordulóhoz kapcsolódik. Korábbi számunkban közzétettük, hogy a fejedelem nevét viselő helyi általános iskolában, milyen rendezvényeket terveznek az évforduló al­kalmából A decemberi számunkban arról számokunk be, hogy a Nógrád megyei Rákóczi-emlékbizottság, amelynek elnöke Dóra Ottó, a megyei közgyűlés elnöke, társelnöke dr. Serfőzőné dr. Fábián Erzsébet, Szécsény város polgármestere, milyen kiemelt programokat szervez az évforduló jegyében. Mostani számunkban azokat a tárgyi emlékeket mutatjuk be, amelyek a városban őrzik és hirdetik a fejedelem emlékét. rétében avatták fel. Tar István szobrászművész al­kotása II. Rákóczi Ferenc mellszobra, hosszú éve­kig az egykori kultúrház előtti kertben állt. Az al­kotás a 1990-es évek második felében került a vá­rosháza elé. RÁKÓCZI-SZOBA A kolostorban a sekrestye felett van az úgyneve­zett Rákóczi-terem, amely szerves folytatása a földszinti helyiségnek. A sekrestyéhez hasonlóan a gótika egyik gyöngyszeme. Miért Rákóczi-terem? A hagyomány szerint ebben a teremben szállt meg az 1705-ös országgyűlés során II. Rákóczi Fe­renc. Az emlékiratokból tudjuk, hogy a fejedelem a Borjúpáston lévő sátrában lakott, de gyakran fel­járt a kolostorba, ahol gyermekkori nevelője Bár-

Next

/
Thumbnails
Contents