Nógrád Megyei Hírlap, 2005. január (16. évfolyam, 1-25. szám)
2005-01-24 / 19. szám
4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap MEGYEI KÖRKÉP 2005. JANUÁR 24., HÉTFŐ Ma is a tudás, a kreativitás által megy előbbre a világ- vallja Bódi Györgyné dr., a Balassi Bálint Megyei Könyvtár áj igazgatója „Debrecenben születtem, szüleim az 1940-es évek végén Hajdúhadházról települtek Nógrád megyébe. Gyermekkorom emlékei Zagyvapálfalvához, Kisterenyéhez, Rétsághoz, Nagybátony-Bányvároshoz kapcsolódnak. A nyarak nagy részét az egykori hajdúvárosban töltöttem nagyszüleimnéL Ezért ma is szeretettel gondolok azokra a vakációkra, hiszen tapasztaltam az alföldi emberek szorgalmát, fáradhatatlanságát, nyitottságát” - írja magáról Bódi Györgyné dr., akit tavaly novembertől pályázat útján neveztek ki a Balassi Bálint Megyei Könyvtár élére. A Balassi Bálint-emlékév zárása és a József At- tila-emlékév kezdete adott némi szabad időt számára, hogy egy rövid beszélgetés révén bemutathassuk olvasóinknak.- Úgy tűnik, élményekben gazdag gyermekkora volt. Mire emlékszik még szívesen abból az időszakból? Unokatestvéreimmel együtt gyakran mentünk a szőlőbe, a zárt gyümölcsöskertekbe, a rekkenő melegben apai nagyapám kis tanyai házában - ahol ők csak nyáron laktak - jólesett a hűvös, általa termesztett görögdinnye. Gyakran hallottam első világháborús élményeiről is. Anyai nagymamám tapasztott padlójú, ragyogó tisztaságú házában pedig Móricz Zsigmond sötétkék kötésű, az író domborművét is tartalmazó kötetek első olvasmányaim közé tartoztak.- Mikor került Salgótarjánba?- 1965-ben szüleimmel és testvéreimmel Salgótarjánban telepedtünk le. Érettségit a Madách Imre Gimnázium orosz tagozatán tettem, majd történelem-orosz szakon Egerben szereztem tanári diplomát. Pályakezdésemet követően férjhez mentem, lányaink egymásután születtek, tanultak. Lányunokánk négyéves. Iskolai munkám során a tanítás mellett könyvtár- kezelői tanfolyamot végeztem, vezettem tanári és tanulói könyvtárat, majd a felnőttoktatásban dolgoztam.- Aztán mégis visszatért a könyvtárba. Mi vonzotta leginkább?- 1989-től a Balassi Bálint Megyei Könyvtár általános tájékoztató könyvtárosa, majd helyismereti könyvtárosa lettem. Munkám szükségessé tette a középfokú könyvtárosi képzettség megszerzését, majd 1993-ban az ELTE könyvtárszakán diplomáztam. A történettudomány, benne a helytörténet iránti érdeklődésem ezekben az években kiszélesedett, foglalkoztam Salgótarján sajtótörténetével, művelődéstörténetével, könyvtárunk történetével is. 2004 nyarán megpályáztam, majd november elsejével elnyertem a salgótarjáni Balassi Bálint Megyei Könyvtár igazgatói tisztségét.- Ilyenkor az ember óhatatlanul számvetést készít: mit örökölt?- Könyvtárunk munkáját 2004-ben is a szakmai színvonal megőrzésére való törekvés jellemezte. A kollégák maximális teljesítménnyel dolgoztak, az új szervezeti és működési szabályzatnak megfelelően a könyvtári törvényben előírt feladatainkat teljesítettük. A Balassi Bálint Megyei Könyvtár 1949-től - alapításának évétől - kezdve mindig megyei és városi feladatokat egyaránt ellátott. Gyűjteményünkkel és szolgáltatásainkkal Nógrád megye lakosaihoz a legkülönbözőbb módon jutottunk el.- Minden bizonnyal ez a könyvtár nyújtja megyénkben a legszélesebb körű szolgáltatást.- A helybenhasználatot és a kölcsönzést különböző részlegekben (felnőttkölcsönző, olvasóterem, gyermekkönyvtár, INFO-TÁR-SALGÓ, audiovizuális részleg, helyismereti külön- gyűjtemény, virtuális olvasóterem, British Council) a könyvtári dokumentumok sokféleségével biztosítjuk: könyvek, folyóiratok, hírlapok, CD, CD-ROM, Bódi Györgyné dr. videokazetták, DVD, adatbázisok, aprónyomtatványok stb. Hagyományos és elektronikus katalógusaink tájékoztattak állományunkról, sőt honlapunkról letölthetők lettek képeslapok, fotók, plakátok digitalizált formái is. A valahol tanulók mellett, sokan találták meg felnőtt aktív dolgozóként vagy akár nyugdíjasként is az őt érdeklő könyvtári információkat. A megye kistelepülései lakóinak könyvtári ellátását a módszertani osztályunk segítette ellátóközpont működtetésével, szakmódszertani, könyvtárjogi tanácsadással, képzésekkel. Bekapcsolódtunk a könyvtárellátási szolgáltató rendszer munkájába, mely az idén rendkívül nagy feladatokat ró ránk. 2004-ben is sikeres szakmai munkánkat szolgáló pályázatokat írtak a könyvtárosok, pályázati és egyéb támogatóink felsorolását teljességgel most nem is lehetne megtenni. Szakmai napjaink, gyermekprogramjaink nagy népszerűségnek örvendtek. A kistelepüléseken megvalósított, roma gyerekek olvasáskultúráját segítő foglalkozásainkat szívesen fogadták Nógrád megye településein működő általános iskolák és könyvtárak.- Képes-e hosszabb távon is felvenni a versenyt a könyvtár az informatikai fronton? Az ember azt hihetné, a könyvtár szinte fe-' lesleges lesz az elektronikus adathordozókon felénk zúduló információ viharban...- Könyvtárunk informatikai fejlesztése során 2004 őszén elkezdtük a számítógépes kölcsönzést, melynek utómunkálatai erre az évre is áthúzódtak. Olvasóink, látogatóink, internetes katalógusainkat használók türelmét kérjük a jövőben is. Ugyancsak 2004-ben készítettük elő a magyar országos közös katalógushoz való csatlakozásunkat, amelynek 2005-ös megvalósítása során könyvtárunk dokumentumaink bibliográfiai leírásának internetes elérhetősége tovább bővül. Az ellátóközpontunk települési tagkönyvtárainak adatai szintén elektronikus katalógusban jelennek meg ebben az évben. Mindezek talán érzékeltetik, hogy intézményünk is él az informatika nyújtotta lehetőségekkel, sőt, előbb, vagy utóbb magunk is informatikai szolgáltatók leszünk, a szó nemesebb értelmezésében.- Az elmúlt év egyik fontos eseményeként névadójukra emlékeztek.- A 2004-es év valóban meghatározó programja volt névadónkra, Balassi Bálintra való emlékezésünk. Intézményünk korábbi igazgatónője, Oroszné Katona Anna és könyvtárosaink munkájának eredményeként más közgyűjteményekkel együttműködve Balassi-emlék- napot rendeztünk. Nagyszerű történészi és irodalomtörténeti előadásokat hallgattak vendégeink. A könyvtárunk előtti parkban fát ültettünk és emléktáblát helyeztünk el. Sajnos, vandál emberek egy hete a márvány- posztamenst kirángatták a földből és összetörték. így az emléktáblát betelepítettük a könyvtár épületébe. Október végén sok-sok támogató magánember és intézmény, hivatal — felsorolni hely hiányában nem is lehet - együttműködésével ifj. Szabó István egykori képzőművészeti főiskolai társa, Bíró Iván szobrászművész Balassi szobrát bronzba öntötte Bobály Attila szobrászművész. Az avatóünnepséget egy Balassi műveltségi vetélkedő előzte meg határon túli és helyi középiskolás diákok részvételével. Szent- mártoni Szabó Géza irodalom- történész méltatta a költő életútját, kiemelve a szobron is megjelenített könyv, az olvasás, a reneszánsz műveltség újszerűségét a 16. században. Ekkor mutatta be a Palócföld szerkesztősége Balassi-emlékszámát is.- Milyen terveket dédelgetnek erre az évre?- A 2005. évi terveinken most dolgozunk. A jól bevált formákat szeretnénk továbbvinni és természetesen az olvasói igények feltérképezésével a megújulás jegyében tevékenykedni. A már említett kistelepülések ellátását szolgáló ellátóközpontunk mellett erősíteni kívánjuk a kistérségi társulások összefogását, könyvtárügyben. A szakminisztérium „A könyvtár a jövő” koncepciója is erre ösztönöz bennünket. Olvasószolgálatunk előtt álló nagy feladat az olvasásnépszerűsítés sajátos, modern formájának, a Nagy könyv-akciónak a közvetítése. Ezt a programot még titok övezi, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Magyar Televízió azonban hamarosan nyilvánosságra hozza ennek lépéseit. Terveink között szerepel a felsőoktatási konzorcium könyvtári hátterének megteremtése, egy olyan interneten is elérhető tudásbázis megteremtése, amely Nógrád megyében induló új felsőoktatási képzési formákat szolgálna. Természetesen a József Atti- la-emlékév programjához is csatlakozni kívánunk. A Balassi Bálint Megyei Könyvtár József Attila és kora címmel egy középiskolai műveltségi verseny szervezését, olvasótábor megvalósítását, a Palócföld szerkesztősége József Attila-emlékszám megjelentetését tervezi. Mielőtt megkérdezné, hogy szűkös világunkban miből futja minderre, elárulom: keressük terveink pályázati lehetőségeit, számítunk könyvtárosaink tudására, tapasztalataira, kreativitására.- Joggal tehető fel a kérdés napjainkban: mi a könyvtárak, a könyvek jövője? Legalábbis, ön hogy látja?- Meggyőződésem, hogy ma is a tudás, a kulturális értékek, a hagyományok megőrzése, a kreativitás által megy előbbre a világ. A világhálót a használók többsége ugyanolyan célokból keresi fel, mint a könyvtárat látogatók. A Magyar Művelődési Intézet szociológusa, Hunyadi Zsuzsa egy 2003. évi reprezentatív felmérésben erre az eredményre jutott. Összességében a közgyűjtemények látogatottsága 3%-kal nőtt az elmúlt években. Tehát a könyvtáraknak egyszerre kell biztosítani a hagyományos könyvtári információkat és az Internethez való hozzáférést. A Balassi Bálint Megyei Könyvtár virtuális olvasótermében, de más tereiben fontosnak tartjuk az olvasók tájékoztatását az elektronikus katalógusok használatáról, az elektronikus könyvtárakról, teljes szövegek eléréséről. A www.konyvtar.lap.hu portálon ma az olvasók eljuthatnak a Magyar Elektronikus Könyvtárhoz, a Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ Digitális Irodalmi Akadémia szolgáltatásához. Sokan ismerik a www.digitalizalas.lap.hu portált. Jelenleg az informatikai tárca dolgozik a nemzeti digitális adattár és a nemzeti digitális archívum szolgáltatásain. Felsőoktatási tanulmányokat folytató diákok az egyetemi könyvtárak honlapjáról egyre több egyetemi jegyzetet, előadást töltenek le. Mindez azt bizonyítja, hogy a 21. században az emberek olvasási, tanulási gyakorlatában remélhetőleg egyszerre lesznek jelen a hagyományos és az új könyvtári információk. A salgótarjáni Balassi Bálint Megyei Könyvtár könyvtárosai, szakemberei tehát várják a könyvtár virtuális terébe és a tényleges terekbe látogatókat, könyvtárhasználókat. LEJEGYEZTE: T. NÉMETH LÁSZLÓ gyönyörű verseket. Ők sem bánták meg azonban, hogy a szombat délutánt a Jászai Mari-díjas színésznő társaságában töltötték. Vastaps fogadta az érdemes művésznőt, akinek a Somoskőújfalun túl még két meghívása volt aznapra: egy fővárosi állami ünnepségre, valamint egy soproni kultúra napi rendezvényre.- Megkérdezhetnék, hogy akkor miért éppen e kis település invitálását fogadtam el? Á válasz egyszerű: innen érkezett a legkedvesebb meghívás, s azt mondták, hogy itt szeretni fognak - hangsúlyozta Kubik Anna, s a közönség tapssal is kifejezett helyeslése bi„Bennem lakó jobbik felem” címmel verses műsort adott elő Kubik Anna színésznő a Somoskőújfalui könyvtárban. A Jászai Mari-díjas, érdemes művész a magyar kultúra napja alkalmából vendégeskedett a határ menti településrészen. Őszinte, megkapó előadása révén a közönség szűk egy óra alatt megismerhette legbelső érzéseit, gondolatait, de talán nem ez volt a délután legnagyobb értéke... Salgótarján Kis híján kicsinek bizonyult a Somoskőújfalui könyvtár. Kubik Anna műsorát nagy várakozás előzte meg, az olvasóterem jó előre megtelt, s még az előadás közben is érkeztek az érdeklődők, így többen állva hallgatták végig a Zsúfolásig megtelt a Somoskőújfalui könyvtárterem érdeklődőkkel zonyította, hogy nem kellett csalódnia a művésznőnek.- Magam is egy hasonló kis faluban, és egy hasonló kis könyvtárban nőttem fel Ősiben, a szépséges Dunántúlon. Amióta a Nemzeti Színházhoz kerültem, feladatomnak tekintem a kultúra ápolását, őrzését. Értékvesztett világunkban egyre hangsúlyosabb a színész küldetése - jelentette ki Kubik Anna. - Műsorom részleteit a magyar költészet remekeiből válogattam, de egyben törekedtem arra, hogy valamennyi alkotás rólam is szóljon. Aki a Somoskőújfalui könyvtárban jelen volt, igazolhatja: a „Bennem lakó jobbik felem” című verses műsor jóvoltából valóban megismerhettük a Jászai Mari-díjas színésznőt, legbelső gondolatait, érzéseit és segítségével talán önmagunkat is. A művésznő Ady Endre A jóság síró vágya című költeményével kezdte a műsort.- Ez a vers egy ars poetica, arról szól, hogy mit szeretnék elérni, mi a vágyam. Összefoglalja a színészi hitvallásomat - hangsúlyozta Kubik Anna. A családi ház hangulatát és a szülői szeretetet ugyancsak költemények segítségével ábrázolta a művésznő, hiszen mint mondta, saját szavaival nem tudná ezeket az érzéseket kifejezni. Csoóri Sándor Anyám fekete rózsa című költeményének megkapó előadása után például így vallott - elcsukló hangon - a színésznő.- Hát íme: ő az én édesanyám! Édesapám sajnos már nincs köztünk, bányász volt, s a bányászok általában korán elmennek. De engem még láthatott a színpadon, s erre nagyon büszke vagyok! A műsorban - mások mellett Pilinszky János és Babits Mihály versei által - megjelent a hit, amely „segíti az embert, kapaszkodót nyújt, célt ad valamennyiünknek”, míg Tóth Árpád Álarcos című műve Kubik Anna jelenlegi közérzetét, hangulatát, véleményét fejezte ki „életünkről és a politikáról, amely sajnos mindent átsző”.- Talán egy fél éve beszéltünk arról, hogy eljövök Somoskőújfaluba. Akkor még nem tudhattam, hogy ez a műsor mostanra egy- újabb résszel fog bővülni. Az elmúlt év végén azonban elment a jeles színész, Bubik István, akihez rendkívül erős, 27 éves barátság fűzött - mondta keserű hangon az érdemes művésznő, hozzátéve: - Halála figyelmezteti az összes kollégámat arra, hogy mi is lenne a színészek valódi feladata. Az, amit ő tett: faluról falura, városról városra járt, s beszélt, játszott az embereknek... Szeretném megidézni őt egy hazafias verssel. Gyurkovits Tibor Ebek harmincadja - Kuruc dal című költeményét „mintha egyenesen Istvánnak írták volna”, majd egy erdélyi siratódal következett a Magyar Electra című színdarabból, amelyet - túl a közönség egy részén - még az előadó is megkönnyezett.- S hogy ne ilyen szomorú hangulatban búcsúzzunk el egymástól, szóljunk az ifjúságról, a reménységről, de úgy, hogy közben a múlt is je- Kubik Anna érzelmesen vallott saját érzéseiről, küldetéséről len legyen - ve- ____________ z ette fel Kubik Anna, Karinthy Tanítom a kisfiámat című alkotását.- Köszönöm, hogy ilyen nagy szeretettel fogadtak, sokat jelent nekem. Talán most értettem meg igazán, hogy barátom, Bubik István miért is kedvelte oly' nagyon a hasonló vidéki, falusi fellépéseket - búcsúzott a jelenlévőktől (vastaps kíséretéFOTOK: GYURIAN TIBOR alapján - egyes szám első személyben íródott, a művésznő őszinte, megható , előadása révén valamennyi jelenlévő rádöbbenhetett: dacára az „értékvesztett világunk” diktálta iránynak, még él bennünk egy jobbik féL.. Lehet, hogy ez a színészet valódi küldetése? SCHVEICZER KRISZTIÁN Él bennünk egy jobbik fél ben) a Jászai Mari-díjas színésznő. Bár Kubik Anna műsorának címe - ugyancsak egy költemény
