Nógrád Megyei Hírlap, 2005. január (16. évfolyam, 1-25. szám)

2005-01-15 / 12. szám

I Színházi estéh Mit vár el a közönség 2005-ben egy Molnár Ferenc-darabtól? Fo­galmam sincs, hogy egy-egy nézőnek milyen igé­nyei vannak, azt viszont tu­dom, hogy én mit gondolok bármelyik opus - például az „Olympia” című vígjáték - előtt. Mindenekelőtt megva­gyok győződve arról, hogy dramaturgiailag kiválóan fel­épített, váratlan fordulatok­kal, - ha úgy tetszik csava­rokkal - szellemes dialógok­kal, nyelvi bravúrokkal teli előadást fogok látni. Ily mó­don soha nem leszek csaló­dott, majdhogynem függetle­nül a mű konkrét cselekmé­nyétől, mondandójától, az adott színház produkciójá­nak színvonalától így történt a minap, a salgó­tarjáni József Attila bérletsoro­zat januári bemutatója alkalmá­val is. (A Radnóti bérlet tulajdo­nosai 31-én láthatják ugyanezt a produkciót.) Fentiek alapján re­mekül éreztem magam a jól „megcsinált” színmű előadásán, amelyet a Turay Ida Színtársulat adott elő, igyekezvén - már amennyire lehet - „leporolni” a már-már operettbe illő prózai mesét. Tartalmilag ugyanis igen­csak elhaladt már felette az idő, mai észjárással bizony nehéz megérteni a „boldog békeidők” monarchiabeli szereplőinek ma­gatartását, egymáshoz való vi­szonyát. Bár a társadalmi egyen­lőtlenségek egyáltalán nem Bokacsattogtató „boldog békeidők” Szacsvay László, mint Ettingen herceg, tábornok tekintélyes ügyefogyott. Jól illeszkedik az összmunkába Hűvösvölgyi Ildi­Zátonyra futott a szép Olympia (Gubás Gabi) és a kac- kiás huszárkapitány (Nemcsák Károly) románca szűntek meg - sőt az anyagi ja­vakat tekintve talán még nőttek is - de teljes más az akusztiká­juk. Manapság már sokkal ke­vésbé számít bárkinek a szár­mazása, az előélete, ha egyéb­ként van így-úgy szerzett sok pénze és könnyedén beilleszke­dik az úgymond fent lévők köre­ibe, felszínesen műveltnek lát­szik, tud viselkedni, s az éppen aktuális divat szerint öltözik, tölti szabad idejét. Nem lóverse­nyeket nyer, kevésbé brillírozik a kártyaasztalnál, viszont fallab­dacsatákban tartja rendben kon­dícióját, luxusjachtján vitorlá­zik, rendszeresen délszaki ten­gereken búvárkodik extrákkal felszerelkezve. Napjaink de­mokráciájában, amikor politikai jelszó, kimondott cél a polgáro­sodás, s ennek megfelelően leg­többen polgárnak akarnak mu­tatkozni, aszerint akarnak élni, furcsa hallani, hogy az arisztok­rata Olympia és hercegné anyja valósággal irtózik az elegáns für­dőhely polgári elemeitől, a mes­teremberektől, sőt a szókimon­dás letéteményeseitől, az újság­íróktól, szerkesztőktől is, akik mindent feljegyeznek és megír­nak. A szociális különbségek miatt fut zátonyra Olympia és Kovács huszárkapitány több mint flörtje, kibontakozó szerel­me is. A kékvérű hölgy - mert családja jó híre, érdeke azt kí­vánja - egyszerűen leparasztoz­za és durván eltaszítja magától a fess katonaférfit, akivel egyéb­ként szívesen táncolt, mutatko­zott egy társaságban, aki végül is tetszett neki. A vérig sértett, büszke magyar fiatalember azonban bosszút forralván ala­posan megleckézteti a nemes rangú Ettingeneket: szélhámos­nak, nemzetközileg körözött bűnözőnek adja ki magát, hogy még kínosabb helyzetbe hozza, kompromittálja az osztrák gyö­kerű hercegi famíliát. Később persze felfedi az igazságot, s el­tölt néhány - fél éjszakányi - szép órát az érzelmeiben telje­sen összegabalyodott Olympi- ával, de aztán továbbáll, sőt leve­ti az egyenruhát is, amelyet ka­landor akciója miatt - legalábbis saját erkölcsi elvei szerint - nem viselhet többé. A klasszikus, há­rom felvonásra „méretezett” víg­játék - amelyik eleddig nagyjá- ban-egészében a szokásos for­gatókönyv szerint formálódott - ezen a ponton bicsaklik meg: a látványos kibékülés, a happy end helyett a szerelmespár útja végleg különágazik. Moliiár Ferenc - bár kétségkí­vül vannak feszesebb, izgalma­sabb, netán sikeresebb színmű­vei is, példának okáért „A test­őr”, a „Liliom” vagy a „Játék a kastélyban” - az 1928-ban írott „ 01ympiá”-val is igazolta ritka íráskészségét, mesterségbeli tu­dását. Stílusa tanítanivaló, ha az ilyesmi egyáltalán tanítható. Példaszerű ahogyan húzza az időt a reggelinél és a semmiről fecseg­ted anyát és lányát, holott a mama min­denáron arra kíván­csi, hogy mi történt az előző éjjel a két fiatal között. Való­ságérzékét jelzi, hogy gyarló ember­ként ábrázolja az arisztokratákat is: akik ugyanúgy ví­vódnak, kétségbe­esnek, ugyanúgy megsértik az étke­zési etikettet az asz­talnál, ha zavarban vannak, ha szemé­lyes gondjaik-bajaik lekötik figyelmüket, mint mindenki más. A Turay Ida Szín- társulat előadását Csiszár Imre ren­dezte minden külö­nösebb bűvészke­dés, ironikus fel­hang nélkül, a kelle­mes, igényes szórakoztatás je­gyében. Kiegyensúlyozott az ál­tala irányított színészgárda is. Tóth Judit hitelesen játssza az okos, számító úrinőt, s az egy­szersmind kétségbeesett anyát. A címszerepben a vonzó megje­lenésű Gubás Gabi jéghideg fel­sőbbrendűként inkább meggyő­ző, mint elfojtott tüzű szerel­mesként. Nemcsák Károly képes jól viselni a katonaruhát. kó mosolyogva gonoszkodó Linája, Komád Antal bokacsat­togtató csendőre és Kovács Ist­ván bizonytalan karakterű ro­konfigurája. Említést érdemlő- ek Krsztovics Sándor ugyancsak operetthatású díszletei és Kar­dos Anikó feltűnően elegáns jel­mezei is. Az előadás elérte a rendező vélt szándéka szerinti hatást. CSONGRÀDY BÉLA TŰZZOMÁNCOK AZ ÓVODÁBAN. A salgótarjáni Mackóvár központi óvodában kiállítás nyílt Barna Katalin óvodapedagógus alkotásaiból A tűzzománc képek február végéig tekinthetők meg az intézmény folyosóján kialakított óvodagalériában, fotó: gyurián tibor A Karancs-Medves növényei Salgótarján/Fülek „Csodavilág húzódik a történelmi Nógrád és Gömör-Kishont vármegye határán! Aki járt már va­laha a Medves-fennsíkon, a Szilváskő csúcsán vagy jégbarlangjában, a Saigon, megmászta a Karancsot, vagy megcsodálta Fülek ősi várát, az az első látásra megsejt valamit e vidék különlegességéről. A szépséges, völgyekkel szabdalt domb- és hegyvidéket, központi részén Közép-Európa leg­nagyobb bazaltplatójával, a mintegy 15 négyzetki­lométernyi Medves-fennsíkkal különleges és érté­kes növényzet borítja. A határ két oldalának nö­vényvilágát dr. Csiky János, a Pécsi Tudomány- egyetem botanikusa vizsgálta, s munkájának ered­ményét saját kiadásban publikálta is. A védett nö­vények színes fotóival illusztrált kötet három nyel­ven, magyar mellett angolul és szlovákul látott napvilágot. Ez a terjedelmet ugyan háromszorosá­ra növelte, de így legalább nem csak a határ két ol­dalán élők forgathatják haszonnal, hanem a távo­labbi vidékekről érkezők is. A tanulmány persze első helyen szakemberek számára készült, így a növények latin nevei fő hangsúlyt kapnak. A kötetből 150 példányt a kutatómunkát és a ki­adást is segítő füleki Oppidum Fileck Polgári Társu­lás kapott, de jutott belőle a salgótarjáni oktatási intézményekbe és a megyei könyvtárba is. Virágzó barkócafa fotó: faragó zoltán _________________JÓ MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES________________________ M últ heti rejtvényünk helyes megfejtése: „Nyugodtan aludj' tovább, csak betörő mászott be az abla­kon. ” Szerencsés nyertesünk: Fekete Imre Pásztó, Esze Tamás u. 5. Kérjük, hogy mai rejtvényünk meg­fejtését legkésőbb január 20-ig juttassák el szerkesztőségünkbe! ÉSZLEL, j MEGFI­GYEL ____ ~ 1 ELSŐD­LEGES r TÖRÖK I TISZTSÉG ALSZIK ~y FINOM (ÉTEL) ~1 KÓRHÁZ JELE VISSZA: ÉTEL­ÍZESÍTŐ A BÉKE MSI j KEPE OXIGÉN­VÁLTOZAT FÉLSZ ! NÉMA SÍP ! MÓKA RÓZSA JELZŐJE 1 i t 1 1 i y ,nY L INALÁS, TRÉFÁSAN KIS SAMUEL y NŐI RUHAFÉLE OLASZ AUTÓJEL TOLNAI HELYSÉG t SZEMMEL KÖVETI t ÉNEKLŐ SZÓCSKA MUZSIKÁI. FIGYEL­MEZTETŐ . . . VON- NEGUT L GYOM­NÖVÉNY ► t FELSŐ VÉGTAG ►y ELEGAN­CIA LABOR­ESZKÖZ RÖNTGEN. RÖV. NAGYON CSÚNYA­t ÁGYÚ­HANG ÁDÁM PÁRJA LENTI HELYRE ! LÁNGOLÓ L t NŐI NÉV ► TÖRÖK SÍR­TEMPLOM LAOSZ HATÁRAI ! KÉZIMUN­KÁZIK NEM MŰKÖDIK AZ ÓRA ESŐ ÉRI t JELZŐ­HANGSZER t GIGA. RÖV. ► ÉN. ANGOLUL FIÓKBA PAKOLÓ L t HIDEG (SZOBA) SZÍNÉSZ V. (LAJOS) ► ELŐTAG: KÉT ►y PIHENŐ­HELY ZSIGULI UTÓDJA L t y rz5 / m AZ ÁTMÉRŐ JELE VÉTSÉG RAJT IBSEN MÜVE L t ANGOL FÉRFINÉV ! Ka : I TÁVOLSÁG } sv. Jk KACAT t AMELY SZEMÉLY ? m SZALMA­CSUTAK SZÉNA­RAKÁS 1 ° L t KUTRICA KELET. RÖV. 1 * / ZACSKÓ A HÉLIUM VEGYJELE Ibuckás y KROMO­SZÓMA ü y i HAVON CSÚSZIK ' ff* \ D SZÁZAD, RÖV. SZINTÉN NE ►y i .........: ­NEMES NEDŰ ALARM KIVÁLÓ TESTE­SEDIK ~1 SERTÉS KICSINYE ~1 BUZÉR­GYÖKÉR FESTŐ­ANYAGA­t y RENDELNI KEZD ! MÁLTAI AUTÓJEL L t i ELMÚLIK AZ IDŐ BELÜL KOTOR ! LEMONDÓ SZÓCSKA A KÖ­ZELEBBI­FARKAS JELZŐJE t LENTEBB ► y ÁLLÓVÍZ RONGY SZÉLEI ! r f TUDA­KOLJA VOLT t J GÉP AZ ISTÁL­LÓBAN 2­y 3 Etbngen hercegné (Tóth Judit) és a csipkelődő Una (Hűvösvölgyi Ildikó) egyik szópárbaja a sok közül ________________________________________________________________FOTÓI P.TÓTH LABZLÓ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents