Nógrád Megyei Hírlap, 2005. január (16. évfolyam, 1-25. szám)

2005-01-14 / 11. szám

2005. JANUÁR 14., PÉNTEK NÓGRÁD MEGYE Nógrád Megyei Hírlap - 3. oldal Hazaszeretetből teljesítették feladatukat” Hozzátartozók, barátok érkeztek a csütörtöki koszorúzásra, a régi köztemetőbe- Emlékezetünkben meg kell őriznünk a salgótarjáni leventék tragikus történetét - hangsúlyozta Méhes András alpolgármes­ter. A civil szervezetek képviselői és a gyászolók csütörtökön koszorút helyeztek el a Radnai-havasokban életüket vesztő fi­atalok emlékművénél, a salgótarjáni régi köztemetőben. Hírek Jobbágyi AJÁNDÉKOK. A Fáy András Ál­talános Iskola, és a Kodály Zol­tán Óvoda külön-külön pályá­zott a Gyermekétkeztetési Ala­pítvány 2004. évi Karácsonyi Élelmiszercsomag Akciójára. Mindkét pályázatot elfogadták és az iskola így negyven, az óvo­da pedig harminc rászoruló gyermeket tudott támogatásban részesíteni, ezzel szebbé téve az év végi ünnepeket számukra. Salgótarján szülői értekezlet, a Bo­lyai János Gimnázium tájékozta­tó szülői értekezletet tart január 18-án, kedden 16.30 órakor az in­tézmény aulájában azon hatodik osztályos tanulók szülei számára, akiknek a gyermekei a gimnázi­um hatosztályos képzésében sze­retnék folytatni tanulmányaikat. KERESZTÉNY BÁL. A római katolikus főplébánia szervezésé­ben, a Nemzeti Család- és Szoci­álpolitikai Intézet Képzési Köz­pontjában február 5-én 18 óra­kor keresztény bál lesz. A prog­ram áldáskérő köszöntővel kez­dődik, majd ünnepi műsor lesz, melyben fellép a Cantate Domino kórus, a kőplébánia kis- kórusa, valamint Sillye Jenő és barátai. A nyitótáncot állófoga­dás, majd tombolasorsolás köve­ti. A napot bál zárja, melyen Du­dás Tamás és együttese zenél. Nemti ___ M EGVALÓSÍTANÁK. Nem si került megvalósítani a tavalyi év­ben a település önkormányzatá­nak néhány, jelentős összeget igénylő fejlesztési elképzelését. Ilyen például a nemti patak sza­bályozása, a Kossuth és a Sza­badság úti partfal elkészítése, to­vábbá legalább egy játszótér uni­ós normák szerinti kialakítása (vagy éppen átalakítása). A ter­vekről nem mondtak le, tovább­ra is napirenden tartják őket, s keresik a szükséges forrásokat. KÖZÖSSÉGI ÉLET. Egy művé­szeti tagiskola mellett a hagyo­mányőrző és a faluszépítő egye­sület kezdte meg működését ta­valy a településen - mindkettő bírósági bejegyzéssel. Két egy­előre nonformális közösség is alakult: az egyik célja a fiatalok idejének hasznos eltöltésére, míg a másiké az aerobicra vá­gyók „megmozgatására”. Berkenye MÁLNA FINNORSZÁGBA. A helyi faluszövetkezet hűtőházá­ban ezekben a napokban a mál­na válogatása van soron. A kül­földön is kedvelt bogyós gyü­mölcsből ebben az időszakban többtonnányit Finnországba ex­portálnak _______________■ Sa lgótarján 1944. január 13-án - szintén egy csütörtöki napon - súlyos tra­gédia érte Salgótarján városát: 11 kiváló, fiatal sportoló lavinaomlás áldozatául esett a Radnai-hava­sokban. A salgótarjáni leventék síjárőrcsapatának célja az ország akkori legmagasabb pontjának meghódítása, s a helyszínen egy emléktábla elhelyezése volt. Két sikeres kísérlet után egy addig nem járt oldalról közelítették meg a célt. Azonban délelőtt 11 óra tá­jékán, mielőtt elérték volna az or­mot - egyetlen ember kivételével - elragadta őket a halál. (Folytatás az 1. oldalról) Akkor kellett volna élen járnia, és hathatós, de sajnos nem létező érdekérvényesítő képességével azt kellett volna elérnie, hogy ezek a folyamatok ne ilyen mó­don és ne ilyen radikálisan menje­nek végbe. Ha Becsó Zsolt min­denféleképpen bizonyítani akarja nem létező tevékenységét azzal, hogy sajtótájékoztatókon valótlan tényekről tájékoztatja a közvéle­ményt, akkor arról is beszélni kel­lene, amit az elmúlt évtized során is állítottam: bárkivel, bármelyik országgyűlési képviselő társam­mal, legyen az akár fideszes, szí­vesen összemérem a teljesítmé­nyemet abban, hogy ki milyen ér­dekérvényesítő képességgel ren­delkezik a saját kormányában. A koszorúzás azon megem­lékezéssorozat folytatása volt, amely kedden délután Szokács László új könyvének, legújabb kutatási eredményeinek bemu­tatásával kezdődött. Salgótarján önkormányzatá­nak nevében Méhes András al­polgármester köszöntötte a je­lenlévőket, majd méltatta az újonnan született művet: - Olyan összefüggések, eddig nem ismert tények jelennek meg a könyvben, amelyek még közelebb hozzák az eseménye­ket.- Hazánk és városunk életé­ben egyaránt ez volt az egyik Boldvai László szerint az el­múlt két év bizonyítja: amíg a Fidesz-kormányzás alatt Becsó Zsoltnak sikerült Salgótarjántól elvetetni a tehermentesítő út fej­lesztését, és a megye szempont­jából sem tudott komolyabb ér­tékelhető teljesítményt felmutat­nia, addig Salgótarján vonatko­zásában a mostani kétéves kor­mányzás időszakának állami tá­mogatása közel húszszorosán meghaladja a Fidesz négyéves teljesítményének fejlesztési ösz- szegét. A teljesség igénye nélkül említette az öblösüveggyár 600 millióját, a 3 milliárd forintos megítélt címzett támogatást a kórházra, az eldöntött európai uniós finanszírozásból a teher­mentesítő út több mint 6 milli­legnagyobb tragédia. Köteles­ségünk megemlékezni a ször­nyű eseményről, s azokról a fi­atalokról, akik lelkesen, haza­szeretetből teljesítették felada­tukat, miközben elsodorta őket a váratlan lavina, amely 11 em­ber életébe került - hangsú­lyozta az alpolgármester, majd mindenkit emlékeztetett arra, hogy tavaly már második alka­lommal vettek részt a salgótar­jániak a tragédia helyszínére látogató emléktúrán. - A hely­színen emlékfát állítva, s terve­ink szerint évről évre visszatér­ve megemlékezünk az ifjú áldo­zatokról - tette hozzá Méhes András. Mielőtt a jelenlévők elhelyez­ték a koszorút a jelképes emlék­oszlopnál, közösen imátmond- tak az áldozatokért. árd forintját és mint mondta, bírja a miniszterelnök és a mi- ‘niszter ígéretét, hogy a hónap végén a Salgótarján-Hatvan kö­zötti 21-es főút fejlesztésére, a négy gyorsítósáv megépítésére is megítélik a több mint 4 milli­árd forintot.- Ezek tények, s látható, hogy sokszorosan meghaladja a Fi­desz négyéves teljesítményét - mondja végezetül Boldvai Lász­ló. - Én ebben szeretnék verse­nyezni. Méltatlannak tartom, hogy ilyenekről kelljen vitatkoz­ni, ahelyett, hogy arról beszél­nénk, és ebben partner vagyok: ki mit tudott, vagy mit akar hoz­zátenni ennek a térségnek a fej­lődéséhez. HEGEDŰS ERZSÉBET „Méltatlannak tartom az ilyen vitát” Boldvai László: Arról beszéljünk, ki mit akar hozzátenni a térség fejlődéséhez „Gyermekrendőrök a biztonságért” A salgótarjáni rendőrkapitányság városi baleset-megelőzési bizottsága (vbb) új projektet indított el bűn- és baleset-meg­előzési céllal. Amint azt Juhász István ezredes, rendőrkapi­tány, a vbb elnöke elmondta, a programba két iskolát von­nak be első körben: a Kodály és a Gagarin általános iskolá­kat. A két intézmény képviselői és a rendőrség szakemberei a napokban megtartott projektindító értekezleten beszélték meg a feltételeket és a legfontosabb teendőket. NMH-Információ Juhász István ezredes el­mondta: a projektet a minőség- fejlesztési program keretében in­dítják, tulajdonképpeni oka a gyermekbalesetek megelőzése, illetve számának csökkentése. Utalt arra, hogy a németeknél és az amerikaiaknál jelenleg is mű­ködik a „Kinder-Police A minőségfejlesztésről, az ed­dig elért eredményekről Zsetkó Sándor alezredes, a Nógrád Me­gyei Rendőr-főkapitányság (NMRFK) minőségfejlesztési ki­emelt főreferense beszélt. Ki­emelte a visszacsatolás fontossá­gát: hogyan vélekednek az el­végzett munkáról az állampol­gárok? Ezért épül három pillérre az NMRFK minőségfejlesztése: kérdőíveket küldtek az állam­polgárok részére, az önkor­mányzatok, különféle szerveze­tek, vállalatok, vállalkozók ré­szére, illetve a harmadikként a rendőrök mondanak véleményt munkájukról környezetükről a kérdőívek kitöltésével. Híves Éva százados, baleset­megelőzési főelőadó a projekt céljaként a biztonságos közle­kedésre nevelést jelölte meg, amely segíthet a gyermekek baleseteinek megelőzésében, il­letve számuk csökkenésében. Csak a felső tagozatos gyerekek jelentkezhetnek gyermekrend­őrnek, csakis szülői hozzájáru­lással. Az elméleti részhez gya­korlati oktatás is társul, az ered­ményesen vizsgázó 12 gyermek kaphat majd igazolványt, látha­tósági mellényt, forgalomirányí­tó tárcsát: a szükséges eszkö­zök beszerzésének finanszíro­zását a Salgótarján és Környéke Közbiztonságáért Alapítvány biztosítja. Buda Gábor százados, a közlekedésrendészeti osztály vezetője a képzésről elmond­ta: az első félévben történik majd a kijelölt gyerekek elmé­leti oktatása. A hangsúlyt a gyalogosközlekedésre vonatko­zó, illetve azokkal összefüg­gésbe hozható közúti jelzőtáb­lák és jelzéseik, a gyalogos- közlekedésre vonatkozó szabá­lyok megismerésére, alkalma­zására helyezik. Az elméleti oktatás számonkérés zárja, majd a gyakorlati oktatás kö­vetkezik: rendőrök mellett sa­játíthatják el a forgalomba tör­ténő bekacsolódást, a forgalom megállítását, azt, hogyan kell viselkedni a gépkocsivezetők­kel szemben. Az elméleti és gyakorlati oktatás 12-12 leg­jobb tanulója irányíthatja majd szeptembertől az iskolák kör­nyékén a forgalmat, segítheti diáktársait az úttesten való biz­tonságos átkelésben. HEGEDŰS Mihalik Júlia Üzemanyag-szimfónia Kisember a kútnál, abból a kis pénzéből, az olaj- társaság a benzinár emeléséből tankol. Már csak így van ez, és így is lesz, amíg a benzinmotor hajt­ja a világot: az autót - ami pusztán egy tárgy, ha üres a tankja - az autóst - áld járműért vagy azzal dolgozik, él - és azt is, aki több és még több üzemanyagot akar szolgáltatni. Au­tók, autósok, légi és vízi automobilok mint egyetlen nagy jármű uralják a világ útjait, légifolyosóit. Eszközök, melyek kiszolgálják az embert, amennyiben az ember hajlandó nekik szolgálni. És már hogyne lenne hajlandó! A föl-le, föl-le benzinár már jószeri­vel alig zavar valakit. Megszoktuk, hiszen ritka az a hét, hogy be ne jelentenének drágítást majd újabb árnövelést. S közben (hogy fel ne ébredjen az alvó oroszlán?) gondosan ügyelnek arra: időn­ként mérsékelt, visszafogott mértékű - árcsökkentés törje meg az emelések sajátos monotóniáját. Az olajár világpiaci árának le-föl ugrálására - vagyis ezzel az in­doklással - óvatos forintnagyságban itthon - ugyancsak ütemesen le-föl ugrabugrál az üzemanyag literenkénti tarifája. Ebben a gon­dolatmenetben maradva, mondhatnánk azt is: egy monoton ütemre általában úgy táncolunk, ahogy a világpiac muzsikál. A folytonosan hullámzó árszimfónia ritmusára pedig egyrészt az a jellemző, hogy két emelést ritkán követ harmadik, de a két egy­más utáni árleszállítást biztos, hogy ellenkező irányú ármozgás követ. Az üzemanyagár-görbe csak nem akar nyugvópontot érni, de ez nem is lenne baj, ha fokozatosan és csakis csökkenő értékeket mutatna. Ezen rágódik a nagyétvágyú autósvilág is, miközben még csak ki sem jelez a pulzusa a drágább benzin hírére, egyked­vűen csak száguld, száguld, előre az időben. Uniós remények, fullánkos jövőképpel Immár fél évszázada mé- hészkedik a salgótarjáni Buchinger György. Ő az egyetlen az országban, aki az összes létező méhészeti kitüntetést megkapta tevé­kenységének elismerésére. A Magyar Méhész Egyesület alapító elnöke volt két cik­lusban is, az Apimondia (Méhvilág) nevű méhész-vi­lágszervezet aranyérmének birtokosa. A neves szakem­ber világrekorder az egy méhcsaládra jutó mézterme- lés produkálásában, s a mé­hészegyesületben végzett munkájáért nemrégiben a Faluba Zoltán-emlékérmet is megkapta. Ennek okán kértük őt egy beszélgetésre. Elöljáróban talán annyit, hogy a méhészkedés igen gyakran a családban, apáról fiúra öröklődik, esetében azonban nem így alakult...- Mikor és hogyan kezdődött?- Még az 1950-es években. Nagy volt a szegénység, 14 éves gyermekként drótkerítésfonat készítésével is foglalkoztam. A környékünkre egyszer az akác­virágzásra vándorméhészek ér­keztek, ők vittek öt méter drót­fonatot, de pénz helyett egy méhcsaláddal fizettek. A kony­habútorunk fásládáját alakítot­tam át a méheknek, igazi kap­tárt csak az első fizetésemből vettem, 1958-ban. Még ma is megvan.- Messze még a tavasz, de hadd kérdezzük meg, vándorol­ni is szokott a méhcsaládokkal?- Tavasztól őszig vándorta­nyán vannak a méheim, teleltet­ni Salgótarján mellett szoktam őket. Tapasztalataim azt mutat­ják, hogy nem is annyira a mé­hésznek, mint inkább a kedve­ző körülményeknek köszönhe­tők a jó eredmények. Sok méh- legelőt fedeztem fel az ország­ban, erre a mai napig járnak a környékünkről.- Tekintélyes publikációs lis­tával is rendelkezik.- A Méhészet című lapba negyven éve írok szakcikkeket, egy időben szerkesztőbizottsági tag is voltam. Az újságban több rovatom is volt már, egész éves sorozatom. 2002-ben a méhész­kedésről és méztermelésről ír­tam sorozatot, felhasználva ti­zenhatodik éve vezetett mé­hésznaplómban foglaltakat. Egyébként a méhészév július vége felé kezdődik, akkor már a következő év méhcsaládjait és termelőerejét állítjuk össze. Ez persze az anyagiakat is jelenti.- Mi a méhészet jövője?- Az Európai Parlament ez év eleji első ülésén tárgyalt a méhészszakmáról, amelynek hiányos és rangjának nem megfelelő kezelése felháborító! A 435 ezer uniós méhész jövő­jét, persze még inkább „mun­katársaikat”, a méheket meg kell becsülni! Egyébként meg a méhészek decemberben már voltak tüntet­ni Brüsszelben. Január-február­ban hét végente újra utaznak a kollégák, egy-egy megye meg­tölt egy-egy autóbuszt...- Mit akarnak ezekkel a de­monstrációkkal elérni a méhé­szek?- Semmiféle politikai szán­dék nincs, kerülendő a más or­szágok méhészeivel való össze­ütközés, csak a minőség elis­merése és megfelelő díjazása, a régebbi uniós országokkal az azonos feltételek biztosítása a fontos. Például Dániában meg- porzási támogatást fizetnek a méhészeknek azért, hogy a repcére vigyék a méhet. Termé­szetesen a gazdasági támoga­tásra mindenképpen szükség van, akár védővámokkal, akár ingyentakarmány biztosításá­val. Egyébként az unió előnyei már az idén kézzelfoghatók lesznek a magyar méhészek számára.- Mik ezek?- Vannak különféle pályázati lehetőségek, anyagi eszközök az oktatásra, a szervezeti mű­ködésre, a gyógyszertámogatá­sokra.- Az a szóbeszéd járja, hogy itt akarja hagyni a megyét...- Ennek csak adminisztratív jelentősége van, hiszen a me­gyei méhészeti egyesületet ha­gyom el. Itt még mindig az 1950-es évek színvonala és szemlélete érvényesül! Elhatá­rozásomat megerősítette, hogy a megyei méhész szakmai ve­zetés elfelejtett megemlékezni az egyesület alapításának 20. évfordulójáról, az egykori tiszt­ségviselőkről, elődeinkről... Öt év után a megyében felülbírál­ták az országos egyesülettől ka­pott örökös tagságomat is, amit sértőnek érzek. A méhészklub­ban, amit én alapítottam, im­már üres a székem távozásom miatt... FARAGÓ ZOLTÁN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents