Nógrád Megyei Hírlap, 2004. december (15. évfolyam, 278-303. szám)
2004-12-03 / 280. szám
2004. DECEMBER 3., PÉNTEK NÓGRÁD MEGYE Nógrád Megyei Hírlap - 3. oldal Semmi mást, csak egy ölelést kérünk! (Folytatás az 1. oldalról)- Ne politikai, hanem emberi szemüvegen keresztül nézzék a helyzetet és akkor rájönnek, hogy csak igennel lehet szavazni. A népszavazás arról szól, hogy vagy fölvállalja a magyar nemzet: igen, testvére vagyok a határon túliaknak, vagy nem vállalja föl. Pont a magyar nemzet lenne az a nemzet, aki nem vállalja fel a nemzettársait? Ember- « ként és nem ^ politikusként kell szavazni.-A nemleges válasz óriási pofon lenne szá munkra Mázik István - csa- lódottak lennénk, s állítja Mázik István úgy éreznénk, hogy az anyanemzet nem igényli az össz- nemzetben való gondolkodást. Csúsz Péter pedig azt üzeni a hazai választóknak: csömör mindenhol van, nálunk is. Nekem mint politikusnak ezzel Szlovákiában kell meg- küzdenem. Egy viszont biztos, akár megcsömörlöttek, akár nem, aki nem járul hozzá a döntéshez (nemcsak a kettős állampolgárságról beszélek, hanem bármilyen döntéshez) az eleve csak sodródik, mások döntenek helyette. Lehet, hogy ha szavaz, úgysem az lesz, amit ő akar, de legalább szólt. Tudatosítani kell, hogy minden ember fontos, nincs fontosabb! Hiszen ismerjük: „Ember küzdj és...”. Zupkó Mária, a pozsonyi székhelyű szociális család és munkaügyi központ besztercebányai kirendeltségének igazgatója utalva a státustörvény előkészítési folyamatára, elmondta: akkor is attól tartottak egyesek, hogy megnő a beáramlás Magyarországra, amely rengeteg pénzébe fog kerülni az országnak. Amikor érvénybe lépett a törvény, kiderült, nem hárommillió határon túl élő magyar, hanem csupán néhány ezer volt az, akik szezonmunkát vállaltak. Szerencsétlen dolog az anyaország polgárait riogatni azzal, hogy majd a határon túliak ellepik és tönkreteszik az országot. Az igazgató véleményét összefoglalva úgy fogalmazott: Trianont senki sem szentesítette eddig, a nemleges válasz majd szentesíti. Mi szlovákiai magyarok, már EU-polgárok vagyunk, s nem azért kell magyar állampolgárság, hogy azzal visszaéljünk, hanem azért, hogy visszakapjuk, amit a szüléinktől elvettek. Szíven ütött nemrégiben Kiss Päer kancelláriaminiszter gondolata, amely szerint csak egy állampolgárság létezik. Ez igaz, csak a hozzárendelt jogok mások, s ezek minősítik az állampolgárságot. Úgy gondolom, hogy amikor valaki nemzetpolgárságról kezd beszélni, nem tudja miről beszél. Hiszen azt mondja, nem vagyok annak a nemzetnek a része, mert nemmel szavaz rám, közben pedig azt is mondja, hogy legyek nemzetpolgár. Kérdem én, tudja, hogy mit mond? Mert szerintem nem. A Füleken élő Somogyi Alfréddé nyugdíjas pedagógus kérdésünkre elmondta: fájó szívvel értékeli a Magyarországon kialakult helyzetet, s az a legsértőbb, hogy az anyaországban pénzben mérnek mindent. Pedig csak arról kell dönteniük nemzettársainknak, hogy tudnak-e kezet nyújtani azoknak, akik tőlük kevesebbek. Hozzátette: megéltem a hontalanság éveit, de Antall Józseftől biztatást és egy anyaországi kézfogást kaptam, amikor 15 millió magyar miniszterelnökének nevezte magát, majd egy újabb kézfogás volt a magyar igazolvány, amellyel emelt fővel tudok közlekedni szlovák honfitársaim között, most pedig nem mást, csak egy anyaországi ölelést kérünk, amely biztonságot nyújtana. A Balassa- gyarmattól kőhajításnyi- _ ra fekvő §F Szlovákgyarmaton jártunk, hogy kikérjük néhány ott élő magyar véleményét a kettős állam- polgárság ügyében. A nagycsalomjai Kremnicsán György így vélekedik:- Jóval nagyobb horderejű, megvitatni való dolgok akadnak itt, mint a kettős állampolgárság ügye, akár Szlovákiában, akár Magyarországon. Ott van például a mezőgazdaság : én magánvállalkozó vagyok, és nem tudom eladni a krumplit. Ez az igazi ügy, nem a kettős állampolgárság, ami van akinek jó lesz, van akinek nem. A parlamentben dolgozóknak nem nehéz megélni az 50-60 ezer koronás fizetésből, mi meg nyomorgunk. Ez az igazi ügy. Akár megszavazzák a kettős állam- polgárságot, akár nem, én akkor is csak egy „felvidéki tót” leszek Magyarországon. Árvái Denisa, a szlovákgyarmati községháza dolgozója ekképp fogalmaz:- Attól függ: mi előnyünk származik ebből a döntésből, akár Szlovákiában, akár Magyarországon. A kettős állampolgársággal valószínűleg jobban tudnak érvényesülni a szlovákiai magyarok Magyarországon. Homolya Márta szlovákgyarmati asszony Balassagyarmaton is élt, mert ide ment férjhez, de párja halála után visszaköltözött a községbe:- Most gyes-en vagyok, azelőtt varrónőként dolgoztam, de két gyerek mellett kétezer koronát kaptam, amiből nem lehet megélni. Gyarmatra járok egyébként vásárolni, s ott jobbak a kilátások, több a munkalehetőség. A sógorom is az ottani Samsung- ban dolgozik. Itt csak a szociális segélyben bízhatom, bizonytalan a jövőm mondja a fiatalasszony. Tegnap a Rétsági Városi Művelődési Központban találkozót tartottak a környék határon inneni és szlovákiai polgármesterei. A téma természetesen a kettős állampolgárság volt. Kriston Péter, Pásztó alpolgármestere elmondta:- Már a népszavazási kampány indulásánál szembesültünk azzal, hogy olyan szerencsétlen irányt vett a kampány, mely sok alaptalan félelmet gerjesztett. Éppen ezért van itt az ideje és helye az utolsó pillanatban is a nyugodt, higgadt szónak. A nyilatkozatunk megfogalmazásával is a célunk, hogy mozgósítsuk az embereket a szavazáson való részvételre. Bélik György, Ipolyság alpolgármestere, a Nyitra Megyei Önkormányzat képviselője:- Az előzményekről szólva, általában politikai körökben nem tartjuk szerencsésnek a kérdés ilyetén felvetését, de ha már ez megtörtént, akkor hadd mondjam el, hogy a szlovákiai magyarság 99%-a azt várja, hogy az anyanemzet igennel szavazzon! Olyan ijesztgetések hangzottak el, hogy Magyarországot el fogják özön- leni a határon túli magyarok munkaerő-kínálattal. Ez már eddig is megtörténhetett volna, hisz a határ túloldaláról most is járnak át dolgozni, de ők éppen a magyarországi hiányt pótolják be. A másik dilemma, hogy mennyi pénzébe fog ez kerülni az anyaországnak. Szlovákiában él a családom, ott dolgozom, úgy gondolom, hogy anyagi előnyök iránti igény nincs a Szlovákia magyarságban. Ijesztgetnek, hogy ez a folyamat a nemzet kettészakadásához vezethet. Trianon után sem sza- kadt ketté. í0^i Egyetlen magyar ember sem " volt, aki az országrészek elcsato- lása mellett szólt volna. Most azt kaphatnánk vissza, amit tulajdonképpen el sem veszítettünk. Soha sem mondtunk le a magyar állampolgárságunkról. Ha már így van feltéve a J kérdés, a magyar >. nemzet kerül nehéz \ helyzetbe, ha nemet mond. Ha így lenne, bizonyára rövid úton megkapnánk: minek nektek a magyar iskola, minek nektek a magyar kultúra, mit magyarkodtok? Korcsok László, Palást polgármestere:- A szlovákiai magyarság elvárja az anyanemzettől, hogy igennel szavazzon. Azért harcolunk a határon túl, hogy magyarok legyünk, hogy magyarok maradhassunk. Más nemzetiségek számára is hatalmas pofon, csalódás lenne a kedvezőtlen nem szavazat. Balogh Gábor, Ipolybalog polgár- mestere, a Csemadok ipolysági járási szervezetének elnöke:- Az a baj, hogy a politika irányít minket, s nem mi irányítjuk a politikát. Ha nem így volna, akkor nem is lett volna szükség ene a mai beszélgetésre. Meg lehetett volna előzni ezt a helyzetet, ha már az aláírásgyűjtés kezdetekor beszéltünk volna ezekről a dolgokról, nem csak most, amikor már kész tények elé van állítva az ország. Bízom az igen szavazatok többségében, mert ezzel bizonyos szeleket is kifognánk a vitorlákból. Magyarságunk elismerése volna. Nekem is megvan a magyar igazolványom, de még egyetlenegy alkalommal sem használtam fel arra, hogy előnyökhöz jussak! Nekünk ott kell kiharcolnunk a magunk érdekeit, ahol vagyunk, s ha nincs meg az összetartás, ez még meg is nehezíti a dolgunkat. Könnyebbséget jelentene magyarjainknak az igen szavazat. Lassan kivész a kitartás az emberekből, s kell a biztatás. Ha meg is történik a szavazás, a parlament a törvényhozással még mindig építhet be fékeket, annak érdekében, hogy elsősorban erkölcsi és ne anyagi értéke legyen a döntésnek. A szlovákiai magyarság nyugodt, s bízik az igen szavazatokban! Dombai Gábor, Drégelypalánk polgármestere:- Nem mondhatom a drégely- palánkiak nevében, hogy mindenki csak igennel fog szavazni. Aki megkérdezi, annak elmondom, hogy számomra egyértelmű, hogy csak így lehet. Magyar ember nem is tehet másként. Én kifejezetten érzelmi kérdésnek élem meg. Hogy ennek lehet anyagi vonzata is, azt nem tagadhatjuk, de ezt majd a törvényalkotás feladata megoldani. Meggyőződésem, hogy sem a honi, sem a kinn élő magyarság nem kíván a magyar nemzettől, hogy olyan terhet vállaljon, amit nem tud elviselni. Bállá Mihály országgyűlési képviselő, a parlament külügyi bizottságának alelnöke: ^ - Azért jó példa ez a mai találkozás, mert Szlovákia ugyanúgy tagja az Európai Uniónak, mint mi, ugyanúgy áttelepedhetnek, munkát vállalhatnak külföldön, s mégis szükség van a határokon kívül élő magyarságnak a megerősítésre. Csak egy gesztus, egy szimbólum, amit nyújthatunk a számukra. Trianonért szidhatjuk a nemzetközi közösséget, de ha most nemmel szavazunk, csak magunkat okolhatjuk. Nem pártpolitikai kérdés ez, de feltétlenül fontosnak tartom azért, hogy a határon kívüli magyarság saját szülőföldjén vállalhassa nemzetiségét. A kettős állampolgárság intézménye nem kérdéses Szlováldában, Romániában, Szerbiában, Horvátországban és Szlovéniában, az osztrákok is biztosítják az erdélyi szászok részére. Őszintén remélem, hogy nálunk is többségében lesz az igen szavazat! Fáy Dániel, Terény polgármestere:- Azok számára, akik szem előtt tartják a határon kívül rekedt magyarság érdekeit, ez nem gazdasági kérdés. Vannak testvérfalui kapcsolataink. Mi december 6-án is a szemükbe akarunk nézni! Kulturális hovatartozás kérdésében mi csak tanulhatunk a határon túl élő magyaroktól, hogy miként kell értékeinket megőrizni! Szántó József, Cserhátsurány polgármestere:- Szégyellem, hogy egy ilyen kérdést fel kell tenni, hogy ki kell kényszeríteni. Egyértelmű az igen számomra. A magyarországi települések jó része elöregedik, meglehet, ha érkeznének is betelepülők, hasznos lenne a gazdaság számára is. Ifj. Szepes Péter polgármester, Kutasó:- Sajnálatos módon azt tapasztalom, hogy miután elfeledtük, számunkra már az a kérdés, hogy mi a szeretet, lelki béke, a másik megsegítése. Csak pénz körül forog minden? A határon kívüli magyarság kérdése is csak racionális érdekek mentén vizsgálható? Tud-e tízmillió magyar újra szeretni? Itt a helyzet, hogy tudnánk jót cselekedni, de bűn, ha nem tesszük meg! Szeretném az igennel átölelni a határon kívülieket! SZELES ENIKŐ, SZABÓ ANDREA, VÉGH JÓZSEF Közel, mégis távol Salgótarján- A határ sokáig elválasztott minket, közel voltunk egymáshoz, mégis oly’ távol. - hangsúlyozta sajtó- tájékoztatóján Becsó Zsolt. A Fidesz-MPSZ országgyűlési képviselője a napokban parlamenti felszólalásában is hitet tett meggyőződése mellett.- Nógrád hazánk egyik legkisebb megyéje, dolgos lakói büszkék múltjukra, természeti és épített környezetükre, szülőföldjükre. Nógrádiak azonban 84 éve a határ túloldalán, Szlovákiában is élnek. Ők ugyanolyan büszkék múltjukra, az egykori vármegye történelmére, közös nagyjainkra Madáchra, Mikszáthra, vagy Rákóczira. Csodálattal tekintenek, tekintünk az egykori végvárrendszer megmaradt váraira: Fülekre, Gácsra, vagy Ajnács- kőre. Büszkék Losoncra, a ma is pompázó vigadó épületére. Vagyis büszkék szülőföldjükre - mondta a képviselő. Becsó Zsolt kifejtette, hogy az egymásra találás folyamata már elindult. Közösen hoztuk létre például az Ipoly Eurorégiót, magyar oldalról is látogathatóvá vált a somoskői vár, szlovák oldalról pedig a Petőfi-kunyhó. Lépések történtek a Drégelypalánk és Ipolyság közötti vasúti közlekedés visszaállítására. Újra hidak épülhetnek az Ipolyon. A státustörvény lehetőséget adott a magyar igazolvány kiváltására. Testvérvárosi és testvérmegyei kapcsolatok jöttek létre. Újraéledtek a sport-, a szakmai és a kulturális kapcsolatok. Nógrád azonban ezer más szállal is kötődik a Kárpát-medencei magyarsághoz.- Miközben a köztársasági elnök, a tudósok, a művészek, a történelmi egyházak és a határon túli magyar szervezetek igent mondanak, a kettős állampolgárság kérdésében a szocialista vezérkar a nem mellett teszi le a voksát. - mondta Becsó Zsolt, hozzátéve: - Azonban az MSZP is megosztott, számtalan baloldali ember nem kívánja követni a pártvezetés iránymutatását. Kérem őket is, jöjjenek el december 5-én és mondjanak igent. Ezzel nem a Fideszre, hanem a magyar nemzet határokon átívelő egységére szavaznak.- Mi szorosan összefonódtunk a határon túli nógrádiakkal. - hangsúlyozta a képviselő. - Nekik magyar az anyanyelvűk, de szlovák az állampolgárságuk. Úgy akarnak visszatérni nemzetünkhöz, hogy nem kívánják elhagyni szülőföldjüket, ahol jól érzik magukat, de magyar állampolgársággal rendelkező felvidéki magyarként szeretnének otthon lenni.- Nekünk kell dönteni. Én igent mondok, s erre kérem Nógrád megye polgárait is - zárta gondolatait Becsó Zsolt. SCHVEICZER K. Civil szervezetek: két igen Balassagyarmat A város több civil szervezete tegnap a december 5-i népszavazás kapcsán a két- igenes voksolásra buzdította a lakosságot a helyi Fidesz- irodán.- A nemzeti ügy nem szabad, hogy pártpolitikai csatározások szintjére süllyedjen, ezért úgy gondoltuk, hogy civil szerveződések szólaljanak meg a témában - mondta Csach Gábor, a Fidesz városi elnöke. Dr. Limbacher Gábor, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének városi elnöke szívbeli, erkölcsi kötelességnek nevezte a kétigenes szavazást, mely a határváros Balassagyarmat esetében kiemelt fontosságú. Kovalcsik András, a honismereti kör elnöke a kormányzat részéről mellébeszélésnek tartotta a gazdaság összeomlásával való riogatást e súlyos erkölcsi kérdésben. Dr. Szakács Zoltán, a Civitas Fortissima Kör vezetője a trianoni országcsonkításról szólt, s kiemelte Balassagyarmat 85 évvel ezelőtti hősi helytállását, valamint azt: most lehetőség nyílik a határok módosítása nélküli „összeölelkezésre” magyar testvéreinkkel. Dr. Csekey László, a Balassagyarmati Polgári Körök nevében arról tett többek között említést, hogy egy orvos kiképzése 25 millió forintba kerül országunkban, s jelenleg 4000 határon kívüli orvos dolgozik hazánkban, tehát mintegy 100 milliárd forintos „hasznot hoz” Magyarországnak a határon túliak munkavállalása az egészségügyben. Balassagyarmaton körülbelül 15 erdélyi és felvidéki orvos tevékenykedik kiválóan a kórházban.- Á privatizáció megvalósulásakor szegény- és gazdagellátásról beszélhetnénk - hangsúlyozta a főorvos. Dr. Németh György, a Magyar Orvosi Kamara régiós elnöke kifejtette: szomorú, hogy egyáltalán népszavazásra kerül sor e természetszerűleg egyértelmű kérdésekben. Az elnök szót emelt a riogató adatokkal szemben, melyek megosztják az országot.- A tőke mindig profitorientált, lefölözi a hasznot, s a privatizáció megosztaná a magyar egészségügyet. Meg kell, hogy szűnjön a nagyarányú tőkekivonás az ágazatban - tette hozzá a MOK balassagyarmati elnöke. SZABÓ ANDREA Mi,, közvetlenül a lakosság bizalmából választott nógrádi és határon túli ön- kormányzati vezetők kijelentjük, hogy teljes meggyőződésünkkel támogatjuk a kettős állampolgárságra történő IGEN szavazást. Elítéljük az igen szavazatok ellen terjesztett alaptalan riogatásokat. A kettős állampolgárság megadása nem pénzkérdés, hanem fontos történelmi jelentőségű lépés a Trianonban reménytelenül odaveszett nemzeti önérzet helyreállítása érdekében. A magyar állampolgárság kiterjesztése, a kedvezményes honosítás, és az ezáltal megvalósuló magyar összetartozás nem irányul senki ellen és összhangban van az európai szabadság szellemével. Nemzetünk a népszavazáson súlyos erkölcsi felelősségéről kell, hogy bizonyságot adjon. Dönteni kell, hogy vállaljuk- e a sorsközösséget mindazokkal, akik nem önszántukból rekedtek az országhatáron kívül, s lettek egy másik ország polgárai, miközben jogosan érzik úgy, hogy a magyar nemzethez tartoznak. Most lehetőség nyílik arra, hogy mindenki kifejezze az összetartozását azokkal, akiket a történelem erőszakosan szakított el. Lelkiismereti kötelességünk, hogy felhívásunkkal támogassuk azt a szándékot, amely az egymáshoz tartozást hivatalosan is kifejezésre akarja juttatni a kettős állampolgárság megadásával. Kérünk minden választópolgárt, hogy vegyen részt a december 5-i népszavazáson és szavazzon IGENNEL. Tisztelettel kérjük polgármestertársainkat, hogy településükön mindenkit a népszavazáson való részvételre és az IGEN szavazásra buzdítsanak. Azért, hogy december 6-án is nyíltan tudjunk egymás szemébe nézni. Kérjük Nógrád megye valamennyi önkormányzata képviselő-testületének tagját, hogy pártállásra, politikai vagy vallási hovatartozásra, szimpátiára való tekintet nélkül tevőlegesen hassanak oda, hogy a kettős állampolgárságról szóló, történelmi horderejű népszavazás sikerre vezessen, és ennek érdekében valamennyi szavazót buzdítsák a részvételre és az IGEN szavazattal történő szavazásra. Hogy tekintene ránk a világ, ha a magyarok a magyarok ellen szavaznának? Rétság, 2004. december 2. Nógrád megyei önkormányzati vezetők: Mezőfi Zoltán polgármester, Rétság Kriston Péter alpolgármester, Pásztó Ifj. Szepes Péter polgármester, Kutasó Dombai Gábor polgármester, Drégelypalánk Szántó József polgármester, Cserhátsurány Szabó Csaba polgármester, Hollókő Nagy Tamás polgármester, Zabar Pay Dániel polgármester, Terény Grajzel János polgármester, Lucfalva Balga Józsefpolgármester, Dejtár Tóth József polgármester, Ipolyvece Hatámn túli önkormányzati vezetők: Jámbor László polgármester, Apátújfalu Korcsok László polgármester, Palást Bélik György alpolgármester, Ipolyság g Balogh Gábor polgármester, Ipolybalog I ■BF a Zupkó Mária , Nógrád megyei és határon túli önkormányzati vezetők találkozójának közös nyilatkozata
