Nógrád Megyei Hírlap, 2004. december (15. évfolyam, 278-303. szám)

2004-12-27 / 299. szám

2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap NÓGRÁD MEGYE 2004. DECEMBER 27., HÉTFŐ Vegyes bizottság az együttműködésért, az Ipoly hídjainak újjáépítéséért Sándor István, Magyarnándor polgármestere a Települési Ön- kormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) képviseletében részt vett „A Határon Átívelő Együttműködést Szolgáló Magyar-Szlovák Kormányközi Vegyes Bizottság” megalakítá­sában. A hosszú nevű bizottság hosszadalmas előkészítő munka eredményeképpen ez év november 22-én alakult meg, a szlovákiai Komáromban. Mivel történelmi okokból Nógrád megye kiemelten érintett e kérdésben, az együttműködés részleteiről Sándor Istvánt kérdeztük. Sándor István NMH-információ- Mi is történt Komáromban?- Elfogadtuk az alapszabályt és meghatároztuk a jövő évi munkaprogramot - mondja Sándor István. - Utóbbi fő témái között szerepel tájékoztató in­formációk szerzése a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium­tól, „Az Európai Unióhoz törté­nő csatlakozás utáni belső ha­tárvonalakon a közúti átkelési lehetőségek sűrítésének vizsgá­lata” című tanulmányról. Ez ugyanis a lehetséges fejlesztési javaslatokkal együtt már elké­szült. A bizottság ennek további sorsát figyelemmel kívánja kí­sérni és támogatni szeretné ez ügyben a közös projektek meg­valósítását is. A másik igen fontos témakör az Ipoly hidak újjáépítése. A ve­gyes bizottsági ülésén magyar javaslatként elhangzott - és ami­vel mindenki egyetértett -, hogy a pályázati és más anyagi forrá­sok megismerése, azok kihasz­nálása érdekében mindkét tago­zaton belül fel kell állítani egy három-három tagú Interreg , (Nemzetközi regionális. A SZERK.) munkacsoportot. A magyar munkacsoport vezetője dr. Répássy Helga, a Magyar Te­rület és Regionális Fejlesztési Hivatal területfejlesztési elnök- helyettese lett, egyik tagja pedig, a TÖOSZ képviseletében, én magam...- Mit érdemes tudni a vegyes bizottság megalakításának kö­rülményeiről, tevékenységi köré­ről?- A Határon Átívelő Együtt­működést Szolgáló Magyar- Szlovák Kormányközi Vegyes Bizottság a magyar és a szlovák kormány megállapodása alapján jött létre, a helyi önkormányzat­ok és a közigazgatási szervek határon átívelő együttműködé­séről. A megállapodást Buda­pesten írták alá, még 2001. ápri­lis 23-án, bár előzményei már 1995-ben és '98-ban is voltak. Lényege a jószomszédi kapcso­latok és a baráti együttműködés kialakítása. Egyébként a bizottság szán­dékai szerint megkülönböztetett figyelmet fog szentelni a fiatal generáció együttműködése és kapcsolatainak fejlesztésére. Emellett a határon átívelő együttműködés kiterjed a jogi, a gazdasági, a pénzügyi és a ke­reskedelmi feltételek megterem­tésére, a mindkét fél részére kedvező vállalkozásfejlesztési, gazdasági fejlesztések érdeké­ben. A vegyes bizottság támogatja a területi egységek vagy szer­vek, valamint az általuk létesí­tett egyéb szervek közötti, a jó­szomszédi kapcsolatok erősíté­sére irányuló együttműködést és ezek továbbfejlesztését. Ter­mészetesen fontos a határon át­ívelő együttműködési lehetősé­geiről való tájékozódás és tájé­koztatás, a belső jogszabályok ismertetése, a határ menti terü­letek társadalmi-gazdasági hely­zetének, együttműködésük fej­lesztése... A programok megva­lósítására nemzeti és nemzetkö­zi források bevonásának lehető­ségét keressük, és kezdemé­nyezzük az ezek felhasználásá­ra vonatkozó javaslatok kidolgo­zását.- Hogyan működhet a gyakor­latban egy ilyen vegyes bizott­ság?- Két nemzeti, értelemszerű­en magyar és szlovák tagozatból áll, az egyenlő képviselet elve alapján. A bizottságot a két nemzeti tagozat elnöke társel­nökként vezeti, államaik belső jogszabályaival összhangban nevezik ki az alelnököt, a mun­kacsoportok vezetőit, a vegyes bizottság tagjait, valamint a tit­kárt. A bizottság tagjainak jelö­lése során figyelembe kell venni a szakmaiság elvét.- Hol tartják az üléseket?- A Vegyes Bizottság üléseit - Magyarországon és Szlovákiá­ban felváltva - szükség szerint, de évente legalább két alkalom­mal. Az üléseken azon témakö­röket tárgyaljuk, melyekben az elnökök előzetesen megállapod­tak, s melyeket az ülés elfoga­dott napirendje tartalmaz. A bizottság ülését azon nem­zeti képviselet elnöke vezeti, melynek területén az'ülés zajlik.- Mi a bizottság „hivatalos” nyelve?- Az ülésekről szóló jegyző­könyvek magyar és szlovák nyelven készülnek. Az is érde­kes lehet, hogy az ülések költsé­geit az a nemzeti tagozat viseli, amelyik területén az ülés zajlik. Az ülés résztvevőinek utazását, szállását, étkezését azok a szer­vek vagy intézmények állják, amelyek képviselőiket az ülésre kiküldik.- Mely területekre terjed ki az egyezmény hatásköre?- A település- és regionális fejlesztés, különösen az Európai Unió regionális politikájához va­ló illeszkedés elősegítése igen nagy szerepet kap. Ezzel össze­függ a regionális együttműkö­désben rejlő kölcsönös előnyök vizsgálata, ezen térségek, köz­tük a kistérségek és a határ men­ti települések összehangolt fej­lesztésének elősegítése, a határ menti vállalkozási övezetek, ipa­ri parkok, Euro-régiók kialakítá­sa, fejlesztésük támogatása. Igen nagy hangsúlyt kap kör­nyezetünk megóvása, a határ menti területetek természeti-táj­védelmi feltételeinek feltárására, ökoturisztikai hasznosításuk céljából. Ugyancsak fontos szempont a közlekedési infrastruktúra fej­lesztése, a környezet, a termé­szet, táj védelmével és a mező- gazdasági fejlesztésekkel össz­hangban. Az idegenforgalom­ban különös jelentőséggel bír a természetkímélő turizmus, az agroturizmus és a kultúrtörténe­ti emlékek látogatottságának fej­lesztése. Fontossági sorrend nélkül még az alábbiak merültek fel: a szolgáltatások a különbségeinek mérséklése, az ivóvízellátás megoldása, a szennyvíz elveze­tése és tisztítása, a hulladék el­helyezése... Az egészségügy, az egészségügyi intézmények ki­használása ugyancsak lehetőség a szomszédos térségben élők számára. Az oktatás, a képzés, a művelődés, a kultúra, a szabad­idő és a sport te­rén is számos le­hetőség kínálko­zik. Ehhez szo­rosan hozzátar­tozik a nemzed kisebbségi nyel­vű oktatás fej­lesztése, kultúra ápolása, testvér­iskolák együtt­működésének támogatása. A foglalkoz­tatáspolitika te­rén sok tenniva­lónk lenne, a partnerkapcso­lat kialakítása el­sősorban azok­kal a helyi és te­rületi önkor­mányzatokkal lehetséges, ame­lyek területén jelentős számban él magyar, illetve szlovák nem­zeti kisebbség. A kölcsönös együttműködés és információ- csere katasztrófák és más bal­esetek esetén, illetve azok meg­előzése érdekében ugyancsak kiemelt szerepet kap. A bizott­ság munkatervében ugyancsak szerepel a bűnmegelőzés, a köz­rend és a közbiztonság védelme is. Magyar részről dr. Bujdosó Sándor, a határ szlovák oldalá­ról Lukáé Zsolt lett a bizottság elnöke. FARAGÓ ZOLTÁN Az elpusztult hidak újjáépítése a megye egyik legnagyszerűbb beruházása lesz a XXI. elején Januártól változik az eljárási illeték megfizetésének módja NMH-információ Miután az Országgyűlés - az il­letékbélyeg-hamisítások vissza­szorítása érdekében tett intéz­kedések részeként - elfogadta az illetéktörvény módosítását, 2005. január l-jétől változik egyes államigazgatási illeté­kek megfizetésének módja - tájékoztatta lapunkat dr. Béres József, a Nógrád Megyei Illeték­hivatal vezetője. Ezzel kapcso­latban a legfontosabb kérdés, hogy milyen eljárásokat érint a változás?- Az eljárási illeték megfize­tésének új módja az elsőfokú adóhatóságoknál (APEH, ön- kormányzati adóhatóságok, il­letékhivatal, vámhatóság) indí­tott illeték-köteles elsőfokú ügyekre és az elsőfokú határo­zatok elleni fellebbezésre vo­natkozik. Ezen ügyeknél ho­gyan kell megfizetni az eljárási illetéket?- Az illetékfizetést az illeté­kes adóhatóság által megadott számlára történő banki átuta­lással vagy készpénzátutalási- megbízással lehet teljesíteni. ( A rendelkezés nem érintí a má­solat, kivonat, valamint a fel­ügyeleti intézkedés iránti kére­lem illetékét, melyet továbbra is bélyegben kell leróni.)- Mikor kell megfizetni az eljárási illetéket?- Az illetékfizetés időpontja továbbra is a kérelem előter­jesztésének napja. Ha az ügy­fél az illetéket ekkor nem fizette meg, az adóhatóság határozat­ban közli az ügyféllel az eljárási illeték és mulasztási bírság ösz- szegét azzal, hogy az eljárási il­letéket a határozat kézhezvéte­létől számított 8 napon belül az adóhatóság illetékbeszedési számlájára mulasztási bírság nélkül fizetheti meg.- Az okmányirodáknál indí­tott eljárások utáni eljárási il­letéket hogyan lehet megfizet­ni?- Az okmányirodái eljárá­sok illetékét 2005. január 1. és március 31. közötti átmeneti időszakban négyféle módon le­het megfizetni vagy leróni. A kérelemre felragasztott illeték- bélyeggel, a postán rendelke­zésre álló „Magyar Államkincs­tár Eljárási illetékbeszedési számla” megnevezésű kész- pénzátutalási-megbízáson, to­vábbá - amennyiben az ok­mányirodában rendelkezésre állnak a szükséges technikai fel­tételek - bankkártyával, hitel­kártyával, illetve abban az eset­ben, ha az okmányirodában er­re lehetőség van, az illeték a há­zipénztárban készpénzzel is megfizethető. 2005. március 31- et követően az eljárási illetéket az okmányirodákban sem lehet illetékbélyeggel leróni!- Ez így első hallásra elég bo­nyolultnak tűnik. Hol kaphat­nak erről részletes tájékozta­tást az érintettek?- A polgárok minderről azon szerveknél kaphatnak részletes tájékoztatást, ahol az eljárást megindítják, tehát a polgármes­teri hivataloknál, az egyéb adó­hatóságoknál, illetve az ok­mányirodáknál. Fontos az is, hogy az előzőekben érintette­ken kívül minden más szerv­nél az eljárási illetékek megfi­zetésének módja változatlan marad, tehát az illetékbélyeg teljes egészében nem szűnik meg. Országos mesterversenyző (Folytatás az 1. oldalról) annyira megfertőzték őt és csa­ládját, hogy ma már a felesége is vele együtt örül, ha egy-egy ga­lamb több száz vagy ezer kilo­méteres útról visszatér a családi fészekbe. Az utóbbi tíz évben, mindegy hogy rövid, közép, hosszú vagy maratoni táv galambjaival ott volt a legjobbak között. Kerületi és országos mester versenyző. 2004-ben az összesített sport- versenyben rövid és középtá- vom második helyen áll, hosszú távon az első a rangsorban. A maratonin, amit több mint ezer kilométer, országos negyedik. Ami miatt bosszankodik, hogy az egyik galambja megtré­fálta őt. Nem számított arra, hogy a hosszú távról olyan gyor­san haza érkezik. Reggel, amikor felkelt, kiment, hogy a galamb­dúc bejáratára felszerelje azt a taposót, ami az érkezés időpont­ját regisztrálja, megdöbbenve látta, hogy galamb már a házte­tőn ül. így is második lett.- Hány galambja van?- Harmincöt pár.- Mennyi egy jó sportgalamb értéke?- Több százezer forint is lehet.- Mi kell ahhoz, hogy valaki jó röptető legyen?- Amit a galambok igényel­nek, az étkezőstől kezdve a dú­cok tisztántartásáig, mindent meg kell részükre adni. Szeretni kell az állatot. A galamb legalább annyira hűséges, mint a kutya. Megérzi az ember ragaszkodá­sát, szeretetét. A Mészáros családban min­denki, még az unokák is nagy tisztelői a galamboknak. Képzett falusi vendéglátókra van szükség! A Szécsényi kistérség a vidékfejlesztési stratégiájában hatá­rozta meg, hogy a legvalószínűbb húzó ágazat a turizmus lesz. Ezen belül is legfontosabbként a falusi turizmust, mint a vidék alternatív jövedelemszerző forrását határozta meg. A Falusi Vendéglátók Nógrád Megyei Egyesülete segíti a tagjait szaktanácsokkal. Faluhelyi László FVM szaktanácsadó egyik területe a falusi turizmus. NMH-információ- Milyen témákban fordulnak önhöz a falusi vendéglátók?- A 2004. év elején lettem szaktanácsadó. Májusban je­lent meg. az AVOP (Agrár Vi­dékfejlesztési Operatív Prog­ram) pályázata, melynek kere­tében falusi vendéglátók pá­lyázhatnak falusi szálláshely kialakítására, bővítésére, kom­fortfokozat emelésére. Többen érdeklődtek a pályázat feltét­eleiről, a pályázat megírásáról. Bár értesülésem szerint a ren­delkezésre álló keret kezd ki­fogyni, de még fogadnak be pá­lyázatokat.- Mik a pályázat kritikus pontjai?- Az első kétségtelenül az 50%-os önerő megléte. Ezt ne­hezíti, hogy az utófinanszírozás miatt a beruházás egyes na­gyobb részei után lehet csak el­számolni a kiadásokat. Sokan esnek el a pályázattól azért is, mivel nincs szakirányú végzett­ségük. ' -Az anyagiakon nem tudnak ■ segíteni, de az utóbbin... ?- A szécsényi Lipthay Béla Szakképző Iskola már képzett falusi vendéglátókat,- de igény van a már működő vállalkozók szakképzésére is. 2005-ben az iskola anyagilag támogatott, kö­zépfokú szakmai képesítést adó tanfolyamot kíván indítani. A képzés díjának csak 10 %-át kell a hallgatóknak állni. Most tobo­rozzák a jelentkezőket.- A pályázási lehetőségen kí­vül mi a jelentősége, hogy a kép­zett legyen a vendéglátó?- A vendéglátás olyan szak­ma, ahol a vendég a jókat termé­szetesnek veszi, a negatívumo­kat viszont természetesen zo­kon veszi. A környezet lehetősé­geit a vendéglátóknak maximá­lisan ki kell használni, a vendég igényeit ki kell elégíteni. A meg­elégedett vendég visszatér és hoz magával még vendégeket. A vendég további szolgáltatásokat vesz igénybe. SZ. F. MODELLEK ÉS MAKETTEK. A két ünnep között, a szokásos rendben várja olvasóit a Balassi Bálint Megyei Könyvtár. Szilveszter napján már nem, de addig még a Salgótarjáni Modell és Makettklub látványos kiállítása is megtekinthető a könyvtár emeletén. fotó: gyurián tibor

Next

/
Thumbnails
Contents