Nógrád Megyei Hírlap, 2004. december (15. évfolyam, 278-303. szám)
2004-12-24 / 298. szám
10. oldal - Nógrád Megyei Hírlap VILÁG TÜKÖR 2004. DECEMBER 24., PÉNTEK A Csendes-óceán mélyére temették az űrszemetet nagytakarítás „Kitakarították” a nemzetközi űrállomást az újévi ünnepek előtt. A felgyülemlett hulladékot egy orosz teherűrhajóval a Csendes-óceán mélyére küldték. Somogyi szerint behegedtek a történelmi sebek ÁLLAMPOLGÁRSÁG A Die Presse című osztrák lapban SOMOGYI Ferenc külügyminiszter nyilatkozta, hogy mindig is a magyar külpolitika egyik fő célja volt az anyaországon kívül élő magyarok támogatása. Rumsfeld nem jósol békét a közeli jövőben IRAK Az amerikai védelmi miniszter szerint hiba lenne arra számítani, hogy a választások után béke lesz Irakban. Donald rumsfeld egy nappal az amerikai katonák ellen elkövetett véres moszuli merénylet után nyilatkozott:- Az iraki lázadók mindenre elszántak, hatékonyak, de mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy meghi- ásítsuk tér- § veiket PfP Markó államminiszter lesz? Létrejött a parlamenti többség az alakulóban levő új román kormány törvényhozási beiktatásához - jelentette be Calin Popescu Tariceanu, a kormányalakítással megbízott liberális politikus csütörtökön. Az új román kormánynak magyar nemzetiségű államminisztere (miniszterelnök-helyettese) is lesz, ezt a posztot Markó Béla elnöknek ajánlották fel. Markó úgy nyilatkozott, hogy az RMDSZ személyi kérdésekben egyelőre nem döntött. Tariceanu, akit Traian Basescu államelnök szerdán bízott meg a november-decemberi romániai választások utáni kormány megalakításával, csütörtökön közölte: a 29 mandátummal rendelkező Román Humanista Párt (PUR) is támogatja a liberális-demokrata politikai szövetség által a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) együtt megalakítandó koalíciós kormányt. Már korábban ugyanerről biztosította a Tariceanu-kormányt a parlament kisebbségi, 18 tagú képviselőcsoportja és egy szak- szervezeti pártnak mondott parlamenti alakulat is. Ismétlés előtt Ukrajnában elnökválasztás Az ellenzéki Viktor Juscsenko, az „elcsalt” győztes indul nagyobb eséllyel az újra kiírt fordulóban Október 31-e óta immár harmadszor ismét az urnákhoz szólítják vasárnap Ukrajna 37 millió szavazópolgárát, hogy Viktor Juscsenko, a Mi Ukrajnánk ellenzéki párt- szövetség vezetője és Viktor Janukovics kormányfő közül megválasszák Leonyid Kucsma távozó elnök utódját. Gyulay Zoltán A „harmadik fordulóra” azért van szükség, mert a legfelsőbb bíróság választási csalásokra hivatkozva megsemmisítette a Központi Választási Bizottság határozatát. A bizottság az eredeti második forduló után Viktor Janukovics győzelmét állapította meg. A legutóbbi közvélemény-kutatás szerint a mostani esélyes Viktor Juscsenko, akire a megkérdezettek 53 százaléka adná a voksát, míg ellenfelét 42 százalék támogatja. Juscsenko szerdán az egy hónapja tartó „narancsos forradalom” színhelyén, a kijevi Függetlenség terén tartott nagygyűlésen 60 százalékos szavazatarányt jósolt magának. Az ellenzéki elnökjelölt arcát eltorzította a titokzatos dioxin- mérgezés, amelynek elkövetésével korábban a hatóságokat vádolta. Akárcsak az előző fordulók előtt, ezúttal is felmerültek különböző feltételezések arról, hogy ki és miként kívánja megzavarni a választás lebonyolítását. Vaszil Baziv, az elnöki hivatal menesztett helyettes vezetője szerint a hatalom Juscsenko és Janukovics hívei között provokációkat készít elő december 27-re. Janukovics kampányfőnöke, Tarasz Csornovil szerint Leonyid Kucsma jogi úton próbálja meg érvényteleníteni a megismételt fordulót, hogy továbbra is hatalmon maradhasson. Viktor Juscsenko Viktor Janukovics Seffer István kaposvári plasztikai sebész ingyen is szívesen kezelné az ukrán politikust Juscsenko arcsebeit Seffer István plasztikai sebész szakértő szerint 1,5-2 hónap alatt lehet eltüntetni- Juscsenko arcán mérgezéses bőrelváltozás látható, aminek gyógyítása nem jelent különleges feladatot - mondta Seffer István. - Lézeres beavatkozással lehet megoldani. Ennek során tulajdonképpen lecsiszolják az elváltozott részeket. Csúnyább bőrelváltozás esetén nem elég egy beavatkozás, de a kezelések után 1,5-2 hónappal eltűnnek a nyomok. A klinikánkon kidolgozott eljárással akár már három hét után is megjelenhetne társaságban. A beavatkozás a kaposvári magánkórházban 1430 euróba kerül, további 250 euró az altatás, 80 a szállás. Seffer Istvánnál azonban fizetnie sem kellene Juscsenkónak, ha rábízná magát, m Fábos E. Sorsdöntő év vár a Balkánra válság Uniós békefenntartók Bosznia-Hercegovinában Az Európai Unió békét teremt a háborúk után 7000 katona 22 uniós és további 11 országból Legnagyobb egység: Németország (1100 fő) Költségvetés: 71,7 millió euró "A 7 Nő a bizalom az EU iránt csatlakozás További országok felvételét nem támogatnák a régiek A májusi bővítés óta jaFordulatot hozhat 2005 a Balkán népeinek - írja a Financial Times. Az etnikai alapokon álló pártok Boszn ia-Hercegonivában máris új alkotmány kidolgozását szorgalmazzák. Toronyi Attila _A Balkán másik „ikerállamában”, Szerbia-Montenegróban is megerősödtek a széthúzó erők. Milo Djukanovics montenegrói kormányfő az elszakadást népszerűsíti. Belgrád pedig azzal kecsegteti Szerbia lakosságát, hogy az ország jövőre nagyobb szerepet játszik a térséget sújtó válságok kezelésében. A belgrádiak szerint egyébként a nemzetközi közösség túllépte hatáskörét, amikor leváltott kilenc boszniai szerb rendőrparancsnokot és közigazgatási vezetőt. „Nem működnek együtt a boszniai szerb illetékesek a balkáni háborúban etnikai tisztogatásokat végző bűnösök kézre kerítésében.” Erre hivatkozott Paddy Ashdown, a nemzetközi közösség boszniai főképviselője, amikor büntető intézkedéseket léptetett életbe. Azt is bejelentette, hogy jövőre megszűnik a boszniai Szerb Köztársaság saját védelmi minisztériuma és közös irányítás alá kerülnek a bel- ügyek is. Az intézkedések elleni tiltakozásul a szerb politikusok egy része kivonult a boszniai kormányból. Belgrádi politikusok, köztük Tadics és Kostunica miniszterelnök azt hangoztatják, hogy a békemegállapodás önkényes felülvizsgálata veszélybe sodorja a politikai stabilitást Boszniában. Az 1995-ben kötött daytoni egyezmény valóban nem teszi lehetővé a főmegbízottnak a leváltásokat, de két évvel később a Az 1992-95 közötti délszláv háborút követően, illetve az azt lezáró daytoni békeegyezmény eredményeként vált önállóvá. A terület 51 százalékán a Bosnyák- Horvát Föderáció, 49 százalékán pedig a Szerb Köztársaság helyezkedik el. nemzetközi közösség kiterjesztette a főképviselő hatáskörét. A Banja Luka-i kormánypárt nem támogatja Ashdown hadsereg- és belügyi reformját, mert az figyelmen kívül hagyja Bosznia területi felosztását. Az 1991-ben tartott népszámlálás adatai szerint az akkori, még jugoszláv tagköztársaság lakossága 4,4 millió fő volt, a négy és fél éves háború pusztításai és az etnikai tisztogatások következtében az ország összlakossága százezrekkel zsugorodott. Kicsúszott gép, fennakadások a repülőtéren Súlyos fennakadásokat okozott Európa legnagyobb repülőterén és az egész európai légtérben, hogy szerda este a behavazott kifutópályáról lecsúszott egy repülőgép. Az Eurowings ATR-72 típusú, légcsavaros gépe Müns- ter/Osnabrück repülőteréről érkezett, 28 utassal és 4 tagú személyzettel a fedélzetén, amikor leszállás után túlfutott a pályán. Szerencsére mindenki épségben maradt. A repülőnek a futóműve sérült meg. A légügyi hatóságok megkezdték a leszállópálya és a szerencsétlenül járt jármű vizsgálatát. Meg kívánják vizsgálni a fekete doboz adatait is, ezért csak karácsony utánra várható eredmény. Legutóbb júniusban, Münchenben történt hasonló baleset. Akkor a spanyol légitársaság egy Boeing 737-ese máig tisztázatlan okokból a kifutópályáról történő leforduláskor gurult a fű- ágyásba. Szerencsére a 176 utasból és a hattagú személyzetből akkor sem sebesült meg senki, de a károk rendbe tételének idején a légi közlekedésben súlyos torlódások adódtak. Megkezdődött a vizsgálat vult az unió iránt megnyilvánuló bizalom a tagállamokban. Toronyi A. A brüsszeli közvélemény-kutató intézet, az Eurobarometer felmérése szerint 1995 óta nem volt példa, hogy a közösség lakossági támogatottsága elérje az 56 százalékot Tavasszal a megkérdezetteknek csak 48 százaléka nyilatkozott úgy, hogy támogatja országa uniós tagságát. Ugyanakkor Románia, Bulgária, Horvátország és Törökország felvételét az unióba csak az újonnan felvett tíz tagország lakossága támogatja többségében, az eredeti tizenötök lakossága már nem. Magyarországon 45-ről 49 százalékra emelkedett a támogatók aránya, ami nagyjából megegyezik a lengyelországi adattal, ugyanakkor elmarad például a Szlovákiában mért 57 százaléktól. Emelkedett azon európai polgárok aránya is, akik úgy vélik, országuk számára előnyöket hozott az uniós felzárkózás. Ám Magyarországon ezzel ellentétes a folyamat: most a korábbi felméréssel egybevetve tíz ponttal kevesebbet mértek a kérdezőbiztosok. Az intézmények iránti bizalom Magyarországon a legmagasabbak között van. Honfitársaink mintegy kétharmada nyilatkozott úgy, hogy bízik az Európai Parlamentben, illetve az Európai Bizottságban. Elégedettségi mutató (az EU-tagságot helyeslők aránya százalékban) A közösség további bővítésének támogatottsága a tizenötök körében 37 százalékos, az ellenzés pedig 43 százalékos. A fennmaradó rész nem foglalt állást. Az EU-t aggasztja, hogy a Törökországgal kapcsolatban elterjedt ellenérzés kihathat a 2007-ben csatlakozó Románia és Bulgária megítélésére is. Messze a legalacsonyabb támogatottság tapasztalható Ausztriában, ahol a lakosság 62 százaléka mereven ellenzi Románia, Bulgária, Horvátország és Törökország felvételét. Az osztrákok más megközelítésben is a pesszimisták közé tartoznak. Mindössze 46 százalékuk értékeli az uniós tagságot pozitívan, ami az ötödik legalacsonyabb érték a huszonötök között. A lakosságnak mindössze 43 százaléka találta előnyösnek a tagságot, ami szintén az ötödik legalacsonyabb arány. A volt Jugoszlávia egyik utódállama
