Nógrád Megyei Hírlap, 2004. december (15. évfolyam, 278-303. szám)
2004-12-03 / 280. szám
ÜGYELETES ÚJSÁGÍRÓ: Bríssagoban. a sakkvilágbajnoki döntőn lékó Péter által dedikált „A sakkzseni" dmú könyv árverésének jelenlegi állása: 10 000 Ft : MeszjArné Gyurkovics Zsuzsa A Heil teWonszáma: 06-70/520-74-75 9 C ■ Továbbra is borult lesz az ég, tartós ködfoltok lehetségesek. Jelentős mennyiségű eső, erős szél nem lesz. A hőmérséklet I délutánra 9 fok köré várható. Kattintson rá! www.nograJhsegyeihiriap.hu e-maifc nmedbLSzer1c@axBtsJHi Médiapartnerünk: ,. FM radio 100.-4 Éjjel-nappal egész Nggradban1 www.radiofocus.hu A Skandináv lottó NYERŐSZÁMOK Első számsorsolás: 1,12,13, 19, 23, 26, 33. Második számsorsolás: 4, 7,15,19, 23, 33, 35. NYEREMÉNYEK A 49. heti nyeremények a következők: 7 találatos szelvény 2 darab akadt, nyereményük egyenként 14 506 317 forint, a 6 találatos szelvények nyereménye 99 358 forint, az 5 talá- latosoké 2890 forint, a 4-eseké pedig 576 forint Pályázati tájékoztató Bátonyterenye Regionális Nemzeti Civil Alapprogram (NCA)-pályázati tájékoztatóra várják a civil szervezetek képviselőit december 3-án, pénteken délután az Ady Endre Művelődési Házba. A megbeszélésen a Magyar Államkincstár Nógrád Megyei Igazgatóságának munkatársai is részt vesznek. Az esemény szervezői az Európa Ház, a megyei civil szolgáltató központ, az NCA Észak-magyarországi Regionális Kollégiuma és a megyei Tudományos Ismeret- teijesztő Társulat. ___________■ 0 4280 9I,/71215"901000 Semmi mást, csak egy anyaországi ölelést kérünk! December 5-én, vasárnap így szól majd a kérdés: „Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással - kérelemre - magyar állampolgárságot kapjon az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon lakó, nem magyar állampolgár, aki nemzetiségét a 2001. évi LXII. törvény 19. §-a szerinti „Magyar igazolvány- nyal” vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja?” Az érintetteket, felvidéki magyarokat kérdeztünk meg a népszavazás kapcsán hazánkban kialakult helyzetről, valamint arról, hogy mit üzennek, azoknak a választópolgároknak, akik megcsömörlöttek a magyar politikai életben és nem akarnak elmenni választani vasárnap.- Ilyen kérdést nem lett volna szabad népszavazásra bocsátani. Természetes dolgokról nem szokás, sőt hiba, mert a választópolgár nem érti, dilemmába kerül. Erről a kérdésről népszavazás nélkül kellett volna a parlamentnek döntenie. Aggasztó számunkra ez a megoldás, mert mi sem igazán értjük, hogy most egy nemzetként kezel-e minket az anyaország, vagy a közös európai házban a történelem viharai miatt más országban élők már mások vagyunk. Ezzel »dilemmával könnyen elérhetjük, hogy nem lesz a népszavazás eredményes - fogalmazta meg a Besztercebánya Megyei Önkormányzat alelnöke és a Magyar Koalíció Pártja Besztercebánya megyei elnöke, Csúsz Péter. Fülek polgármestere, Agócs József a kettős állampolgárság kapcsán a Magyar- országon kialakult helyzetet elemezve elmondta: nem tartja helyesnek, hogy ilyen mély szakadék alakult ki a kormánypártok és az ellenzék között, s hogy ilyen viszály alakult ki a közérdek képviselői között. Véleménye szerint egy kicsit eltávolodik a lényegtől az MSZP és a Fidesz is.- Meggyőződésem, hogy azok, akik olyan aktívan például a nem mellett kam- pányolnak, a szívük mélyén biztos, hogy az igen mellett vannak. A népszavazás magyar-magyar kapcsolataira tett hatásáról elmondta: Fülek, Bátonyterenye testvérvárosa, intézményi és kulturális szinten is jó a kapcsolat közöttünk, de sohasem politizáltunk. Bízom benne, hogy a bátonyterenyeiek igennel fognak szavazni vasárnap. A két ország kapcsolatára vonatkozóan Csúsz Péter ugyanakkor állítja:- Azzal ártottak a legtöbbet, hogy a népre ruházták át a felelősséget, sokkal jobban odafigyel a szlovák közvélemény és más értelmet kap, ha eredményes a szavazás, megint mást, ha eredménytelen, mintha ugyanez parlamenti vitában történik a végső szavazást követően. Példaként mondhatnám, hogy ha pozitív lesz a döntés, akkor ez azt jelenti, hogy radikalizálódik Magyarország? Fura még ilyenről beszélni is. Egy biztos, ha a népszavazás eredménytelen lesz nevetség tárgyává válik a magyar nemzet, mert lemondott fiairól. A magyarországi fiatalok egy csoportja e- mailláncot indított el a kettős állampolgárság mellett. Mindezt a füleki polgármester így kommentálta:- Szép kezdeményezés és nemes gesztus, hiszen mindenszintű kapcsolattartás nagyon fontos. A trianoni határon kívül élő magyarok szempontjából a kettős állampolgárságról szóló népszavazáson csak az igen az elfogadható, még akkor is, ha nem fog semmilyen előnnyel és javakkal járni. Mi nem akarunk senkin élősköd- ni - szögezte le a polgármester, s hozzátette: - Ha egy szlovákiai magyar mégis úgy dönt, hogy áttelepszik az anyaországba, munkát fog vállalni és így automatikusan adót fog fizetni.- Nem értem a nagyobbik kormánypárt álláspontját és nem értem miért akarnak így szinte kiközösíteni minket. Mi a mai napig fizetjük annak az árát, hogy a határon kívül maradtunk és hosz- szú évek során sokat kellett tennünk azért, hogy magyarságunkat megőrizzük - összegezte Agócs József. Az „igen” erősíti nemzetiségi hovatartozásunkat a többségi nemzettel szemben, „nem” esetén ez a hatás fordított lehet és csökkentheti hitelességünket és maradunk egyesek szemében még inkább másodrendű állampolgárok, magyarul beszélő szlovákok.- Különbséget kell tenni a szlovákiai és a vajdasági, az erdélyi, valamint a kárpát- alja magyarok helyzete között - jelentette ki Mázik István, a Magyar Koalíció Pártja füleki szervezetének elnöke, aki a Szép karácsonyt mindenkinek! Salgótarján- Jó ügy érdekében fogunk össze, s erre Salgótarjánnak nagy szüksége van, hiszen itt a rászoruló is több mint máshol - hangsúlyozta Puszta Béla polgármester. A megyei jogú város önkormányzata - civil és gazdálkodó szervezetekkel együttműködve - közel 50 rendezvényből álló karácsonyi programsorozatot és ajándékozást szervez a szoci álisan rászoruló gyermekek és idősek számára.- Az elmúlt tíz évben a városi civil és gazdasági szerve zetekkel, az önkormányzati intézmények igen széles köré Puszta Béla városi nyugdíjasközpont igazgatója is. A határon túli magyarok közül mi vagyunk a legszerencsésebb helyzetben, hiszen nincs olyan értelemben vett „félnivalónk”, mint nekik. Nem olyan kiélezett a helyzet az itteni magyarok és a többségi nemzet között, mint például a délvidékiek, a kárpátaljaiak, vagy az erdélyiek esetében.- Biztos, hogy nem fognak áttelepülni szlovákiai magyarok, hiszen mi itt vagyunk otthon, itt van dolgunk, itt kell megmaradnunk magyarnak - fogalmazta meg Mázik István. Mindemellett elmondta, Magyarországon túl van politizálva a kettős állampolgárság kérdése. Mi innen kintről tudjuk: mindenféleképpen két tűz között leszünk, akkor is ha igennel szavaz Magyarország és akkor is, ha nem. Igen esetén elképzelhető, hogy problémáink adódnak a szlovák nacionalistákkal, nem esetén szintén ugyanez a helyzet. Mégis azt várjuk, hogy igennel szavazzon Magyarország. Számunkra erkölcsileg fontos ez a dolog, hiszen a múltbeli sebekre gyógyír lenne az igen szavazat. A trianoni traumára végre egy lelki megnyugvást nyújtana, s mi Szlovákiában élő magyarok végre tudnánk hová tartozunk.- Eddig a senki földjén voltunk, hiszen amikor átmentünk Magyarországra azt mondták: itt vannak a szlovákok, pedig mi nem vagyunk azok. Idehaza, a Felvidéken pedig azt mondták, itt vannak a buta magyarok - és akkor nagyon finoman fogalmaztam. A magyar nemzetrészhez tartozónak érezhetnénk magukat egy igen után - emelte ki a városi nyugdíjasközpont vezetője.- Biztos vagyok benne, hogy az itt élő magyarok nem fogják megszállni Magyarországot. Most jött el a történelmi pillanat, hogy Antall József gondolata: lélekben 15 millió magyar miniszterelnökének lenni, megvalósulhasson. Kérdésünkre: mit üzennének, azoknak a magyarországi választópolgároknak, akiknek már elege van a politikából és pont ezért nem akarnak részt venni a népszavazáson, Agócs József és Mázik István egybehangzóan válaszolt. (Folytatás a 3. oldalon) vei folyamatosan együttműködtünk azért, hogy karácsony környékén minél több rászorulóhoz eljussunk, s azoknak is örömet tudjunk szerezni, akiknek az anyagi helyzete, vagy a családi háttere ezt nem teszi lehetővé. - fejtette ki Puszta Béla, hozzátéve: - Szeretném mindenkinek megköszönni a széles körű együttműködést, amelyre építve elérhetjük céljainkat. Mindenki hozzájárul valamivel az ügyhöz. Az önkormányzat maga is komoly anyagi forrásokat mozgósít, s szeretne egyfajta példát mutatni. (Folytatás a 2. oldalon) Farkas Ottó Szlovákiai levél Medvesaljáról Olvastam valahol, hogy a legnagyobb sértés akkor éri az embert, ha a nemzetét illetve az édesanyját szidják. Mi, határon túli magyarok megtapasztaltuk, hogy a „legnagyobbnak” is van még egy fokozata, amikor a magyart saját nemzetének fiai alázzák meg. Sajnos ennek vagyunk tanúi most is: a kettős állampolgárságról szóló vitában sűrűn hangzanak el anyaországi politikusok részéről határon túli magyarokat becsmérlő, olykor már megalázó megfogalmazások. Az érveléseket hallgatva néha olyan érzésem támad, hogy a népszavazás kapcsán kialakult heves szócsata olykor már nem is rólunk, határon túli magyarokról szól, mi csak ürügyet szolgáltatunk a „párbeszédhez”, de a pro és kontra hozzászólásnak sajnos mi vagyunk a szenvedő alanyai. Gyakran hangoztatott politikusi vélemény szerint a kettős állampolgársággal rendelkező magyarok nyomorba döntenék az országot, tönkretennék Magyarország gazdaságát... Közgazdász-végzettségű vagyok, mégsem tudom kiszámolni, hogyan ürülne ki egyszeriben a magyar államkassza, ha a külhonban élő magyarok is megkapnák a magyar állampolgárságot. Pontosabban: elméletileg el tudom képzelni, de gyakorlatban ennek előfordulási lehetősége egyenlő a nullával. Vagy valaki talán elhiszi, hogy egy „bejegyzéstől” tömegesen költöznénk Magyarországra? Egy magát hitelesnek mondó politikus hogyan képzelheti, hogy a szülőföldet egyik napról a másikra fel lehet cserélni egy új közösségért, ott lehet hagyni egy munkahelyért, egy kilátásba helyezett nyugdíjért, egy bizonytalan jövőért... Rokoni, baráti szálakat, gyökereket nem lehet egyszerűen eltépni, kitépni. Bennünket, szlovákiai magyarokat értek már megpróbáltatások, de nem engedtünk még a legdurvább erőszaknak sem. A második világháború után például szülőfalumból a lakosság nagy részét (köztük szüléimét is) Csehországba deportálták, „csupán” azért mert nem voltak hajlandók lemondani magyarságukról. (Csak azok a családok maradtak, ahol állapotos asszony vagy csecsemő volt, mert a fűtetlen marhavagonokban nem bírták volna ki a mínusz húszfokos hideget, illetve, akik reszlovakizáltak.) Abban pedig, hogy mi most nem cseh földön, hanem a magyar határ mentén élhetjük életünket, nem a magyar politikusok, hanem az észak-nógrádi és hevesi falvak egyszerű polgárai segítettek bennünket. De nézzük mi történt 1947-ben! A deportálás után idegeneket telepítettek a faluba, ahol egy ideig zavartalanul folyt az élet - az őslakosok csaknem teljes vagyona ugyanis megmaradt. Elolvadt a hó, kitavaszodott, a magyar határ felől éjszakánként folyamatosan lovas csapatok érkeztek a községbe. A lovasok száma éjszakáról éjszakára nőtt, a kivezényelt csendőrök nem tudták megvédeni a betelepítetteket az állandó zaklatástól, így az éjszakai „látogatások” vége az lett, hogy másfél év után a legmakacsabb betelepült is elhagyta a falut, az utolsó kitelepített család is hazaszökhetett otthonába a csehországi szolgasorsból. És valamennyien megmaradtak magyarnak, sőt bennünket, utódokat is magyarnak neveltek, ahogy mi is gyermekeinket. Egyébként szerintem az az érv sem ál|ja meg a helyét - sarkítva idézem fel a gondolatot - hogy ha Magyarország népe'nemet mond a kettős állam- polgárság bevezetésére, a határon túli magyarok beolvadnak a többségi nemzetbe. El nem tudom képzelni, hogy nemzetiséget változtassak azért, mert mondjuk az anyaországom papíron nem erősít meg abban a hitemben, hogy magyar vagyok. Elméletileg elképzelhető, hogy esetleg lennének olyanok, akiknek papiros kell arról, hogy magyarok, mert ha nincs papiros, akkor nem magyarok... __ szóval az üyenekért szerintem nem is lenne kár. Összegzésül talán annyit: abban, hogy most milyen állampolgár lehetek, Trianonban a nagyhatalmak döntöttek, hogy ezután milyen leszek, az a magyar nép kezében van. «Mm
