Nógrád Megyei Hírlap, 2004. december (15. évfolyam, 278-303. szám)

2004-12-11 / 287. szám

6. oldal - Nógrád Megyei Hírlap 2004. DECEMBER 11., SZOMBAT GAZDASÁG A BUX-index 2004. december 10-én--------............,------i Vütozás:-U8X N YERTESEK 2004.12.10. Részvény Utolsó ár (Ft)Változás (%)MHIió Ft Émász 9 690 3,69 103 Elmű 21 275 2,78 73 Rába 690 1,47 102 TVK 5300 0,09 19 Brau 16360 0,99 33 VESZTESEK FORRÁS: BUDA-CASH Részvény Utolsó ár (Ft)Változás (%)Millió Ft Richter 21860 2,41 3180 Démász 14 005 3,41 127 Fotex 143 3,38 23 Matáv 822 1,79 996 Egis 10 750 4,02 141 A BÉT indexe az elmúlt napokban 14 500 14450 14400 14350 14300 14250 14200 14150 _____________________________ 1 2.03.12.06.12.07.12.08.12.00.12.10. FORRÁS: BÉT MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2004. december 10-én €/Ft $/Ft €/$ l 4 f 249,28 188,73 1,32-2,52 Ft-1,98 Ft lcent réczey zoltán, a Buda-Cash Brókerház Rt. elemzője. Forgalma alapján a hatodik legna­gyobb brókerház, magyar tulajdonban van. Gyengült a Richter,; az Egis Estek az árfolyamok tegnap a tőzsdén, s a 8 milliárdos forgalom sem volt túl nagy. Elsősorban a Richter és az Egis értéke csökkent. Bár az olaj világpiaci ára nőtt, ennek hatása a nemzetközi értékpa­pírpiacok árfolyamain nem látszott. Az MNB és a kormány árfo­lyamvitája elbizonytalanította a forint értékét Jelentős támogatás a mezőgazdasági területek erdősítéséhez Több tölgy, cser Erdőgazdálkodás Magyarország élőfa-készlete fo­lyamatosan növekszik, mivel az erdők gyarapodása nagyobb, mint az élőfa-készlet csökkené­sét okozó fakitermelés, termé­szetes elhalás és az erdőkárok együttes hatása. Az ország élőfa­készlete ez idő szerint több mint 330 millió bruttó köbméter. Jelenleg Magyarország erdőterülete 1 millió 823 ezer 377 hektár, ami vala­mivel több mint 19 százalékos erdő­sültségnek felel meg. A magyar erdőál­lomány mintegy 60 százaléka van álla­mi tulajdonban, a többi az úgynevezett magánerdő. Magyarországon az éves fakitermelés 7,1 millió köbméter. Az erdőgazdálkodás részesedése a nem­zeti jövedelemből 0,3 százalékos, a va- gyonarányos nyereség pedig 3 százalé­kos. A hazai erdősítési folyamat 2005- től felgyorsulhat, elsősorban annak kö­szönhetően, hogy a mezőgazdasági termelésből kivont területek erdősíté­sét az EU támogatja. Magyarországon az erdőterület mintegy 14 százalékát teszik ki a fenyvesek, ám ez a terület évről évre valamelyest csökken. A szakemberek ugyanis elsősorban olyan új fafajtákat telepítenek, ame­lyek Magyarországon őshonosak, ezek a tölgy, a cser és a bükk. A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv - amelynek célja a mezőgazdasági szerkezetátalakítás elősegítése - az ország erdőterületének további növelé­sére ösztönöz, a minőségi javítása és a közérdekű védelmi funkció fejlesztése mellett. Normatív támogatás vehető igénybe az alábbi célokra: • erdőtelepítés, létesítés (mezőgaz­dasági művelésű területek erdősítése és szükség esetén az ezt kiegészítő, a létesítéssel együtt megvalósítandó, többletköltséggel járó munkák); • az erdőtelepítés ápolása, pótlása és védelme az erdőtelepítéstől öt évig; • erdőtelepítési jövedelempótló támogatás az erdősített területek után (fafajtól függően) legfeljebb és bükk. kevesebb fenyő ............. 7 J Magyarország jelenlegi erdősültsége 19 százalékos, amit tovább kell növelni. A.í '{. * NyíreavHáza V, Szolnok r^Á f **i mi húsz évig a jövede­lemkiesés fedezésére. Az erdőtelepítési támo­'S os álla- tulajdon- ban lévő gazda­sági társaságok nem vehetik igénybe. Állami területek egyéb bérlője, 20 éves bér­leti szerződéssel valamennyi támo­gatásra jogosult. A jogosultság továb­bi fontos kritériumai: ■*-»r A terület MEPAR­ban támogatható me­zőgazdasági terület kell hogy le­gyen, valamint a támogatást megelőző legalább két évben mező- gazdasági művelés alatt kell hogy álljon. Kiemeft jövedelempótló támogatás­ra az a gazdálkodó jogosult, akinél a jövedelem 25%-a gazdálkodásból szár­mazik, illetve munkaidejének 50%-át mezőgazdasági tevékenységgel tölti. A legkisebb támogatható terület- nagyság 1 ha, kivéve, ha meglévő erdő­területhez csatlakozik, ekkor 0,3 ha. Nem támogatható: karácsonyfate­lep létesítése, egy vágásfordulóra léte­sített faültetvény, illetve gyorsan nö­vő, rövid vágásfordulójú (15 év alatt) fafajok. gatást a jogosult mezőgazda- fl ^0^ mértéke sági területek haszna oi ve- Te|epítési támogatás: 200.000-700.000 Ft/ha hetik igénybe. Az ápolási es Ápo|ásj támogatás: 30.000-110.000 Ft/ha/év kieső jövedelem támogatást Jövedeiempótló támogatás: 12.000-70.000 Ft/ha/év allami szervezetek es 100%­A számításba vehető támogatási keret 2004. évre: 5 milliárd Ft (EU + hazai forrás) 2005. évre: 6 milliárd Ft (ELI + hazai forrás) 2006. évre: 8,8 milliárd Ft (EU + hazai forrás) Disznógondok Európában Sertáságazat Nemcsak hazánkban, ha­nem az Európai Unió töb­bi tagállamában sem problémamentes a sertés- ágazat. Spanyolországban például gyorsan bővül a termelés, ám ez a nagy - 2500 vagy annál is több kocát nevelő - vállal­kozásoknak köszönhető, a kis családi gazdaságok szere­pe mindinkább csökken. A nagyobb spanyol sertéste­250 200 150 100 50 2003 nyésztők egyébként uniós vi­szonylatban versenyképesen állítják elő a húst, mert költ­ségeik alacsonyabbak, mint más tagállamok gazdáinak. Belgiumban és Francior­szágban eközben a sertéster­melés megszüntetését prefe­rálják. A belgák immár ne­gyedszer hirdették meg a ter­melés felszámolását célzó programot, melynek kereté­ben az állattartás felhagyásá­ért cserébe disznónként 117 eurót, tehenenként pedig 1318 eurót fizetnek az érin­tett parasztoknak. A franciák - a koncentrációt elősegíten­dő - a sertéstenyésztéssel és -hizlalással egyaránt foglal­kozóknak kocánként 700 eurót adnak, ha végleg kita­karítják az ólakat. Aki csak hizlal, annak férőhelyenként 50 eurót kínálnak. Hollandiában a statisztika szerint mindennap nyolc far­mer hagy fel a mezőgazdasá­gi termeléssel, aminek oka­ként főként az alacsony ter­melői árak és az egyre szigo­rúbb környzetvédelmi előírá­sok említhetők. Egy tanul­mány szerint hat éven belül a sertéstartó gazdák száma fe­lére esik majd vissza, miköz­ben a hízóelőállítás tovább koncetrálódik. LACZI ZOLTÁN Átlagé 300 2000 2001 2002 Kombájnra váró kukoricatáblák Betakarítás A kukorica és a cukorrépa kivé­telével november végére az or­szágban mindenhol végeztek a betakarítási munkákkal - tar­talmazza a FVM pénteki jelen­tése, amelyet a megyei tapasz­talatok alapján állítottak össze. Napraforgóból mintegy 480.000 hektáron takarították be a termést, összesen mintegy 1,22 millió tonnát. A hektáronkénti ter­mésátlag 2,5 tonna volt. Szójából 26.800 hek­tárról 67.000 tonna termést ta­karítottak be, és a hektáronkén­ti termésátlag e növénynél is 2,5 tonna volt. A burgonya vetéste­rülete az idén 29.000 hektárt tett ki, amelyről mintegy 730.000 tonna termést szedtek fel a gazdálkodók. A termésát­lag hektáronként 24,8 tonna volt. Kukoricát november 30-ig valamivel több mint 1 millió hektáron takarítottak be, a hek­táronkénti hozam átlagosan 7,1 tonna volt, a magtárakba eddig 7,4 millió tonna kukorica ke­rült. November végéig a kukorica vetésterületé­nek 15 százalékáról még nem takarítot­ták be a termést. A cukorrépát valami­vel több mint 58.000 hektárról szedték fel, a ter­mésátlag hektáronként megha­ladta az 50 tonnát, az összter- , més elérte a 2,95 millió tonnát A vetésterület 3 százalékáról a gazdálkodók november végéig még nem takarították be a ter­mést. Szőlőültetvények átalakítása az EU idén és jövőre 450 millió eurót kíván fordítani a szőlőültetvények rekonst­rukciójára. 14 tagállam kap az erre szánt pénzből, ha­zánk 10 millió eurót. Eladatlan gabonahegyek az egész Európai Unióban eddig mintegy 4 millió ton­na gabonát ajánlottak fel ga­bonaintervencióra, aminek a fele Magyarországról szár­mazik. A francia gabonairo­da (ONIC) elemzése szerint elsősorban a magyar és a német gabonatöbblet nyo­masztja a piacot, s hajtja le­felé az árakat. Kalkuláció, 2004 ~ - ‘^=s\ <cäj ­És a szőlő árából fogadunk embereket, és kivágatjuk az egészet..

Next

/
Thumbnails
Contents