Nógrád Megyei Hírlap, 2004. november (15. évfolyam, 253-277. szám)
2004-11-27 / 275. szám
6. oldal - Nógrád Megyei Hírlap 2004. NOVEMBER 27., SZOMBAT NÓGRÁD uBULVÁR NÓGRÁDI BULVÁR - Sztarinterjú - BÁRDOS ANDRÁS Amióta meghirdettük, hogy írják meg, kiről szeretnének olvasni rovatunkban, megszámlálhatatlanul sok kérés érkezik hozzánk. Hagyományos postai küldeményeket, illetve emailüzeneteket egyaránt kapunk. Olvasóink többsége arra szavazott, ne csupán Nógrádból elszármazott emberek szerepeljenek a rovatban, hanem adjunk teret országos sztároknak is. Annál is inkább, mivel számos olvasónk szerény anyagi jövedelme miatt már nem jut hozzá színes magazinokhoz, szeretné, ha nálunk is találkozhatna hasonló anyagokkal. Az olvasók kérése számunkra szent és sérthetetlen. Ettől fogva időnként olyan közéleti emberek is szerepelnek majd lapunkban, akiknek vajmi kevés közük van a régióhoz, viszont a képernyő hatására közeli ismerőseink. Mai számunktól kezdve továbbá már játékra is invitáljuk szimpatizánsainkat. Munkahelyén találkozunk, a TV2 épületében. Délután két óra van, tanításból érkezik a beszélgetésre. Kéri, hogy tegeződ- jünk, amint mondja, ebben a szakmában ez így szokás. Olyan közvetlen, mintha ezer éve ismernénk egymást, mégis, amikor napokkal korábban telefonon egyeztettük az interjút, éreztem benne némi távolságtartást...- Furcsa, felemás érzésem van veled, kapcsolatban. A magad módján ugyanolyan exchibicionizmus van benned, mint bármelyik televíziós kollégádban, ugyanakkor érzek egy burkot is körülötted, amit féltve őrzői- Játszunk olyat, hogy őszinte vagyok?- Megtisztelnél vele!- Ezt a kettősséget magam is érzem. Jól látod, valóban zárkózott vagyok.- Egy zárkózott ember mi ért választ ilyen magamutogató pályát?- Már pici koromban az a tipikus, visszahúzódó gyerek voltam, aki az anyukája szoknyája alá is bebújik, ha köszönnie kell. Nem szívesen beszélgettem emberekkel. Ehhez képest évekkel később ezt a nyílt színi bohóc szerepet választottam, ami valóban okoz némi pszichés zavart bennem a mai napig. Ezt a kettősséget én is érzem magamban.- Pályád kezd? tén rádióztál.- Vass István Zoltán volt a példaképem, olyan akartam lenni, mint ő, mécseseket szerettem volna közvetí teni.- Köztudott, hogy a közszolgálati rádiózás kevésbé magamutogató műfaj, mint egy kereskedelmi tévé. Miért mentél át a televízióhoz?- Ne ítélj el miatta, de pénzért. 1991-ben tizenötezer forintot kerestem úgy a rádióban, hogy minden egyes nap dolgoztam és ez nem vicc. Amikor átmentem a tévébe, már a következő hónapban ennek a tízszeresét vittem haza.- Rádiósból lett televíziósoktól hallottam, hogy annak idején nem létezett olyan riporter, aki ne lett volna tele kölcsönökkel. Te is beleestél ebbe a csapdába? Kellett valaha pénzt kölcsönkérned?- Igen, gyakran fordultam a szüléimhez, testvéremhez, illetve a legjobb barátaimhoz. Időnként manapság is megszorulok, amikor éppen nem utalják el időben valamelyik béremet, s nekem határidőre kell kifizetnem valamit. Idén szerencsére még senkitől sem kértem kölcsön, de tavaly a testvéremtől kaptam segítséget. Persze nem kell engem sajnálni, mert nincsenek anyagi gondjaim, magyarországi viszonylatban kiemelkedően jól keresek. Megtakarításom nincs. A lakásomon kívül nem rendelkezem semmilyen vagyonnal. De bele kell ezt Nem szívesen nézek tükörbe egyáltalán fanod ebbe a cikkbe? Senki nem fogja elhinni, azt mondják majd, hazudok.- A beszélgetés elején te említetted az őszinteséget...-Igaz.- Volt olyan időszakod, amikor hazudnod kellett?- Többször is volt olyan időszak az életem ben, amikor elvesztettem a mértéket. Nem tudtam, hol a hemég napi műsort fogok vezetni. Akkor azt hittem, annyit elérek az életemben, hogy nem kell majd ennyi idős koromban napi 16 órás stresszben élni.- Nem tűnsz fáradtnak.- Nem is vagyok fáradt. Valószínűleg ezért csinálom.- Büszke vagy a szakmádra?- Nem vagyok rá büszke. Kétkedve figyelem a médiát. Minden nyűgjével, bajával, ezzel az egész nyomorúságos magyarországi helyzettel, amiben vergődik. Gúzsba kötve vergődünk sok-sok éve, nem megértve, nem lyem, mi a szerepem, s azt hittem, mindent megtehetek.- Olyankor mi rántott vissza a Földre?- Mindig a bukás.- Van félretett pénzed?- Egyetlen forintom sincs. Soha nem is volt. A gyerekeimre azért figyelek, róluk gondoskodom. De az ő pénzükhöz én nem férek hozzá. Maga az érzés, hogy van pénzem, nem okoz örömet. Viszont az sem visel meg, amikor nincs. „NEM VAGYOK BÜSZKE A SZAKMÁMRA”- Amikor kamaszként csak tervezted az életed, ilyennek képzelted, mint ahogyan azt ma megéled?- Azt nem gondoltam, hogy negyvenéves koromban, húsz munkával teli évvel a hátam mögött feldolgozva azt, ami az elmúlt 40-50 évben történt az országgal. . - Kreatív főszerkesztő vagy a TV2-n. A beosztásod jóval nagyobb felelősséggel jár, mintha csak szimpla hírolvasó lennél. Nyomaszt ez az érzés?- Igen, nyomaszt. Nekem ugyanúgy meg kell vívnom a napi harcaimat, mint bárki másnak. A szakmai döntéseim ugyanis rendszerint szemben állnak a humánpolitikai szempontjaimmal.- Szakmai szempontból mikor volt szabadabb az életed?- A rádióban. Az nagyon szabad korszak volt. Meccseket közvetítettem, nem feleltem senkiért és semmiért, csak azért, hogy a góllövőt eltaláljam. Többnyire eltaláltam. Félreértés ne essék: a Tényéknél is jól érzem magam.- Milyen főnök vagy?- Szigorú és következetlen. Sajnos... „AZ RTLrNÉL TÖLTÖTT UTOLSÓ FÉL ÉVEM GYALÁZATOS VOLT”- A legszabadabb korszakodról már beszéltünk. Melyik időszakban érezted magad a legrosszabbul?- Az RTL Klubnál eltöltött utolsó fél évben. Az gyalázatos korszak volt. Érezni, hogy semmi szükség rád. Annak a cégnek érdekei voltak, amiket sértettem. Sajnos nem volt bennem annyi intelligencia, hogy felmérjem, minden levegővételemmel csak ártok.- Egyszer úgy nyilatkoztál, nem szeretsz visz- szagondolni a régi dolgokra. Ezek az emlékek például eszedbe jutnak?- Ez az időszak gyakran eszembe jut. Hogyan lehettem ennyire buta. De ezek a tapasztalások jók.- Tanultál belőlük?- Igen. Most is egy kereskedelmi tévénél dolgozom, s ma már jobban felmérem, hogy egy tv-nek mik az érdekei. Egy kereskedelmi tévének nem érdeke, hogy rendkívüli parlamenti ülésnapot hívjanak össze egy műsora miatt.- Ha megbántanak, könnyen felejtesz, vagy cipeled magaddal a sérelmeket?- Sajnos cipelem magammal. Nem vagyok egy megbeszélős fajta.- Haragszol is emberekre?- Olyan emberekre, akik bántottak, azokra haragszom. És ez nem is fog elmúlni soha. „NEM ÉRTETTÜK, MIÉRT BÁNTANAK MINKET”- Azt mondtad egyszer, nyugodt életed van. Mindig ilyen kiegyensúlyozottak voltak a napjaid?- Nem, de most szerencsésen álltak ösz- sze a dolgok. Rendkívül jó a viszonyom a gyermekeimmel, nyugodt a házasságom, egészségesek a szüleim, szeretem a munkám. Kell ennél több? Pilinszky Jánosnak van egy mondata, amely szerint meg kell tanulnunk vágyni arra, ami a miénk. Ez a legnagyobb bölcsesség, amit valaha hallottam. Nem vágyom telekre, balatoni vitorlásra, bőven elég az, ami van. Arra vágyom, hogy ha a gyerek reggel felébred, akkor nevessen. Minden éjszaka arra gondolok, ébredésnél fog-e mosolyogni a kisfiam.- És mosolyog?- Mosolyog!- Köztudott, hogy nem szívesen nyilatkozol a magánéletedről, feleségeddel pedig úgy döntöttetek, hogy gyermeketeket nem mutatjátok meg a nagyközönségnek. Az egyik napilap botrányos címlapja miatt határoztatok így?- Nagyon rosszulesett az a cikk. Gondolj bele; egy napja született a gyerek, Krisztina feküdt az ágyon, próbált felkelni, s ott volt a lábánál az újság, amiben azt állították, pénzért áruljuk a pici fotóit. Néztünk egymásra a szobában és nem értettük, miért kellett minket bántani. Úgy érzem, nem szolgáltunk rá. De nem csupán emiatt zárkózunk el az ő fényképezésétől. Szeretnénk, ha az ő élete nem lenne valóságshow. Elég, ha a miénk az.- Ha már nem mutatjátok meg a gyereket, legalább elárulod, kire hasonlít?- Barna a tónusa a gyereknek, de még nem látom, hogy hasonlítana rám.- Krisztina mennyit változott azóta, hogy édesanya lett?- Sokat változott. Krisztina soha nem gondolta volna, hogy egyszer majd gügyögni fog egy emberrel. Most pedig ezt csinálja. Kép és szöveg: Szerkessze Ön is a Nógrádi Bulvárt! NÓCRÁPiÉLAP Ötleteit, észrevételeit a nogradibulvar@chello.hu emailcímen, illetve a Nógrád Megyei Hírlap, „Nógrádi Bulvár" 3100 Salgótarján, Erzsébet tér6. című postai elérhetőségén várjuk. Ajánljon figyelmünkbe újabb „áldozatokat", találja ki, kivel folytatódjon a Nógrádi Bulvár. Kérdéseit feltesszük Ön helyett! Amit soha nem mert megkérdezni, nálunk most megteheti! Ne csak olvassa, hallgassa is! fm A szerző minden nap hallható 18 órától a nógrádiak radio 100.4 kedvelt frekvenciáján, a Fladio Focusban, az FM . . 100.4 MHz-en. Hírek, információk, érdekességek, és a legújabb zenék a napi ajánlóműsorban, melynek médiapartnere a Nógrád Megyei Hírlap. F SÁNDOR ANDRÁS
