Nógrád Megyei Hírlap, 2004. november (15. évfolyam, 253-277. szám)
2004-11-10 / 260. szám
4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap SALGÓTARJÁN 2004. NOVEMBER 10., SZERDA VÁROSI ES VÁROSKÖRNYÉKI HÁZIORVOSI ÜGYELET ■m Orvosi ügyelet, mentős „karmesterrel Várhatóan a jövő év tavaszától működik áj formában a sürgősségi ellaíási fendszer Wímm&m ■ ■ HÉTKÖZNAP: 16®-8«MG SZOMBAT, VASÁRNAP ÉS ÜNNEPNAP: 8®-8M-IG (24 ÓRÁBAN) Jogszabály írja elő, hogy 2006-tól a háziorvosi ügyelet központi ügyelet formájában működhet. A Salgótarjánt és a környékbeli településeket tömörítő többcélú kistérségi társulás számára nyílt pályázati lehetőség révén a megyei jogú városban a tervek szerint már a jövő év március-áprilisától életbe lép az új rendszer. Jellemzője, hogy egységben „gondolkodik”, vagyis nem lesz külön városi és városkörnyéki ügyelet, hanem egy központi, amely hetvenezer ember ellátásáról gondoskodik a mentőkével közös diszpécserszolgálat irányításával. A nagy szakmai tapasztalattal, rutinnal rendelkező mentősök és háziorvosok nem alá-fölé, hanem mellérendeltségi viszonyban dolgoznak majd együtt. Salgótarján Révay Ferenc, a salgótarjáni önkormányzat szociális és egészségügyi irodájának vezetője tájékoztatta lapunkat a változásról, az anyagi feltételekről és arról is, hol tart most az előkészítés. Elsőként a jelenlegi és a jövőbeni ügyeleti szolgálat formai különbségeire rámutatva elmondta, az azonos telephelyen működő városi és városkörnyéki háziorvosi ügyeleti szolgálatot egyaránt magába foglalja a jövő tavasszal induló központi, amely huszonhárom települést fog ellátni. Az új fogalomhasználat továbbá azt is jelenti, hogy háziorvosok ügyelnek, de maga a szolgálat közös diszpécserszolgálat létrehozásával, együttműködik a mentőkkel. Tehát a mentőkhöz és az ügyeletre érkező hívás egyaránt ide fut majd be, s a diszpécser, vagyis a szolgálatvezető dönti majd el, hogy mentőt vagy háziorvost irányítson az adott helyszínre. Az új rendszerű ügyelet kialakítására a 23 települést tömörítő többcélú kistérségi társulás pályázott és nyert. Pályázni azért kellett, mert a leendő központi ügyeletnek más az eszköz-, illetve felszereltségi igénye, mint a meglévőnek, megfelelő helyiségnek, technikának kell rendelkezésre állni. A helyiség kialakításához 3,5 millió, a tárgyi felszereltségre 3,7 millió forint támogatást nyert a társulás - jelezte az irodavezető. Január elsejére az előkészítő munka nem fejeződik be, mert közbeszerzési eljárást kell lefolytatni, így számításaik szerint március-április elején léphet életbe az újszerű ügyeleti szolgálat. Révay Ferenc hangsúlyozta azonban, hogy a fogászati ügyeleti ellátás megkezdi működését a jövő év elején: hét végenként, munkaszüneti és ünnepnapokon fogorvosi ügyelet fog működni Salgótarjánban. Nyilván elsősorban a város és a kistérség lakosságát fogja ellátni, de nem tagadhatja meg ezt azoktól az átutazóktól sem, akik hirtelen fellépő fogászati problémával felkeresik. A fogászati ügyelet helyének kialakítását, felszerelését szintén közbeszerzési eljárás előzi meg, kézi műszereket kell megvásárolni, s el kell végezni a tüdőgondozó épületében erre a célra kiszemelt rendelő megközelítéséhez szükséges kisebb átalakításokat is. Révay Ferenc a központi ügyeleti rendszerre vonatkozó kérdéseinkre elmondta azt is, hogy a mentőszervezet országos és megyei vezetése részéről az eddigi egyeztetések során egyaránt jó hozzáállást, segítőkészséget tapasztaltak. Vannak azonban még nyitott kérdések: a központi ügyelet létrehozására igényelt támogatási összegek közül nem kapták meg azt a részt - hatmillió forintot - amiből a mentőtiszti diszpécser bérét, járulékköltségét fizették volna. Ezért az irodavezető a szakminisztériumtól felvilágosítást kért azzal kapcsolatban, hogy központilag fogják-e finanszírozni a mentők költségrészét. Hiszen - bár önkormányzatokkal fognak együttműködni - mégis csak állami feladatot végeznek, s az állam meg kell, hogy támogassa a szervezetet megemelt finanszírozással, vagy erre fordítható forrásokkal. Nem várható el, hogy az önkormányzatok fizessenek meg egy külső szolgáltatót, másrészt nincs is rá pénzük. Kérdésére azt a választ kapta, hogy az elnyert támogatásból ki kellene gazdálkodni ezt a részt is. Révay Ferenc véleménye szerint ez utóbbinak a megoldása gondokat vet fel. Hozzátette viszont: miután a központi ügyelet egy kvalifikáltabb, minőségibb ellátási forma, a jelenlegihez képest a társadalombiztosítás erre nagyobb összeget fog adni. Ha ez elégségesnek bizonyul, akkor ebből jut a mentős diszpécser fizetésére is. Amennyiben nem, akkor nyilván új helyzet áll elő, s a térség településeinek kell végiggondolni, hogy a hiányzó összeget lakosságarányosan elosztva, hogyan teremtik elő. „Akik először találkoznak a betegekkel” Pro Sanitas-kitüntetésben részesült dr. Pattogató Mária, a salgótarjáni 6. számú körzet háziorvosa október 26-án. Az elismerést a Batthyány-Strattmann László születésének 134. évfordulója alkalmából, Budapesten rendezett ünnepségen nyújtotta át dr. Rácz Jenő egészségügyi miniszter.- Salgótarjánban születtem, az általános-, majd az egészség- ügyi szakközépiskolát szintén a megyeszékhelyen végeztem - kezdte a beszélgetést dr. Pattogató Mária. - Számomra mindig is egyértelmű volt, hogy orvos leszek. A családból mások is tevékenykednek az egészségügy területén. Miután a Budapesti Orvostudományi Egyetemen diplomát szereztem, 1983 és 1996 között a megyei kórház belgyógyászati osztályán dolgoztam. Azóta folyamatosan a 6. számú háziorvosi körzetben praktizálok.- Mit jelent önnek ez a kitüntetés?- A 21 éve folyamatosan végzett munkám elismerését. Nagyon fontosnak tartom, hogy az egészségügyben nemcsak a szakma csúcsán álló professzorok, kutatók munkáját ismerjék el, hanem az úgymond legelső lépcsőfokon állók, a háziorvosok tevékenységét is, azokét, akik legelőször találkoznak a betegekkel.- Azt mondják, hogy ott, ahol ■szegényebbek az emberek, betegebbek is.- Ez így igaz. A körzetemben is sok a kisnyugdíjas. Ezért például a gyógyszerek kiválasztásánál alapvető szempont, hogy a szociális helyzetet is figyelembe kell venni. Nemcsak a betegséget kell ismerni, hanem magát az embert is. A mi szakmánk nem pusztán arról szól, hogy ez fáj, az fáj, amaz fáj... Emellett előjönnek a családi gondok, megélhetési problémák is. Gyakran kiderül, hogy egy-egy betegség mögött nem szervi rendellenesség, hanem valamilyen lelki teher áll. Ennek a kezelésére több időre lenne szükség, mint amennyi a betegekre jut.- Kifejtené ezt bővebben?- A rengeteg adminisztráció a betegektől, vagyis a tényleges munkától veszi el az időt. Szívem szerint, ha tehetném, ész- szerűsítenék ezen az ügyintézési rendszeren.- Adottak a feltételek ahhoz, hogy képes legyen tökéletesen ellátni a munkáját?- Mindenhol egyre nehezebbek a körülmények, az élet egyéb területein is. A egészségügyből rengeteg pénz hiányzik. Ez érvényes a kórházakra, a klinikákra és az alapellátásra egyaránt. A munka elvégezhető, de magasabb színvonalon, kevesebb teherrel ellátni csak akkor lehet, ha az egészségügy végleges reformja bekövetkezik.- Milyen szépségei vannak a szakmájának?- Amikor az orvosi pályát választottam, semmi mást nem láttam benne, csak a segítségnyújtást és a gyógyítást. Ez motivált, s még kezdő orvos koromban is zömében ez domborodott ki. Mára azonban az ember a szépségén kívül a hátrányait is látja. SCHVEICZER KRISZTIÁN BANKOSKONFERENCIA. A Magyar Külkereskedelmi Bank „A salgótarjáni térség fejlesztési lehetőségei az európai uniós csatlakozás tükrében” címmel rendezett konferenciát tegnap a megyeszékhelyen, a József Attila Művelődési Központ üvegcsarnokában. Az előadásokon szó esett az Európa-terv agrár- és vidékfejlesztési programjáról, az MKB EU-pályázati segítségnyújtásának lehetőségeiről. Emellett bemu- tatkozott a bank és salgótarjáni fiókja is. fotói gócs éva
