Nógrád Megyei Hírlap, 2004. november (15. évfolyam, 253-277. szám)
2004-11-08 / 258. szám
Ügyeletes újságíró: Szeles Enikő Telefon: (32) 416-455 IDŐJÁRÁS + 10 ■ Borús, szeles időre számíthatunk. Előbb eső, majd átmenetileg havazás, később újra eső várható. Délután és este a hőmérséklet csúcsértéke 10 fok körül lesz. LA FIESTA cm ENDKGLCJ Kattintson rá! www.nogradmegyeitiiriap.hu e-mad: nmedö^zerk@axeisJui www.vilaggazdasag.hu wwwJwlgyvilag.hu www.ldskegyed.hu www.astronet.hu www.gyongy.hu www.mindmegette.hu Médiapartnerünk: FV1 radio 100.4 Éjjel-nappal egész Nógrádban! www.radiofocus.hu Lottószámok ötöslottó m m m JOKER: 8 0 1 4 6 9 HATOSLOTTÓ Hr j§) H PÓTSZÁM Palotással nyitott Palotás A bejáratnál a 3 nyugdíjasklub tagai- ■ nak kézimunkái, a oldat klubban amatőr festők portréi, csendéletei, tájképei fogadták mindazokat, akik kíváncsiak voltak Palotás község kincseire. A sorozatban tizenegyedikként mutatkozott be a falu. Az SKC megmutatta az igazi arcát kézi» Keleti csoportjáoldal ban a 9. forduló- EjHKHBkBSSSmhBB ban a Salgótarjáni KC a Cegléd csapatát fogadta. A sportszerű mérkőzésen a hazai gárda 32-24-re nyert, így továbbra is a második helyen áll a tabellán. Hajléktalanul, fagyok előtt Salgótarján: nappali melegedő és éjjeli menedék nélkül A hajléktalanok számára sem nappali melegedő, sem éjjeli menedékhely nem működik Salgótarjánban, utcai szociális munkára sincs státus, sőt jelenleg fertőtlenítőállomás sincs, amelynek szűrővizsgálatain megelőzhetőek lennének a fertőző betegségek. Balassagyarmaton azonban a hajléktalanok komplex ellátási rendszere működik a Vöröskereszten belül, a város önkormányzatának támogatásával. Tény, Nógrád megyében Balassagyarmaton található a legtöbb hajléktalan, számuk ma 241 fő. SalgótarjánBalassagyarmat Miután Salgótarjánban járt dr. Lenkouics Barnabás, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, aki munkatársaival - egyebek mellett - a salgótarjáni férfi- és a női átmeneti hajléktalanszállók működését ellenőrizte. Vizsgálatuk alapvetően a városi ön- kormányzat egészség- ügyi és szociális központja (eszk) működteti. Dr. Lenkovics Barnabás megállapította: a férfiszálláson 40 férőhely van, a nőin 20, az intézményi helyek majdnem teljesen betöltötték, ennek ellenére nem volt még az egészségügyi körülmények megfelelőségére és a hajléktalanok rehabilitálásának esélyeire vonatkozott. Mint megtudtuk, az állampolgári jogok biztosa mindkét szempont alapján visszásságokat talált. A két intézményt arra példa, hogy bárki felvételét férőhely hiányában utasították volna el. Szabad ég alatt élő női hajléktalanról nem tudnak, de tudomásuk szerint négy-öt férfi él a város környéki barlangokban, akiknek az ellátásával „csak” télen adódnak problémáik. Mivel a városban nem működik sem nappali melegedő, sem éjjeli menedékhely, máshol nem tudják megoldani a kint élők nappali vagy éjszaka befogadását, csakis az átmeneti szállókon. Az állampolgári jogok biztosa úgy fogalmazott: ez két szempontból is feszültséget szül és problémát okoz, egyrészt a szállón lakók mind betartják az alapvető higiénés szabályokat, rendszeresen tisztálkodnak, takarítanak, valamint tartózkodnak a szeszes ital fogyasztásától, hiszen ha nem tennék, elbocsátanák őket a szállóból: a „kintieket” azonban úgy is befogadják, hogy mosdatianok, esetleg alkoholt fogyasztottak (befogadásukat mégsem tagadhatja meg az intézményvezető, hiszen akkor az életüket veszélyeztetné). Mint elmondta, az ebből fakadó másik probléma, hogy az így befogadottak semmilyen orvosi ellenőrzésen nem esnek át, még az ilyenkor alapvető tüdővizsgálaton sem, továbbá elszállásolásuk sem megoldott, általában az előtérben és az étkezőben kapnak ideiglenes fekhelyet. A rehabilitáció szempontjából hátráltató tényező, hogy nincs időkorlát a szállón való tartózkodást illetően. A női szállón van olyan lakó, aki 1995 óta él ott. Ez vélhetően nem motiválja a bent lakókat állás, munka és saját lakhely megszerzésére sem. Ennek ellenére nem teszik ki őket és nem is akarnak tartózkodási korlátot beépíteni a házirendbe, mert ezt embertelennek tartják, különösen akkor, (Folytatás a 3. oldalon) Ünnepelt a református gyülekezet 80 évvel ezelőtt telepedett meg Salgótarjánban a református gyülekezet néhány tagja, alak zsoltárénekléssel, Szentírás-olvasással, imádsággal adták tovább a hitet gyermekeiknek, unokáiknak. A megerősödött gyülekezetből igehirdetők, presbiterek „nőttek ki”, majd Isten hűsége segítette, vezette őket arra, hogy templomot építsenek. A gyülekezet 80 éves fennállására hálaadó ünnepi istentiszteleten emlékeztek a hívők, ahol az egykoron Salgótarjánban szolgáló lelkészek is tiszteletüket tették, így például Isépy Gábor, aki 1976- tól 1988-ig volt itt lelkipásztor. Az igehirdetést Varga László, a Duna melléki egyházkerület főjegyzője végezte, a liturgiát pedig Fónagy Miklós az ézak-pesti egyházmegye esperese tartotta. Az istentiszteleten - ahol a város polgármestere, Puszta Béla is részt vett - a gyülekezet gondnoka, Szrics Gyula számolt be a jelenlévőknek a templom felújításának többéves munkálatairól. Az Orbán-kormány ideje alatt elnyert pályázati pénzekből, a salgótarjáni önkormányzat támogatásából és a helyi gyülekezet majdnem hárommillió forintos(l) adományából nyerhette el a református templom mai küllemét. Az istentiszteleten Égetőné Német Judi, a helyi lelkész felidézte a gyülekezet 1901-ig visszanyúló történelmét, annak főbb állomásait, s így megemlítette Szabó Dezsőt, aki a salgótarjáni gyülekezet első teljes jógii lelkésze volt 1926-tól. Szólt továbbá a lelkésznő a 75 éves templom múltjáról is, amely építését liptay B. Jenő, a Rimámurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. akkori igazgatója kezdeményezte, aki 1928- ban elhunyt, s így a templom befejezését már nem érhette meg. Végül 1929-ben Antal Géza püspök szolgálatában szentelték fel a templomot. Varga László prédikációjában kiemelte a gyülekezet 80 éves fennállásának jelentőségét, s mint elmondta: az igét tovább kell adni apáról fiúra, anyáról lányára, s a gyülekezet nem csak 80, hanem 800 évig is fennmarad. ___________. _______________________«Z.C. T ö rténelmi fordulópontot jelentő nap volt már 2004- ben: Magyarország a térség két másik államával, Szlovéniával és Szlovákiával együtt csatlakozott az -Európai Unióhoz, aminek egy harmadik szomszéd, Ausztria már régebben a tagja. Ettől önmagában persze sehol sem lett könnyebb az élet - különösen ami a frissen belépetteket illeti - de legalább a remény megmaradt, hogy hosz- szú távon azért mégiscsak jólétben, tiszta környezetben, egyenlő jogokkal bíró európai polgárként élhessünk - ha mi már nem is, de legalább a gyermekeink, az unokáink. Aztán ugye, ott vannak az érzelmi okok is. Sokan, sokfelé hangoztatják politikai okokból, ami itt távol álljon tőlünk, de különösebb történelmi ismeretek sem kellenek annak belátásához, hogy Magyarország mindenütt önmagával határos. Az el- szakítottság, a kisebbségi lét, az anyaország, a -nyelv és a kultúra háttérbe szorítottságának szörnyű görcsein bizonyára old valamit a határok légiessé válása, a szomszédos területek gazdasági és kulturális életének újbóli egymásra találása, összefonódása. Történelmi fordulópont tehát volt már 2004-ben, s reméljük, hogy a mai nap, 2004. november 8-a is valami hasonlót jelent majd! Miért? Nos, a salgótarjáni székhelyű Nógrád Megyei Hírlap mától kezdve kapható a szlovákiai Füleken is - ha megnézik a fejléc alatti sort, láthatják, hogy a magyar forint mellett immár szlovák koronában is van ára. A tervek szerint a jövőben az újság eljut a történelmi Nógrád és a határterületek minden olyan magyarlakta településére, ahol igény van rá, s ahol a terjesztése is megoldható. Utóbbi talán ront egy kicsit a történelmi jelentőségű nap fényén, de így van ez: gazdasági háttér nélkül jól működő lapot nem lehet fenntartani.. Az állami vagy szponzori támogatások ugyan csordogálhatnak pár hétig, hónapig, akár egy-két évig is, de amelyik vállalkozás nem áll meg a saját lábán, annak előbb- utóbb vége. Miért egy újsággal lenne, ez másképpen? Tehát a gazdasági érdek az első, de jó az esély arra, hogy ez nem jelent akadályt: kellő számú előfizető, olvasó és hirdetőpartner igenis eltart egy jól szerkesztett lapot! Itt persze hosszú távra tervezünk, olyan hosszúra, hogy lelki szemeink előtt már nem is forintban és koronában látjuk a Nógrád Megyei Hírlap árát, hanem centben. Ez azonban, a közös pénz, az euró bevezetése még odébb van, s egyelőre az a szándékunk, hogy lapunkat megismertessük és megszerettessük a határ túloldalán élőkkel, s a jövőben a Nógrád Megyei Hírlap hasábjain az északi rész hírei is eljussanak a délen élőkhöz. A különbségek persze nagyok, nem csak a pénz más, hanem a közigazgatás, a szociális ellátás, az adózás, az iskola- rendszer, talán még a gondolkodásmód is - hosszan lehetne sorolni. Az elmúlt évtizedek más irányú szocializációja ellenére azonban az alap ugyanaz még mindig: a mi nehéz, de gyönyörű magyar nyelvünk. Aki pedig az anyatejjel ezt szívta magába, az magyar is marad, éljen a határ bármelyik oldalán! Történelmi fordulópont-e a mai nap? Nem tudjuk, s hosszú az út előttünk... Pár év, még inkább évtized múlva azonban meglátjuk, hogy az volt-e. Olvasóinknak pedig őszintén kívánjuk, hogy egészségben éljék meg ezt az időpontot! FARAGÓ ZOLTÁN HétköznaDi történelem I Fülek vára lés pálmafás címere
