Nógrád Megyei Hírlap, 2004. november (15. évfolyam, 253-277. szám)

2004-11-30 / 277. szám

2002. NOVEMBER 30., SZOMBAT Nógrád Megyei Hírlap - 9. oldal SMÄÄÄM HÄPllß Salgótarján új alpolgármesterei a humán és a gazdasági terület kapcsolódási pontjainak felelősei KOVÁCSNÉ CZENE CSILLA Első diplomáját a Kossuth Lajos Tudományegyetem magyar­történelem szakán szerezte. Második egyetemi oklevele a Bu­dapesti Műszaki Egyetem közoktatás-vezetői szakának elvég­zéséhez fűződik. Tíz évig a Bolyai János Gimnázium tanára, majd igazgatóhe­lyettese volt, közben pedig a Nógrád Megyei Pedagógiai Inté­zet történelem-filozófiai szaktanácsadója. Több könyvben és folyóiratban megjelent Írásai jelzik a szakterületen kifejtett tu­dományos munkásságát. 1995-töl a polgármesteri hivatal oktatási, kulturális és sport­irodájának vezetője (1996-1998 között az egészségügy és a gyámügy révén a humánpolitikai iroda irányítója) alpolgármes­terré történt megválasztásáig. MÉHES ANDRÁS Gépészmérnöki, mérnök közgazdász végzettségét immár több év­tizede kamatoztatja a gazdaság különböző területein. Már első munkahelyén, a KISZ Nógrád Megyei Bizottságán gaz­daságpolitikai ügyekkel foglalkozott a területfejlesztés és az ifjúsági érdekvédelem feladatai mellett. A rendszerváltozást követően egy kisvállalkozásnál tevékenyke­dett, majd 1993-tól az IPC-SVG Vegyipari Gépgyár Kft. elődjénél, a volt Vegyépszemél kontrolling osztályvezetői tisztséget töltött be. 1997-ben került az SVT-WamsIer-hez, ahol először pénzügyi igaz­gató volt, majd a holding rendszer kialakulásakor az SVT-Wamsler Tűzhelygyár Kft. gazdasági vezetője lett. Az önkormányzat gazdasági tevékenysége, kapcsolatrendszere sem ismeretlen számára, hiszen az elmúlt években a Salgó Va­gyon Kft. felügyelőbizottságának az elnöke volt. Negyvenhárom éves, két gyermek édesapja.- Korábbi, immár közel egy évtizedes önkormányzati mun­kája, tapasztalatai alapján mi­lyen alapelveket és célokat fogal­mazott meg a városirányítás egyik vezető tisztségviselőjeként?- Az elmúlt évek kiszámítha­tó, tervezhető önkormányzati gyakorlata segíti az alapelvek megfogalmazását. Ezek közül a külső kapcsolati rendszer, a kö- zéletiség erősítését, a szakmai­ság elsődlegességét, valamint a városmarketing korábbiaknál tudatosabb alkalmazását soro­lom a legfontosabb stratégiai elemek közé. A városmarketin­get ma már minden fejlett tele­pülés alkalmazza, a szaktudo­mányok részévé vált, melynek fontos területe a városarculat és a városlakókkal való kapcsolat folyamatos ápolása. Az említett alapelvekkel összhangban cél­jainkat a szűkebben vett városi, a regionális, továbbá a nemzet­közi feladatok határozzák meg. Az önkormányzat által elfoga­dott, tíz évre szóló kistérségi fejlesztési tervben foglaltakon túl az európai uniós csatlako­zásra történő felkészülés intéz­ményrendszeri, illetve személyi feltételeit kell megteremtenünk, ugyanakkor a megyeszékhely mindennapos, biztonságos, a kor színvonalának megfelelő működését is biztosítani kell.- A prioritások megfogalma­zásánál különböző fórumokon olykor még mindig a vita tárgyát képezi a humán terület és a gaz­daság sorrendje. Lehet ez egyál­talán kérdés?- A két fontos terület dialekti­kus kapcsolata a feltétele, moz- gatórúgója a fejlődésnek. A hu­mán terület sokoldalú erősítése éppúgy feltétele a gazdasági fej­lődésnek, mint viszont. Ez egy folyamatos, a haladást, a fejlő­dést fenntartó összefüggés. Ön­kormányzatunk két alpolgár­mestere is ezen felismerés szel­lemében tevékenykedik, meg­osztva a két terület feladatait. Mindez persze része a hatékony várospolitikának.- Tekintsük át az ön feladat­körébe tartozó terület legfonto­sabb szempontjait, azokat, amelyek a jövőre nézve megha­tározó jelentőségűek.- Mintegy az előző gondola­tot folytatva, az oktatás-képzés részterületen a gazdaság és az oktatás közötti hatékony kap­csolatot kell elősegíteni, minél jobban megfelelni a gazdaság által támasztott feltételrend­szernek. Ennek érdekében bő­víteni szükséges a felsőfokú képzést, Salgótarján régiós szellemi forrás szerepköréből adódóan törekedni a fiatal szakemberek megtartására. A rugalmasabb felnőttképzéssel mind emellett támogatni kí­vánjuk az úgynevezett élet­hosszig tartó tanulást. Ez utób­bi - tekintettel például a mun­kanélküliek munkába állításá­ra - a szociális részterület gondjain is enyhíthet. Az egészségügyi-szociális részterület már hosszú ideje egy jól kialakult gyakorlat alapján működik. A költségvetés tíz szá­zaléka ide irányul, ami a lakos­ság 30-35 százalékát érinti. A rászorultak támogatásán kívül szeretnénk az egyének önsors vezérlésére is építeni, számítva aktívabb közreműködésükre: konkrétan, például az önkor­mányzati cégek kintlévőségé­nek nem egyoldalú feladatválla­lásával előrelépés történhetne a lakásmobilitásban. Tovább javítjuk az egészség- ügyi alapellátás tárgyi és szemé­lyi feltételeit, folytatásaként az elmúlt évek 200 millió forintos infrastruktúra-fejlesztésének. A kultúra-sport részterületen sokszínű tradíciónk, rendezvé­nyi hátterünk fenntartása, lehe­tőség szerinti bővítése a cél - terveink között szerepel példá­ul egy városi galéria létrehozá­sa. Javítani kell a sportcsarnok, az uszoda, a strand infrastruk­turális feltételrendszerét, vala­mint a tulajdonrendezést köve­tően újraéleszteni a Kohász-sta­diont és a Dolinkát. Természe­tesen az említettek egy hosszú, a négyéves ciklust is átívelő fo­lyamat részei.- Nem ismeretlen az ön számá­ra a feladatként kapott terület, de vajon előnyként, avagy hátrány­ként könyvelhető ez el?- A korábbi közgyűléseken olyan, köztük stratégiai, döntések születtek, amelyek egyfajta irány­vonalat jelentenek. Ezek között említhető például a tíz évre szóló kistérségi fejlesztési terv, és Salgó­tarján északi városrészének fej­lesztési koncepciója. Ilyen szem­pontból a felületes szemlélő azt is mondhatja, hogy könnyű a hely­zetem, ám a gazdaság, különösen napjainkban, állandó, naprakész kihívást jelent. A kitűzött célok el­érését segítik a tervek, a kialakított stratégiák, viszont ezek csak úgy valósulhatnak meg, ha állandóan figyelemmel kísérjük a gyakran változó feltételrendszereket, és időben végrehajtjuk a szükséges módosításokat.- A már megkezdeti folyamatok­kal összhangban melyek azok a fel­adatok, amelyek megoldásra vár­nak a következő években?- Valóban több évről, a választá­si cikluson, sőt ciklusokon is átíve­lő feladatokról van szó. Az elsők között kell említenem a befektetésösztönzést, ami első­sorban az ipari park tekintetében azt jelenti, hogy ne csupán közvet­ve jusson el hozzánk a befektető, hanem aktívan, kezdeményezőn lépjünk fel ennek érdekében. A Salgó Vagyon Kft.-nél már készült egy ezt célzó marketingstratégia, ami kitűnő alapját képezheti törek­véseinknek. Hasonlóan fontos a várost át­szelő és a várost megközelítő köz­lekedés infrastruktúrájának nagy­mértékű javítása. Tudjuk, hogy központilag tervezik a 21-es út gyorsforgalmivá alakítását, ám ez egy olyan hosszú, előreláthatólag 2015-ig tartó folyamat, amely hát­ráltatja elképzeléseinket. Ezért leg­alább előzési sávok megépítésére lenne szükség mielőbb. A vasúti közlekedés időtávjának negatív kortalanságáról több rosszat már nehéz elmondani - végre már vál­toztatni kellene, Salgótarján és a vonal mentén található helységek előnyére. A változtatás létkérdés, a főváros és a nógrádi megyeszék­hely közötti távolság utazási lerö­vidítése stratégiai érdek. Korábban nem egy vállalkozó azért telepe­dett le Rétságra, mert Budapestről hamarabb meg tudta közelíteni a meglévő lehetőségek alapján. Az előzetes tervek szerint más­fél milliárd forintos beruházással valósul meg Salgótarján városköz­pont-rekonstrukciója, amely a há­rom-négy évtizeddel még Európa- hírűnek számító, viszont napjaink­ra esztétikailag és funkcionálisan változtatásra szoruló centrumunk­nak a megújulását célozza. Az át­alakítást legalább elkezdeni szeret­nénk ebben a négyéves ciklusban. Északi városrészünk az ide­genforgalom, a turisztika országo­san is számottevő területe - lehet. Szép környékünkön ugyanis sok a látnivaló, de talán még több a tennivaló céljaink megvalósítása érdekében. Nem utolsósorban említem a városmarketing kérdését, amely kevés hangsúlyt kapott eddig, pe­dig nagymértékben segít láthatóvá tenni eredményeinket, illetve tö­rekvéseinket.- Egyszerre szép, nehéz és sok ezt mind az ön által felsorot fel­adatokra értem- Egyetértek, bár mindent meg­említeni szinte képtelenség egy rö­vid írás keretén belül. Azért felso­rolok még több olyan fontos fel­adatot, amellyel az önkormányzati választásokat megelőző kampány során is találkoztam a lakosság tol­mácsolása kapcsán: a városüze­meltetés színvonalemelése, kör­nyezetünk szebbé tétele, a közbiz­tonság javítása, az európai uniós csatlakozás elősegítése, amelynek érdekében európai integrációs ügyek tanácsnokát is választot­tunk az alakuló közgyűlésen, és ne feledjük, hogy a korábbiaknál aktí­vabb együttműködésre, rendsze­res párbeszédre van szükség váro­sunk gazdasági vezetőivel, vállal­kozóival. Ezt a kapcsolatot termé­szetesen a lakosság széles körei­nél, így a civil szervezeteknél is meg kívánjuk tartani, valamint to­vább bővíteni. Gyermekek jogainak hete Salgótarjánban A szeretet ünnepéhez közeledve Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata és civil szervezetei karácsonyi programsorozatot és ajándékozást terveznek a szociálisan rászoruló gyermekek és idős emberek számára. A korábbi hagyományokra támaszkodva a Mindenki Karácsonya Szervezőbizottsága azzal a tiszteletteljes kéréssel fordul a város polgáraihoz, civil és gazdasági szervezete­ihez, hogy lehetőségeikhez mérten támogassák a rossz anyagi kö­rülmények között élő családok gyermekeit és az egyedülálló idős embereket. Tisztelettel kérjük, amennyiben céljainkkal egyetértenék, fel­ajánlásaikkal kapcsolatos jelzéseiket a 417-255/206-os telefonszá­mon szíveskedjenek megtenni. Anyagi támogatás esetén kérjük, hogy a Vöröskereszt megyei szervezetének alábbi számlaszámára juttassák el befizetéseiket: Kereskedelmi és Hitelbank: 10200490-37011468-00000000 „Mindenki Karácsonya 2002.” megjelöléssel. Szeretnénk szíves figyelmükbe ajánlani, hogy a befizetett ösz- szeg másfélszerese leírható az adóalapból és erről Önök igazolást is kapnak. Támogatásukat őszintén remélve és kérve: Puszta Béla (Salgótarján polgármestere), Kovácsné Czene Csil­la (Salgótarján alpolgármestere), Méhes András (Salgótarján al­polgármestere), Domonkos Tamás (polgármesteri tanácsadó), Uramecz János (a városi közgyűlés civil tanácsnoka), Molnár Pé­ter (a városi közgyűlés ifjúsági tanácsnoka), Sipos Ákosné (a Szent Lázár Lovagrend helyi vezetője), Medve Ágnes (Magyar Karitasz salgótarjáni szervezetének vezetője), Bezovics Lajos (Magyar Máltai Szeretetszolgálat salgótarjáni ügyvivője), Juhászné Kincses Heién (a Vöröskereszt megyei szervezetének vezetője), Mezőfi Zoltánné (Magyar Óvodapedagógiai Egyesület városi körének vezetője), Klajbán János (a cigány kisebbségi ön- kormányzat elnöke), Szlovacsek Gyuláné (szociális és egészség- ügyi központ igazgatója), Korill Ferenc (József Attila Művelődési Központ igazgatója), Bállá Árpád (Létesítmény és Sport Kht. igaz­gatója), dr. Csongrády Béláné (óvodai igazgatóság igazgatója), Bá­lint Sándor (Fáy András körúti polgárőrség), Ősz Farkas Ernő (ad­ventista egyház), Tocsev Nikolov Ivánné (VIN’S Alapítvány Egész­séges Gyermekek Alapítványa), Görgényi Tamás (Beteg és Gyó­gyíthatatlan Beteg Gyermekekért Misszió Egyesület), Bodnár Be­nedek (VGÜ Kft. igazgatója). A gyermekek jogainak napjához kapcsoló­dó rendezvénysorozatot hatodik alkalommal rendezték meg az elmúlt héten Salgótarján­ban. A megyei jogú város önkormányzata 1997- ben csatlakozott a francia parlament felhívá­sához, amely a gyermekjogi egyezmény elfo­gadásának napját, november 20-át hivatalos ünneppé nyüvánította. A rendezvénysorozat programjainak összeállításában aktívan köz­reműködtek a város intézményei: a könyvtár, a munkaügyi központ, a cigány kisebbségi önkormányzat, az iskolák diákvezetői, diák­önkormányzatot segítő tanárai és szabadidő­szervezői, valamint a Gyermek és Ifjúsági Ér­dekegyeztető Fórum tagjai. Az elmúlt évek tapasztalatai igazolták, hogy az ifjúság ügyében érintettek egymásra találtak a gyermekek érdekében történő együttmunkálkodásban. Ennek az eredmé­nye, hogy a gazdag kínálat, a nagy érdeklődés gyermekek jogainak hetévé szélesítette a ren­dezvényt, ahol minden gyermek és fiatal megtalálhatta a kedvére való elfoglaltságot. A rendezvénysorozat egyik jelentős ese­ménye volt az általános és középiskolás diák­vezetők, diákönkormányzatot segítő tanárok, szabadidő-szervezők és felnőtt segítők ta­nácskozása, a „Találjunk egymásra, tegyünk egymásért” című konferencia, amelyen a résztvevők elsősorban a diákönkormányza­tiságról, a diákjogokról hallgattak előadáso­kat és folytattak tartalmas tapasztalatcserét. A hét rendezvényei között szerepelt Ki mit tud?, számos sportverseny, vidám vetélkedő, mókás, kacagtató program is. A szervezők ar­ra törekedtek, hogy az óvodásoktól a középis­kolásokig mindenki találjon maga számára érdekes és hasznos programot. Nem véletlen a már említett egyik prog­ram mottója: Találjunk egymásra, tegyünk egymásért. Ezen igény fogal­mazódott meg az előző évi rendezvénysorozat tapaszta­latainak összegzését tartal­mazó „Salgótarjáni ifjúsági chartában”. A fiatalok ugyan­is egyre inkább részesei kí­vánnak lenni a helyi társadal­mi folyamatok alakításának, ennek azonban az is a feltéte­le, hogy ismeretekkel felvér­tezve cselekedni tudjanak önmagukért és másokért is. A segítő gondolkodás, a di­ákvezetők és felnőtt segítők képzése, az országosan is új­szerű közelítés a gyermekek és fiatalok problémáihoz egy­re több eredményt hozott Salgótarjánban. Az önkormányzat képvise­lői, az ifjúsági tanácsnok, az ifjúsági referens, a civil szer­vezetek, a Gyermek és Ifjúsá­gi Érdekegyeztető Fórum, a Salgótarjáni Ifjúsági Informá­ciós és Tanácsadó Iroda, vala­mint a város oktatási, kultu­rális és sportintézményeinek összefogásával Salgótarján közel tízezres gyermek- és if­júsági korosztálya érezheti a felnőttek figyelmét és tenni akarását. A megyeszékhely önkor­mányzata a szervezőkkel karöltve e tenni akarás jegyé­ben rendezte meg az idei gyermekek jogainak hete programjait. Gagarin - egy iskola az idők szárnyán A Magyar Géza tervezte salgótarjáni Gagarin Általá­nos Iskola 35 évvel ezelőtt nyitotta ki kapuit a ta­nulóifjúság előtt. Harmincöt év porszemnyi lét az idő végtelenjében, alig fél emberöltő, de az iskola ennek ellenére sok ezer gyermek és sok-sok pedagógus kisebb-nagyobb em­lékeit, küzdelmét és természetesen eredményes mun­káját őrzi. Az első igazgató, Buttyán Sándor és jeles pedagógusegyéniségekből álló tantestülete rövid időn belül megalapozta az intézmény szakmai hírnevét, túl­jutott az indulás nehézségein. Napjainkban az idegen nyelvek tanulása iránt megnőtt társadalmi igényt is kielégíti az iskola. A gagarinos diá­kok egy része már nyolcadik osztályos korában szerez középfokú nyelvvizsgát, amely az eredményes nyelvta­nítás fokmérője. Az európai kultúra, műveltség megismeréséhez és el­fogadásához stabil kiindulási pontot jelent a magyar nép ősi kultúrájának, népművészetének alapos isme­rete. Az iskola néphagyományokra épülő komplex mű­vészeti neveléssel erre is igyekszik évek óta felkészíte­ni tanulóit. Példaértékű a város több intézménye előtt az iskolá­ban folyó környezeti nevelés gyakorlata: a természeti iskola működtetése, a bakancsos táborok, a környe­zetvédő mozgalmakhoz való csatlakozás, az egészsé­ges életmódra nevelés, a tanulók testi-lelki egészségé­nek gondozása. Az intézmény jelentős városi feladatot is ellát az úszásoktatással, az óvodások vízhez szokta­tásával, a gyógyúszással. Csak az elismerés és a tisztelet hangján szólhatunk Závorszky István, dr. Gordos Jánosné és dr. Hor- váthné Győri Magdolna fáradhatatlan munkájárór, akik az intézmény jelenét megalapozták és jövőjét ígéretes­sé tették. Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzatának összeállítása

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents