Nógrád Megyei Hírlap, 2004. november (15. évfolyam, 253-277. szám)

2004-11-27 / 275. szám

2004. NOVEMBER 27., SZOMBAT NÓGRÁD MEGYE Nógrád Megyei Hírlap - 3. oldal „... mint csata után a harcmező” (Folytatás az 1. oldalról) A drótkötélpályák nagy részét most fenyőfák ta­karják és ezzel a szlovákiá vasúttársaság is körül­belül 110-120 millió korona kárt könyvelhet el. A madarak, medvék, szarvasok, vaddisznók száma váószínűleg nagyon lecsökkent, hiszen sok állat pusztult el a viharban. A katasztrófa hallatán gyűjtési akciókba kezdtek a nagyválláatok, pártok és civil szerve­zetek. A vihar utáni első napokban még azt hangoztatták, hogy idén elmarad a síszezon, hiszen olyan mértékű a pusztítás. Most már ar­ról beszélnek, hogy néhány hét múlva működ­hetnek a lesiklópályák. Információink szerint a Magas-Tátra még így is hódít, hiszen nagyon sokan keltek útra, hogy saját szemükkel győződjenek meg arról, hogy hogyan is néz ki fenyvesek nélkül az addig fák nélkül szinte elképzelhetetlen táj. Ságótarjániak is fölkerekedtek, hogy egy jót kiránduljanak a Tátrában, de ekkor még nem is sejtették, hogy a természeti erők rombolásának lehetnek szemtanúi. November 21-én, vasár­nap reggel öt óra körül Balázs Zsuzsanna, dr. Barta Ferenc és Sarkadi Nagy László elindult, hogy megmássza a Krivánt.- A katasztrófa pénteken volt, de mégsem tudtunk róla. Azt hiszem el sem indulunk, ha tudjuk, hogy mi is történt a Tátrában - emléke­zett vissza Sarkadi Nagy László. - Ahogy men­tünk az úton, feltűnt, hogy Zólyomból Poprád irányába szűz hó volt az úton, és egyedül csak mi voltunk a sztrádán. Visszagondolva érde­kesnek tartom, hogy hazafelé jövet ott találkoz­tunk a szlovák miniszterelnökkel és delegáció­jával, akik egy hatalmas terepjáróval - mint ké­sőbb kiderült - Poprádra mentek.- Mi volt az első gondolata, mikor kiértek és látták a pusztulást?- Az, hogy talán nem is olyan nagy a baj. Ez talán azért is volt, mert akkor még a híradások nem szóltak arról, hogy milyen nagy baj is tör­tént. Stribától a Csorba-tóig körülbelül nyolc ki­lométer az út. Végigmentünk a fogaskerekű nyomvonalán, mert máshol nem lehetett köz­lekedni. Az aszfaltutakon rengeteg hó és kidőlt fák voltak. A fogaskerekű elektromos vezetéke vállmagasságban lógott a levegőben. Egyéb­ként körülbelül három méter magasan szokott lenni. Öreg tátraiak azt mondták, hogy nem emlékeznek ehhez hasonló mértékű pusztítás­ra, pedig már jó pár évtizedet letöltöttek a szlo­vákiai hegyekben. Találkoztunk két magyar fi­úval, akik Krakkóból hazafelé menet megálltak a Csorba-tónál ebédelni. Pénteken. Még vasár­nap is ott voltak. Mikor odaértünk az volt az el­ső kérdésük, hogy az utak meddig járhatóak, hol hagytuk a terepjárónkat? Ők interneten és mobiltelefonon tartották a kapcsolatot a külvi­lággá:- Ön szerint elképzelhető az, hogy néhány hét múlva lehet ismét síelni a Tátrában?- Igen, ennek az esélyét reálisnak tartom. Ugyan sípályát nem láttunk, de az a vélemé­nyem, hogy az utak akadályoktól való megtisz­títása után ismét megnyílik az út a síelők előtt.- Sokszor kirándult már a Tátrába?- Igen és még fogok is. Legközelebb decem­berben biztosan visszamegyünk a barátaimmal - mondta Sarkadi Nagy László, aki képeket is készített a természeti katasztrófáról.- Szörnyű volt! - kezdte Balázs Zsuzsanna az emlékezést. - Először azt hittük, hogy azért van helyenként az út lezárva és a forgalom elterelve, mert nagyon nagy a hó. Később megláttuk, hogy az emberek dolgoznak, vágják, traktorral húzzák arrébb az utakról a fákat. Kirázott a hideg, mikor szembesültem azzal, hogy mi is történhetett. Pe­dig akkor még igazán föl sem fogtam. Most is gyakran eszembe jut, hogy vajon segítség nélkül mikor állnak talpra, mikor lehet újra Tátra a Tát­ra. Idegenforgalmi szempontból én úgy vélem, hogy beindul egyféle katasztrófaturizmus, amely eltart majd jó néhány évig. Kíváncsiak az embe­rek, a saját szemükkel akarnak meggyőződni arról, hogy mi is történt. Beszéltünk magyarok­kal, akik azt mondták, hogy egy ember meghalt és sokan megsérültek, amikor kidőlt néhány fa. Két magyar fiatallal találkoztunk, akik azt mondták, hogy halálfélelmük volt a viharban és szörnyű volt látni, ahogy 20-30 méteres fák sor­ban úgy dőlnek ki, mint a dominók. Szakértők azt mondják, hogy 100 év, míg helyreáll a „rend” és ugyanolyan lesz a Tára, mint volt. Sze­rintem ez már nem lehetséges. Salgótarjánban is azt tapasztalom, hogy egyre jobban fúj a szél, egyre jobban esik az eső. De, hát ez az élet rend­je - változni kell mindig és mindennek - véli Ba­lázs Zsuzsanna. Dr. Barta Ferenc lapunkat úgy tájékoztatta, hogy ők keveset láttak, de az éppen elég volt.- Leszakadt vezetékek, kidőlt fák... Itt nem le­het élményről beszélni! Kihalt minden, állatok sincsenek. Hiába volt szép az idő és a hó is csak alig szállingózott... Nem lehet fölfogni, hogy mi történt. Egy biztos, jó a Tátrába járni és ezután sem szabad leszokni róla - zárta szavait dr. Barta Ferenc, aki ezután is ugyanúgy kedveli a Tátrát és ígérete szerint barátaival együtt sokat fog még a Csorba-tó környékén kirándulni. JUHÁSZA. ÖTVEN ÉVE ALAPÍTOTTÁK. 1954-ben jelent meg a Palócföld című folyóirat első száma. Az eltelt évti­zedekre emlékeztek tegnap Salgótarjánban, a Balassi Bálint Megyei Könyvtárban egykori és mai szer­kesztők, munkatársak, a lap szerzői és barátai. (CIKKÜNK KÉSŐBBI LAPSZÁMUNKBAN.) ___________________________________________________________________________________________________________________________________FOTÓI oyuriáh tiboh Versmondóverseny Ravasz emlékére Salgótarján Az 1956. december 8-i, salgó­tarjáni sortűz egyik mártírja volt a 18 évesen elhunyt ifjú egyete­mista, Ravasz István. Egykori is­kolája, a Madách Imre Gimnázi­um és a Madách-hagyomány Ápoló Egyesület néhány éve rendszeresen versmondó­versenyt rendez Ravasz István - aki maga is költőtehetség volt - emlékére Nógrád megye közép- iskolás diákjai számára. Az idei versenyt december 1-jén 9.40 órától tartják az intézményben. 11.20 órától a zsűri elnöke, Jókai Anna Kossuth-díjas író tart nyil­vános rendhagyó irodalmi órát. Jókai Anna könyvei a helyszínen megvásárolhatók és dedikáltat- hatók. ■ FORTUNA A TESCO-BAN. A közelmúltban nyílt meg a Szerencse- játék Rt. lottózója a salgótarjáni TESCO Áruházban. Nem jár rosszul, aki itt kísérti meg a szerencséjét, lévén, hogy részt vehet egy nyere­ményjátékban, amelynek értékes műszaki ajándékait december 8-án sorsolják ki. _________________________________________ ■ R EDŐNYT A RINGTÖL Az árnyékolástechnika szinte teljes skálája meg­található a Ring salgótarjáni, Arany János úti mintatermében. Ezekben a napokban különösen sokan rendelnek reluxát, emellett redőnyöket, har­monikaajtókat, szalagfüggönyöket, valamint ezek tartozékait, alkatrésze- it is megvásárolhatják a jól felszerelt szaküzletben._________pb-fotó: tnl EL EGÁNS ÜGYFÉLVÁRÓ. A Magyar Autóklub salgótarjáni műsza­ki állomásán a napokban fejeződött be egy új ügyfélváró kialakítása, valamint a szerelőcsarnok festése. ■ Gázpalacktolvaj ok NMH-információ A napokban Jobbágyiból ér­kezett bejelentés a pásztói rend­őrkapitányságra, hogy a benzin­kút területén lévő gázpalacktá­roló hátsó rácsát ismeretlen el­követő kivágta és a tárolóból el­tulajdonított kettő darab gázpa­lackot. Ugyanezen a napon a széc- sényi rendőrkapitányságra Nógrádmegyerből jelentették be, hogy az élelmiszerbolt hát­só udvarán lévő, zárt gázpa­lacktárolójából ismeretlen elkö­vetők 17 gázpalackot vittek el. Mindkét ügyben elindult a nyo­mozás. Dobroda- és Ménes-völgy: épülhet a kábeltévé-hálózat NMH-információ A Dobroda- és Ménes-völgyi Mikrotérségi Egyesület, az UNI- PORT Rt., valamint az érintett települések megállapodtak egy­mással a kábeltelevízió-hálózat kiépítéséről. Karancsalja, Ka- rancslapujtő, Karancskeszi és Karancsberény községekben ki­zárólag az UNIPORT Rt., Etesen, Ságújfaluban, Karancsságon, Szalmatercsen, Kishartyánban, Sóshartyánban pedig kizárólag az említett egyesület építi ki a kábeltelevízió-hálózatot - tud­tuk meg Lénárt Dezsőtől, Etes polgármesterétől, a Dobroda- és Ménes-völgyi Mikrotérség Ön- kormányzatainak Térségfelzár­kóztatási és Fejlesztési Egyesü­let elnökétől.- A jövőben egymást segítve együttműködünk a lakossági igények mielőbbi kiszolgálására - mondta. - Azok, akik eredeti­leg a másik vállalkozással kötöt­tek szerződést az eredetileg megfizetett, változatlan mértékű csatlakozási díj ellenében köt­hetnek új előfizetői szerződést a területileg - a fentiek szerint - il­letékes szolgáltatóval, amennyi­ben azzal ott még nem rendel­keznek. A szolgáltatók az érdek­körükbe továbbiakban nem tar­tozó településeken a korábban megkötött szerződéseiket fel­mondják és a befizetett összeget az előfizető választása szerint visszautalják, illetve igény sze­rint a másik vállalkozásnak át­utalják. A felmondás mellett minden volt előfizető levélben tájékoztatást kap a szolgál­tatóváltással kapcsolatos techni­kai részletekről, tennivalókról, és lehetőségekről. Tisztább erdő közmunkával Sikeres program az Ipoly Erdő Rt.-nél: 130 ember talált munkát öt hónapra Lapunk is beszámolt már arról a közmunkaprogramról, ame­lyet a balassagyarmati székhelyű Ipoly Erdő Rt. valósított meg, pályázati támogatások segítségével. Az öt hónapig tartó program a napokban fejeződött be. Ezen idő alatt az Ipoly Er­dő Rt. 130 munkanélkülinek adott munkát, hogy a nógrádi erdők, a természeti környezet szebb, rendezettebb legyen. NMH-információ A cég számára közvetlen hasznot csak kisebb részben je­lentő erdőápolási, útjavítási, vá­gástakarítási és hulladékgyűjtő tevékenység igazi értéke forint­ban nem is mérhető - kiemelten fontos volt azonban az erdők köz­jóléti szerepe miatt a társadalom számára! Ugyancsak jelentős volt a megélhetési gondok­kal küzdő családoknak, hiszen ezáltal egy kicsit enyhíteni lehetett a ba­jokon. A programra vonat­kozó pályázatot a Fog­lalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztéri­um (FMM) a Földműve­lésügyi és Vidékfejlesz­tési Minisztériummal (FVM) és az ÁPV Rt.-vei közösen ez év májusá­ban írta ki, s amelyen az Ipoly Erdő Rt. sikeresen vett részt. A közmunka­program teljes költség­vetése mintegy 80 millió forint volt. Ebből 39 milliót az FMM, 25 milliót az ÁPV Rt., 16 milliót pedig a pályázó állt. A munkaerő közvetítésére a Nógrád és a Pest Megyei Munka­ügyi Központokkal példaértékű együttműködést sikerült kialakí­tani. A munkavállalók kiválasztá­sánál előnyt élveztek a tartósan munkanélküliek, a regisztrált el­látatlanok, a rendszeres szociális segélyben részesülők és a roma származásúak. A közmunkásokkal határo­zott időre szóló munkaszerző­dést kötött a cég, amelynek meg­felelően a munkabéren felül minden olyan juttatást biztosí­tottak számukra, amit jogsza­bály, illetve a részvénytársaság kollektív szerződése előír. Ilyen például a munkaalkalmassági vizsgálat, a munkaruha, a védő­eszköz, a személyszállítás, az ét­kezési utalvány, az illetményfa. A tűzifa különösen jól jött a sze­rény jövedelemből megélni kénytelen családoknak. A továb­bi elhelyezkedés esélyeit kisgép­kezelői tanfolyam szervezésével is segítette az Ipoly Erdő Rt., amelyet végül 32 fő végzett el si­kerrel. Az öt hónap alatt mintegy 450 kilométernyi erdészeti séta- és feltáróút javítását, 380 hektár fia­tal erdő ápolását végezték el a közmunkások, 13 ezer órát fordí­tottak fakitermelés utáni vágásta­karításra, 9 ezer órát az erdőben elhagyott szemét összegyűjtésé­re, 10 ezer órát a tisztások gondo­zására és közjóléti létesítmények javítására, karbantartására. A programot a munkáltató és a munkavállalók mellett a pályá­zat meghirdetői is igen pozití­van értékelik, a kedvező tapasz­talatok alapján jövőre folytatni kívánják, mégpedig megemelt összeggel. Az Ipoly Erdő Rt., mint állami nagyvállalat a továb­biakban is kötelességének érzi, hogy lehetőségeihez mérten ki­vegye részét környezetünk gon­dozásából, rendezéséből és a rá­szorulók megsegítéséből. A kora tavaszi, tél végi ónos eső okozta károk elhárítása különösen a Börzsönyben adott sok munkát m

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents