Nógrád Megyei Hírlap, 2004. november (15. évfolyam, 253-277. szám)

2004-11-24 / 272. szám

4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap M EGYE 2004. NOVEMBER 24., SZERDA N 0 G R A D Esélyegyenlőség az unió fővárosában Méltányolt nógrádi nyugdíjasok A bátonyterenyei Fáy András Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium immáron második éve vesz részt a Gruntvig 2-es projektben. A projekt fő célkitűzése, hogy elősegítse mind­azon jogok biztosítását, amelyeket az Európai Unió alkotmá­nya előír. Ezek közül az egyik az esélyegyenlőség, hiszen ez eddig a romakérdés kapcsán került előtérbe néhány általá­nos iskolában. Mivel ez a téma az Európai Unió több országá­ban is kiemelt jelentőséggel bír, ezért választotta az intéz­mény a programban való részvételt. élet szituációiban is. Betekintést nyerhettek a Flora nevű, kifeje­zetten női esélyegyenlőséget szolgáló, központilag alapított szervezet munkájába is.- Programjaik személyre sza­bottak, általában kiscsoportos formában tartják. Itt az egyéni problémákat is kezelni tudják, de a részvétel nem férfi-női viselkedésről és szemé­lyiségjegyekről szólnak. Előadást hallgattak meg az Amazone ne­vű civil szervezet munkájáról, konzultáción vettek részt. Ezt a szervezetet a belga munkaügyi minisztérium alapította, kifeje­zetten női problémákkal foglal­kozik, külön a vallon és flamand nemzetiségűek számára is elér­hetően. Egy olyan nonprofit szer­vezet, amely több kisebb civil szervezet felett „bábáskodik”, in­formációs dokumentációs köz­pontként összegyűjti és publikál­ja mindazon tananyagokat, szak­könyveket, projekteket, amelyek az esélyegyenlőség elősegítését szolgálják, de éttermet is működ­tet, ahol a vendéglátást tanulhat­ják az érdeklődők. Rendelkeznek olyan esélyegyenlőségi projek­tekkel, amelyek bármilyen szak­képzéshez, tréninghez kapcsol­hatók, ezek gyakorlatorientáltak, jól használhatók a mindennapi A résztvevők Bocsok Józsefné Gobbról az első) előadását hallgatják a brüsszeli CESEP-központban NMH-információ A program koordinátora Lu­xemburg egyik nonprofit intéz­ménye, a Finance and Medita­tion, résztvevői spanyol, olasz, román, belga, német szervezetek és a Fáy András Szakközépisko­la, Szakiskola és Kollégiumból Bocsok Józsefné, Csank Csaba, Dömötör Győzőné. A második év első megbeszélését tartották Brüsszelben a CESEP-szervezet (zömében munkanélküli, ala­csony iskolázottsági! nők problé­máit, képzését koordinálja Belgi­umban) székházában. A résztvevők bemutatták idei programtervezeteiket, megvitat­ták azokat, eldöntötték a feldol­gozás módját és az értékelés, prezentáció formáit. Szinte mindegyik projekt közös jellem­zője volt, hogy változtatni szeret­nének azokon a beidegződé­seken, amelyek a hagyományos ingyenes mondja Bocsok Józsefné. - Rá- döbbentek ugyanis arra, hogy ami ingye­nes, az kevésbé vonzó az érdek­lődők számára. Projektjeik alap­ja azok a tulaj­donságok, ame­lyeket már gyer­mekkorban rára­gasztanak nemi jelleggel a kisfi­úkra, kislányok­ra, ezekből kiin­dulva vizsgálják az egyéni meg­ítélést például a munkahelyeken. Szerepjáté­kokkal, képekkel, analízissel vizsgálják a nemi aspektusok ha­tását az egyének munkahelyi be­illeszkedésében, előrejutásában. Maguk a résztvevők is szembe­sülnek azzal, hogy az eltérő meg­ítélés gyökerei a gyermekkorból, a családból származnak. Mind­ezek feloldására már a szülői ház­ban törekedni kell, ezért fontos a szülők ilyen jellegű képzése is. Természetesen nem megvál­toztatni kívánják a nemi jelleget, hanem mindazon sztereotípiák ellen lépnek fel, amelyek a köz­tudatban elterjedtek. Megpróbál­ják a média által sugárzott képet is árnyalni és rádöbbenteni az embereket, hogy a nemi aspektu­sok végigkísérik életünket és sokszor észrevétlenül ezen „ha­gyományos” megítélés csapdái­ba esünk, sőt magunk is - mint szülők, pedagógusok - generál­juk azokat. Még egymillió-százharmincezer forint keretlehetősége van a Nógrád Megyei Nyugdíjbiztosító Igazgatóságnak méltá­nyossági nyugdíjemelésre. Vagyis még az idén háromezer forinttal számolva további százhuszonöt idősnek tudják a kedvezményt biztosítani. Salgótarján Az államigazgatási eljárás ál­talános szabályaiból eredően nyugdíj-, vagy nyugdíjszerű el­járás kérelem alapján indítható - tudtuk meg dr. Danyi Sándortól, a Nógrád Megyei Nyugdíjbizto­sító Igazgatóság vezetőjétől. A rendszeresített adatlap az igaz­gatóság ügyfélszolgálatán és ki- rendeltségén, valamint a városi önkormányzatokon kérhető. Méltányossági nyugdíjeme­lést csak azok kaphatnak, akik egyébként is nyugdíjasok. A nyugdíjszerű ellátás (például a rendszeres szociális járadék) nem jogosít igénybevételre. Ha egy idős ember havi nyug­díja nem haladja meg idén a 46400 forintot, illetve nyugdíját legalább öt éve állapították meg, s ugyanennyi ideje nem kapott kivételes emelést, méltányossá­gi alapon kérelmezheti nyugdí­jának megtoldását. Előnyt élveznek azok, akik betöltötték hetvenedik életévü­ket, első és második csoportbeli rokkantak, szolgálati idejük nők esetén meghaladja a harminc, férfiaknál a harmincöt évet, illet­ve kivételes nyugdíjemelésben még soha nem részesültek. A kérelmeket beadási sor­rendben, havonta bírálják el. Egy-egy határozat általában har­minc-negyven nap alatt születik meg. Mérlegelik az igénylő nyugdíjának mértékét, anyagi és szociális körülményeit. Ha szükséges környezettanul­mányt készítenek. Dr. Danyi Sándor elmondta, hogy idén október elsejéig 1805 kérelem érkezett be az igazgató­ságra. A feltételeknek megfelelt, tehát méltányossági nyugdíj- emelésben részesült több mint hatszázötven fő (vagyis az igénylők harminchat százalé­ka). A megállapított időponttól folyósított emelés mértéke 2500-3300 forint között van. A Nógrád Megyei Nyugdíjbiztosí­tó Igazgatóság idén október el­sejéig 13 millió 560 ezer forintot fordított e célra. Novemberre és decemberre további egymillió-- százharmincezer forint keretle­hetőség maradt. Mivel az eljárás méltányossági alapon működik, a döntés ellen fellebbezésnek, vagy egyéb jog­orvoslatnak helye nincs. Azon­ban, ha a körülmények indokol­ják, még akkor is van remény az emelésre, ha valaki nem felel meg a feltételeknek. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság vezetőjének ugyanis törvény ál­tal biztosított lehetősége van ar­ra, hogy eltérjen a feltételrend­szertől és dönthet az engedélye­zés mellett. Az erre vonatkozó kérelmet ugyancsak a megyei nyugdíjbiztosító igazgatóságon kell benyújtani, majd innen ter­jesztik fel a főigazgatóságnak. SCHVEICZER KRISZTIÁN Konferencia az integrációért Pillanatfelvétel a konferenciáról: Kiss-Simonné Pál Mária a tréninget vezeti Budapesten rendezte meg a közelmúltban az országos integ­rációs hálózat azt a konferenci­át, amely lezárta a 2003-2004-es integrációs és bázisiskolai prog­ramot. A konferenciát Magyar Bálint oktatási miniszter nyitot­ta meg, Mohácsy Viktória a ha­zai integrációs törekvésekről be­szélt. A résztvevők olyan neves szakmabeliek előadását hallgat­hatták meg, mint Vekerdy Ta­más, Lóránd Ferenc. Az előadá­sokon túl a közel hatszáz részt­vevő műhelyfoglalkozásokon vehetett részt, amelyen az or­szág tizenöt iskolája reprezen­tálta magát: magas szintű szak­mai tevékenységükkel érdemel­ték ki a részvételi lehetőséget. Nógrád megyét a salgótarjáni Petőfi Sándor Általános Iskola képviselte, bemutatkozásuk té­mája az „Önálló tanulást segítő módszerek” volt. Az iskola útke­resési kísérleteiről Virágné Nagy Zsuzsanna igazgató beszélt, a tréninget Petőné Mérai Julianna és Kiss-Simonné Pál Mária ve­zette. Az ország legkülönbö­zőbb részeiről érkezett több mint száz hallgató írásban fejez­te ki elismerését a „Mit viszel magaddal foglalkozásunkról” cí­mű tacepaón. Bányász-emlékbizottság Esztétikai élményt nyújt Bátonyterenye Bátonyterenye önkormányzata fontosnak tart­ja a bányászhagyományok őrzését, ápolását. A közeli években állított városi emlékmű, a bá­nyász helytörténeti munkák megjelenésének tá­mogatása mellett októberi ülésén bányász-em­lékbizottság létrehozásáról döntött, amely az el­múlt hét végén megtartotta alakuló, programal­kotó és vezetőségválasztó ülését. A bizottság célja, hogy méltó emléket állítsa­nak a Bátonyterenyén és környékén folyt bányá­szatnak, teljeskörűen feldolgozzák, bemutassák a szénbányászat történetét. Ennek megfelelően döntöttek egy hosszú távú, több évet átölelő programról és a konkrét tennivalókat meghatáro­zó esztendős tervek kialakításáról is. A program többek között emlékhelyek kialakításával, különböző kiállításokkal, bemuta­tókkal, szakmai skan­zen létrehozásával, to­vábbi bányászattörténeti munkákkal számol és azzal is, ho gyan lehet mindezeket felhasználni az isko­lai nevelésben. A jelentős munkához szakembe­rek, civil szervezetek és a lakosság segítségét egyaránt kérik. A jövő évben lesz 125 éve, hogy Nógrád me­gyében megnyílt az első szénbánya Inászón, az Ó-Mária-táró és száz éve a kincstári bá­nya, Katalin-táró. Olyan országos dön­tés született, hogy 2005-ben az 55. bá­nyásznap központi ünnepségét Bá­tonyterenyén rendezik meg. Az emlékbizottság megtárgyalta az ebből adódó tennivalóit, majd megválasztotta vezetését. Az elnök Kovács László a BDSZ nyugdíjasvá­lasztmányának ve­zetője, Bátonyte­renye díszpolgá­ra lett. Titkárá­nak Szabóné j Oravecz Évát, A az önkormányzat oktatási és művelődési osztá­lyának vezetőjét választották. A bizottság tagja Balázs Pál alpolgármester, Czikora Györgyné ön- kormányzati képviselő, Danyi Zoltán, a tanuszo­da és létesítményüzemeltető Kht. ügyvezető­igazgatója, Józsa Sándor, az OMBKE bányászati szakosztályának elnöke, Nagy János, a bányász­szakszervezet helyi szervezetének elnöke, Szeberényiné Érdi Eva, a városi közművelődési központ és könyvtár igazgatója és Vajda István, a salgótarjáni bányamúzeum vezetője. Az önkormányzat 2005 évi költségvetésében 3 millió forintot biztosít a bizottság feladatainak el­látásához, de számolnak uniós pályázati pénzek­kel is. A bányászat egyik szimbóluma Bátonyterenyén, a huszonegyes ut menten allo szenfejto gép. SZÉCSÉNY Szécsényben Czinke Ferenc a Magyar Képző- és Iparművészek Országos Szövetsége Nógrád me­gyei titkára kezdeményezésére 1991-ben rendezték meg az első megyei őszi tárlatot. Az elmúlt ti­zenhárom év bizonyította, hogy érdemes volt a helyi kultúra veze­tőinek, a Derkovits- és Munkácsy- díjas művésznek az ötletét felhasz­nálni. A tárlat minden ősszel kereszt­metszetet ad megyénk képzőmű­vészeti életéről. Csak dicsérni le­het, hogy a szervezők, a hivatásos profi alkotók mellett lehetőséget biztosítanak a bemutatkozásra a tehetséges amatőr művészeknek is. Azok, akik végigkísérték az el­múlt tizenhárom év kiállításait, ta­pasztalhatták, hogy ezen alkotók közül többen a profi művészeket meghazudtoló szintre emelkedtek. Szomorúan kell megállapítani, hogy a korábbi években kiállító, befutott alkotók közül vannak, akik az utóbbi időben távol marad­nak. Viszont erősödött a kiállítás mezőnye a szlovákiá művészek jelenlétével. Az idén a felvidékről itt van az őszi tárlaton az a Kovács Péter, akinek Budapesten nyílt önáló tárlata. Láthatjuk a losonci művész, Gern Ervin Selmecbánya belvárosa szép tusrajzát és Frantisek Mraz a Nem könnyű a sámánok élete, elgondolkodtató, szép a kompozícióját. Szécsény életének fontos, ran­gos kulturális eseménye lett az őszi tárlat. Az önkormányzat min­den évben vásárol egy képet, amely a leendő szécsényi képtá áapját képezi. Megyénk váro- sá közül Pász­tó, Szécsény, Salgótarján, Ba­lassagyarmat és a megyei önkor­mányzat azzá is támogatják az alkotókat, hogy díjakat ajánlot­tak fel. Gazdag az idei őszi tárlat, ötvenhat alkotó nyolcvanöt műve látható. Változa­tos a témaválasztás, megjelenítés, a képek szín- és formavilága gon­dolati töltetűek. Egyben minden alkotás közös esztétiká élményt nyújt. Megdöbbentő hatást vált ki és elgondolkodtatja a szemlélőt Tar Róbert XXI. század című alkotása, amelynek technikája tojástempe­ra. A kép Ságótarján város díját kapta. Elvont, táán ezért indít el az emberben egyfajta gondolati sort a fiatal szécsényi művész, Bállá Zoltán Mezzotinó grafikája. Hangulatos Sánta László Szécsény város díjazottjának Em­léktár olajképe. Színt és formát sajátos mó­don alkalmaz Kalocsai Enikő, ettől lesznek képei többek, mint dekoratívak. Alkotása a dí­jazottak között szerepel. Szép és harmóniát áraszt Antal Jó­zsef Őszi fények című munká­ja. Kedvesek, a tőlük megszo­kott színvonalon állítottak ki, de figyelmet és elismerést érde­mel a többi alkotó is. Kife- jezőek Zsiga László Pásztó vá­ros díjazottjának lírai hangvéte­lű tusrajzai. Sokáig elidőztem Balogh Erzsé­bet íriszek, L. Presits Lujza Pipa­csok, Kele Szabó Ágnes Eső után, Varga Ágnes Reggel a Balatonon képei előtt. Egyszerűen azért, mert tetszettek. Hangulatos, derűt, jókedvet, megnyugvást, harmóniát áraszta­nak Nagy Márta Balassagyarmat díjazottjának akvarellképei. Elvont, talán ezért késztet töp­rengésre Uzsnyánszky Erzsébet Az Andok szíve című műve. Bakos Ferenc, G. Lóránt Lujza, Simon Imre, Nógrády Andor, Fancsikné Csaba Mária, Ivitz Lász­ló a tőlük megszokott és elvárt munkájukat állították ki. Emelik a tárlat értékét a kiállított szobrok. A sok szép alkotás közül egyet mindenképpen ki kell emel­ni, Bobály Attila „Zsigmond” bronzszobrát. A kiállítás december tizenötö­dikéig tekinthető meg a szécsé­nyi művelődési központ galériá­jában. SZENOGRÁDI FERENC

Next

/
Thumbnails
Contents