Nógrád Megyei Hírlap, 2004. november (15. évfolyam, 253-277. szám)
2004-11-02 / 253. szám
2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap NÓGRÁD MEGYEI KÖZIGAZGATÁSI HIVATAL 2004. NOVEMBER 2., KEDD KÖZIGAZGATÁSI KITÜNTETÉSEK Az elmúlt hónapokban Nógrád megye közigazgatásában dolgozók közül az alábbiak kaptak magas rangú kitüntetést a 2004. július 1-jei "Köztisztviselői nap" alkalmából: A Belügyminiszter által a Nógrád Megyei Közigazgatási Hivatal hatósági főosztály - építési és pénzügy-igazgatási osztály vezető főtanácsosa, Domonkos György eredményes tevékenysége elismeréséül miniszteri dicséretben és jutalomban részesült. Állami ünnepünk, 2004. augusztus 20-a alkalmából a Nógrád Megyei Közigazgatási Hivatal két dolgozója, valamint Nógrád megye egy polgármestere kapott kitüntetést: A Magyar Köztársaság elnöke a koordinációs és szervezési főosztály főosztályvezető-helyettese, Gyetvai Györgyné dr. részére érdemes és eredményes munkássága elismeréseként a Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkereszt kitüntetést adományozta. A Belügyminiszter a hatósági főosztály - építési és pénzügy-igazgatási osztály vezető főtanácsosa, Spiegel Józsefné részére eredményes tevékenysége elismeréséül a „Köz Szolgálatáért” érdemjel ezüst fokozatát adományozta. A Magyar Köztársaság elnöke Nógrádszakál község polgármestere, Kovács József részére a Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkereszt kitüntetést adományozta. Nemzeti ünnepünk, október 23-a alkalmából: A Belügyminiszter a Mátraverebély Község Polgármesteri Hivatala címzetes főmunkatársa, Zagyi Ferencné részére eredményes tevékenysége elismeréséül a „Köz Szolgálatáért” érdemjel bronz fokozatát adományozta. Nógrád megye népesség-nyilvántartása A népesség-nyilvántartás a polgárok személyi adatainak és lakcímének települési, területi és központi szinten kezelt országos hatósági nyilvántartása. A nyilvántartás helyi szerve a települési önkormányzat jegyzője és a körzetközponti feladatokat ellátó jegyző (okmányiroda), területi szerve a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal vezetője, a központi szerve pedig a BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal. A Nógrád Megyei Közigazgatási Hivatal a BM központi hivatal által vezetett központi népesség-nyilvántartási rendszerből minden év márciusában kapja meg a megyére vonatkozó adatokat a január 1- jei állapotnak megfelelően. Ezen nyilvántartásból Nógrád megyére vonatkozóan a következők állapíthatóak meg: Az elmúlt 10 évben a megye lakóinak száma a Godó Tímea 221 000 fő körül alakul, nagyobb eltérés ettől egy évben volt tapasztalható; 1999- ben, amikor az itt élők száma visszaesett 216 538 főre. Az állandó népesség 2000- től kismértékben ugyan, de el kezdett csökkenni. A megyében a lakosság túlnyomó részét a falvakban élők teszik ki, a városok közül kiemelkedően magas a megyeszékhely polgárainak száma. Nem tapasztalható lényeges változás a városokban és a községekben élők aránya között. A megye lakosságszáma 2003-ban 220 128 fő. Ebből 44% él a városokban, 56% pedig a falvakban. Mind megyei szinten, mind a falvakban és a városokban élők tekintetében elmondható, hogy a nemek szerinti megoszlásban nagyobb a nők aránya (9 000 fővel). A 20 év alatti korosztály a legmagasabb számú, ez mintegy 24%-ot foglal magában. Az 50 év alatti korosztályban a férfiak száma magasabb, míg az 50 fölöttieknél már a nők száma dominál. A megyében a 100 éves korhatárt 2003-ban 4 nő élte meg, közülük hárman községekben élnek, egyikük pedig városban. Nógrád megye lakosságának nemenkénti megoszlása 2003. ______________________________Ü5)__________________________ Férfi Nő Falvakban élők: 45.986 50.776 Városokban élők: 59.665 63.701 Megyeszékhely lakossága: 21.174 23.734 Megyében élők összesen: 105.651 114.478 20 év alatt 26.243 25.152 50 év alatt 74.877 71.431 50 év felett 32.526 44.891 Nógrád megye lakosságának földrajzi megoszlása 1993-2003. (fő)__________________________________________________ 1993. 1995. 1997. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. Falvakban élők: 120.714 123.416 121.888 120.266 122.934 122.686 123.559 123.366 Városokban élők: 100.318 99.084 97.371 96.272 100.058 99.071 97.745 96.762 Megyeszékhely lakossága: 46.414 45.832 44.912 43.950 46.532 45.951 45.579 44.908 Megyében élők összesen: 221.032 222.500 219.259 216.538 222.992 221.757 221.304 220.129 A külföldiek ingatlanszerzését szabályozó jogszabályokban 2004. május 1-jétől kezdődően változás következett be. Ennek következményeként az eljárások rendje az alábbiak szerint alakul. 1. Továbbra is érvényesül az az elv, hogy a termőföldnek nem minősülő ingatlan tulajdonjogának külföldi jogi vagy magán- személy általi megszerzéséhez szükséges engedélyt az illetékes fővárosi, illetőleg megyei közigazgatási hivatal akkor adhatja meg, ha az önkormányzati vagy egyéb közérdeket nem sért. A jogszabály alkalmazásában külföldi magán- személynek minősül a nem magyar állampolgár, kivéve a bevándorolt vagy menekültként elismert személy. A kérelemhez az alábbi dokumentumokat szükséges becsatolni: A külföldi honosságát igazoló közokiratot (az útlevél közjegyző általi eredeti hitelesített másolata), az ingatlanszerzésre irányuló szerződés, vagy a tulajdonszerzés jogcímét igazoló egyéb okirat egy példányát (adásvételi szerződés, ajándékozási szerződés stb.), a megszerezni kívánt ingatlanra vonatkozó 3 hónapnál nem régebbi ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap másolatát, továbbá ingatlanonként 50 000 Ft értékű illetékbélyeg. Azon külföldi természetes személy, aki Magyarország területére állandó letelepedési engedéllyel rendelkezik és a magyar állam- polgárság megszerzését kezdeményezte, az csak 10 000 Ft illetéket köteles megfizetni. A termőföldnek nem minősülő ingatlan tulajdonjogát a belföldi személyekkel azonos feltételekkel azaz engedély nélkül szerezheti meg az európai uniós tagállami állampolgár. Az engedély nélküli megszerzés feltétele az, hogy a tagállami állampolgár nyilatkozzon ana vonatkozóan, hogy elKőszeginé Vágvölgyi Nikolett sődleges lakóhely (ahol a tagállami állampolgár életvitelszerűen kíván tartózkodni) céljára kívánja megszerezni az ingatlant. A nyilatkozatot az ingatlan tulajdonjogának in- gatlan-nyüvántartási bejegyzése iránti kérelemhez mellékelni kell. Ha a tagállami állampolgár elsődleges lakóhelyül szolgáló ingatlannal már rendelkezik, nem szerezhet ugyanezen a címen újabb ingatlant 2009. május 1-jéig. A másodlagos lakóhelyül szolgáló ingatlan (ami nem minősül elsődleges lakóhelynek) megszerzéséhez 2009. május 1-jéig a hivatal vezetőjének az engedélye szükséges. Abban az esetben ha a tagállami állampolgár legalább 4 éve folyamatosan és jogszerűen Magyarországon tartózkodik, úgy a másodlagos lakóhelyül szolgáló ingatlan tulajdonjogát engedély nélkül szerezheti meg. Ezen feltétel fennállását a tagállami állampolgár a lakóhelye illetve tartózkodási helye szerint illetékes területi idegen- rendészeti hatóság által kiállított hatósági bizonyítvánnyal igazolja. A hatósági bizonyítványt az ingatlan tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzése iránti kérelemhez mellékelni kell. 2. A külföldi magánszemély és jogi személy termőföld tulajdonjogát nem szerezheti meg, kivéve azon tagállami állampolgár, aki önálló vállalkozó mezőgazdasági termelőként kíván letelepedni Magyarországon és legalább 3 éve folyamatosan, jogszerűen Magyarországon lakik és folytat mezőgazdasági tevékenységet. Ebben az esetben a következő hatósági igazolásokat kell beszereznie a tagállami állampolgárnak: a lakóhelye, illetve tartózkodási helye szerint illetékes területi idegenrendészeti hatóság által kiállított hatósági bizonyítványt arról, hogy legalább 3 éve folyamatosan és jogszerűen lakik Magyarországon, a letelepedési engedéllyel nem rendelkező tagállami állampolgárnak érvényes tartózkodási engedélyt, illetőleg az ezirán- ti kérelem benyújtását tanúsító igazolást, a tevékenység végzésének helye szerint illetékes megyei földművelésügyi hivatal igazolását arról, hogy a tulajdonszerzést megelőző 3 évben saját nevében, saját kockázatára folyamatosan mezőgazdasági tevékenységet folytatott Magyarországon. A meghatározott igazolások, illetve a hatósági bizonyítvány 60 napnál nem lehetnek régebbiek. A tagállami állampolgárnak nyilatkozatot kell tennie arról, hogy Magyarországon önálló vállalkozó mezőgazdasági termelőként letelepszik, kötelezi magát, hogy a termőföldet más célra nem hasznosítja a mezőgazdasági termeléshez szükséges lakó- és gazdasági épületek létesítésén kívül, továbbá, hogy a termőföld használatát másnak csak olyan mértékben engedi át, hogy az ebből származó bevétele nem haladja meg a mezőgazda- sági tevékenységből származó bevétele 25%-át. A termőföld tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzése iránti kérelemhez mellékelni kell az előbb felsorolt igazolásokat és nyilatkozatokat. Külföldi magánszemély és jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli szervezet - kivéve a tagállami állampolgárt - termőföldnek nem minősülő védett természeti terület tulajdonjogát nem szerezheti meg. KÖSZEGINÉ VÁGVÖLGYI NIKOLETT Amit az építési engedélyezésről tudni érdemes Az építési folyamatokat 1998. január 1-jétől az 1997. évi LXXVIII. tv. szabályozza. Az „új” építési törvény hatálybalépése óta már 6 év telt el, mégis tájékozatlanok az emberek atekintetben, hogy milyen építmény megépítéséhez kell építési engedély. Számos téves információ forog a köztudatban, aminek a következtében még mindig gyakori az engedély nélküli építések száma. Ezeknek aztán súlyos következményei vannak, mert az engedély nélkül, szabálytalanul megvalósult építményt vagy el kell bontani, vagy fennmaradásának engedélyezése esetén magas összegű építésügyi bírságot kell fizetni. Például egy átlagos méretű gépkocsitároló engedély nélküli megépítése esetén az épület fennmaradásának az engedélyezésével egyidejűleg mintegy 600 000-800 000 forint építésügyi bírságot kell fizetni. Ugyancsak hasonló jogkövetkezménye van a jogerős építési engedélytől eltérő építési tevékenységnek is, amennyiben az eltérés mértéke miatt ismételten hatósági engedélyre lett volna szükség. Amennyiben építés közben akar az építtető eltérni az eredeti építési engedélytől, nagyon fontos tájékozódni az építésügyi hatóságnál, hogy az eltérés miatt szükséges-e vagy sem ismételten engedélyt kérni. Jellemzően a tartószerkezeteket, a külső méretet és a homlokzatot érintő eltérés csak ismételten beszerzett építési engedély alapján tehető meg. Az elvégzett építést követően beszerzett engedély is az engedély nélküli építés jogkövetkezményeivel jár, sajnos a tapasztalatok szerint e tekintetben tájékozatlanok az építtetők, de gyakran a tervezők és a felelős műszaki vezetők is. A 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet - Engedélyezési rendelet - 9. § részletezi, hogy mely építmények megépítéséhez kell az első fokú építésügyi hatóságtól engedélyt kérni. A hivatkozott jogszabálynak a jogi nyelvezetet nem értők számára történő szószerinti megismétlése helyett elegendő annyit rögzíteni, hogy alig van olyan építmény, amelyet építési engedély nélkül lehet megépíteni. Fő szabály, hogy az építmény építésének, bővítésének, elmozdításának, továbbá bizonyos esetekben felújításának, helyreállításának, átalakításának és korszerűsítésének az építési munkái csak engedély alapján végezhetőek, a rendeletben felsorolt néhány kivételtől eltekintve. A köztudatban elterjedt vélekedéssel ellentétben engedély szükséges nemcsak olyan építmény építési munkáinak végzéséhez, amelynek beton alapja, vagy szilárd falazata van; hanem a fa, a fém vagy más szerkezetű építményekhez is - a használat céljától függetlenül (tároló, gazdasági vagy állattartó épület, fedett szín stb...). Az Engedélyezési rendelet szerint ugyanis az építmény rendeltetésére, állandó vagy ideiglenes jellegére, anyagára és építési módjára tekintet nélkül kell építési engedély, amennyiben egyébként az építmény építési munkáinak végzését a rendelet engedélyhez köti. Engedély kell azonban bizonyos esetekben a tereprendezéshez, támfal és kerítés építéséhez is, de vannak kivételek, ezeknek a köre azonban elég szűkös. A fentiek miatt érdemes tehát bármilyen építési tevékenység megkezdése előtt az első fokú építésügyi hatósághoz fordulni felvilágosításért, a szomszédok, jósismerősök és rokonok helyett. Ezzel későbbi kellemetlenségeket lehet megelőzni. Fontos tudni, hogy a hivatkozott jogszabály elsősorban a magasépítés körébe tartozó épületek és építmények engedélyezését szabályozza, az ún. sajátos építményfajták (pl. közművezetékek és építményeik, bányászati létesítmények, olaj- és gáztárolók, ár- és belvízvédelmi létesítmények stb...) létesítésére külön jogszabályok vonatkoznak. Jelenleg az építési engedélyt adó első fokú építésügyi hatóságok rendszere vegyes, ami azt jelenti, hogy a megye minden városának polgár- mesteri hivatalai mellett egyes községek, illetve körjegyzőségek is ellátják ezt a feladatot. Az illetékes első fokú építésügyi hatóságok székhelyéről a helyi polgármesteri hivatalok tudnak felvilágosítást adni. DOMONKOS GYÖRGY Az oldal a Nógrád Megyei Közigazgatási Hivatal támogatásával készült A külföldiek ingatlanszerzéséről
