Nógrád Megyei Hírlap, 2004. október (15. évfolyam, 229-252. szám)

2004-10-26 / 248. szám

I 7 KÖZÉLETI NAPILAP OLYAM, 248. SZAM ÜGYELETES ÚJSÁGÍRÓI Juhász Anita Telefon: (32) 416-455 IDŐJÁRÁS ■ A tegnapihoz hasonló, ned­ves, ködös marad az idő.A nap folyamán 17 fokig melegszik fel a levegő. Kattintson rá! www.nogradmegyeihirlap.hu www.vilaggazdasag.hu www.holgyvilag.hu www.kiskegyed.hu www.gyongy.hu www.mindmegette.hu Médiapartnerünk: FM radio 100.4 Éjjel-nappal egész Nográdban! www.radiofocus.hu Radarles 07.00-19.00 Salgótarján belterü­lete, 21. sz. főút - Vizslás-Újlak között, Rétság, Szendehely, Borsosberény, Nagyoroszi, Dré- gelypalánk, Hont belterülete. Alapkőletétel Egy híd építése nem egyszerű feladat, különö- %#« sen nem akkor, ha az két óidat országot köt össze. Koráb­ban megalakult a szlovák-magyar hídprogram operatív bizottsága, amelynek magyar részről dr. Serfőző András a vezetője. HÁROMKŐ TAKARÉKSZÖVETKEZET Egyedi lakossági számlabetét. Kiemelt kondíciók! Tel.: 32/521-248. Együtt tovább jövet menet. Már érezhetőek a sikerek Újjáalakult a Szé- csény Városi Sport- 1 ■■ egyesület, amelynek oldal augusztustól új elnök­sége és elnöke van. Az egyesület ügyvezető elnöke Rácz András, akivel sportmunkájá­ról, az egyesület terveiről beszélgettünk. Tolvajtempó: mit szeretnek? Nógrád megyében még mindig a Lada a „legkeresettebb” Különleges kérdést intézett a közelmúltban az egyik internetes portál látogatóihoz. Az oldal arról kérdezte a böngészőket, hogy kitől milyen típusú autót loptak el. Az eredmény igen ér­dekes volt, a legtöbben Trabantot neveztek meg, de a Volkswa­gen és az Audi mellett a Lada is belefért a vezető ötbe. Mindegy, milyen típus, néhány perc alatt „betörhető” ILLUSZTRÁCIÓS FOTO NMH-információ Szerencsére Nógrádra nem jellemzőek az autólopások, eb­ből a szempontból megyénk az egyik legbiztonságosabb az or­szágban. A Belügyminisztérium honlapját vizsgálva a statisztikai adatokból kiderül, hogy valójá­ban az ezredforduló óta már a nyugati autók állnak a képzelet­beli dobogón. Míg 1997-ben a tolvajok által legkeresettebb au­tók a Volkswagen, Lada, Tra­bant sorrendben szerepeltek a statisztikában, addig 2001-re ez a sorrend alapo­san felborult. Az új évezred első évében a VW ugyan megtartot­ta vezető helyét, a második pozíci­ót azonban az Audi, a harmadi­kat pedig az Opel vette át. Nem ez a hely­zet azonban ha megyénket vizs­gáljuk. Az országos adatoktól el­térően nálunk magasan a Lada vezet. Öt év alatt hét darabot lo- vasítottak meg az orosz autóipar termékeiből, míg VW-ből és Audiből „csak” hármat-hármat, csakúgy, mint Trabantból. A megyei statisztikák élvonalába a Peugeot-nak és a Fiatnak sike­rült még „beverekednie” magát, előbbiből ötöt, utóbbiból négyet vittek el az elmúlt öt évben. A szakértők egyöntetű vé leménye az, hogy százszáza­lékos védelem nincs az autó­ORSZÁGOS TOP 10 ORSZÁGOS TOP 10 Lada 7 1997 2001 - hivatalosan Peugeot 5 kiadott adatok Rat 4 Audi 3 Volkswagen 2607 Volkswagen 2483 Ford 3 Lada 2329 Audi 1135 Opel 3 Trabant 1404 Opel 885 Skoda 3 Mercedes 1342 Suzuki 780 Suzuki 3 Opel 1316 Lada 729 Trabant 3 Audi 1045 Mercedes 595 Volkswagen 3 BMW 999 Trabant 565 Nissan 2 Fiat 864 Renault 526 Honda 1 Ford 701 Fiat 519 Mazda 1 Suzuki 678 Honda 517 Renault 1 tolvajok ellen. A megfelelő esz­közzel és az apró trükkök isme­retével bármelyik autót percek alatt ki lehet nyitni és el lehet in­dítani. Természetesen a korábbi KGST-ből származó autók eseté­ben ez különösen igaz, hiszen a legtöbb típusnál egy fűrészlap, vagy egy jól hajlított acéldrót is elég volt a bejutáshoz. Hiába van azonban többszö­rösen biztosított zár, vagy éppen indításgátlóval összekötött ri­asztó a mai modern autókban, a tolvajok is fejlődnek és egy-egy nyugati autót is elvihetnek per­cek alatt. A tolvajok egyébként legtöbb esetben megrendelésre dolgoz­nak és a lopott kedvencek általá­ban a volt szovjet tagállamok­ban, vagy épp a jugoszláv utód­államokban találnak új gazdára. Megyénkben az elmúlt öt év­ben negyvenhárom autót loptak el, ami egyáltalán nem nevezhe­tő soknak, főleg annak tükré­ben, hogy a cseh fővárosban minden huszonötödik perc- ben(!) ellopnak egy autót. Ha pedig biztosak nem is le­hetünk abban, hogy egyszer nem kerül a mi au­tónkra a sor, a szak­értő szerint mindig érdemes betartani négy alapvető sza­bályt: soha ne tart­sunk pótkulcsot és iratokat az autó­ban, ha lehet, par­koljunk forgalmas helyen, soha ne hagyjuk - még ka­punyitás idejére sem - járva az utó motorját és ne ad­juk ki a kezünkből a riasztó távirányí­tóját, még szervize­lés idejére se! _____ CSÖRGŐ N ÓGRÁDI „KEDVENCEK 1998-2003 Fülek, az alig ismerős - Város a pálmafa árnyékában Fülek modern református temploma 1998-ban épült Fülek, a pálmafás címerű vá­ros ismeretlen ismerőse a hatá­ron inneni Nógrádban élő em­bernek: a történelmi vármegye egyik legfontosabb települése volt, s talán nincs olyan olva­sónk, aki élete során legalább egyszer-kétszer, valamikor, nem járt volna ott. A zömmel magya­rok lakta, történelmi emlékek­ben igen gazdag város polgár- mesterével, Agócs Józseffel be­szélgettünk Fülek múltjáról, je­lenéről, jövőjéről. (CIKKÜNK A 4. OLDALON) FOTÓK: GYURIÁN TIBOR Segítség roma gyerekeknek Az olvasás vitathatatlanul olyan tudás, amely elengedhetet­len a mindennapi élethez. Ez akár a vezérgondolata is lehet­ne a Balassi Bálint Megyei Könyvtár új programjának, mely- lyel roma gyerekeket szeretnének segíteni. NMH-információ A roma származású gyerekek körében élő és jelentős problé­ma, hogy nehezen tanulnak ol­vasni, különösen a hátrányos helyzetű kistelepüléseken. Az előzetes felmérések szerint Nóg­rádban huszonkét település igé­nyelte a programsorozatot. A le­hetőségek számbavétele után végül is Sóshartyán, Nógrád- megyer, Endrefalva, Litke, Nagylóc, Nagybárkány, Nógrád- szakál, Rimóc, Szirák és Nóg- rádkövesd vesz majd részt a programban.- A kitűzött célok között sze­repelt, hogy a cigánygyerekek szóbeli és írásbeli kommuniká­ciós készségét, szövegalkotó ké­pességét fejlesszük - tudta meg lapunk Gyetvainé Szorcsik Angé­lától, a program szervezőjétől.- Ehhez olyan irodalmi mű­vek és olyan módszerek szolgál­tatják az alapot amelyekkel sza­badon megnyilvánulhat szenve­délyességük, érzelmi túlfűtött­ségük és a tradíciókhoz való erős ragaszkodásuk. Azt remél­jük, hogy a magyar nyelv hiá­nyos ismeretét sikerül pótolniuk és ezzel együtt fejleszthetik szó­kincsüket és erősíthetik nyelvi identitásukat. ■ Nógrádi kultúra 1960-ban A magyar tudomány ünnepét ez évtől kezdve a Nógrádi Tör­téneti Múzeum és Baráti Köre Beritzky János-emléknappal ünnepli meg. Ez alkalomból „Értékek és konfliktusok, Sal­gótarján és Nógrád megye kulturális élete a hatvanas évek­ben” címmel tudományos tanácskozást rendeztek tegnap a Nógrádi Történeti Múzeumban. Salgótarján A rendezvényen Dóm Ottó, a megyei közgyűlés elnöke kö­szöntőjében hangsúlyozta az 1960-as években a megyeiek és az ide érkezők példaértékű ösz- szefogásából eredő értékterem­tést, amelynek köszönhető az akkori kulturális élet kibontako­zott. Puszta Béla, a város polgár- mestere, országgyűlési képvise­lő a program kezdete előtt szin­tén köszöntőt mondott, amely­ben kiemelte a gazdasági és kul­turális élet fejlődésének össze­függéseit. Hangsúlyozta továb­bá: „szüless újjá” szituációban van a város, amelyhez figyelem­be kell venni a szóban forgó kor­szak tanulságait. Az előadások kezdete előtt születésnapja alkalmából me­gyénk és városunk vezetői kö­szöntötték Ács Irén fotómű­vészt, akinek salgótarjáni fotóit délután mutatták be. Az előadások sorát Boros Sándor nyitotta „Negyven év múltán” címmel, s mint el­mondta: Salgótarján 1950-ben politikai döntéssel lett megye- székhely, a szerep betöltésére azonban a város még nem volt felkészülve: meg kellett szüntet­ni Salgótarján oktatási és műve­lődési lemaradottságát. Boros Sándor - aki egyébként a konfe­rencia egyik főszervezője volt dr. Horváth István mellett - ki­emelten beszélt az 1964 végén hozott megyei határozatról, amely Salgótarjánt Nógrád me­gye kulturális központjává kí­vánta alakítani. Más jellegű előadást tartott Er­dős István, aki „Töprengő tudósí­tás a hatvanas évek népművelé­séről, művészeti életéről” cím­mel egyfajta helyzetképet vázolt fel a népművelők tevékenységé­ről. Mint elmondta: lehetséges volt pozitív lépéseket tenni a kul­túra, oktatás területén. A tartalmas előadások főként a fiatalok számára voltak érde­kesek és tanulságosak, hiszen a kor eseményeiről hallgathatták meg mindazok visszaemlékezé­seit, akik akkor éltek, munkál­kodtak, tevékenyen hozzájárul­tak a kulturális élet kialakításá­hoz, fejlődéséhez. A város jelképe és fő idegenforgalmi vonzereje a vár Az egyik első államosaként a sóshartyáni általános iskolában nagy sikert aratott a program

Next

/
Thumbnails
Contents