Nógrád Megyei Hírlap, 2004. október (15. évfolyam, 229-252. szám)
2004-10-04 / 231. szám
2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap N Ó G R Á D MEGYE 2004. OKTÓBER 4., HÉTFŐ „Sokat megbír az ember... yy 140 éve hunyt el „Az ember tragédiája" szerzője - 40 esztendős a legújabb kori Madách-kultusz „...a megye gyásza nagyobb gyász, mint másoké. Nem csoda hát, ha ravatalára ráborulni mindnyájan késztetünk, s egy gyászszertartással eléggé meggyászolni nem tudjuk” - fogalmazódott meg Nógrádban Madách Imre 1864. október 5-i el- hunytát követően. A szülőföld azonnal tisztában volt a veszteség mértékével és tudta, hogy teendői vannak az emlékápolásban. A legújabb kori Madách-kultusz negyven évvel ezelőtt, 1964 őszén, a Tragédia-költő halálának centenáriumán vette kezdetét Csesztvén, az egykori Madách-kúria emlékmúzeummá alakításával és Vígh Tamás Madách-szobrának felavatásával. A kultusz folyamatosságát az a sokrétű, színvonalas eseménysor is bizonyítja, amelyet több helyszínen is rendeztek az elmúlt hét végén. Kovács Anna megyei múzeumigazgató megnyitójában arról szólt, hogy ilyenkor - azon túl, hogy méltóképpen emlékeznek Madáchra - bemutatkoznak a - szintén negyven évvel ezelőtt alapított - Madách-díj tulajdonosai, valamint szó esik a történeti Nógrád és egyáltalán a magyar nemzeti kultúra egy-egy laemelkedő személyiségéről is. E meggondolásból került a programba az .Áldj meg vitézséggel” című korabeli hangszerekkel kísért irodalmi műsor, amelynek keretében a műemléki templomban Szabó András és Csörsz Rumen István emlékezett a 450 éve született Balassi Bálintra. A művelődési házban Bódi Györgyné könyvtáros tartott előadást Csukly Lászlóról, az 1958-tól '75-ig Mátraverebélyben élt tanárról, népművelőről, lapszerkesztőről, az első Madách-díjasok egyikéről. Baranyi Ferenc fél évszázados költői pályája jubileumi kötetét az „Epiprológus”-t maga a szerző mutatta be Kassai Franciska előadóművész közreműködésével. A huszonöt éve elhunyt Örkény Istvánról való megemlékezés során Kerényi Ferenc színház- és irodalomtörténész beszélt az író pályafutásáról Ma- dáchcsal való összevetésben is. Gondolatait Örkény özvegyének, Radnóti Zsuzsának a visz- szaemlékezései hitelesítették. Flegedűs D. Géza színművész gondosodott arról, hogy az író műveiben, az általa kitalált egyperces novellákban is megjelenjen. „A zene hangján” címmel Gúthy Éva énekművész és Fogarasi Béla gitárművész adott nagy élményt jelentő koncertet. Praznovszky Mihály méltatta Csongrády Béla „Remény a csillag” (II.) című, Csesztvén, a Madáct>emlékmúzeum parkjában Dóra Ottó, a megyei közgyűlés elnöke mondott beszédet FOTÓ! GÓCS ÉVA Alsósztregován pénteken tartottak megemlékezést. A pozsonyi székhelyű Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma rendezésében irodalmi műsorral, kiállítással idézték meg a község világhírű szülöttét. Madách felújított síremlékénél Pmznovszky Mihály irodalomtörténész, a Palócföld főszerkesztője mondott beszédet. Azt hangsúlyozta, hogy Nógrádban a jeles alkotóknak, íróknak, költőknek mindig fokozott szerepük volt a nemzeti kultúra gazdagításában, a magyarságtudat erősítésében. A nógrádi szellem ma is megméretik Madách sírjánál, ahonnan erő árad az igazi értékek megőrzéséért vívott harchoz. Ugyancsak pénteken Csesztve és a balassagyarmati sza- lézi kollégium volt a helyszíne a Madách Irodalmi Társaság XII. szimpóziumának, amely keretében számos, Madách életművével kapcsolatos előadás hangzott el. E rendezvényhez kapcsolódtak az Ipoly Eurorégió szabadegyetemének október 3-ig tartó tanulmányai napjai is. Á Nógrádi Történeti Múzeum 1984 óta - tehát éppen húsz esztendeje - szervez irodalmi napot Csesztvén. Az idei rendezvény résztvevőit is Pálmán Imre, a település polgármestere köszöntötte. váltottak szót az 1954-ben alapított folyóirat fél évszázados múltjáról és terveiről. Az emlékmúzeumban - ahol a diákoknak Kerényi Ferenc tartott tárlatvezetést - nyílott meg Földi Péter „Emberarcú világ” című kamarakiállítása. A festőművészt Kovács Anna kérdezte ars poeticájáról, Madáchoz és a mai világhoz fűződő viszonyáról. A koszorúzási ünnepségen Dóra Ottó, a Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke mondott beszédet. „Nógrád kultúrhistóriája és tulajdonképp köztörténete is elképzelhetetlen Madách nélküL Irigykedve keü gondolnunk a XIX. század megismételhetetlen hangulatúm, a reformkori nemzedékre, a szabadságharc dicső és drámai kísérletére, az azt követő mély - de korántsem terméketlen - csendre, amelyben remekmű született. Bármelyikünket bárhová is sodor a sors szeszélye, ebből a szellemi örökségéből bőségesen meríthetünk.emelte ki a szónok és megköszönte mindazok következetes munkáját, akik egymással és a hivatalos szervekkel, intézményekkel összefogva hozzájárultak az elmúlt negyven esztendőben Madách hagyatékának megőrzéséhez, életművének kutatásához, megismertetéséhez. Az ünnepségen közreműködtek a salgótarjáni Madách Imre Gimnázium tanulói és a Váczi Gyula Művészeti Iskola növendékei. A többféle kerek jubileummal teli ünnepségsorozat egy újabb jelentős állomása volt a Nógrád megyei tiszteletadásnak, mintegy igazolván a csesztvei irodalmi nap meghívójára választott Madách„Újabb fejezetek a Nógrád me- A Madách Irodalmi Társaság nevében Andor Csaba el- gyei Madách-kultusz történeté- nők köszöntött Vigh Tamás Madácbszobránál bői (1999-2004)” alcímű dolgozatát, amely a Palócföld különlenyomataként látott napvüágot. A beszélgetést követően ők ketten, valamint Baranyi Ferenc, Horváth István és Kovács Anna idézet igazát: „Sokat megbír az ember, / Ha van elég bizalma önmagában. / Szabadság érlel csak nagy eszközökre”. Közmunkások az erdőn Félidejéhez érkezett az a közmunkaprogram, ami a tervek szerint 131 embernek ad munkát néhány, akár öt hónapra is a balassagyarmati székhelyű Ipoly Erdő Rt. működési területén. A 63 ezer hektárnyi, a Dunakanyartól Salgótarjánig húzódó területen bőven akad tennivaló egész évben. A részletekről, a tapasztalatokról és az eddig végzett munkáról Barton Gáborral, a cég igazgatási főosztályvezetőjével beszélgettünk.- Nemrégiben értékeltük a félidejéhez érkezett program végrehajtását, ami ez év november 15-ig tart - mondta Barton Gábor. - A közmunkások alkalmazására csaknem 39 millió forintot nyert cégünk a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM) májusban kiírt pályázatán. A pályázati összeg 80 százaléka munkabérre és járulékokra fordítandó. A kötelező önrészt a tulajdonos ÁPV. Rt. 25 millió forinttal egészítette ki, a bér és járulékok 80 százalékos támogatási arányát itt is meghatározták. A program teljes költségének 20 százalékát, azaz 16 millió forintot cégünk saját forrásból biztosítja.- Hány embert tudnak alkalmazni?- A teljes létszám 131 fő lenne, de ebben mindig voltak bizonyos változások, például előfordult, hogy valaki pár nap után meggondolta magát. A program első időszakában a tervezett létszám sajnos kismértékben elmaradt a tervezettől, melynek alapvető oka, hogy a rendelkezésre álló rövid felkészülési idő miatt a munkaerő-piaci helyzetet nem tudtuk kellő alapossággal áttekinteni. Például a váci erdészet igényelt volna 20 embert, de ennyit egyszerre a munkaügyi központ nem tudott kiközvetíteni. Erőfeszítéseinknek köszönhetően a mai napon a közmunkások létszáma már 136 fő, így minden reményünk megvan rá, hogy öt hónap átlagában a vállalt létszámot foglalkoztatni tudjuk.- Milyen szempontokat vesznek figyelembe a közmunkások alkalmazásánál?- A pályázati kiírás szerint előnyben kell részesíteni a hat hónapnál régebben állás nélkül lévő tartós munkanélkülieket, a regisztrált ellátatlanokat és a roma szár- mazásúakat. Nem volt ugyan kötelező, de a program befejezése után nyolc fő további foglalkoztatását is vállalta cégünk. Azt egyébként el kell mondanom, hogy a közmunkások alkalmazása valamennyiünknek többletfeladatot jelent és a program haszna csak kisebb részben gazdasági előny. Ennek ellenére, mint állami tulajdonú cég, szinte kötelezőnek tartottuk felkarolni a kezdeményezést, részt venni a programban és így, ha csak öt hónapra is, megélhetést biztosítani 131 családnak. Reményeink szerint a későbbiek során a résztvevők az itt szerzett tapasztalatok segítségével javíthatják elhelyezkedésük lehetőségeit. Persze a közmunkások alkalmazásával azért sok olyan munka elvégezhető, amire nem, vagy csak szűkösen lenne kapacitása cégünknek. A munkák nagyobbik részének haszna azonban anyagiakban nem fejezhető ki.- Milyen jellegű munkát végeznek az erdőn a közmunkások? rövidülhet az erdősítések befejezésének ideje.- A lakott területek és az utak közelében országszerte sok gondot okoznak az illegális hulladék- lerakók.- A pályázati kiírásban is szerepel a szétszórt szemét összeszedé- se, az illegális hulladéklerakók megszüntetése. Erre az Ipoly Erdő Rt.-nek másképpen csak minimális kapacitása lenne, most a közmunkások segítségével ezen a téren is nagyot léphetünk előre. Ugyancsak a feladatokhoz tartozik a tisztások gondozása, a közjóléti létesítmények, így á padok, esőbeállók, korlátok javítása, illetve minden más olyan munka elvégzése, ami a természeti környezet színvonalát javítja. A pályázati kiírás öt tevékenységi körbe sorolta a közmunkások által végezhető feladatokat. Az első ezek közül a vágástakarítás, azaz a kitermelés után visszamaradó gally és vágástéri hulladék összegyűjtése. Ez megkönnyíti az erdő természetes, illetve, ha szükség van rá, mesterséges felújítását. További haszna, hogy lehetőség nyílik a dolgozó számára az általa ösz- szeszedett, tüzelőnek alkalmas fa kedvezményes áron történő megvásárlására, így az öt hónapra járó illetményfát kiegészítheti egy kocsirakományra. Ezzel a család téli tüzelőszükségletét akár teljes egészében is fedezheti. Ugyancsak fontos feladat az erdei feltáró- és sétautak gondozása, javítása, kátyúzása. Ezzel az erdő pihenést szolgáló, fontos közjóléti szerepét is erősítjük. Az első két és fél hónapban a közmunkások 252 kilométer utat hoztak rendbe cégünk területén. Az ápolási munkák ugyancsak az erdő felújítását segítik. A megfelelő, időben elvégzett beavatkozás segítségével jelentősen le- A béren kívül jár-e bármiféle egyéb juttatás a közmunkásoknak?- A kollektív szerződés értelmében dolgozóinknak, így a közmunkásoknak is jár étkezési utalvány és a foglalkoztatás idejére az illetményfa. Természetesen ezek költségei teljes egészében cégünket terhelik.- Mik a tervek a program vége után?- Reményeink szerint a pályázatot kiírják jövőre is, s ha már biztosat tudunk, akkor ennek megfelelően tevékenykedhetünk tovább. A Pest és a Nógrád Megyei Munkaügyi Központtal együttműködve a téli időszakban már gépkezelői tanfolyamot szervezhetünk azok számára, akiket majd foglalkoztatni kívánunk. Egyébként szeptember elején a közmunkatanács ellenőrzést tartott cégünknél, a dokumentáció vizsgálata után a terepen is megszemlélték a munkát, s mindent rendben találtak. A munkás kezekre ugyanis nagy szükség van az erdőn! Amint az ismert, megyénk 3. számú választási körzetében novemberben időközi ország- gyűlési képviselő választás lesz. Pénteken este Szécsény- ben a Centrum Párt a sajtó képviselőinek és az érdeklődőknek bemutatta Simó Béla ország- gyűlési képviselőjelöltet Kövest Tibor, a párt megyei elnöke elmondta: a politikai szervezet nem kívánja magát elhelyezni a jelenlegi politikai palettán. Elutasítanak minden szélsőséget, olyan politikát képviselnek, amely az ideológiától mentes, a társadalom gyakorlati kérdéseire ad választ. A Centrum önálló középerőként meg akarja állítani az ország politikai kettészakadását. Szeretnék az embereket jobban bevonni a döntések előkészítésébe, hisznek a demokráciában. Politikájuk és politikusaik az ország és polgárainak szolgálatát, az életminőség jobbítását tartják elsődleges feladatuknak. Olyan embereket állítanak képviselőjelöltnek, akik hitelesek. Simó Béla is ilyen ember. Szé- csényben született, németországi, három és fél éves munkáját leszámítva, mindig itt élt. Ismeri a térséget, az emberek problémáit. A 46 Szécsényben bemutatkozott a Centrum Párt jelöltje éves Simó Béla középiskolai tanulmányait a gépipari technikumban végezte. Negyedszázada a vállalkozói szférában dolgozik. 1999- ben Nógrád megyében az év vállalkozójává választották. Jelenleg egy kft. tulajdonosa és ügyvezetője. A szécsényi téglagyárban, a város harmadik legnagyobb ipari üzemében 50 személy számára biztosít munkát. Mindezt saját erejéből, háttértámogatás nélkül érte el. Jelöltjük a legalkalmasabb személy arra, hogy a térség ügyeit az Országházban képviselje! Simó Béla azzal kezdte:- Itt születtem, ide köt eddigi életem, családom, vállalkozásom. Itt akarom leélni életem hátralévő részét úgy, hogy mindenkor az emberek szemébe tudjak nézni. Az Országgyűlésben is, megválasztásom esetén, úgy képviselem az embereket, hogy a szemükbe nézhessek! Korábban a Fidesz életében aktívan vettem részt, a helyi szervezet vezetője voltam. Amikor láttam, tapasztaltam, hogy nem találok partnerekre abban a platformban, amit én képviselek, 2000-ben, önként felálltam, lemondtam. Számomra a közélet, az emberek sorsának alakulása sohasem volt közömbös. Tapasztalva a rendszerváltás óta eltelt tizenöt év történéseit, meggyőződésemmé vált, hogy gyökeres és halaszthatatlan változásokra van szükség a politika és a lakosság életének a képviseletében. Megismerve a Centrum Párt programját azt mondtam, ez a párt az, ahol érdemes dolgozni, energiát befektetni, mert a párt nem ideológiákkal, mások lejáratásával foglalkozik, hanem a társadalom valós problémáival. Szimpatikus számomra ez a fajta politizálás, ami a szakmai kérdésekkel, az emberekkel foglalkozik. Sokat beszélgetek az emberekkel. Azt tapasztalom, hogy mindenki látja, ismeri a problémákat, csak a politikusok nem, vagy nem akarják? Megválasztásom esetén mivel kívánok foglalkozni, mit szeretnék megvalósítani? A Centrum Párttal együtt fontosnak tartom a környezet megóvását, az emberi egészség értékét, mert hiszem, hogy a jólét nemcsak pénzből áll. Gyönyörű ez a táj, ahol élünk, tele természeti, történelmi értékekkel. Számomra az igazi érték úgy jelenik meg, hogy az hozzám tartozik, ennek él, nem idegen tőlem, jól ismerem. En így vagyok ezzel a vidékkel. Nógrád megye elszigeteltségének egyik fő oka, hogy nehezen megközelíthető. Hogyan jönne a töke a térségbe, hogyan teremtenének új munkahelyeket a beruházók, ha nem tudják megfelelően megközelíteni a térséget? A megyének ezt a részét a 2-es főúttal és az M3-as autópályával összekötő útjait ki kell szélesíteni, megfelelő minőségűvé kell tenni. Ennek fejlesztése egyik célkitűzésem. Rossz az adópolitikánk, ezen változtatni szükséges. Mindenki tudja, hogy az ország különböző részei között milyen nagy a fejlettségi különbség. Gondoljunk csak a Dunántúlra! Az adópolitikánk a vállalkozókat egyformán érinti. A társasági, iparűzési adót egyformán vetik ki. Ez még jobban növeli a térségek közötti különbséget. Az itt élő vállalkozókat, akik hátrányos helyzetben vannak, annyira sújtja ez az adópolitika, hogy nem jut pénzük fejlesztésre, így lemaradnak a versenyben. Olyan feltételeket kell teremteni, hogy a vállalkozók munkahelyeket hozzanak létre! A magyar munkavállalókat kell jobb helyzetbe hozni, csak azután beszéljünk a külföldi befektetőkről. A vállalkozókat nem a politikai szándék vezérli, az infrastruktúra, a szakképzettség színvonala érdekli őket. Azt tapasztaljuk, hogy nem piacképes az emberek nagy részének a szakismerete, s ezen változtatni kell! Szégyenteljes összeg a minimál nyugdíj. A Centrum Párt a Magyar Nyugdíjasok Pártjával egyetértésben kezdeményezi, hogy emeljék fel legalább a nyugdíjas-létminimum szintjére! Amit az emberek joggal elvárnak a politikai változástól, nem következett be. Megválasztásom esetén minden erőmmel azon leszek, hogy a párt szakmai stábjával együtt az általam vázolt felvetésekre megtaláljuk a megoldást. Megválasztásom esetén viszont az ország, a térség, az emberek felemelkedésén fogok munkálkodni. A sajtótájékoztatón megjelent Somsák László, a nyugdíjasok pártjának elnöke, aki arról szólt, hogy pártja az ideológiától mentes. Németh János, a párt ügyvezetője arról szólt, hogy a jelöltjük jól ismeri a helyi és a megyei problémákat, képes arra, hogy tegyen is ezek megoldásáért. SZENOGRÁDI FERENC Simó Béla
