Nógrád Megyei Hírlap, 2004. október (15. évfolyam, 229-252. szám)

2004-10-20 / 244. szám (245. szám)

8. oldal - Nógrád Megyei Hírlap VILÁG TÜKÖR 2004. OKTÓBER 20., SZERDA wm A szólásszabadság nem lett parlamenti téma elutasította a romániai szó­lásszabadsággal kapcsolatos ellenzéki bizalmatlansági in­dítványt a képviselőház ülése. A kormányzó Szociáldemok­rata Párt (PSD) képviselői vá­lasztási fogásnak minősítet­ték a kezdeményezést, amit a román sajtóban tapasztalt je­lenségek váltottak ki. Uniós fenntartások a választások miatt KÉTSÉGEIT FE­JEZTE Ki az Európai Unió több illetéke­se a két nap­pal korábban tartott fehér­oroszországi népszavazás és parlamenti választások tisz­taságát illetően. Javier Solana közös kül- és bizton­ságpolitikai képviselő megál­lapította, hogy több csoport és megfigyelő hiányosságo­kat jelzett a szavazás körül­ményeivel kapcsolatban. Támogatásban bízik az unió leendő elnöke MÉG gondolkodik az Európai Parlament (EP) vezetőinek adott válaszán az Európai Bi­zottság következő elnöke, Jósé Manuel Durao Barroso, de azt ismét megerősítette, hogy reményei szerint a ve­zetésére bízott testület elnye­ri a parlament támogatását a jövő heti szavazáson. Vesztegzár Brassóban egy veszett medve miatt veszett volt az a medve, amely Brassóban két ember halálát okozta és tucatnyi személyt sebesített meg. Emiatt harmadfokú egész­ségügyi vesztegzár alá he­lyezték a várost és környékét - derült ki a román hatósá­gok közléséből. Négy meg­mart ember még most is élet­halál között vergődik. Osztrák-izraeli csúcsszintű tárgyalások ízrael nem a palesztin nép, hanem a palesztin terroriz­mus ellen harcol - jelentette ki Bécsben Móse Kacav iz­raeli elnök, akinek személyé­ben először látogatott Auszt­riába izraeli államfő. Nehéz esetnek nevezték a törökök csatlakozását AZ EURÓPAI PARLAMENT ZÖM képviselőcsoportja támogat­ja a török csatlakozási fo­lyamatot, de csak annak fi­gyelembevételével, hogy a török beilleszkedés különö­sen nehéz eset. Daniel Cohn-Bendit társelnök egy isztambuli konferencián azt mondta: különleges tárgya­lásokra lesz , ífpsr, szükség. Nem válnának a belgák felmérés Mindkét népcsoport magának követelné a nemzeti zászlót A vallonokat és a flaman- dokat szembeállító ellenté­tek dacára a belgák kilenc­ven százaléka nem akarja Belgium felbomlását. Toronyi A. Egy közvélemény-kutatás sze­rint a vallonok fele és a flaman- dok kétharmada nem csak nem akarja, de nem is hiszi, hogy Belgium felbomlana. Ám ha ez utóbbi mégis megtörténne, ak­kor a flamandok 54 százaléka önálló államot szeretne, míg a vallonoknál ez az arány csak 27 százalék. Felbomlás esetén mindkét népcsoport magának követelné a belga zászlót és a királyi családot. Tegnap nyílt meg egyébként Brüsszelben az a tanácskozás, amelyen megol­dást próbálnak találni az or­szág kormányzását nehezítő problémákra. A flamand pár­tok valószínűleg napirendre akarják tűzni a Brüsszel Hal- Vilvorde körzet szétbontását. Amit főleg azért szeretnének, mert az itt élő mintegy száz­ezer francia ajkú különleges előjogokkal rendelkezik. Jobb életet remélnek bevándorlód Főként fekete-afrikai menekültek akarnak bejutni az ígéret földjének tartott európai uniós államokba Lélekvesztővel kockázatos nekivágni a Gibraltári-szorosban a spanyol partoknak, de az afrikai menekültek mégis vállalják a veszélyt A tizenöt éve ledőlt berli­ni falra emlékeztetnek a Marokkóban emelt keríté­sek. Éjszakánként fegy­verropogás hallatszik. A katonák állítólag csak a levegőbe lőnek. Toronyi Attila Zsúfolásig megteltek a spanyol menekülttáborok. Madrid öt mé­ter magas szögesdrót fallal védi afrikai külbirtokainak határait, de az őrök nem győzik az árada­tot. Ceutában és Melillában több ezren várják a kínálkozó alkal­mat, hogy áttörjenek a túloldal­ra. Létrákat, erős csípőfogókat kerítenek, s ha nem sikerül elő­ször, ismét próbálkoznak. Nem­csak Afrikából jönnek, hanem Indiából, Pakisztánból is. A te­hetősebbek a marokkói Ca­sablancáig repülnek, majd on­nan utaznak tovább a „falig”. Az áttelepülni vágyók többsé­ge nem politikai menekült, ha­nem a jobb élet reményében akar bejutni Európába. Akinek van pénze, megpróbálja megkenni a határőröket, ami gyakran sike­PORTUGÁLIA BEFOGADOTTAK SZÁMA 2000-8EN Sevilla SPANYOLORSZÁG Németország 648 ezer Nagy-Britannia 288 ezer Hollandia 91 ezer Belgium 68 ezer Atlanti-óceán Q/b, Algeciras 1,1 a/fárT s/o ■ Malaga Tanger ■ Tétouan MAROKKO Földközi-tenger ■-EH se km Holtponton Csak Olaszország támogatja azt a német elképzelést, hogy létesüljenek Észak-AJnkában szűrőközpontok. Ott az EU felügyelete alatt várhatnák ki a menekülők bevándorlási kérelmük elbírálását Fran­cia és spanyol részről az ügy emberi jogi vonatkozásai miatt tartózkodóan véleked­nek a javaslatról. Az uniós külügyminiszterek viszont egyetértenek abban, hogy 2006-tól az európai útleve­lekben vezessék be a digitá­lis ujjlenyomatot és erősítsék meg az Europolt. rül is. A háborgó hullámok miatt nem tanácsos lélekvesztőkkel nekivágni a tengernek. A spanyol rendőrséget ag­gasztja, hogy a márciusi terror- támadások legtöbb elkövetője Marokkóból jutott be az Ibériai­félszigetre. A üaida spanyol ter­rorszervezet pedig bizonyít­hatóan kapcsolatokat ápol az észak-afrikai ország ember- csempészeivel és drogbáróival. A Földközi-tenger másik érin­tett országának, Itáliának sike­rült megegyeznie Líbiával. Ró­ma a hónap kezdete óta vissza­fordítja az onnan érkező illegális bevándorlókat. A tengeren cir­káló járőrhajók feltartóztatják a Málta és Tunézia között, Lampe­dusa szigetén partra szálló me­nekülteket. Tripoli körzetét való­sággal ellepték a jövevények. A tervek szerint Kadhafi líbiai vezető tucatszámra létesít majd - német és olasz segítséggel - menekülttáborokat a tengerpar­ton. A visszazsuppoltakat a töb­bi között Ghánába, Eritreába és Nigériába szállítják vissza repü­lőgépekkel. A Human Rights Watch em­berjogi szervezet bírálja a kiala­kult gyakorlatot. A hazatoloncol- takat ugyanis gyakran meghur­colják, sőt börtönbe vetik. Százezren telefonáltak eü-vonalon Külföldi munkavállalás Számítógép adomány közalapítvány Határon túli esélyek Magyar könyvből tanulnak vajdaság Kevesebbet kell jegyzetelni Nem száraz jogszabályo­kat, hanem a hétköznapi életre vonatkozó informá­ciókat tudhat meg az ér­deklődő, ha felhívja a 06- 80/38-2004 telefonszámot. Toronyi A. Húsz hónappal ezelőtt hozta létre a Külügyminisztérium uniós tájékoztató szolgálatát. A napokban köszöntötték a százezredik telefonálót, a győ­ri Szabó Annát. Ám nemcsak hangban lehet szerezni hasz­nos ismereteket, hanem a www.eu2004.hu honlapon az interneten is. De az érdeklődő választhatja az elektronikus levelezést is. A leggyakrabban feltett kér­dések a külföldi munkaválla­lásra, a társadalombiztosítási szabályokra, a tanulásra, az utazásra vonatkoznak. Előfor­dul, hogy ide futnak be a pana­szok is. Például azzal kapcso­latban, hogy határátlépéskor valamely EU-tagállamban nem fogadják el a személyi igazol­ványt. A különleges kérdések oly­kor megizzasztják a szakértő­ket. Volt, aki megkérdezte: vannak-e kötelező brüsszeli előírások a nárciszokra vonat­kozóan. Vagy hogy engedélye­zett-e az EU-ban a többnejűség. Az Illyés Közalapítvány és a Senorg Hungary Rt. közösen támogatja a rá­szoruló, határon túli ma­gyar magánszemélyeket és intézményeket hasz­nált számítógépekkel. Gyulay Z. Funtek Sándornak, a Senorg ügyvezetőjének szavaiból kide­rül: a cég megpróbált segíteni ott, ahol arra nagy szükség van. Az Illyés Közalapítvánnyal létre­jött együttműködésnek köszön­hetően az adományok már a ha­táron túlra, Kárpátaljára és Er­délybe is eljuthatnak.- Jól tudjuk, hogy a magyar fiatalok nem Magyarországon vannak a legnehezebb helyzet­ben - mondja Funtek. Pomogáts Béla kuratóriumi el­nök szerint az ilyen és hasonló összefogás javíthatja a határon túl élő magyar fiatalok esélyeit Európában. A cég első körben öt gépet adott át az Illyés Közalapítvány­nak, hogy juttassa el azokhoz az intézményekhez, amelyek más forrásból nem jutnának számí­tástechnikai eszközökhöz. Az Illyés Közalapítvány 1990- ben jött létre a külhoni magyar­ság támogatásának társadalmi ellenőrzése, az állami források kiegészítése céljából. A szerb oktatásügyi ható­ságok mostantól 83 ma­gyarországi tankönyv használatát engedélyezték a szakközépiskolákban. Csák E. Az engedély jelentőségét az tud­ja igazán felmérni, akinek a há­rom- és négyéves szakközépis­kolákban a szaktantárgyakból minden órán a diktálás jutott osztályrészül - mutat rá a Ma­gyar Szó tudósítása. A köztársa­sági kisebbségügyi tanács ala­kuló ülésén kezdeményezte anyaországi tankönyvek behoza­talát. Az engedélyt október 14-i keltezéssel Milan Brdar megbí­zott oktatásügyi miniszter írta alá, és visszamenőleg szeptem­ber 22-től érvényes. A szakkönyvbizottság e té­ren jártas vállalatot kér fel a behozatalra. Pontos kimutatás készül, hogy a 83 címszó közül melyik könyvből hány pél­dányra van szükség (van olyan, amelyből 200, ám akad olyan is, amelyből mindössze 15 darab kell). Remélhetőleg november folyamán már ezek­ből a tankönyvekből tanulnak a vajdasági magyar szakkö­zépiskolások az egészségügyi, az építőipari, a mezőgazdasá­gi, a gépészeti, a villamossági és az egyéb szakokon.

Next

/
Thumbnails
Contents