Nógrád Megyei Hírlap, 2004. október (15. évfolyam, 229-252. szám)

2004-10-15 / 241. szám

2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap REGIONÁLIS NAPLÓ BALASSAGYARMAT 2004. OKTÓBER 15., PÉNTEK üméÉiMái fWaBBSaBHBiKBSS ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ Fidesz - Mapvar Polgári Szövetség Tiszteli Igazgató Úr/Assiony! Néhány hete megkezdődött az új tanév, amely szántó; változást hoz a kSznlnatáei intézmények ételébe. Az uj Nemzeti aiaptanterv, a zétszintu érettségi bevezetése cmnagábatt is komoly tahi vöt jelent, éppen ezért tartom sajnálatosnak, hogy a kormányzati elvárásokhoz nem kaprsolótkak a korábban megígért juttatások. Az Ígértekkel eBentétber. - az intézmények többségében • sem 20Ó3-han, sem ZOM-ban nem emcUccdtek az alapilletmények Az önkormányzatok ele.eleien finanszírozása miatt pedig - a szakszervezetek felmérése szerint - csak a tavalyi évben ezernél több óvodát, iskolát, kollégiumot érintettek a intézmény-összevonások, italakitásck, bezárások Sajnálat« módon úgy tűnik, ezek a tendenciák 20öí-ber> is folytatódnak. Elkészült A helyi önkormányzati pirxigyi tzabdlyazárendszer tűvibb/ejlesuése timű kormány-elöterjesztés, amely további intézinény bezárásokat, elbocsátásokat, a* óvodák, iskolák erőszakos körzetesítését vetíti előre. Számításaink szerint a tervezett intézkedés 350 ezer gyermeket és több mist 3800 intézményt - azaz minden nejtvedtk gyermeket, az intézményeknek pedig közel félét - érina. Az előterjesztés tartalmazza az osztály- és csoperflétszáook újraszabályozásit ts, amely 1240 óvodai csoportot és közel 22 ezer általános iskolai osztály újraszervezését kényszeríti ki, ami 400 ezer gyermeket érint hátrányosan. Hasonló szándékokról árulkodik Draskovics Tibor pénzügyminiszter néhány icomwmypám polgármesterhez írott (mellékelten megküldött! levele, amelyben javaslatokat kér arra hogy -. e költségvetés célkitűzéseivel egyezően - miképp csökkenthető az oktatási ráfordítás. Draskovics Tibor javaslatokat fogalmaz meg íz oktatási kiadások lefaragása érdekében Olyan »tietekkel találkozhatunk, mim például á pedagógusok kötelezi; óraszámának emelése, az államilag finanszírozott iskolai foglalkozási idő csökkentése, az osztály-létszámok emelése, egyes munkakörök megszüntetése, illetve egyes juttatások megvonása. löméit Igazgató Aiszouy/Ür! A Fidesz - Magyar polgári Szövetség úgy- tapasztalja, hogy a kormány ügy készül a közoktatás helyzetét, az intézmények működésé! alapvetően érintő döntések meghozatalára, hogy terveit titkolja, azokról az érmeitek véleményét nem kéri ki Ezt helytelennek tarjuk, hiszen a tervezett intézkedések több millió embert érintenek, több ezer intézmény nap; működését, sót, létét veszélyeztetik Szükségesnek tartjuk, bogy e tervezett intézkedése kei megelőzve pontos képet nyerjünk egyes, a közoktatásban bekövetkezett fontos változásokról, és megismenük tz Önök álláspontját a kormány közoktatás-finanszírozási elképzeléseit illetően. A most mRgki'ldött levél mellékletként tartalmaz - a pénzügyminiszter levele mellett - egy kérdőívet, amelyben Ón, illetve a tantestület tagjai véleményt mondhatnak a javaslatról. Kérjük, tejtye lehetővé, faagy, ezen dokumentumokat kotl&Üil&Üifli mankákfiawség tagjai is meeUmefoessék. Várjuk megtisztelő válaszéi* Budapest, 2004. szeptember. 24. üdvözlettel­pf Pokomi Zoltán A Pokomi-levél politikai hullámverése megyénket sem kerülte el Az adatvédelmi és az oktatási jogok biztosa szerint nem jogszerűtlen a megkeresés Szocialista körökben hatalmas vihart kavart az a levél és a vele együtt küldött kérdőív, amelyet Pokorni Zoltán országgyűlési képviselő, a Fidesz-MPSZ alelnöke aláírásával kézbesítettek az oktatási intézmények igazgatói számára. A vélemények megoszlanak: egyesek szerint törvénytelenségre szólítja fel az intézmények vezetőit, hiszen az iskolákban tilos a politizálás, mások szerint semmi rossz nincs benne, mindössze egy tájékoztatást és véleményt kérő levélnek tartják. A levél egyebek mellett azt tartal­mazza: „Elkészült a helyi önkormány­zati pénzügyi szabályozórendszer to­vábbfejlesztése című kormány-előterj esz- tés, amely további in­tézménybezárásokat, elbocsátásokat, az óvodák, iskolák erő­szakos körzetesítését vetíti előre. Számítá­saink szerint a terve­zett intézkedés 350 ezer gyermeket és több mint 3800 in­tézményt - azaz minden negyedik gyer­meket, az intézményeknek pedig közel felét - érinti.” A kérdőíven az erdei isko­lák finanszírozásával, a közalkalmazot­ti bérek emelésével kapcsolatos kérdé­sek szerepelnek. Arra kérdésre is vá­laszt várnak, mi a vélemény a pedagó­gusok óraszámának emeléséről, az osz­tály- és csoportlétszámok növeléséről, egyes munkakörök megszüntetéséről. Érdeklődnek az iránt is, hogy a tan­könyv-támogatási rendszer megváltoz­tatása okozott-e finanszírozási problé­mát, illetve hány tanuló kapott ingyene­sen tankönyvet, 1-től 5-ig terjedő skálán várják az értékelést a jelenlegi oktatási kabinet munkájáról.- Országgyűlési képviselőként tilta­kozom, iskolaigazgatóként pedig sem bal-, sem jobboldali szóróanyagot nem engedek terjeszteni az intéz­ményben - nyilatkozta lapunknak Urban Árpád szocialista országgyűlési képviselő, az őrhalmi általános iskola igazgatója. - Ez a fajta megnyilvánulás direkt beavatkozás az oktatási intéz­mények törvényileg biztosított önálló­ságába. Pokomi Zoltánnak, mint volt oktatási miniszternek tudnia kell, az oktatási intézmé­nyekben tilos min­dennemű politizálás: azzal, hogy azt kéri, beszéljük meg a fel­vetett kérdéseket a tantestülettel, egyez­tessünk a szülőkkel, törvénysértésre ser­kenti az iskolák ve­zetőit. A levelet országgyűlési képvi­selőként parlamenti lógóval ellátva küldték, tehát történt mindez az állam költségére. Ha eldobom, törvényt sér­tek, ha válaszolok, akkor is. Álláspon­tom az: iskolaigazgatóként sem a bal-, sem jobboldali szórólapokat nem en­gedem be az intézménybe.- Az adatvédelmi biztos nyilvántar­tásba vette a Fidesz adatkezelését, amely tájékoztatást és véleményt kér egyes kormányzati intézkedésről, az oktatási biztos állásfoglalása szerint a kérdőívben nincs személyes vagy kü­lönleges adatok továbbítására vonatko­zó kérés: állásfoglalásuk szerint nem jogszerűtlen a megkeresés - válaszolta Sió László, a Fidesz oktatási műhelyé­nek vezetője a Nógrád Megyei Hírlap kérdésére, hogy mi a véleményük a szocialisták állásfoglalásáról. - A szo­cialista reagálás az iskolaigazgatók megfélemlítésére irányul. Már a nyá­ron körvonalazódtak bizonyos elkép­zelések a körzetesítésről, oktatási kér­désekről, aztán megszületett a Draskovics-levél a közoktatási törvény módosításáról. Akkor azzal indokol­tak, hogy ez csak munkaanyag, és már teljesen másban gondolkodnak, most pedig a költségvetési törvényben szó szerint viszontlátjuk ezeket az elkép­zeléseket. Ebben a kérdőívben mi arra vagyunk kíváncsiak, hogyan vélekedik a tervezett változásokról a szakma, il­letve az aktuális oktatási feladatok vég­rehajtásával hogyan boldogulnak. Vé­leményünk szerint ezek nem politikai töltetű kérdések, szó sincs arról, hogy po­litikát akarunk be­vinni az oktatási in­tézményekbe. Egy felelősen gondolko­dó Oktatási Minisz­térium nem örülhet ilyen megszorítások­nak! A szocialista képviselők megfenyegetik az iskola- igazgatókat: az oktatási tárcának in­kább ez ellen kellene fellépnie. Megkerestünk néhány megyei okta­tási intézményt. Arról érdeklődtünk, megkapták-e a levelet a kérdőívvel, és mit tesznek: visszaküldik-e kitöltve, vagy figyelmen kívül hagyják. A levelet mindegyik megkérdezett igazgató meg­kapta, a „hogyan tovább”-ról már eltérő válaszokat kaptunk. A balassagyarmati Szent-Györgyi Albert Gimnázium és Szakközépiskola igazgatója, Lakatos Tamás nem kívánt nyilatkozni arról, hogy a kérdőívvel mi a szándéka. A palotási általános iskola igazgatója, Gyöngyösi Gábor annyit mondott, még nem döntötte el, mit tegyen. Hasonló­képpen nem született még döntés a nagylóci Fekete István Általános Iskolá­ban: Bélák Dezsőné igazgató kollégái­val közösen alakítja majd ki álláspont­ját. A mátranováki általános iskola igazgatója, Bakó Csabáné azt mondta: ldtöltötték és már vissza is juttatták a megjelölt címre. HEGEDŰS ERZSÉBET „Hitedbe oltva élj! ” Jubilált egy kisvárosi társaság Manapság, amikor annyi szó esik a kultúra válságáról, ami­kor minden olyan törekvés, amely „nem hoz hasznot”, s nem szorosan kapcsolódik a tárgyi, anyagi világhoz, fölösle­gesnek tűnik, igen nagy dolog az, hogy egy irodalmi-törté­nelmi múltjára oly' büszke kisvárosban megvan a folyto­nosság, a hagyományok továbbvitele. Balassagyarmat Immár 25 éve, 1979-ben hívta életre a balassagyarmati Ma­dách Imre Városi Könyvtár kultúrmisszióban jeleskedő ve­zetője, Podlipszky Ervin és Ketykó István költő a Komjáthy Jenő Irodalmi és Művészeti Tár­saságot. A csoportosulás névvá­lasztása nem véletlen. Szimboli­kussá vált a városból „ elűzött”, azt „Abderának” nevező, külö­nös századvégi költő alakja, aki a modem magyar líra egyik elő­futárává lett, s aki minden há­nyattatás ellenére így búcsúzott az Ipoly partjától: „ E szív sza­bad, de nem feled... / Te drága táj Isten veled”. A Komjáthy nevét viselő tár­sasághoz aztán sokan csatlakoz­tak: írók, újságírók, orvosok, képzőművészek, városi polgá­rok. A csoport ráadásul összekö- tötte-összeköti a kulturálisan szerves egységet alkotó régiót: a határfolyó Ipoly két partját. Fel­vidéki toliforgatók is tagjai lettek a társaságnak. A negyedszázad alatt az őszinte, segítő kritika légkörében a tagok szinte szak­avatott lektorokká váltak, s eközben önmaguk is tökélete­sedtek művészetükben. Sok-sok egyéni írás formálódott valódi irodalmi élményt nyújtó verses­vagy novellás kötetté, s az első, 1987-es „Bőrünkön a betűk” cí­mű antológiát követően immár a VI. évfolyam első számát érte meg a „Röpke ívek” elnevezésű antológiasorozat. A jubiláló társaság közelmúlt­beli ünnepi rendezvényén dr. Feledy Balázs művészettörté­nész, a Vigadó Galéria igazgató­ja kiemelte annak jelentőségét, hogy a szerveződés több művé­szeti ágat is összefog, ezáltal az összművészetiséget valósítja meg. A társaság egyik alapítójá­nak, a polihisztor Csikász Ist­vánnak képeit a felfokozottság, látomásosság élteti: irónia, tra­gédia, tragikomédia egyaránt ér­ződik művein. A fiatalon el­hunyt Kovács Alfonz színérzéke, a doyen Réti Zoítán lírai filozofi- kussága, Nógrády Andor termé- szetelvűsége, Szabó Endrénél az anyag és a formakultúra ősisége mind-mind egyéni színt adnak a képzőművész tagok kiállításá­nak - mondta a művészettörté­nész. Karmann János faszobrai a tömör formák spiritualitását közvetítik, Lengyel Péter karak­teres rajzai és természethűsége kiemelendő. Telek Balázs kísér­letező alkata, friss szemlélte, ifj. Telek Zoltán minden más szem­lélettel szembeni, a korhangula­tot tükröző expresszivitása, Nagy Márta portréi, melyek a naturalizmustól odébblépve a lélek mélyét is képesek feltárni, s a technikai sokszínűségről árulkodó akvarelljei emelik a tárlat rangját - jegyezte meg dr. Feledy Balázs. A kiállításmegnyitót követő­en Lombos István polgármester köszöntötte a város életében oly nagy szerepet játszó civil szer­veződést, külön is üdvözölve Oroszlánné Mészáros Ágnes könyvtárigazgatót és munkatár­sait, akik évek óta gondozzák nagy hozzáértéssel a megjelen­tetésre szánt írásokat. A város­vezető az önkormányzat nevé­ben a 2005-ben megjelenő Röp­ke ívek kiadásához százezer fo­rint kulturális támogatást aján­lott fel. Baranyi Ferenc József Attila- díjas költő, aki 1984-től 1986-ig volt a Palócföld főszerkesztője, nagy körültekintéssel és alapos­sággal mutatta be a frissen meg­jelent antológiát. A költő szerint ez a válogatás a silányság, érték­telenség korában a humánumért száll síkra, ellene szegülve az agresszív, pénzelvű világnak. Csikász István letisztult pózta- lansága, tömörsége, Holeczné Löké Zsuzsanna groteszkbe haj­ló, versbe torkolló kisprózája, Bácsik Katalin aforizmaszerű befejezései, Fábián Berta, min­denféle posztmoderntől távol eső, markáns lírája - megannyi egyéni szín. Juhász Ákos balla­daszerű tömörsége, Hrubík Béla Csoóri Sándorra emlékeztető hangneme, Csáky Károly kultu­rált verselése, Merczel Erzsébet sokszor messzire repítő, mégis földön járó prózája mutatja a társaság tagjainak sokszínű te­hetségét. Romhányi Gyula póz- talan őszintesége, Gombár End­re tömör és képi prózája, Szőke Zsuzsa az újságírástól sem el­szakadó merészsége, Szávai At­tila szinte lírai kisprózái, Vass Imre Villon bűnbeeséséről szóló lélektanilag hiteles novellája, Nógrády Andor az élet történé­seihez alázattal való közeledése teszik egyénivé a kötetet. Majnik László költészetének ze­neisége, Lázár László jóízű írá­sa, Zonda Tamás dokumentum­szerű hitelessége, Szabó Endre a való világból táplálkozó prózája, Annus Antal anekdotázó hang­neme, T. Pataki László szinte már klasszikus sokműfajú tehet­sége emelik az antológia színvo­nalát. Ketykó István szép dikció- jú, bonyolult ritmikájú szabad versei, Onagy Zoltán kiérlelt egyéni hangvétele, Ádám Ta­más letisztult, kiforrott lírája, Szunyogh Pál szemléletes, jó képiségű szabad versei, Soós Gé­za szépíróként is a földön járó, de már-már lírai prózája azt mu­tatják, a társaság tagjai érett sze­mélyiségek - állapította meg Baranyi Ferenc. Az est zárásaként Oroszlánné Mészáros Ágnes a Csikász Ist­ván emlékére szerkesztett köte­tet mutatta be, melyet szinte a költő végrendeleteként rende­zett sajtó alá az igazgatónő, a Vallatás és a Levelek Bálint úr­hoz című versgyűjteményeket követően - a Cserhát és Vidéke Takarékszövetkezet segítségé­vel. A Nagy Márta festőművész által tervezett borítójú kötet az 1960-as évektől írt, de eddig még nem publikált verseket, esszé-novellaszerű prózákat tar­talmazza. Ahogyan Oroszlánné Mészáros Ágnes fogalmazott: Csikász István művei a 20. szá­zadi gondolkodó ember gyötrő­déseinek lenyomatai, áradó gondolatözönei nem elandalító esti olvasmányok. A jubiláló Komjáthy-társaság e posztumusz kötettel is méltón tisztelgett egyik alapítója emlé­ke előtt, kinek sorai talán a ha­gyományok minden továbbélte- tőjéhez szólhatnak: „és mi? Je­lenlevői ennek a kornak / vállal- juk-e a folytatóknak / kijáró és kötelező megaláztatást?” SZABÓ ANDREA Körkép óvodákról Balassagyarmat Az elmúlt időszakban Balas­sagyarmat önkormányzata fo­lyamatosan elemezte a város óvodahálózatának helyzetét, meghatározta rövid és hosszú távú feladatait. A képviselő-testület 1999. júli­us 31-gyei megszüntette a VI. számú napközi otthonos óvodát. Ezzel párhuzamosan rendel­kezett arról is, hogy 2000. au­gusztus 1-jtől az I. számú nap­közi otthonos óvodához tartozó Jókai úti épületrészben két cso­portot megszüntet. A meghozott és a 2000. au­gusztus 1-jétől megvalósuló in­nyabb megvalósítása érdekében a csoportok száma eggyel bővült. 2004. szeptember 1-jétől a fo­lyamatosan fogyó óvodai gyer­meklétszám miatt a Játékvár óvoda csoportjainak száma egy csoporttal lett kevesebb. Az intézményhálózat több mint tíz éven át történő változá­sait mutató statisztikai adatok elemzése kapcsán megállapítha­tó, hogy tendenciájában a főbb mutatók romlottak, kevesebb az óvodát igénylő és használó gyer­mek. 2005-ben várhatóan 110, 2006-ban 120 új belépő gyer­mek óvodai ellátási igényét kell biztosítani. A városban működő öt óvoda és az ipolyszögi tag­2005-ben várhatóan 110, 2006-ban 120 új belépő gyermek óvodai ellátási igényét kell biz- tosí,ani FOTÓ, RIGÓT. tézkedések következtében stabi­lizálódott az intézményhálózat. A fogyó gyermeklétszámot te­kintetbe véve tovább folytatódott az óvodai csoportok számának csökkentése. 2001 szeptemberé­től egy csoporttal lett kevesebb a Cseperedő óvoda, 2002. szep­temberétől a Nyitnikék óvoda csoportjainak száma. 2003. szep­tember 1-jétől a Meseerdő óvodá­hoz tartozó ipolyszögi tagóvodá­ban a megnövekedett gyermek­létszám, valamint az etnikai, ki­sebbségi óvodai nevelés szakmai programjának minél hatéko­óvoda a kicsikről hosszú távon gondoskodni tud. Az anya­könyvi nyilvántartás adatai alapján a városban és Ipoly- szögön a következő években 550-600 körül várható az óvo­dák gyermeklétszáma. Az óvodai épületek állagát a fenntartó folyamatosan vizsgál­ja, a szükséges karbantartási, felújítási munkákat minden költségvetési évben megtervezi. Mivel az épületek elhelyezési feltételei adottak, a tárgyi feltéte­leken kell javítani. Urbán Árpád H Pokorni Zoltán >. Sió László

Next

/
Thumbnails
Contents