Nógrád Megyei Hírlap, 2004. október (15. évfolyam, 229-252. szám)

2004-10-12 / 238. szám

FOTÓ: SZABOLCS LÁSZLÓ 4 2 004. OKTÓBER 12., KEDD OKTATÁS Uj törvény tervezete, hullámzó kedélyek Novemberben a parla­ment elé kerülhet a felső- oktatási törvény módosí­tása. Az alkotók átlátha­tóbb, versenyképesebb felsőoktatást, a szakmi­niszter a teljesítmény és a minőség elismerését, a hallgatók jogai körének bővülését várják az új jogszabálytól. A tervezet négy alappillére a képzési rendszer átalakítása, az intézményirányítási rendszer reformja, a hallgatói jogok ki­bővítése és a felsőoktatási inf­rastruktúra fejlesztése. Az új jogszabály létrejöttét az Európai Felsőoktatási Térség­hez való csatlakozás mellett a magyar felsőoktatás jelenlegi rendszerének elavultsága is in­dokolja. Az elmúlt 15 évben megtöbbszöröződött a hallgatók száma, de az oktatás színvonala nem követte a mennyiségi vál­tozást. Abban a rektorok is egyetértenek, hogy a számsze­rű ugrást minőségi felzárkózás­nak kell követnie, a megvalósí­tásról azonban eltérnek a véle­mények. A reformtervezet születésé­nél számtalan szervezet bábás­ri fokozat eléréséhez további 2, illetve 3 évet kell eltölteni a fel­sőoktatásban. A lényeg, hogy három év alatt diplomához jut­hat a leendő munkavállaló, így már jóval korábban piacképes diplomával léphet ki a munka­erőpiacra. Az eddigi 415 szak helyett most már csak 102 osztott és 7 osztatlan alapszak létezik. Az új struktúra nagy előnye, hogy a hallgatók választhatnak, nem kell már 18 éves korukban döntést hozniuk arról, hogy mi­lyen úton akarnak végigmenni, akarnak-e később (akár más szakon) mesterdiplomát szerez­ni, hanem ezt felsőfokú tanul­mányaik közben is eldönthetik. Az új rendszerben 2005 szep­temberétől a hallgató a rá eső képzési támogatást nem csu­pán országon belül viheti magá­val, hanem külföldi részképzés­re is a Bolognai Nyilatkozatot aláíró országokba. A hallgató így Európa más országaiban is tanulhat legalább egy félévet, feltéve, hogy ott szerzett kredit- jeit az itthoni képzésbe beszá­mítják. Szintén újítás, hogy ezentúl nem az első, hanem egy diploma megszerzését támogat­ja az állam, így az, aki első ok­levelét költségtérítéses képzés­Magyar Bálint: erősödik az egyetemek autonómiája A bajai Eötvös József Főiskolán is elindul az új beruházási program Fejlesztések vidéken kodott az elmúlt egy év alatt, amelynek eredményeként a koncepciót nyáron el is fogad­ták a szakmai szervezetek, köz­tük a Magyar Rektori Konferen­cia is. A felsőoktatási szakszer­vezetek és a hallgatói önkor­mányzatok azonban továbbra is elfogadhatatlannak tartják a tervezet néhány pontját. A tervezet számos új elemet tartalmaz. A hallgatók szempontjából a legfontosabb az eddigi, úgyne­vezett duális képzési szerkezet megváltozása. A változás lénye­ge, hogy a jelenlegi főiskolai és egyetemi szintre alapuló kép­zést felváltja egy lineáris, vagy­is három szintre épülő képzés. A felsőfokú alapképzési (más néven bachelor) fokozatot már három év után is megszerezhe­ti a hallgató, a mester és dokto­ben szerezte, az állam pénzén juthat hozzá második diplomá­jához. A módosítás reformálná az intézmények finanszírozását is - sokkal nagyobb szabadságot adva vagyonuk kezelésében, forrásaik megosztásában, okta­tóik bérezésében. Lássuk, mit jelent ez a gya­korlatban. A felsőoktatási intéz­mény szerződést köthet, tulaj­dont szerezhet, vállalkozhat, in­gatlanértékesítési bevételeit be­ruházásra fordíthatja, hitelt ve­het fel bizonyos célokra, gazda­sági társaságot, például alapít­ványt is létrehozhat. Ezekkel a jogosítványokkal a felsőoktatási intézmények felszabadulnak az erős gazdálkodási kötöttségek alól, jóval nagyobb pénzügyi és fejlesztési mozgásteret kapnak, mint ezelőtt. Ezzel párhuzamosan a tárca változtatna a jelenlegi intéz­ményirányítási rendszeren is, amelyben mint fenntartó, az ál­lam is nagyobb mértékben kép­viseltetné magát. Az intézmények irányító tes­tületéiben így a mindenkori ok­tatási miniszter által delegált tagok is jelen lennének. Az in­tézmények vezetőinek körében ez az átalakítás kavarta fel leg­jobban a kedélyeket. A tárca ál­láspontja szerint szükség van az állam képviselőire a testület­ben, hiszen a felsőoktatási in­tézmények büdzséjének legna­gyobb része a költségvetésből származik. A rektorok azonban az intézmények belügyeibe való beavatkozásként, az autonómia megsértéseként élik meg a mi­niszteri jelöltek delegálását. Ez­zel szemben a törvénytervezet alapján - az egyetem vagy főis­kola képzésének tartalmi kér­déseiről döntő - szenátus tagjai kétharmados többséggel „kisza­vazhatják”, megvétózhatják az irányító testület miniszteri je­löltjét. Másrészt a testület ösz- szetétele (az állami delegáltak kisebbségi jelenléte) garanciát biztosít arra, hogy az intézmé­nyi autonómia ne sérüljön. A tervezet az oktatók diffe­renciált bérezésére is javaslatot tesz, ami a szakszervezetek kö­rében nagy ellenállást váltott ki. A minisztérium szerint azonban az európai viszonylat­ban is egyre élesebbé váló ver­senykörnyezetben bizonyos tel­jesítményi differenciálásra szükség van. A mostani bérdi­namikával erre ugyan nagyon szűk mozgástér kínálkozik, de ha további források érkeznek a felsőoktatásba, ha az intézmé­nyek gazdálkodási kötöttsége lazul, a differenciáltság is meg­valósulhat. A professzorokat és a docenseket határozatlan idő­re, a tanársegédeket és adjunk­tusokat (ahogyan eddig is) hatá­rozott időre szerződtethetnék az intézmények. Ez a szabály lehetőséget ad az egyetemi ve­zetésnek, hogy számon kérhes­se a megfelelő teljesítményt az oktatóitól. Magyar Bálint okta­tási miniszter több fórumon is kiemelte: „Nem lehet minden­kinek a felsőoktatásban egyfor­mán Nobel-díjas fizetést, és nem lehet a potenciális Nobel- díjas oktatónak, kutatónak köz­alkalmazotti bért adni. Diffe­renciálni kell, méghozzá az ok­tatói vagy kutatói teljesítmény alapján.” Van számos olyan intézmény is, amelyik saját maga kéri, hogy élhessen a határozott ide­jű foglalkoztatás lehetőségével, és a rektorok többsége támogat­ja a differenciált bérezést is. Ehhez hasonlóan vita várható az egyetemi és főiskolai címek­re vonatkozó javaslat kapcsán is, amely szerint az oktatók ok­tatói munkaköréhez járnának címként a ma is használt elne­vezések, mint tanár, docens vagy tanársegéd. Az egyetemi és főiskolai tanár fogalmát, va­lamint a hozzá kapcsolt követel­ményrendszert nagyon gondo­san kell harmonizálni, hogy a címek presztízse megmarad­jon, és négy-öt éven belül kiala­kuljon egy egységes rendszer. Gyöngyösi tervek Gyöngyösön a Károly Róbert Főiskola jelenleg 200 kollégiu­mi férőhellyel rendelkezik, egy csakném negyvenéves épület­ben. Dr. Magda Sándor rektor szerint a folyamatos felújítások ellenére sem nevezhető korsze­rűnek a háromágyas lakószobá­kat, valamint a szintenkénti mellékhelyiségeket, zuhanyzó­kat és közösségi helyiségeket magába foglaló épület. Éppen ezért már zajlik egy új, 600 férő­helyes diákszálló építésének előkészítése. A három tömbből álló komplexum első 400 férő­helyét a tervek szerint 2005. de­cember 31-ig, további kétszázat 2006. szeptember 1-jére kell át­adni. A 2,3 milliárd forintos be­ruházással legnagyobbrészt önálló vizesblokkal rendelkező, két- vagy háromágyas szobákat alakítanak ki.- A férőhelyek többsége meg­felel a kétcsillagos követelmé­nyeknek, így ezek tanítási idő­szakon kívül a Mátra idegenfor­galmának egy részét is lebonyo­líthatják, kielégíthetik az igé­nyeket - jegyezte meg a főigaz­gató. A diákoknak havi 30-38 ezer forintot kell majd fizetniük a diákszállói elhelyezésért, a szo­ba felszereltségétől függően. Az Oktatási Minisztérium a Sulinet-programon be­lül a digitális tananyag- fejlesztéssel segíti a taná­rok és a diákok munká­ját. A Subnet Digitális Tu­dásbázis (SDT) egyelőre két tantárgy elemeit tar­talmazza. Steiner Kata A tudásbázis használatáról és előnyeiről Főző Attila Lászlót, az SDT-szerkesztőség vezetőjét kér­deztük.- Miért van szükség a tan­anyagok digitalizálására, digitá­lis kiegészítésére?- A kor követeli meg. Az infor­mációs társadalomban olyan készségekre van szükség, ame­lyeket csak az elektronikus mé­dia, a számítástechnika segítsé­gével tanulhatnak meg a diákok.- Hogyan segíti a tanárokat és a diákokat az SDT?- A rendszer alapvető célja az, hogy oktatási tartalmakat tegyen hozzáférhetővé mindenki szá­mára. Ugyanakkor nem csak az oktatási rendszer résztvevőinek szól, mindenki használhatja, aki kicsit is kíváncsi, érdeklődik. A bázis nem a tankönyvek elekt­ronikus formája, hanem az ere­deti tananyag (szöveg, kép, táblá­A jelenlegi kollégiumépületet 2006 januárjában kezdik átépí­teni és 1,8 milliárdos beruhá­zással oktatási célú helyisége­ket alakítanak ki benne. Bajai előkészületek A bajai Eötvös József Főisko­lán folynak a diákotthon-építés előkészületei. Dr. Zom Antal, a műszaki és pedagógiai fakultást működtető intézmény főtitkára elmondta: a jelenlegi 130 férő­helyes, Bajcsy-Zsilinszky úton lévő kollégium felújítását, vala­mint újabb 200 férőhelyet bizto­sító szárnyak megépítését terve­zik. A felújítás mintegy 150, míg a bővítés 700 millió forintos költséggel jár. Az új kollégiumi részen egy lakóegység két két­ágyas szobából és közös vizes­blokkból áll, földszintjén közös­ségi és kereskedelmi, szolgál­tatói egységeket alakítanak ki. Az új kollégiumi helyek szüksé­gességét jelzi, hogy jelenleg az intézmény a nappali tagozatos diákok mindössze 27 százaléká­nak tud elhelyezést biztosítani saját épületeiben, illetve bérle­ményekben. Pécsi programok A pécsi tudományegyetem szenátusa az oktatási tárca ta­valy meghirdetett új fejlesztési koncepciójához igazodva július­zatok stb.) elemekre bontott hal­maza, kibővítve animációkkal, interaktív szimulációkkal, vi­deókkal, hangállományokkal, tesztfeladatokkal. Az így elemek­re bontott tananyagot állították össze az SDT által megkövetelt formában az adott oktatási tarta­lom szerzői tananyagegységek­ké, vagyis a tanórán felhasznál­ható foglalkozásokká. Ezek az elemek, egységek tetszés szerint cserélhetők, kombinálhatok, be­lőlük új tartalmak hozhatók létre és önmagukban is értéket képvi­selnek. Például, ha egy tan­anyagegység a földről szól, ab­ban vannak térképek, fotók, ani­mációk, videók. Ezeket a tanár úgy csoportosítja, ahogyan akar­ja, sőt akár más tantárgyak órái­hoz is felhasználhatja.- Ki ellenőrzi az internetre ki­kerülő anyagot?- A beérkező tananyagot a ta­nárokból álló SDT-szerkesztőség ellenőrzi. Mielőtt publikálásra kerülnének, szigorú technikai, ban fogadta el a magántőke bevo­násával megvalósuló infrastruk­túrafejlesztési programot, amely a felsőoktatási beruházások terü­letén a köz- és a magánszféra együttműködésén alapul. Magyar Bálint oktatási mi­niszter és a pécsi egyetem rekto­ra, dr. Lénárd László hosszú tá­vú együttműködésben megvaló­suló, 12 milliárd forintos fejlesz­tési programról írt alá megálla­podást 2004. szeptember 9-én, a Budapesti Corvinus Egyetemen. A PTE szenátusa hat progra­mot indít a fejlesztési program keretében. A legnagyobb - önmagában mintegy hárommilliárd forintra rúgó - fejlesztés a Magasház­ban és környékén valósul meg. A 25 szintes ház jelenleg még Pécs önkormányzatának tulaj­dona. Az átadásról szóló meg­egyezések után a pályázaton nyertes befektető az épület több mint felében mintegy 500 fős kollégiumi blokkot alakít ki. A maradék szintekre az egyete­mi igazgatás és a rektori hivatal költözik. A hírek szerint kormányzati hajlandóság mutatkozik nagy­szabású kollégiumi fejlesztések hasonló rendszerű támogatásá­ra is, amely akár 4000 pécsi kol­légiumi helyet is magában fog­lalhat. tartalmi szempontok szerint né­zik meg őket- Hogyan használhatják a taná­rok és a diákok a tudásbázist?- A tanár használhatja segéd­anyagként az óráihoz, feladatso­rokat állíthat össze belőle vagy igénybe veheti saját felkészülésé­hez. A diákok a tanulási folya­matba építhetik be, utánanézhet­nek az őket érdeklő témáknak, kiegészíthetik ismereteiket. Vár­hatóan még az idén beindul az SDT kommunikációs modulja is, amelynek segítségével a tanárok a világhálón keresztül tarthatják a kapcsolatot diákjaikkal és a diákok is egymással. Fórum és csevegőszobák segítségével old­hatnak meg közösen tanórai vagy tanórán kívüli feladatokat, akár országhatáron túlról is.- Felkészültek a tanárok egy ilyen digitális adatbázis keze­lésére?- Sok tanár már most hasz­nálja a bázist. 2005-ben tovább­képzést szervezünk azoknak a kollégáknak, akik még bizony­talanul mozognak a számítás- technika világában, kéziköny­vet adunk ki, konferenciákat szervezünk, és reméljük, hogy a műhelymunka is beindul idő­vel. A Sulinet oktatási honlap­ján már most feltehetik kérdé­seiket az érdeklődők. Tudásbázis diáknak és tanárnak

Next

/
Thumbnails
Contents