Nógrád Megyei Hírlap, 2004. szeptember (15. évfolyam, 203-228. szám)
2004-09-08 / 209. szám
2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap REGIONÁLIS NAPLÓ BÁTONYTERENYE 2004. SZEPTEMBER 8., SZERDA Megkezdődött a 2004-2005-ös tanév A bátonyterenyei közoktatási intézményekben az idei tanév indítását megelőzte - mintegy előkészítette - a képviselő- testület által a nyár folyamán megtárgyalt, a közoktatás helyzetével kapcsolatos dokumentumok értékelése, jóváhagyása. A júniusi ülésen került sor a közoktatási intézkedési terv felülvizsgálatára. A 2000 júliusában elfogadott önkormányzati közoktatási intézkedési terv alapján a testület minden év június 30-ig határozza meg az új tanév tervezéséhez az indítandó osztályok, kis létszámú osztályok, napközis és tanulószobai csoportok számát, az ehhez kapcsolódó feladatokat. Ezek szerint az óvodaigazgatósághoz tartozó öt tagintézményben a 378 férőhelyre a 16 csoportban alig csökkent a beírt gyermeklétszám az elmúlt évhez viszonyítva. A változatlan csoportszám miatt így a hozzárendelt pedagógus- és dajkalétszámon sem kell változtatni. Az általános iskolai tanulói létszám az elmúlt évi 1349 főről 1326 főre módosult az idei létszámot figyelembe véve. E dokumentum melléklete tartalmazta a tanév tervezéséhez figyelembe veendő csoportok számát, az óraszámokat. Az augusztusi testületi ülésen a közoktatási intézmények nevelési-pedagógiai programjait ismerhették meg a képviselők, pontosabban a szakértői vélemények alapján szükségessé váló változtatásokat, módosításokat. Ezen az ülésen került sor az intézmények minőségirányítási programjainak jóváhagyására is. A tanévkezdés személyi és tárgyi feltételeiről készült tájékoztató szerint a 2004-2005-ös nevelési és tanév a különböző ide vonatkozó határozatok alapján lett előkészítve. A város óvodaigazgatóságán 1 fő óvodaigazgató, 5 fő tagozatvezető, 1 fő állandó helyettes, 1 fő logopédus, 28 fő óvodapedagógus dolgozik. Többen fejlesztőpedagógusi és gyógytestnevelői végzettséggel is rendelkeznek, így az ilyen jellegű problémákkal küzdő gyermekek fejlesztését is ellátják. A szakos ellátottság az intézményekben 100%-os. Az óvodák szakembereinek munkáját 25 technikai dolgozó segíti. Minden óvodában megtörtént a fertőtlenítő meszelés, két intézményben több csoportszoba festésére is sor került, az intézmény karbantartónak közreműködésével. A Bartók Béla Általános Iskolában belső átszervezéssel, illetve egy német szakos óraadó felvételével oldották meg a szükséges módosításokat. A pedagógusok munkáját ifjúságvédelmi felelős fél állásban, valamint szabadidő-szervező és pszichológus segíti, a technikai dolgozók létszáma 9 fő. A nyár folyamán zajló felújítási munkákat (5 tanterem festését, két teremben a linóleum felújítását) közmunkások végezték kb. félmillió forint értékben. Pályázati támogatásból került sor bútorok beszerzésére. Az épület műszaki állapotában továbbra is gondot okoznak az elhasználódott nyílászárók. Az Erkel Ferenc Általános és Alapfokú Művészeti Iskolában a 31 pedagógus munkáját 1 ifjúságvédelmi felelős, pedagógiai asszisztens, valamint a technikai dolgozók közül félállásban 1 fő könyvtárosként segíti. A nyári takarítási munkákat, oldalkerítés cseréjét, kerítés javítását az intézmény dolgozói végezték. A szakmai fejlesztésre szánt költségvetési keret segíti az intézmény tárgyi feltétel- rendszerét, de az eszközök karbantartását, pótlását, kiegészítését, javítását megoldani hivatott összeg nem elégséges teljes körű állagmegóvásra. A Kossuth Lajos Általános Iskolában a szakos ellátottság 100%-os. A 34 főállású pedagógus mellett 1 könyvtáros és egy félállású ifjúságvédelmi felelős is tevékenykedik, s 10 technikai dolgozót alkalmaznak. A szűkös költségvetés nem tett lehetővé felújítást, eszközfejlesztést. így anyagköltséget nem igénylő karbantartást végeztek (csapok javítása, táblák festése stb.). A 3. Sz. Általános Iskolában javult a gyógypedagógiai szakos ellátottság, ami jelenleg 35%-os. A 13 pedagógus mellett félállású gyógypedagógiai asszisztens, valamint óraadó gyógy- testnevelő tevékenykedik. Az intézmény dolgozói a kert és park gondozása mellett elvégezték a mellékhelyiségek egészségügyi meszelését, ereszjavítást, villanykapcsolók, dugaszo- lók cseréjét, javítását, csatornatisztítást, nyári nagytakarítást. Az idei tanév újdonsága: A Bartók Béla Általános Iskolában és a Kossuth Lajos Általános Iskolában az első és ötödik évfolyamon idegen nyelvből (németből és angolból) kommunikációs órák kerültek bevezetésre. A város tanintézményeiben az évkezdéshez szükséges személyi feltételek valamennyi helyen biztosítottak, a tárgyi feltételeknél a szűkös költségvetés okoz nehézséget. A 2004/2005. tanév rendje A 2004/2005. tanévben a szorgalmi idő első tanítási napja 2004. szeptember 1. (szerda), utolsó tanítási napja 2005. június 15. (szerda). Őszi szünet 2004. november 2-5. Utolsó tanítási nap október 29. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap november 8. (hétfő). Téli szünet 2004. december 20-31. Utolsó tanítási nap 2004. december 18. (szombat), a szünet utáni első tanítási nap 2005. január 3. (hétfő). Tavaszi szünet 2005. március 24-29. Utolsó tanítási nap március 23. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap március 30. (szerda). A várostól, s lakóitól kapott elismerés Kitüntetések augusztus 20-án Bátonyterenyén immáron többéves hagyomány: az augusztus 20-i városi ünnepségen kerülnek átadásra azok a kitüntetések, elismerések, amelyek a városért, az itt élőkért tevékenykedő, az átlagosnál többet vállaló, munkájukkal, életükkel közmegbecsülést kivívó emberek, közösségek megbecsülését jelképezik. A város önkormányzatának képviselőtestülete a területen működő civil szervezetek, közösségek, választott tisztségviselők javaslatai alapján a „Bátonyterenyéért” kitüntetést Békési Gyulának (bányásznyugdíjas), Hadusovszky Rudolfnénak (óvoda- pedagógus) és a város óvodaigazgatósága dolgozó kollektívájának ítélte. A „Város szolgálatáért” elismerő címet dr. Borbély Éva (az 1. sz körzet háziorvosa), Kuíhaviné Vikóczi Márta (igazgatási osztályvezető) és Sza- bóné Oravecz Éva (művelődési osztályvezető) kapták. Közülük most kettejük bemutatására kerül sor. ÉLETE ÖSSZEFORRT A BÁNYÁVAL, A BÁNYAVÁROSSAL Békési Gyula fél évszázada él a településen. Egyike azoknak, akik fiatalon (vagy közvetlenül a családalapítás előtt, vagy után) kerültek Nagybátonyba, az újonnan épült Bányavárosba, a sok-sok bányászt adó közeli településekről. Ő Baglyasalján született 1926-ban, természetesen édesapja is a bányák világában élt, Raun, Karancslejtősön dolgozott villanyszerelőként. így hát fiát az elemi iskola elvégzése után, 1940-ben ipari tanulónak adta, az asztalosszakmát kezdte ki- és megtanulni. Öt évvel később került a bánya kötelékébe, egy évig Tatabányán dolgozott, szakérettségizett, iskola mellett a bányában dolgozott. A honvédség, a katonai szolgálat eljuttatta a repülő műszaki főiskolára, ahonnan 1952-ben leszerelt. Ezt követően a Nógrádi Szénszállító és Szolgáltató Üzem személyzeti osztályára került oktatási felelősnek. Két évvel később lett „nagybátonyi”, amikor a szolgáltatóüzemhez, majd a szorospataki bányaüzemhez került, ahol nyugdíjazásáig, 1984 áprilisáig dolgozott. Közben elvégezte a bányaipari technikumot, a bányaműszaki főiskolát. 1950-ben kötött házasságot, felesége mindenkori munkája mellett ugyancsak a helyi közélet jelentős alakja volt mindig. Két fiúgyermeket neveltek, villamos-, illetve kohómérnökök lettek. Békési Gyula a közösség embere volt mindig. 1945-től szervezett munkás, ma is szakszervezeti tag. Tevékenykedett az ifjúsági szervezetekben, komoly tisztségviselőként is, s az akkori korszak közösségi életének terepein. Balol- daliságát sohasem tagadta meg. A sport mindig jelen volt életében, főleg a sportélet megszervezése szempontjából. A nagybátonyi sportegyesület elnöke, illetve elnökségi tagja volt 28 éven keresztül. Abban az időszakban, amikor 11 szakosztály működött. (Labdarúgás, asztalitenisz, teke, sakk, atlétika, birkózás, ökölvívás, kézilabda, röplabda, természetjárás, s egy kis ideig a síszakosztály). Jelentős és szép sikereket, eredményeket értek el: a sakkcsapat NB Il-es, a labdarúgás NB II, sőt egy időben NB I/B csapattal rendelkezett. Atlétikában két országos válogatottságot elért versenyzőt is neveltek. Vezetőségi tagja volt annak a kultúrbizottság- nak, amely megszervezte a mozit; a szabadtéri színpad építését, a kultúrház bővítését. Egyik kezdeményezője, vezetője volt a szorospataki úttörőtábor építésének. A falui játszóterek karbantartása, s megannyi „közért” végzett munka sorolható fel, melyeket az akkori brigád mozgalom keretei között, mint brigádvezető irányított, illetve maga is dolgozott. Aktivitása a mai napig tart... A lakossági fórumokon személyes és közösségi ügyekben egyaránt hallatja hangját, javaslatot tesz, véleményt mond. A lakossági igények közvetítője, főleg városfejlesztési, a város tisztaságával kapcsolatos kérdésekben. Változatlanul támogatója a sporttelep felújításának, a sportélet fejlesztésének, a kulturális és bányászhagyományok ápolásának. Utóbbi szinte magától értetődik, hiszen Békési Gyula élete, tevékenysége elválaszthatatlan a bánya, bányászélet emlékétől. Kitüntetésével a Bátonyterenyéért végzett több évtizedes - különösebb látványosságot nélkülöző - önzetlen munkáját, ugyanakkor sokszínű, szerteágazó tevékenységét ismerte el a város. _______________________________fc?i „CSAK MERÉSZ CÉLOKKAL SZABAD NEKIINDULNI AZ ÉLETNEK!” Bátonyterenye Város Óvodaigazgatóságának dolgozói kollektívája 2000 augusztusától, egy szervezeti összevonást követően dolgozik a jelenlegi „felállásban”. A 34 óvodapedagógus, 1 logopédus, valamint a nevelőmunkát segítő 25 technikai dolgozó 16 csoportban 443 kisgyermeket nevel. A jogelőd intézmények értékeinek megőrzésével, erre építve jelentős óvodapedagógiai és szakmódszertani innováció bontakozott ki az intézmény (ek) ben. Radicsné Pintér Ilona, az óvodaigazgatóság vezetője beszél a kitüntetésig (kitüntetéshez) vezető út jellemzőiről, munkájukról:- Bátonyterenye lakosságát sújtó munkanélküliség az óvodásgyermekek szociális helyzetének negatív változását eredményezte: növekedett a hátrányos helyzetű (52%), a halmozottan hátrányos helyzetű (19%) gyermekek száma. Különösen nehéz helyzetbe kerültek a roma családok, többségük főbb jövedelmi forrását a különböző címen igénybe vehető segélyek jelentik. Óvodáinkban jelentős a cigánygyerekek száma (25%, a Tölgyfa óvodában az 50%-ot is meghaladja)... 1993-ban határoztuk el, hogy változtatunk eddigi nevelési gyakorlatunkon. Kezdetben minden 3 éves gyermek beóvodázását és rendszeres óvodába járásának elérését tűztük ki célul. Alapvető fontosságúnak tartottuk tárgyi feltétel- rendszerünk korszerűsítését. Hívogató, dinamikusan változó-fejlődő és nyitott közeg kialakítását valósítottuk meg bútorcserékkel, témövelő galériák építtetésével, interaktív eszközök beszerzésével és készítésével. Mindezt különösen sikeres pályázati tevékenységgel sikerült megvalósítani, mindez 1993-2004-ig mintegy 20 millió forintot jelent. Később felvállaltuk az óvodai nevelési gyakorlat megújítását. (Pl. Freinet-pedagógia alkalmazása, Mon- tessori pedagógiai alapelvek módszerek alkalmazása.) Az esélyegyenlőség megteremtéséért speciális feladatok ellátására is vállalkoztunk (egyéni fejlesztő, differenciáló pedagógiai ellátás, logopédia, gyó- gytestnevelés cigány kulturális nevelés stb.). Nevelési programunk a nyitott óvoda működését teszik lehetővé. A tagóvodák sajátos nevelési arculatát erősítő, többféleséget megtartó módszertani programokkal dolgoznak. Kiváló szakmai kondíciókkal rendelkező, sokszínű egyéniségekből formálódó dolgozói közösségünk értékként kezeli a minőségi munkát. Eredményesen építettük ki a Comenius közoktatási minőségfejlesztési program keretében a partnerközpontú intézményi modellt. 2003 decemberében pályázatot nyújtottunk be a „Közoktatás minőségéért”-díj pályázati felhívására. Nagy szakmai elismerésként éltük meg, hogy ez év június 2-án Magyar Bálint oktatási miniszter a „Közoktatás minősé- géért”-díj partnerközpontúság kategória ezüst fokozatát adományozta a bátonyterenyei óvodaigazgatóságnak...- Ezek szerint 2004 a siker éve az életükben?- A nagy lelkesedéssel, nagy'szakmai hozzáértéssel, a kisgyermekek minde- nekfeletti érdekeinek érvényesítéséért végzett munkánk eredménye ez! Mert valljuk: „A siker azokhoz pártol, akik energikusak, hogy dolgozzanak érte, elég bizakodóak, hogy higgyenek benne, elég türelmesek, hogy várjanak rá, elég bátrak, hogy megragadják és elég erősek, hogy megtartsák. ” P. Smith szavai ezek.- Hogyan tovább, mik a tervek, újabb célok, feladatok, s várhatóan sikerek?- Az idei tanévben városunk általános iskoláiban megkezdődött az idegen nyelvi kommunikációs képzés, ehhez igazodva a Micimackó óvodában az angol nyelvvel, a Csupafül óvodában a német nyelvvel való ismerkedést vezetjük be. Négy éve egyre intenzívebben építünk a média, az új eszközök alkalmazására, ezért négy csoportunkban már elhelyeztünk számítógépeket, jól megválasztott oktatási célú programokkal. Az óvodai informatikai nevelés célja: az óvodásgyermekek hozzászoktatása az infokommunikációs eszközök mindennapi használatához. A tanuszoda várható decemberi átadásával rendszeressé válhat az úszástanítás. S jelentős tervünk az erdei óvodai program megszervezése, „környezetpedagógus szakértőnk”, Horváth Györgyné hitvallását követve: „Harmóniában a természettel”. Csak merész célokkal érdemes nekiindulni az életnek... A célok, feladatok megvalósításának „útja” számunkra egyszerű: mindent a maga idejében, mértékletességgel, folyamatos fejlesztéssel, módszertani felkészültséggel és okos szeretettel. Radicsné Pintér Ilona a bátonyterenyei óvodákban dolgozók együttes, közös munkája eredményének tartja szép sikereiket, amiért köszönetét fejezi ki valamennyi munkatársának, munkájuk során tényleg Bátonyterenyéért tesznek mindent. Azért még egy mondatot a teljes igazsághoz: az idei augusztus 20-a személyes szakmai elismerést is hozott a vezetőnőnek. Az óvodapedagógusi óvodavezetői, óvodai szaktanácsadói és közoktatási szakértői munkában elért eredményei alapján a Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlése neki adományozta a Veres Pálné-díjat. ______(ONÖ Él etkép a Bartók Béla Általános Iskolából Békési Gyula
