Nógrád Megyei Hírlap, 2004. szeptember (15. évfolyam, 203-228. szám)

2004-09-25 / 224. szám

A NŐGRÁD MEGYEI HÍRLAP MELLÉKLETE 2004. Szeptember 25., Szombat ] Nógrádi gyökerű a magyar dráma napja Szívesen végeznék gyakorlatban is - nemcsak képzeletben - egy közvélemény-kutatást: vajon szűkebb környezetünk­ben hányán tudják, hogy hazánkban miről nevezetes szep­tember 21-e. Tudják-e, hogy ekkor nemcsak a Máté utóne- vőek ünnepelnek, hanem ekkor van a magyar dráma nap­ja is. S vajon miért éppen ezen a napon emlékezünk meg nemzeti színjátszásunk előzményeiről, dicső évszázadai­ról. Félő, hogy csak kevesen adnának pontos válaszokat a fenti kérdésekre. A salgótarjáni Madách gimnáziumban tegnap tartott tudományos diákköri konferencia résztvevői azonban kivételnek számítanak: őket nem kellett felvilágo­sítani e nap mibenlétéről, jelentőségéről. A Nógrád vármegyei, jelesül alsósztregovai Madách Imre - akinek születéséről minden év ja­nuárjában Balassagyarmaton, ha­láláról október elején Csesztvén emlékezik meg a kultuszát élte­tők derékhada - fő művével, „Az ember tragédiájáéval nemcsak nemzeti irodalmunkat ékesíti, de a nagyvilág számára is maradan­dó értéket teremtett, része lett az emberiség kulturális közkincs­ének is. Az 1859 februárjától 1860 március végéig írott, 1861-ben, a Kisfaludy Társaság által kiadott alkotás sikere csak lassan, a szer­ző 1864-ben bekövetkezett halála után bontakozott ki. Sokáig „színpadidegennek” vélték, s Paulay Ede kellett hozzá, hogy - több mint húsz év után - elsőként megrendezze a Tragédiát és elin­dítsa a mű páratlan ívű színházi karrierjét. A premiert 1883. szep­tember 21-én a Nemzed Színház­ban tartották. Ádámot Nagy Imre, Évát Jászai Mari, Lucifert Gyenes László játszotta az ősbemutatón. Azóta az anyaországi és a határa­inkon túli magyar nyelvű színhá­zak rendszeresen műsorukra tű­zik, s az elmúlt száz év során megannyi külföldi színház is megismertette közönségével a Madách Imre 1861-ben megjelent fö- művének hasonmás kiadása 1983- ból ■ mintegy negyven nyelvre lefordí­tott drámai költeményt. 1983-ban a költő születésének 160. és „Az ember tragédiája” bemutatásé nak 100. évfordulója előtt tisztel­gő úgynevezett Madách-évben ugyancsak szeptember 21-én ke­rült színre a mű a Nemzed Szín­házban. A díszelőadást Vámos László rendezte Bubik István (Ádám), Tóth Éva (Éva) és Balkay Géza (Lucifer) főszereplésével. A legutóbbi emlékezetes bemutató 2002. március 15-én volt az új Nemzeti Színház avatása alkal­mából. Ezt az előadást Szikom Já­nos rendezte, a három fő alakot Szarvas József, Pap Vem és Alföl­di Róbert személyesítette meg. A rendszerváltozás óta eltelt bő évtizedben vált szép kulturális hagyománnyá Magyarországon, hogy szeptember 21-ét, a Tragé­dia első színpadra állításának dá­tumát, a magyar dráma napja­ként tartjuk számon. Mi nógrádi­ak büszkék lehetünk rá, hogy Madách révén közveden közünk van e sajátosan magyar tradíció­hoz. E nap kötődik tehát Madách Imréhez, de - mint elnevezése is mutatja - túl is mutat rajta. Az évek során a megemlékezésnek számos és változatos formája ala­kult ki. A költő nevét viselő, ta­valy az alapításának nyolcvana­dik évfordulóját ünneplő salgó­tarjáni gimnázium 2003 szeptem­berében, a magyar dráma napján rendezett először Madách irodal­mi konferenciát a növendékek ré­szére. A Kutató Diákok Országos Szövetségének társadalomtudo­mányi tagozatával együtt szerve­zett tanácskozáson számos más városból érkezett tanuló is felol­vasta igényesen megformált, színvonalas tartalmú dolgozatát. zonyítják, hogy a Mózes - bár nem kapott díjat az Akadémia pá­lyázatán, s mint „dramatizált eposz” nem éri el a Tragédia szel­lemi magaslatait - mind fajsú­lyos, a nemzeti függetlenség ügyét, a nagy formátumú szemé­Az első és harmadik helyen vég­zett pályázó éppen Madáchtól ér­tekezett. Idén - szeptember 24-én - tudományos diákköri ülés kere­tében találkoztak az ifjú dráma­elemzők. Öten küldték be előze­tesen pályamunkájukat, illetve olvasták fel dolgozatuk kis- előadásos változatát. Két pályázó - Bakos Zsuzsanna (Bolyai János Gimnázium) és Vonó Kinga (Madách Im­re Gimnázium) - helyből je­lentkezett a megmérettetés­re, Német Adrienn Pásztó- ról (Mikszáth Kálmán Gim­názium és Postaforgalmi Szakközépiskola), Ravasz Andrea Kisújszállásról, illet­ve Szolnokról (Tisza-parti Gimnázium és Humán Szakközépiskola), Kis- Dömyei Nóra pedig a mesz- szi Marcaliból (Berzsenyi Dániel Gimnázium) érke­zett. Hárman - Bakos Zsu­zsanna, Németh Adrienn és Ravasz Andrea - választót Koncz Gábor a Mózes címszereplőjeként 2002 tak Madách-múvet - jelesül tavaszán Salgótarjánban a „Mózes” című drámát ­__________________________fotó, p. t. l. e lemzésük tárgyává. Bakos Zsuzsanna és Németh Adri­enn úgymond általános szem­pontok alapján vették górcső alá a legendás történelmi hős Ma­dách általi ábrázolását, míg Ra­vasz Andrea elsősorban anra töre­kedett, hogy összehasonlítsa a Mózest a Bibliával illetve az 1860/61-es (amikor Madách pa­pírra vetette e drámáját) magyar- országi társadalmi viszonyokkal, közállapotokkal való összevetés­ben vonjon le következtetéseket. Mindhárman jól érzékelik és bi­lyiség és a néptömegek kapcso­latát boncolgató mondandója, mind formai megjelenítése ré­vén méltó arra, hogy számon tartassák a magyar drámairoda­lom jelentős alkotásai sorában és időről-időre megjelenjen a szín­padon is. Az utóbbi évtizedek­ben játszott változat egyébiránt Keresztury Dezső átdolgozását dicséri, aki 1966-ban éppen e munkája elismeréseképpen ré­szesült Nógrád megyei Madách­díjban. A diákok témaválasztása és igényes elemzőmunkája azért is fontos, mert akar’va-akaratla- nul erősítik azt a felfogást, amely szerint Madách - noha „Az em- ' bér tragédiájáéval írta be nevét a magyar és a világirodalomba - nem volt úgynevezett „egymű- vű” szerző. A magyar dráma im­már klasszikusának tekinthető Németh László „Galilei” című, 1953-ban született drámájáról írt tanulmányt Kis-Dörnyei Nóra, jól elemezve a vallásos hit és a tudomány, a hatalom és az igaz­ság viszonyát, a megalkuvásra kényszerült tudós etikai dilem­máit. Egy jóval későbbi, 1987- ben kelt műről, napjaink egyik jeles írójaként számon tartott Spiró György „Csirkefej ”-éről ér­tekezett Vanó Kinga. Érzékelhe­tő élvezettel mutatja be a Katona József Színházban nagy sikerre vitt dráma tartalmi sajátosságait, a szeretethiányos, magányos emberek helyzetének nem rit­kán brutális következményeit és sokkoló nyelvi újdonságait, az életsorsok alakulásával szink­ronban lévő durva fordulatait. A Madách Imre Gimnázium drámaelemző pályázata illetve ülésszaka a lehető legméltóbb módon emlékezett meg a magyar dráma napjáról és őrizte tovább az intézmény névadójának szel­lemiségét. A tehetséges irodal­márjelöltek - felkészítő tanáraik segítségével - ezúttal is bizonyí­tották Madách igazát: „Óh, az if­júság / Hatalmas Isten, s mint lángoló nap, /Aranyhímet varr a kopott világra. ” CSONGRÁDY BÉLA ______________________JÓ MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES______________________ Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „Elsüllyedek a szégyentől, ti tényleg nem tudjátok ki az a Charlie?" Szerencsés nyertesünk: Hajas Gyula Mátramindszent, Rákóczi u. 6. Kérjük, hogy mai rejtvé­nyünk megfejtését legkésőbb szeptember 30-ig juttassák el szerkesztőségünkbe! Az új, 44. évadunk elején itt, az újság oldalain keresztül is nagy szeretettel és tisztelettel köszöntőm régi, hűséges közönségünket és köszöntőm egyúttal azokat is, akikkel eddig még nem találkoz­hattunk, de érdeklődnek munkánk iránt és talán a jövőben hall­gatóink között üdvözölhetjük őket. Tőlünk talán még szokatlan, hogy ily módon is keressük önökkel a kap­csolatot, de úgy tapasztaltuk, hogy az elmúlt években egy kicsit méltatlanul kevés figyelmet szentelt a városi és a megyei média azoknak a programok­nak, amelyeket közönségünk számára kínáltunk. Az idei évad programját is - hason­lóan a korábbi évekhez, amikor a pop­zenétől az operetten, a kamaraestéken át a szimfonikus programokig terjedt hangversenyeink repertoárja - igye­keztünk úgy összeállítani, hogy a kö­zönség minél szélesebb rétege találjon benne kedvérevalót. Mindjárt október 1-jén a zenei világnap alkalmából ad­juk első koncertünket a Váczi Gyula Művészeti Iskola hangversenytermé­ben, ahol egy olyan örök sláger csen­dül fel, mint Vivaldi A négy évszak cí­mű hegedűverseny-ciklusa, amelynek szólistái a művészeti iskola és egyben a zenekar művésztanárai. Ezen az es­ten mutatkozik be először a zenekar rézfúvós-együttese is. Ezután nem sokkal az október 23-i városi megem­December 17-e következik a naptár­ban, a mindig nagy érdeklődés mellett lezajló Karácsonyi koncertünk idő­pontja, ahol a városi szólistákkal és kó­rusokkal szeretnénk a Karácsony esték meghitt hangulatát a színpadra vará­zsolni. Folytatva a korábbi évek lassan hagyománnyá váló szokását, újabb ze­netörténeti ritkasággal kívánjuk meg­lepni közönségünket. Ez pedig nem más, mint Adóm Jenőnek - aki a Ko- dály-módszer gyakorlati kidolgozója és az utóbbi évtizedek méltatlanul mellő­zött szerzője is - Magyar karácsony cí­mű daljátéka. Fehruárban, már tavaszváró hangu­latban, az előző évek bolondozásai és operettestjei után ezúttal híres musi­calrészletekkel és Broadway-slágerek- kel várjuk közönségünket, majd má­jusban nagy zenekari esttel zárjuk az évadot. Ezzel még nem teljes az ajánla­tunk, hisz a szimfonikus koncertjeink­hez kapcsolódnak kamaraestjeink, ahol az idén olyan különleges összeál­lítású együttesek lépnek fel, mint no­vember 17-én a Prestige klarinétkvar­Pándy Piroska és barátai a zenekar vendégeként lékezésekhez kapcsolódva a JAMK hangversenytermében ad ünnepi kon­certet együttesünk, ezzel is tisztelegve az 1956-os események előtt. Ezen az esten mások mellett a világ operaszín­padain is jól ismert Molnár András, Kossuth-díjas érdemes művész lesz a vendégünk. tett, 2005. március 10-én a Magyar kürtkvartett és 2005. április 5-én a tele­vízióból is jól ismert Four Fathers énekegyüttes. S most önökhöz úgyis szólok, mint szülőkhöz. Nem tudhatom, hogy az otthon meghitt családi közegében hány gyermek mesélt őszintén arról a A salgótarjáni szimfonikusok új évadja elé zenei élményről, amely a kimondottan számukra szervezett koncertjeinken esetleg érte. Évek óta egyre nagyobb számban és a környék falvaiban, váro­saiban dolgozó kollégáink áldozatos munkájának köszönhetően, egyre több helyen adunk koncertet, kimon­dottan a fiatalabb korosztályt megcé­lozva. Ma, amikor a rádióból, a televízi­óból mértéktelenül árad a „konzervze- ne”, amikor az élet minden területén az értékrend teljes zűrzavara uralko­dik, s ezt erőszakosan gyömöszölik gyermekeink fejébe, kell, hogy ember­közeli, élő kontaktus részesei is legye­nek a gyerekek, akár egy komolyzenei koncert kapcsán. Higgyék el, hogy az 500 forint, amiért manapság már moziba se tud elmenni a gyermek, igazán nem sok négy olyan koncertért, melyet például méltán világhírű és magyar népzenét játszó Dűvő együttes is fémjelez és amely szimfonikus és kamarakoncer­teket is magába foglal. Nem baj, ha eleinte csak az iskola kötelékében ta­lálkoznak a komolyzene, a népi, vagy az igényes szórakoztató zenével, de az élő koncertek hangulatának új is­meret- és élményanyagának, a közön­ségnek lélek és emberformáló értéke van. Kérem Önöket, hogy az általános iskolai hangversenybérlet megvásár­lásával tegyék lehetővé gyermekeink számára az eleven, élő zenével való találkozást. Végül - remélve, hogy továbbra is bírni fogjuk Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzatának nagylelkű támogatását, és bízva abban, hogy felkeltette valamelyik koncertünk, vagy akár egész bérletünk az érdek­lődésüket - szeretettel hívjuk és vár­juk önöket koncertjeinkre. Ha már volt, azért mert tudja, hogy mire szá­míthat. Ha nem, azért mert két óra kellemes kikapcsolódás vár Önre. S ne feledje el elhívni barátait és isme­rőseit sem! A Salgótarjáni Szimfonikus Zene­kar minden tagja nevében kívánom, hogy koncertről koncertre egyre több új és régi kedves ismerős arccal találkozhassunk, hogy ezek a talál­kozások a dolgos és rohanó, napok között, ha csak egy pár órára is, mindannyiunknak kellemes kikap­csolódást és sok szép pillanatot sze­rezzenek. ~ __________KdKÉNYESSV ZOLTÁN k armester

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents