Nógrád Megyei Hírlap, 2004. szeptember (15. évfolyam, 203-228. szám)

2004-09-21 / 220. szám

4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap N Ó G R Á D MEGYE 2004. SZEPTEMBER 21., KEDD LIPTHAY BÉLA MEZŐGAZDASÁGI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM Levélcím: 3170 Szécsény, Haynald L. u. 11. Pf.: 40 Telefon / FAX: (32) 370-573, Telefon: (32) 370-936 E-mail: lipthay@profinter.hu Általános ismertető az intézményben folyó felnőttképzésről A Lipthay Béla Mezőgazdasági Szakképző Isko­la és Kollégium (3170 Szécsény, Haynald L. út 11.) 1946-tól képez az adott gazdasági és társadalmi igényeknek megfelelően szakembereket, mind is­kolarendszerben, mind iskolarendszeren kívül. A nappali tagozatos iskolarendszerű kép­zéssel párhuzamosan a felnőttek iskolarend­szerű és tanfolyami kép­zését is ellátta és ellátja az iskola ma is igény szerint: fel­nőttek szakközépiskolája, továbbá ezüst- és arany­kalászos gazdatanfolyamok, járművezető-gépke­zelő tanfolyamok, kihelyezett állatgondozó-képzé­sek, gyümölcstermesztő-képzések, növényvédő- és méregraktár-kezelő, motorfűrész-kezelő, falusi vendéglátó-, parkgondozó-szakképzések mellett az utóbbi években a számítógép-kezelő, -haszná­ló, valamint a szoftverüzemeltető OKJ szerinti képzések is megvalósulnak. Intézményünk 1998-tól regisztrált felnőttképzé­si intézmény, 2004. március 10-zel pedig megtör­tént az intézmény akkreditációja. Akkreditációs szám: 0760 Nyilvántartási szám: 12 0129 04 2002-től az agrárszakterület szaktanácsadóinak vizsgaközpontjaként is működik az iskola. 2004- től regisztrált ECDL nemzetközi szintű számító­gép-kezelő vizsgaközpont is intézményünk. Intézményünk képzési szerkezetében helyet kapnak a hátrányos helyzetű tanulók és felnőt­tek is. Iskolarendszerű képzésben több mint 50% feletti az arányuk, az iskolarendszeren kí­vüli képzésben szintén meghatározó a résztve­vők aránya. A helyzetet érzékelve több oktatási program kidolgozásában ill. megvalósításában is részt vettünk (speciális szarvasmarha-gondo­zó, palántanevelő-zöldségtermésztő, parkgon­dozó szakterületen). Az intézmény nevelésfilo­zófiai alapelvét („Valljuk, hogy minden ember­ben van érték”) érvényesítjük az iskolarendsze­ren kívüli képzésekben is. MEGVALÓSULT ISKOLARENDSZEREN KÍVÜLI SZAKKÉPZÉSEK 2001-TŐL Parkgondozó (betanító jellegű) képzés 76 fő Állatgondozó (betanító jellegű) képzés 20 fő Számítógép-kezelő (-használó) (OKJ szerinti képzés) 61 fő Szoftverüzemeltető (OKJ szerinti képzés) 26 fő Növényvédő- és méregraktár-kezelő (OKJ szerinti képzés) 52 fő Motorfűrész-kezelő (OKJ szerinti képzés) 36 fő A tárgyévben nyertes pályázatunkkal ezüstkalá­szos gazda képzést, majd erre épülően aranykalá­szos gazdaképzést indítunk a környéken gazdál­kodóknak. Ugyancsak nyertes pályázattal sikerült fedezetet teremteni ECDL informatikai tanfolyam viteléhez. A vizsgaközpont jogcímünk révén helyben vizs­gázhatnak a hallgatók. Intézményünkben az elméleti oktatás 2 tanügyi épületben, a szakmai gyakorlat tanműhelyekben (labor, informatikaterem, tankonyha, gépészeti tan­műhelyek, terményfeldolgozó) és az iskola 72 ha-os tangazdaságában (tankertészet, terménytároló, pin­ce, állattartó telep, szántóföldi terület) valósul meg. Napi kapcsolatot tartunk a tangazdaságot üze­meltető Szécsényi Agro-Help Kht.-val, valamint szakképzésünkben érintett mg-i gazdálkodóegysé­gekkel, együttműködünk szaporítóanyag-ellátó cé­gekkel, szakmai intézményekkel (Nógrád Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás, Nóg­rád Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerellenőr­ző Állomás), a Nógrád Megyei Agrárkamarával és a Nógrád Megyei Ipari és Kereskedelmi Kamarával. Képzési struktúránk kialakításához az előbb fel­sorolt gazdálkodóegységek, intézmények, szerve­zetek igényét, véleményét figyelembe vesszük, az iskolánk által végzett információgyűjtésen kívül. A hazai szakmai kapcsolatainkat több évtizede bajor, cseh, és szlovák társintézményekkel ill. szervezetekkel bővítettük. Nyaranta bajor kapcso­latunk keretében, tanulóink (5-6 fő) farmgyakor­laton vesznek részt, a közös szakmai, kulturális és sport programjaink évente rendszeresek. Intézményünk fenntartója a Nógrád Megyei Ön- kormányzat Közgyűlése. czudorjstvánjgazgató „Mi úgy akarjuk, ahogyan Önök szeretnék” Közel tíz éve a felnőttképzés szolgálatában Amikor az 1970-es évek második felében a permanens tanulás - szebben fogalmazva az egész életen át tartó tanulás - társadalmi szükségességéről kezdtek Magyarországon beszélni, kissé idegenül hangzottak az ér­vek. Több szakma egy aktív életen át? Ak­kor és itt kissé időszerűtlennek tűnt a kér­déskör. Ha visszaemlékezünk, jó munka­erőnek az számított, aki nem változtatott - főleg munkahelyet nem - hűséges és lojális volt munkaadójához (illetve a mögötte álló jó államhoz), így elnyerhette méltó jutal­mát: az állami nyugdíjat. Alig telt el tíz-tizenöt esztendő és helyé­re kerültek mindannyiunk fejében a ko­rábban elméletinek, vagy a távoli jövőnek szóló érvek. A viharszerű társadalmi-gaz­dasági változásokkal együtt sokkoló gyor­sasággal változott meg a munkaerőpiac. Nem egy esetben a nyolcvanas években még legjobban fizetett szakmák művelői­ből munkanélküli lett, a szerencsésebbek korkedvezményes nyugdíjba mehettek, mások kénytelenek voltak új szakmát ta­nulni. Képző szervezetek sokasága jött létre. A rendszerváltozást követő alig egy évtized alatt valóságos iparrá, „társadalmi célú szolgáltatóiparrá” fejlődött a felnőttképzés. A speciális szolgáltatás számos közremű­ködőjével találkozhatunk: képzéseket, vizsgáztatásokat szervező cégek, szerveze­tek, intézmények, munkaügyi központok, kamarák, szakmai szövetségek, munka­adók, támogatást nyújtó kormányzati és uniós szervek. A Nógrádi Gazdaságfejlesztő Kht., a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparka­mara tulajdonában lévő akkre­ditált felnőttképzési szervezet. Fő tevékenysége a felnőttokta­tás, -képzés, pályázatok készí­tése, üzletviteli tanácsadás. Több mint 50 különböző kép­zésre, oktatásra és szolgálta­tásra rendelkezünk tanúsít­vánnyal. A kereskedelmi és iparkamarával partnerségben biztosítjuk a megye szak­embereinek mestervizsgához szükséges oktatását, a Nógrád Megyei Munkaügyi Központtal együttműködve szerepet válla­lunk a munkanélküliek oktatásában és át­képzésében. Erősségünk a vállalatoknak közvetlenül nyújtott képzési szolgáltatás. Szervezetünk hivatásszerűen kommuni­kál a megye vállalataival, vállalkozóival. Tudjuk, hogy a cégeknek gyakran segítség­re van szükségük belső képzési szükségle­teik feltárásához, hogy tervezhessék a dol­gozók kiképzését középvezetői szintig. Nagy tapasztalatokkal rendelkezünk OKJ-s szakképesítést nyújtó tanfolyamok és vizs­gák szervezése, illetve vállalaton belüli speciális képzések, továbbképzések lebo­nyolítása terén. Ezúton is felhívjuk a válla­latok figyelmét, hogy a kötelezően befize­tendő szakképzési hozzájárulás egyhar- mad részét saját dolgozóik képzésére for­díthatják. A vezetői képzések terén partne­rünk az osztrák gazdasági kamara képző cége, a W1FI Hungária Kft. Mi készek vagyunk minden vállalko­zást partnerként kezelni, szükség esetén a képzésekhez forrásokat feltárni és azokat megszerezni. A Nógrádi Gazdaságfejlesz­tő Kht.-n belül professzionális forrásszer­ző, pályázatíró részleg működik. Üzleti fi­lozófiánk lényege, hogy a lehető legjobb szolgáltatást kapja tőlünk minden vállal­kozás, legyen kamarai tag, vagy kamarán kívüli. Az Ön problémáira nyitottan várja jelentkezését: Brunda Gusztáv ügyvezető, tel: 32/520-864 Szabó Tünde képzési vezető és fíázsó István vezető tanácsadó, tel: 32/520-865 Fax: 32/520-862; E-mail: kht@nkik.hu Erdő- és vadgazdálkodás - Hollókő újabb nevezetessége Hollókő központjában, a templom mellett, ott, ahol Kelemen Ferenc, a község neves fafaragó népművésze él és dolgozik, új kiállítóhely nyílt nemrég egy régi, műemlék épületben. Akármilyen különös, de a három, előbb említett helyszín összefügg: a templom fazsindelyes tornya fából épült, egyetlen szög felhasználása nélkül, a népművész fával dolgozik, az Ipoly Erdő Rt. által létrehozott múzeum pedig az erdő- és a vadgazdál­kodást, a fahasználatot és történetét mutatja be... Lengyel László erdőmérnök, a cég diósjenői erdészetének helyettes vezető­je a szép kis múzeum egyik berendezője, alapításának aktív részese szerint a leg­méltóbb helyre került a kiállítási anyag.- Szeretnénk a tárlaton bemutatni azt a szoros kapcsolatot, ami az ember és az erdő között fennáll - mondta Lengyel László. - Fa nélkül ugyanis elképzelhe­tetlen az élet! A kiállítást, bár állandó, nem tekintjük véglegesnek, terveink sze­rint a jövőben a lehetőségekhez mérten gyarapítjuk az anyagot. Amennyiben ér­dekes tárgyhoz, dokumentumhoz, be­mutatásra érdemes eszközhöz jutunk, természetesen helyet keresünk neki. A múzeum legnagyobb, utcai szobá­jában, amit a régi hollókőiek úgy hív­tak, hogy első ház, Kelemen Ferenc rit­ka szépségű faragványai mellett régi használati tárgyak kaptak helyet. Igazi érdekesség az 1707-ben faragott szék­támla, a gazdagon díszített karos lóca, tálas, a gyermekeknek szánt állóka, a hagyományos satupad, az egyszerű, de a célnak tökéletesen megfelelő szánkó, a különleges pásztorbotkészlet. Ami­kor megcsodáljuk a férfiem­bernek tekintélyt kölcsönző furkókat, Lengyel László megjegyzi:- Az erdő életére régen nagy hatással volt a makkol- tatás, azért kaptak itt helyet a pásztorbotok. A harangto­rony meg az Isten felé való közeledés szép példája - mu­tat egy fényképre, amelyen egy harangláb művészi szín­vonalat képező ácsszerkezete látható. A múzeumban séta köz­ben madárhangok szólnak: amint tudjuk, az erdő enélkül elképzelhetetlen!- Az erdő szerves egész, s az erdészek azon dolgoz­nak, hogy ez meg is maradjon - mondja tárlatvezetőnk. - Azért is szerencsés do­log, hogy a kiállításnak éppen Hollókő ad helyet, mert itt szépen felújított vár is áll, az Árpád-korban pedig a legnagyobb fafelhasználók a különféle erődítmé­nyek voltak. Az egyik szobában hatalmas, elfűré­szelt fatörzsön megjelölt évgyűrűk mu­tatják a magyar történelem jeles esemé­nyeit: a kiegyezés évét, az első és a máso­dik világháború éveinek időszakát...- Sok más érdekesség is látható ezen a 210 éves, lábon kiszáradt kocsánytalan tölgyön - mutatja Lengyel László. - 1880 körül például fagykárt szenvedett, há­rom nagy tél időjárásának viszontagsá­gaira következtethetünk az elszínező­désből... Csodákról árulkodik a fakronológia, ha valaki szakértő szemmel nézi! A ház hátsó szobájában az erdő- és fa­használat tárgyi emlékeit állították ki.- Az első átfogó törvény 1565-ben szü­letett, s az erdő- és a bányarendtartásra vonatkozik. Gyakorlati oka van a kettő együtt említésének, hiszen a bánya a leg­nagyobb fafelhasználók egyike. A terv­szerű fagazdálkodás az 1700-as évektől datálható, Mária Terézia erdőrendszabá­lya, majd a selmeci erdészeti akadémia megalapítása vitte előbbre a korszerű is­meretek alkalmazását és elsajátítását. Kitömött nyest A teremben régi üzemtervek, okleve­lek, térképek mellett erdőápolási eszkö­zök, mászóvasak, ültetőásók, fejszék, kétkezes fűrészek láthatók. A modem korok eszközei, a motorfűrészek fejlődé­se is nyomon követhető. Mellettük azon­ban fura műszerek is sorakoznak...- Földmérő eszközök - mondja ide­genvezetőnk. - A erdész- és a földmérő­szakma, különösen kezdetben, ezer szá­lon összefüggött, hiszen a fatérfogat becslése mellett a tervezés és a nyilván­tartás alapja is a jó minőségű térkép. A falakon térkép mutatja a jelenlegi er­dősültséget és azt állapotot, ami az erede­ti lehetett. Az egyik kisebb szobában muflon-, gímszarvas- és őztrófeák, kitömött róka, borz, fácán és nyest fogadja a látogatót, Kondor Endre és a szécsényi erdészet munkatársainak jóvoltából. Látható itt néhány régi, medve- és farkascsapda is.- Nagyon sok helyről kaptunk anya­got, a Palóc Múzeumból Molnár Ildikó közreműködésével, Szilvásváradról, ahonnan Zilahy Aladár okleveles erdő- mérnök különösen sokat segített. Persze sok csinosítanivaló van még, a távlati ter­vek között szerepel a kiállítás interaktív­vá tétele is. Jó lenne ugyanis első helyen a gyerekekkel megértetni, hogy az erdő nélkül nincs élet! Fácánra les a kitömött róka... Kelemen Ferenc egyik szép faragása: pásztor jószágaival a tölgy alatt _ Trófeák és medvefogó csapdák a falon 1IT1Bi" -----------------------------­F öldmérő műszerek is segítették az erdészek munkáját

Next

/
Thumbnails
Contents