Nógrád Megyei Hírlap, 2004. szeptember (15. évfolyam, 203-228. szám)
2004-09-02 / 204. szám
2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap MEGYEI KÖRKÉP 2004. SZEPTEMBER 2., CSÜTÖRTÖK Két tanítási nyelvű képzés Salgótarján A Gagarin Általános Iskolában mától elindult a korai két tanítási nyelvű képzés, amelynek szakmai hátteréről Simon Tibor igazgató beszélt. Elmondta: az intézményben az 1970-es évek elejétől folyik angol nyelvoktatás. 2003 tavaszán szervezték az idei tanévben induló képzést, melyet végül a tavaly decemberi salgótarjáni városi közgyűlés hagyott jóvá. Az iskolaigazgató szólt a szülők körében végzett Önfejlesztés roma gyerekekért Endrefalva Roma önfejlesztő iskolai programon való részvételre nyert támogatást a helyi általános iskola és óvoda az esélyegyenlőségi kormányhivatal megbízásából meghirdetett pályázaton. Mi a pályázat lényege - kérdeztük Aatalné Varga Katalin iskolaigazgatótól, aki a következőket válaszolta:- Célja az, hogy a pedagógusok, a kisebbségi önkormányzat és a családsegítő szolgálat képviselőjével közösen, együttműködve, képzésen elsajátított tudást és készségeket felhasználva megvizsgálhassák és elemezhessék a következőket: milyen módosításokat kell végrehajtanunk a roma gyerekek egyénre szabott fejlődésének segítéséhez. Másrészt, ahhoz, hogy támogassák a jelzőrendszer erősítését a helyi viszonyok figyelembevételével. Az igazgatónő jelezte azt is, hogy a program három részből áll. - Az elmúlt napokban iskolánkban tantestületünk teljes bevonásával a szakértőkkel támogatott csoportmunka, szer- vezetépítő-fejlesztő tréning folyik. Vezeti Berki Judit, a Nógrád Megyei Esélyegyenlőségi Koordinációs Iroda vezetője, szociálpolitikus és Radics Sándor gyógypedagógus, pszichológus. előzetes felmérésekről, amelyek tájékozódó jellegűek voltak. A város óvodáiban anonim kérdőívekkel mérték fel a szülők igényeit, amely egyértelműen jelezte: 80 százalékukat érdekli a képzés.- Az iskolánk így egy költség- vetési, tartalmi és szakmai indokokkal megfelelően alátámasztott „elképzeléscsomaggal” kereste meg az önkormányzat oktatási irodáját és az illetékes bizottságot, célkitűzéseink illesz- kedtek a város középtávú fejLassan búcsúzik, sátrat bont a nyár, vele együtt a vakáció, amely a Kodály Zoltán Általános Iskola diákjai számára több szaktábort, sőt szereplést is hozott. Összesen kétszázhúsz diák táborozott, a felkészítő munkát a szabad idő szervezését pedig húsz pedagógus irányította. S hogy hol, merre is jártak az elmúlt hetekben? Harmincöt iskolás a festői, szépségű, szlovákiai Zalasie településen néptánctáborozott. Német nyelvi ismereteiket húszán Ausztriában, Waldkirchen A községben a nyáron igencsak átalakult az általános művelődési központ részét képező iskola épülete. Az általános felújításokon túl négymilliós beruházással kicserélték az épület teljes elektromos hálózatát a szakemberek. A felújítás nem csak a vezetékekre és a kapcsolókra terjedt ki, hanem a lámpatestekre is, így az iskola már minden szabványnak megfelel. A forrást pályázaton nyerték a munkálatoldioz, de jelentős önkormányzati támogatásban is részesültek. A változások azonban nem merülnek ki ebben. A szakemberek egy régi tanteremből ebédlőt alakítottak ki, ami új bútorzatot is kapott. Ezzel az iskolában akár ötven gyerek is tud lesztési koncepciójához mondta az igazgató. Harminc fővel indul a Gagarin első korai két tannyelvű képzése, ahol a kisdiákok heti öt órában angolul tanulnak majd.- Az akusztikus képzésre épül az oktatás, amelynek a hallás utáni tanulás a lényege. Elsősorban beszélni tanítják a kollégák a gyermekeket - fogalmazta meg Simon Tibor, majd hozzátette: az intézmény szaktanári ellátottsága alkalmas a feladatra. városkában bővíthették, ahol sokat kirándultak, ismerkedtek a szomszédos ország szép tájaival, nevezetességeivel. A Kodály Zoltán Táncművészeti Egyesület huszonhat fős csoportja Spanyolországban, nemzetközi fesztiválon mutatta be táncos tudását. A plusz egy pedig a Tóstrand melletti hotelben rendezett kórustábor, amely augusztus 27-én zárta kapuit. Az együtt töltött napok, a közös programok sok-sok élményt jelentettek a résztvevőknek, hozzájárulva kapcsolatok ápolásához, a sikeres tanévkezdéshez. egyszerre étkezni. További újdonság lesz az iskolába visszatérő nebulók számára az az új tanterem, mely szintén vadonatúj bútorzatot kapott a nyáron. Az intézmény épülete előtt új, esztétikus zászlótartókat, szeptember végére pedig egy új távolugró atlétapályát is kialakítanak Mátraterenyén. Az iskola egyébként jó néhány sportpályával is gazdagodott a nyáron, az udvaron lévő aszfaltfelületre ugyanis tollaslabda- és lábteniszpályát is fölfestettek. Az intézményvezetők további nagy terveket dédelgetnek, még a tél beállta előtt szeretnék elvégezni az intézmény fűtéskorszerűsítését, ezzel kapcsolatban azonban még folynak a tárgyalások. Sátrat bontott a nyár... Salgótarján Felújítások, fejlesztések MÁ1RA1ERENYE Tető alatt a Hit Gyülekezet új iskolája A Hit Gyülekezet első és egyetlen Nógrád megyei iskolája ez év októberére készül el - tájékoztatta lapunkat Illés Kornél, a gyülekezet pásztora. A volt síküveggyári pályán, egy 16 ezer négyzetméteres területen tették tető alá a 2700 négyzet- méter alapterületű Uzoni Péter Általános Iskolát, ahová hamarosan több mint száz gyermek járhat majd. Korábbi lapszámainkban már beszámoltunk a város új általános iskolájának létesüléséről a Forgách úton. Az intézmény névadója Uzoni Péter 1996-ban hunyt el, s oszlopos tagja és presbitere volt a Hit Gyülekezetének, a '90-es évek elején rendszeresen szolgált Salgótarjánban és segített a ma meglévő kétezres létszámú közösséget megalapozni - tudtuk meg Ülés Komától aki egyebek mellett elmondta, a megyeszékhelyi gyülekezet 1989-ben alakult. A tavaly ősszel indult iskolának a karancssági származású Új András az igazgatója, aki 40 éves szakmai tapasztalattal rendelkezik, s több évig volt a karancssági iskola általános igazgatóhelyettese, valamint 12 évig tagiskola-vezetőként dolgozott. Illés Kornél még tavaly, a Forgách úti épület felújításakor jelezte: az iskolát csak egy évig kívánják üzemeltetni, majd pedig céljuk egy nagyobb, tágasabb helyre költöztetni az intézményt. Az ez évi május 27-i városi közgyűlésen már hivatalos formában is szó esett az iskolaépítésről, s úgy tűnik idén ősszel a gyülekezet célja megvalósul. A kivitelezés tervezett költsége 460 millió forint plusz áfa volt, de mint a gyülekezet vezetője elmondta: a munkálatokból a tagok sokat átvállaltak. A megduplázódott gyermeklétszám mutatja: van igény az intézményre, ahová főként Salgótarjánból, Bátonyterenyéről, Szécsény és környékéről sőt még Istenmezejéről is járnak diákok. A nyolcosztályos általános iskola 55-56 négyzetméteres tantermekkel, hatalmas üvegfalú aulával, 60 gyermeket fogadni képes ebédlővel, büférésszel, galériaszerű folyosókkal várja majd a Hit Gyülekezetének gyermekeit. - Az iskolánk kapuja természetesen továbbra is nyitva áll a város más gyermekei előtt is - hangsúlyozta Illés Koméi, majd hozzátette: idén már túljelentkezés volt és az első osztályba 34 jelentkezőből csak 21-et vehettünk fel. Az intézménybe való jelentkezéssel kapcsolatban a lelkész megjegyezte, az ország valamennyi gyülekezetes általános iskolájába speciális felvételin esnek át a gyermekek, majd a legjobb képességűeket választják ki. - Az salgótarjáni Uzoni Péter Általános Iskolában 57 tanulóból 37 jeles vagy kitűnő eredménnyel zárta az első tanévet, de nemcsak a megyei hanem az országos tanulmányi versenyeken is eredményesen szerepeltek az uzonis diákok. A megyei általános iskolás diákok matematikaversenyét a korosztályában Illés Kevin nyerte, így indulhatott az országos versenyen. A sportban is jeleskedtek a fiatal iskola tanulói, például Budveszel László Kevin a tavaly októberi emlékfutáson ért el első helyezést korosztályában, Pünkösdi Sám pedig második lett. Az országos nyíregyházi fodtomán az uzonis csapat második helyezett lett. Az eddig csak alsó tagozatosokból álló iskolába idén már felső tagozatot is indítottak, akiknek az új intézmény átadásáig a Stromfeld Aurél Szakközépiskolában bérelnek négy termet délutánonként. Az elmúlt tanévben diákjaik a Stromfeldben étkeztek, fűzte hozzá Illés Koméi, majd hangsúlyozta a két intézmény között kialakult jó kapcsolatot. A gyülekezet pásztora arról is beszámolt lapunknak, hogy a diákok szállítását a jövőben is iskolabusszal végzik, így az eddigi 16 személyes Iveco buszt egy 45 személyessel kell, hogy kiegészítsék. Megtudtuk továbbá, hogy az októberben induló iskola mintegy 20-30 főt foglalkoztat majd. „A pedagógus nem csupán egy szakmát gyakorló munkavállaló.. A közoktatásban végbemenő változások fő célkitűzése, hogy az iskolarendszer megfeleljen a jövő munkaerő-piaci követelményeinek, hogy az ifjú nemzedék európai polgárként is megállja helyét. A cél eléréséhez vezető utak és módszerek vitatottak, érzékenyen érintik a pedagógustársadalmat, befolyásolják az iskolák belső világát is. S a kérdés már csak az: mikor és hogyan juthatnak használható, piacképes tudás birtokába gyermekeink, unokáink? Az új tanév kezdete előtt Vinkóné Kovács Máriával, a salgótarjáni Borbély Lajos Szak- középiskola tanárával, szakértővel beszélgettünk. Vinkóné Kovács Mária- Induljunk el a kályhától: milyen hatással vöt a rendszerváltás utáni társadalmi-gazdasági átalakulás az oktatás rendszerére és az iskolára ?- Az oktatatási rendszer és az iskola is igyekezett alkalmazkodni a megváltozott társadalmi-gazdasági környezethez. A változás és a változtatás képessége az iskola legfontosabb jellemzőjévé vált. Az állandóság ma már legfeljebb csak vágyálomként van jelen a pedagógustársadalomban, hiszen jószerivel jelenleg is napirenden van az iskola mibenlétének és céljainak az újraértékelése. Az a paradigmaváltás, amelynek szükségességéről már a nyolcvanas évek végén is zajlottak szakmai viták, csak részben és akadozva megy át az iskolai gyakorlatba.- Milyen szempontból jelent ez kihívást az iskolák számára?- Először is olyan időszakban kell „levezényelni” az oktatási reformokat, amikor az iskola küldetésének átértékelése folyik. Másodszor részt kell vállalniuk az új szemlélet kialakításában, amely leginkább teljesítményorientált és szolgáltatás tudattal bír. Harmadszor új és hatékony módszereket kell kidolgozni, figyelemmel arra, hogy megnőtt a rugalmas, új ismeretek elsajátítására képes szervezetek iránti igény. Őrömmel mondhatom, hogy az iskolák nagy része ma már beengedi életébe a változtatásokból eredő, említett kihívásokat.- Változott-e az elmúlt étvizedben, években a szülők elvárása az iskolával szemben?- Egy 1995-ben végzett közvélemény-kutatás adatai szerint az egyéni képességek fejlesztése, az erkölcsi nevelés, a szeretetteljes bánásmód szerepelt a legfőbb elvárások között, ám a megkérdezettek elégedetlenek voltak az iskolák ez irányú teljesítményével. Ekkor még a jó szakma megszerzése iránti igény is előkelő helyen állt, ám jelentősége az évek során fokozatosan csökkent. Növekedett viszont az idegen nyelvek és a számítástechnika tanításának az igénye, s ebben az iskolák többsége sikeresnek mondható. Az értékrend elvileg az iskolák többségében gyermekközpontú, humanisztikus, a gyakorlatban viszont ez nem mindig érvényesül kellő hatékonysággal.- A társadalom minden szférájában éleződik a verseny. Hogyan jelenik ez meg az iskolák között, különösen egy adott településen belül?- Az iskolák közötti nemes vetélkedés hagyományos formái, mint a tanulmányi és sport- versenyek lélekemelő és üdítő színfoltjai az iskolai életnek. Én azonban most egy újabb keletű, másfajta - kevésbé felemelő - rivalizálásra hívom fel a figyelmet. A gazdasági érdekek - a költség- vetés részét képező fejkvóta rendszer miatt is - az iskolákat a tanulói létszám megtartására és növelésére ösztönzik. Ezért is igyekeznek jó kapcsolatokat kiépíteni és ápolni a szülőkkel. Az utóbbiak érdekében esetenként beiskoláznak iskolaéretlen gyerekeket és igyekeznek megtartani az elégtelenül teljesítő tanulókat is, ami természetszerűen az oktató-nevelő munka színvonalának rovására megy. Ez a jelenség szerintem a fejkvóta-rendszer felülvizsgálatát sürgeti.- Milyen ma a pedagógusok közérzete és a tantestületek atmoszférája?- Az egzisztenciális problémák, a bizonytalan jövő rányomja bélyegét a pedagógusok közérzetére, az iskola belső életére, és a tantestületek légkörére is. A viszonylag még mindig alacsony keresetek miatt a pedagógusok is kénytelenek másodállásokat, többletmunkákat vállalni és ezt az oktató-nevelő munka megsínyli. Az oktatásnak még ma sincs meg a kellő társadalmi súlya és presztízse, sokan ma már nem is sorolják az értelmiségiek körébe a pedagógusokat. A társadalom és esetenként a szülők sem ismerik el igazán a pedagógiai munka értékeit. Tudjuk, ez részben rajtunk is múlik: magas szintű szakmai kvalifikáció, hivatástudat és követésre méltó magatartás szükséges a társadalmi elismertség megerősítéséhez. És nagyobb társadalmi támogatottságot is várunk! Ezt a személetet igyekszünk fiatal tanártársainkba is plántálni.- Három évtizedes tanári múlt, szaktanácsadói, szakértői tapasztalatok birtokában ön szerint ki a jó pedagógus?- A pedagógus nem csupán egy szakmát gyakorló munkavállaló, hanem elhivatott nevelő is. Egy felmérés - amelyben magam is részt vettem - alapján, a megkérdezett tanárok szerint az ideális pedagógus mindenekelőtt gyermekszerető, határozott, kiemelkedő szaktudással, szilárd értékrenddel rendelkezik és magas a tűrőképessége.- Ilyen pedagógust - már elnézést - csak rajzolni lehet. Ezért, meg az ön által felvázoltak miatt is kérdezem, mikor jut a ma diákja piacképes tudás birtokába?- Látjuk, hogy amíg az egyik oldalon nő a több nyelvvizsgával, informatikai és magas szintű szaktárgyi ismeretekkel is rendelkező, azaz piacképes tudással bíró fiatalok száma, addig a másik oldalon ott vannak a kevésbé felkészült, gyakran reményvesztett, s a körülményeikre agresszív módon is reagáló fiatalok, akikre sokkal több figyelmet kellene fordítani nemcsak a pedagógusnak, hanem a társdalomnak is.- Ön éveken keresztül tanított szakmunkástanulókat, ma szak- középiskola katedráján áll. Hogyan látja a szakképzés helyzeté?- Korunk jelensége a szakismeretek és a szakmák gyors avulása. A technikai fejlődést a képzés jelenleg csak fáziskéséssel tudja követni, mindezek következtében is egyes szakmák feleslegessé, de legalábbis piacképtelenné, értékes emberek pedig munkanélkülivé váltak. Csak az előremenekülés lehet a kiút, a szakképzés reformja, korszerűsítése, színvonalának növelése.- Mit tart ön a 2004-2005-ös tanév legnagyobb horderejű iskolai eseményének?- A kétszintű érettségi bevezetését. Megszűnik a felsőoktatási intézményekbe történő felvételiztetés, a diákoknak nem kell kettős vizsgát - érettségit és felvételit is - tenniük. Megszűnik a középiskolákra nehezedő nyomás is, amelyet eddig a felsőoktatás által előírt követelményrendszernek való megfelelni akarás okozott. Remélem, hogy értékelési rendszerünk is objektívabbá válik és az érettséginek is újra rangja lesz.- Mit kíván egy mondatban iskolakezdésre pedagógusnak, szülőknek, diáknak?- Mindenekelőtt jó egészséget, toleranciát, eredményes együttműködést, és a végzett munka tanév végére beérő eredményének élvezetét!
