Nógrád Megyei Hírlap, 2004. szeptember (15. évfolyam, 203-228. szám)

2004-09-11 / 212. szám

2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap MEGYEI KÖRKÉP 2004. SZEPTEMBER 11., SZOMBAT Látványos (polgárőr) nap SÓSHARTYÁN Bár a polgárőrszervezet hivatalos bejegyzése je­lenleg is folyamatban van Sóshartyánban, múlt hét szombaton máris összegyűlt a tizenegy alapító és jó néhány pártoló tag az első polgárőrnapra. Az egész napos rendezvényen színes progra­mok szórakoztatták a helyieket. Kivonult és bemu­tatót tartott a tűzoltóság, a katasztrófavédelem, a határőrség és a rendőrség is. A Nógrád Megyei Hadkiegészítő Parancsnokság pedig, mobil tobor­zóirodával várta a hadsereg iránt érdeklődőket. A katonák és a rendőrök nagy sikert arattak a gyere­kek körében, hiszen előbbiek fegyvereket is bemu­tattak, míg utóbbiak tesztlapokkal és kerékpáros akadálypályával szórakoztatták a fiatalokat. A nap egyik fénypontját kétségte­lenül a tűzoltók bemutatója jelentette, akik előbb ki­gyújtottak, majd eloltottak egy autót. A délutáni órákra aztán megérkezett Manga Mihály is, aki a Központi Különleges Mentőszolgálat felszerelését és munkáját mutatta be. A rendvédelmi szervek vezetői egyébként együtt­működésükről biztosították a polgárőröket, akik Ha- bony Katalin elnök vezérle­tével végzik munkájukat. A tűzoltóság bemutatója a nap egyik különlegessége volt Sóshartyánban az első polgárőrnapon Nálunk nincsenek izzó autóbuszok NMH-információ Mint ismeretes: Budapesten a héten ismét kiégett egy au­tóbusz, ezúttal is a négyszá­zas sorozatú járműről volt szó. Ebből a típusból ez volt a kilencedik, amely a BKV kötelékéből kigyulladt. Me­gyénkben tizenkét ilyen tí­pusú autóbusz „szolgál”, la­punk annak járt utána, hogy ezekkel is előfordulhat-e ha­sonló eset.- Alapvetően másfajta buszo­kat használunk a megyében - mondta lapunknak Balogh János, a Nógrád Volán műszaki üzletág- vezetője. - A BKV járműveit DAF- motorokkal szerelték - nálunk ez nem jellemző - és az Euro 2-es szabvány miatt igen szorosan burkolták a motortereket. A tűz­esetek annak ellenére fordultak elő, hogy a közlekedési vállala­toknak igen komoly szabályok vannak megszabva a járművek ellenőrzésére. A legtöbb motor- térben keletkezett tüzet a veze­tékkötegek kidörzsölődése miatti zárlat okozza, ezért ezeket a köte- geket rendszeresen ellenőrizzük. Sajnos a négyszázas sorozat ese­tében konstrukciós hiba is ez, hi­szen a burkolóelemek miatt na­gyon szűk a motortér, így a veze­tékek könnyebben kidörzsölőd- hetnek - mondta a szakember. A legtöbb autóbusztípusnak egyébként van jellemző konst­rukciós hibája, bár a tüzet okozó tervezői hiba nem túl gyakori. Balogh János arra is kitért, hogy a BKV-nál használt buszok esetében a motor hűtése is gon­dot jelent, hiszen a helyi járatok­nál gyakorlatilag nem lehet szá­molni a menetszél hűtésével, a nyári napokon pedig ez köny- nyen a motor végzetét okozhatja. Nógrádban hét darab négyszázas busz szolgál a helyközi és öt da­rab a helyi járati közlekedésben. Olyan jellegű tűzesettel mint a budapestiek, még nem találkoz­tak a helyi Volán szakemberei. Nálunk egyéb kisebb tüzek ugyan előfordultak (például az olajkályha hibája miatt), de ilyen jellegű esetünk szerencsére nem volt. A típushibákról egyébként fo­lyamatosan egyeztetünk a többi Volán-társasággal, hogy azok mi­nél kevesebb gondot okozzanak - zárta szavait a műszaki üzletág- vezető. Ösztöndíjat kap a volt stromfeldes folytatásban, bízom abban, hogy ez a színvonal megmarad.- Az alapítvány egyik kiemelt célja, hogy az itt végzett diákok a továbbtanulást követően is visz- szatérjenek. Az ösztöndíj is ezt szorgalmazza, hiszen a városnak, a helyi gazdaságnak nagy szüksé­Első alkalommal ítélt meg ösztöndíjat egy volt „gépiparisnak” a Stromfeld Alapítvány. Hukics István, a Budapesti Műszaki Egyetem első éves hallgatója már át is vehette az első negyed­évre szóló támogatást. Az ünnepségen lapunk is jelen volt. Salgótarján A Stromfeld Alapítvány 1995 óta hivatott ösztönözni a jó tanulmá­nyi eredményt elért diákokat, segí­teni a tanulók nyelvi, illetve sport­táborokban való részvételét, a rá­szoruló hátrányos helyzetű kisdiá­kokat, az oktatás feltételeinek javí­tását - hogy csak néhányat sorol­junk a célok közül. Egy biztos: dr. Kecskeméti Sándor, a Stromfeld Aurél Gépipari és Építőipari Szak- középiskola egykori tanára, vala­mint Angyal László azért hozták létre a nonprofit szervezetet, hogy az iskola sok kiművelt mérnököt adjon szűkebb pátriánknak, akik a továbbtanulás után is visszatérnek szülőhelyükre. Első ízben fordult elő idén, hogy felsőfokú tanulmányait kez­dő diákot támogat ösztöndíjjal az alapítvány kuratóriuma. Hukics István három pályázó közül nyerte el a havi tízezer forintos támoga­tást, amely az első tanévre szól.- Az egy éve átalakult Stromfeld Alapítvány idén egy sor szálon kapcsolódott iskolánk minden­napjaihoz - említi elsőként Pataki Ferenc igazgató. - Az előző évek­hez képest sokkal aktívabb a kap­csolatunk, amit jelez a sok-sok tá­mogatás, kapcsolódjon az tanul­mányi eredményhez, vagy éppen egy nyelvi, vagy sítáborhoz. Öröm­mel vettük, hogy a végzett növen­dékeink kezét is megfogta az ala­pítvány, persze a lehetőségeihez mérten. Hukics Pista az egyik leg­eredményesebb növendékünk volt, ismerve családi körülményeit azt mondom: jó helyre került az ösztöndíj. Bízom benne, hogy az alapítvánnyal kialakított jó kapcso­lat is tovább folytatódik, erősödik, melynek áldását az intézményben tevékenykedők élvezik. Bízom a tőségünkhöz képest megítélt tá­mogatást. Hukics István a mai na­pon megkapja az első negyedéves ösztöndíjat, s amennyiben a tanul­mányait a pályázatnak megfelelő módon folytatja, a következő rész­letre decemberben lesz jogosult. Ezúton is gratulálok neki. A Stromfeld Alapítvány első egyetemista ösztöndíjasa lapunk­nak elárulta, hogy Salgótarjánban él, édesanyjával és egy testvéré­vel. Természetesen a fivér is a „gé­Hukics Istvánnak (balra) nyújtott először segítő kezet volt iskolájának alapítványa FOTÓ. GÓCS ÉV* ge van a kiművelt mérnökökre - tette hozzá Vincze Béla igazgató- helyettes, a kuratórium tagja. - Az új alapokra helyezett együttműkö­désünk az iskolával a jelek szerint jó irányban halad, a Stromfeld Ala­pítvány és az Építészetért Alapít­vány harmonikusan működik az iskola, s a kitűzött célok érdeké­ben.- Idén eddig több mint 200 ezer forint támogatásról döntöttünk - mutatja az erről kiadott brosúrát Fodor István, a kuratórium elnöke. - A támogatottak között voltak olyan diákok, akik tanulmányi eredményük alapján váltak jogo­sulttá az általunk jóváhagyott ösz- szegekre, s voltak olyan táborok, rendezvények, amelyek a célokkal összhangban érdemelték ki a lehe­pipari” tanulója. Hukics István a 12 évfolyamon végig kitűnő ered­ménnyel tanult, így hát nem vé­letlen, hogy az országos szakmai tanulmányi versenyen annyi pon­tot szerzet, ami elegendő volt az érettségi (szakmai részének) megszerzéséhez, illetve a felvéte­lihez is.- A közlekedésmérnöki karra nyertem felvételt, ez a terület érde­kel - mondja. - Remélem, hogy az egyetem elvégeztével szükség lesz rám itthon, akad majd olyan mun­kahely, ahol képességeimnek és végzettségemnek megfelelő állás- ajánlatot kapok. Az ösztöndíj na­gyon jól jött, hiszen kollégista le­szek, s bizony az élet meglehető­sen drága Budapesten. _________T.H.L­M ég őrzik megyénkben a máriás lányok hagyományait „Mária, Mária, szép virágszál, Mária szikrázó nap...” - szól a Mária-ének, a Szűzanya tiszteletére Sarlós Boldogasz- szony, Nagyboldogasszony, vagy Kisasszony-nap ünnepén. Nógrádban, akárcsak az ország más részein is még őrzi egy­két település a máriás lányok hagyományait. A múlt század közepétől kö­vethető nyomon a Mária-kong- regáció hatása a falusi fiatalok vaillási életének gyakorlásában. Ebben az időszakban terjednek el a Rózsafüzér-társulatok is, s a koszorúk egymás után vásárol­ják a társulatok hordozható Szűzanya-szobrait, kisméretű oltárait, hogy azután a kongre­gáció tagjai újhold vasárnapján, a cédulaváltás idején fehér nép­viseletben, a körmenetben vi­gyék a Mária Rózsakért szobrát. Sorozatban készültek ezek: nagy részük az apatini, tiroli, Körbehordozzák Szűz Mária szobrát stuttgarti kegytárgykészítő üze­mekben. Egy-egy szobor min­den esetben egy erősebb, díszes talapzaton állt, melyet egy ki­sebb asztalkára helyeztek, amely oltárként is szolgálhatott. Legtöbb helyen az állvány igen egyszerű volt, négy sarkába esetleg gyertyatartót szereltek. A szobrot többnyire kisebb, ba­rokk stílusban készült, faragott és festett baldachin alatt, esetleg fatrónuson helyezték el. A leg­szebb ilyen alkotás Magyarka- nizsán van az Őrangyalok temp­lomában. A Mária-lányok kiemelkedő szerepet kaptak az egyházi ün­nepségeken, különösen a kör­menetek során, amikor vállukon a hordozható Mária-szobrot vit­ték. A Mária-lány társulatba az első áldozásban részesült, tiszta erkölcsű, templomba járó lá­nyok férjhezmenetelükig tartoz­hattak. A Mária-lány társulat irányítá­sát egy idős, vallásos, leginkább özvegyasszony vállalta, de egy­házi személy is betölthette ezt a tisztséget. Mária-lányok anyja, Mária-dajka néven ismerték, aki az élő rózsafüzér koszorúi közül legalább egynek az „előmozdító­ja”, vezetője. Mária-anya „legké­nyesebb” hivatala a Mária-lá­nyok, illetve a máriás lányok csoportjának a megszervezése és nyilvántartása. Ő mondta meg, mikor lesz körmenet, ösz- szepárosított és beosztott min­denkit a megfelelő helyre. Szigo­rúan ügyelt a rendre és a fegye­lemre, főleg az ájtatosságok ide­je alatt. A körmeneteken a Má­ria-anya helye a hordozható Má- ria-szobor mellett vagy után volt. A fehérbe öltözött Mária-lányok között ott feketéllett az ő ruhája. A Mária-ünnepek sorában fontos szerepet tölt be Nagybol­dogasszony ünnepe után Kis­asszony ünnepe, melyben szin­tén szerephez jutnak a máriás lányok. A napjainkra küllemében kis­sé megújult hagyományokat egyes nógrádi településeken a mai napig ápolják. A herencsé- nyi, a varsányi máriás lányok például állandó résztvevői a szentkúti ünnepeknek. Kisboldogasszony vagy Kis­asszony napja, Szűz Mária szü­letésének ünnepe már a XI. szá­zadban is számon tartott ünnep volt, korábban ősi pogány ősz­kezdő nap. A magyarországi templomok közül sokat szentel­tek Kisboldogasszony tiszteleté­re, így ezek szeptember 8-án tartják búcsújukat, de a Mária- kegyhelyeknek is kedvelt ünne­pe Kisasszony napja. Fecskehajtó Kisasszony napja arra utal, hogy ilyenkor már gyülekeznek a fecskék, hogy melegebb tájak felé röpüljenek. A dió leverését a fáról is ekkor kezdték. Az időjósok szerint, ha bugy- borékos vagy ritka szemű eső esik, esős időszak következik. Bizonyos vidékeken ekkor kezd­ték el vetni a gabonát, melyet Kisasszony napjára virradóra ki­tettek a szabadba, hogy a harmat érje, „az Úristen szentelje meg”. Mint a paraszti gazdasági élet fontos napja, sokfelé a cselédek szolgálatba lépésének a napja is volt. A Középső-Ipoly menti községekben az asszonyok fel­mentek a közeli dombra a felke­lő napot nézni, abban a hitben, hogy meglátják benne Máriát és a nap körüli rózsákat. Varsányban - a hagyományok­hoz híven - szeptember 8-án, Kis­asszony-napot ünnepeltek. A búcsún, lányok, fiúk, asz- szonyok népviseletet öltöttek és a falu templomától, a telepü­lés közepén lévő kápolnáig kör­menetet tartottak. A helyiek el­mondása szerint csak a rend­szerváltozás óta vonulhatnak végig a feldíszített Mária-szo- borral és a lobogókkal a telepü­lésen, azelőtt csak a templom­ban ünnepelték a Szűzanya születésének napját. A szerda esti szabadtéri szentmisén részt vett a falu apraja-nagyja, s szokás szerint a körmenetre va­ló tekintettel égő gyertyákat gyújtottak a falubeliek ablaka­ikban. Az egyházközség tagja, Horváthné Király Valéria - aki egykoron maga is máriás lány volt - a helyi szokásokról el­mondta: 35-40 éves hagyomá­nya van a településen a máriás- lány-mozgalomnak. Akkor vásá­rolták a szülők a Mária-szobrot, melyet a mai, 14-18 éves lányok visznek a vállukon. Az ünnep előtt az egyházközség tagjai, szülők, gyermekek együtt díszí­tik a szobrot, majd mindenki együtt - ki-ki lobogóval, lámpá­val - menetel a búcsúban, mi­közben felcsendülnek a jól is­mert egyházi énekek. SZ. E. FOTÓK: GÓCS ÉVA Varsányban máig őrzik a hagyományt a Máriás-lányok

Next

/
Thumbnails
Contents