Nógrád Megyei Hírlap, 2004. augusztus (15. évfolyam, 179-202. szám)

2004-08-11 / 187. szám

2004. AUGUSZTUS 11., SZERDA REGIONÁLIS NAPLÓ • BATONYTERENYE Nógrád Megyei Hírlap - 3. oldal Tehetséges fiatal a nyári tárlaton A bátonyterenyei nyári tárlaton másodszor jelentkezett alkotásaival a nyilvánosság előtt Szernecz Szilárd, Kisterenyén élő fiatalember. Hihetetlen finomsággal, csodálatos színeivel, életszerűségével ceruzarajzai szinte meghökkentik az embert. Mintha a következő pillanatban életre kelne, megmozdulna, a keretből kitekintene, kinyúj­taná fejét az abszolút hitelességgel ábrázolt löfej. Hofi Géza Szernecz Szilárd a Kúria utcá­ban él szüleivel. Az általános is­kola elvégzése után szakács szakmunkásvizsgát tett, de szakmájában rövid ideig dolgo­zott. A Kastélykerti Művelődési Házban munkáját igaziból, az akkori összetett feladatát egé­szen pontosan nem is tudja be­határolni: a plakáttervezéstől, készítéstől a rendezvények fel­ügyeletének biztosításán ke­resztül a fűtésig sok minden be­lefért e tevékenységbe, mint ahogy a kemény rockot szerető fiatalok egybegyűjtése, az ifjú­sági klub életének szervezése is. A rétsági katonaév is hasonló teendőket tartogatott a kötelező katonaélet mellett. Leszerelés után dolgozott az EGLO-ban, majd évekig járt Gyöngyösre, a Pipis-hegyen működő Lear-cég- hez, jelenleg - mint annyian a mai korban - a munkakeresés átmeneti stádiumában van, po­tenciális ígéretek reményében. Szernecz Szüárd gyermekko­rától különös kapcsolatban áll az írószerekkel, rajz-és festőesz­közökkel, főleg a színes ceru­zákkal. Példás rendben, szinte Lófej áhítatos „őrizetben” sorakoznak a színes dobozok, már-már csonkká rövidült, emlékként megőrzött régiségek is. A ceru­za, illetve pasztell mellett aztán kipróbálta az olajat is. Örül, s köszöni is, hogy sok remek al­kotóval ismerkedhetett meg, az Art Alkotó Társaskör alapító tag­jaként mindig várakozással vesz részt az összejöveteleken, elles­ve, magába szíva minden lehet­séges információt, az alkotással, a technikával összefüggő szak­mai tudást, titkot. De Szernecz Szilárd életében más, több érdekesség is akad. Itt van mindjárt a költészet, a vers­írás, amit kamaszkorában kez­dett. Természetszeretetét a mátrai, tátrai hegyi túrák, egyéb kerékpártúrák élményei teszik teljesebbé a közelmúlt idősza­kában. Állatszeretete már-már legendás. Nagyon szeret emlé­kezni, a fényképezés ugyan­csak szenvedélye. A zenéhez való vonzódása újabban a folkzene irányába tolódott, az ír, az indiai, ausztrál, afrikai zene hangzói már ott sorakoznak a sok-sok anyagot tartalmazó pol­cán. Érdeklődése az ezoterika felé ugyancsak számottevő. S a teljes élethez természetesen hozzátartozik a szerelem is, iga­zi társa, támogatója. A bátonyterenyei Ady Endre Művelődési Központ Iványi Ödön Művészeti Kisgalériájában a kiállított művek között megta­lálhatók bátyja: Szernecz Zoltán intarziái is, aki intarziáival leg­utóbb az Iparművészeti Múze­umban mutatkozott be. _______________________(ÓMÉ) E gy régi parasztember - a mában Egyre kevesebb parasztportát találhatunk már városunkban a szó régi-szép értelmében. Kisterenyén, az Arany János utcá­ban Koós Gyula bácsi portája még őrzi a régi idők hangulatát, az augusztusi nyár minden jellemzőjével. Hangoskodó libák, kapirgáló jércék, jóllakottan röfögő hízó, jól ápolt büszke lovak, elégedet­ten kérődző tehenek, játékos kiscicák, számlálhatatlanul sok galamb a nagy pajta tetején. S természetesen a gazda csinálta gémeskút az itatóval, a keríté­sen sorakozó tejesedények, hó­fehérre mosott száradó szűrőru­hák, a kazlak, a betakarítás ma­radékai a földön, s szerszámok, kocsik, egyéb kellékei a földmű­velésnek, állattartásnak. Akár idilli is lehetne a kép, ha nem tudnánk: mekkora munka, egy életen át szüntelenül végzett, s a mai napig sem szünetelő, ön­ként vállalt, s halálig szeretett robot, ami itt zajlik. Ebben az Európai Unió szabta sok újat, re­ményteljest vagy éppen bizony­talanságot, nehézséget sejtető korban azt hittem, egy kicsit el­fáradt, elkeseredett emberrel ta­lálkozom. No, de Gyula bácsi mindig mosolygó arca mára sem változott, mint ahogy nem hagy­ta el szerencsére a viccelődésre állandóan kész humora sem.- Harminckettőben szület­tem, olyan családban, ahol sok­sok generációra visszamenőleg parasztok voltunk. Amikor a ré­gi Koós-házat, a faluban, a ké­sőbbi Grünföld, meg a Stern­házat eladták (a mostani Mátra Kisáruház, illetve Centrum presszó helyén), az én „ágam” a Várhegy utcába került. Hát, bi­zony 8-10 éves koromban már markot szedtem. Testvéremmel, Imrével együtt ez a munka, ez az élet nevelődött belénk. Apám 9 holdja 44/45-ben 15 holdra nőtt, majd a különféle kisajátítá­sok - fillér térítés nélküliek! - megcsappantották a földterüle­tet.- 1942-ben a vasútnál helyez­kedtem el, majd a bányához ke­rültem, ahonnan háromszor is elküldték, hiszen a tsz-be nem álltunk be. Feleségem a erdé­szetnél dolgozott - onnan is ment nyugdíjba -, az ő belépte­tését se érték el. Aztán 1970-től foglalkozom kizárólag a gazdál­kodással. A kézi munka megy jobban, kapálás, kaszálás, de most már a géppel való dolgoz­tatást nem tudjuk nélkülözni. Jószág mindig volt, s amíg bír­juk, lesz is. A tej, a túró, a tejfel mindig elkallódik, mert 1990-től nem foglalkozom a tejiparral (1800 liter tejet 3.- forintjával akarták átvenni). Az állat eteté­séhez szükséges gabonafélét, ta­karmányt termeljük. Az idei nyáron nagy kárt okozott a vad - disznó, szarvas - , 48 éjszakát töltöttem kinn a földön, mégis megcsalt!- Dolgozunk, nagyon sokat dolgozunk! Családom - szép családom van! - segít, különö­sen a fiam. Három lányom: Er­zsiké, Jutka, Zsuzsi, egy fiam: Gyuszi, a családjuk, a hét uno­kám: Erzsi, Zsolti, Aü, Tamás, Gabi, Eszter, a kicsi Bence, s egy dédunokám: Piroska jelentik a MINDENT számomra. Felesé­gemmel igyekeztünk mindegyi­küknek - tőlünk telhetőén, sok munkával - megteremteni, ami kell, tanultak, házat kaptak. Az egyik unokám most indul az egyetem elvégzése után Hollan­diába.- Ebben az újabb világban bi­zony nem boldogulnék az uno­kák segítsége nélkül, mert ne­kem ez a sok papírmunka na­gyon nem stimmel. Igaz viszont, ha ezt a kis pénzt, juttatást, tá­mogatást nem kapnánk, így se menne a mezőgazdaság. De az az igazság, mindig is így volt: aki közel van a tűzhöz, az me­legszik, aki nincs közel, fázik. Fáj az a nagy elhanyagoltság, renyheség a határban. Hiába gyomtalanítunk, a kimagvaso- dott gazságról átjön a művelt te­rületre is a mag, áthozza a szél. Másabb már az emberek kap­csolata is! _________________________________________IONÉI K oós Gyula és felesége, Erzsiké néni Megalakult a kistérségi társulás A közelmúltban megalakult a Bátonyterenye Kistérség Ön- kormányzatainak Társulása. Az önállóan gazdálkodó szer­vezet tizennégy települést tö­mörít és alapot jelenthet a több­célú kistérségi társulás megala­pításához. A távlati kitűzött célok között szerepel, hogy a hatékonyabb fel­adatellátás érdekében szorosan együttműködjenek a társulás tag­jai. Ennek köszönhetően lehetőség nyílik majd arra, hogy például az oktatás, az egészségügy, vagy a hulladékgazdálkodás területén új, hatékony rendszert dolgozzunk ki - mondta a társulás elnöke, Vanya Gábor. A szervezet székhelye Bátony-terenyén, az Ózdi út 9. szám alatti kistérségi irodában ta­lálható, elnöke pedig Bátony­terenye mindenkori polgármeste­re. Az elnökhelyettes szerepét je­lenleg Csikó István, Mátranovák polgármestere tölti be. Első lépés­ként már be is adtak a Belügymi­nisztériumhoz egy húszmillió fo­rintos vissza nem térítendő forrást biztosító pályázatot, melyből a kis­térség belterületi vízrendezési ter­vét, a főbb turisztikai helyekre épí­tési, valamint látványterveket, illet­ve egy komplex kistérségi hulla­dékgazdálkodási tervet szeretné­nek készíttetni. Fontos a szoros együttműködés és a hatékony pályázatok benyúj­tása, hiszen például a hulladékgaz­dálkodási terv a jövő meghatározó kérdése lehet - mondta lapunknak Vanya Gábor polgármester. Város környéki mátrai túravonalak A Mátra fő gerincének észa­ki oldalán fekvő városból, Bátonyterenyéről több, le­het, hogy az itt élőknek is ke­vésbé ismert túraútvonalak indulnak a Mátrába, illetve környékére. Az elkövetke­zendőkben néhány túraútvo­nalat szeretnénk bemutatni, ezzel is kedvet csinálva, il­letve segítve a természetet szeretők útra kelésének 1. SZÁMÚ TÚRA Kisterenye vasútállomás ­Maconka - Felsőlengyend - Nagybátony-ÓMu - Szorospatak - Ágasvár-kút - Ágasvári Turista­ház - Tuzson arborétum - Tar vasútállomás. Jelzések: P, PL, S, S+; Távolság: 19 km.; Szintemelkedés: 560 mé­ter; Túraidő: 4 óra 50 perc. Az induláskor, a hosszabb gya­loglás megkezdése előtt érdemes betérni a Gyürky-Solymossy- kastély 13 hektárnyi parkjába, megcsodálni az egzotikus fafajtá­kat és cserjéket. Az Árpád útra ki­érve, Nemti felé kb. 150 métert ha­ladva a Kúria utcán át jutunk el a Tarján-patak fahídjáig, továbbha­ladva keresztezzük a Kisterenye- Kál-Kápolna vasútvonalat, a jól lát­ható földúton hamarosan elérjük a Zagyván átvezető gyaloghidat. A Pástra-járón átvezető földúton Ma­conka szélső házaihoz érünk, a tá­volsági autóbusz-megállótól indu­lunk tovább D-i rányba, A Tó berke vizeit elvezető vízmosáson átveze­tő híd előtt balra fordulva elhagy­juk Maconkát. Balra a 241 m magas Őr hegy látható, majd Alsólengyend elha­gyott gyümölcsösei után a négyes útelágazásnál jobbra fordulunk, s D felé gyalogolva, 2 km után Felsőlengyendre érünk. (Balra a Mocsáros-tető - 372 m, a Mada­rász-hegy - 363 m„ - a Szelecske- hegy - 428 - m, jobbra az Egyház magasa - 333 m -). Felsőlengyen- det az Ófaluval egysávos műút kö­ti össze, a PL jelzésű utat elérve 200 méternyire kitérve megtekint­hetjük a Pusztatemplom maradvá­nyait. Visszatérve a műútra húsz percnyi gyaloglás után eljutunk a Mátra utcához, ahol csatlakozha­tunk a Mátraszentlászlóra vezető S és a Mátraszentitvánra vezető Z jel­zésekhez. Innen Szorospatakig megyünk. Szorospatakon a Mátra-fogadó elől D-ek indulunk, a Mátraalmás- ra vezető műúton. A P jelzést kö­vetve elhagyjuk a Terendel-bércet, s hamarosan elérjük az Alsókatalint Mátraalmással össze­kötő erdészeti magán műutat. Ke­resztezve azt, a meredek hegyolda­lon szekérúton kapaszkodva felfe­lé az Ágasvár-kúthoz érünk, a Mát­rai Tájvédelmi Körzet határához. Balra fordulva a széles dózerútra jutva elérjük a P+ jelzés kiágazási pontját, majd kényelmes sétával 7- 8 perc alatt az Ágasvári turistaház­hoz érünk. A KS jelzéseken, majd lefelé haladva az S jelzésen folytatva az utat, a Patai-kút mellett haladunk el, majd egy kis fenyves foltot el­érve nagyméretű vörösfenyőket, zöldduglászt, ciprusokat csodál­hatunk meg. A Vár-bérc jobb ol­dalán haladva , az S+ jelzésen a völgybe érünk, ahol egy elhagya­tott kisház után a Szalajka- patakot keresztezve megpillant­hatjuk a Tuzson arborétumot. A Szalajka-patak völgyében egy kis tisztásra érve egy akácfára festett forrás jelzést találhatunk, a felső Csevice-kutakat, vizük szén-dio- xidban gazdag. 10 perc gyaloglás után elérjük a vaslemezzel borí­tott alsó Csevice-kutat, mely a tari csevice kutak közül a legerősebb szénsav tartalmú. A már nem művelt Fehérkő-bányát elhagyva, az S jelzést követve 15 perces gyaloglással elérjük Tar vasútállo­mását. Jó utat, szép túrázást! Virágos parkok városszerte A közelmúltban jelentős átala­kuláson mentek át Bátonyterenye parkjai. A millenniumi emlék­park igazi dísze lett a városnak. A fejlesztések mostani állomása­ként új vüágítást kapott a park, mely nem csak szép, de haté­kony is. A díszes oszlopok estén­ként különösen szép hangulatot teremtenek a város közepén. Szintén szemet gyönyörködtető a kisterenyei városrészen - a mun­kaügyi központ előtt - található zöld terület, melyet a közmunká­sok építettek és tartanak rendben csakúgy, mint a város összes parkját. Legutóbb a Dobó tér öl­tözött virágokba, hiszen a „park­építők” az itteni zöld felületet is kezelésbe vették. Az apró kő és a több száz tő telepített virág a kert­városi részt díszíti. Ezek és a ki­helyezett több száz cserép virág - mely a város menti utakat szegé­lyező villanyoszlopokon kapott helyet - idén is igazán virágossá teszik Bátonyterenyét, az egykori bányászvárost. A Dobó tér öltözött legutóbb virágokba, ez Bátonyterenye legújabb virágos parkja A Millenniumi emlékpark a közelmúltban új világítást kapott A munkaügyi központ előtt található zöld terület a kisterenyei városrész egyik dísze FOTÓK: CSÖRGŐ BALÁZS

Next

/
Thumbnails
Contents