Nógrád Megyei Hírlap, 2004. augusztus (15. évfolyam, 179-202. szám)

2004-08-04 / 181. szám

2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap MEGYEI KÖRKÉP 2004. AUGUSZTUS 4., SZERDA Vadászpuska és költői lelkűiét (Folytatás az 1. oldalról) alkotó- és életmódtábor egyben, sőt, diákja­ink a lucfalvai falunapra is itt készülnek fel. Elsőstől nyolcadik osztályosig terjed a részt­vevők életkora, mindenki sátorban lakik a tó partján. A légfegyveres lövészettől a vad- megfigyelésig, a szórók és a dagonyák felke­reséséig sok minden szerepel a programban. A Gyermek- Ifjúsági és Sportminisztérium támogatása mellett a megyei vadászkamara és a gyerekek szülei finanszírozták a táboro­zás megrendezését, de háromezer forintnál senkinek sem került többe az egy hét. Rottenhoffer Attila, Nógrád megye fővadá­sza, a vadászkamara titkára el­mondta, hogy a fő cél a vadá­szati kultúra megismertetése a fiatalokkal.- A megyei vadászkamara idén 12 iskolát támogatott 30-50 ezer forinttal. A pénzt pályázati támogatásnak köszönhetően oszthattuk szét, s előadások tar­tásával, videofilmek és szak­könyvek kölcsönzésével egészí­tettük ki a támogatást. Hétfői előadásában aztán Rottenhoffer Attila szólt arról, hogy az emberek szemlélete na­gyot változott az elmúlt évtize­dekben: mostanra a többség el­szakadt a természettől.- A vadászat valaha a megél­hetést szolgálta, a legügyesebb vadász lett a törzs főnöke - mondta. - Később, amikor az ál­lattenyésztés és a növényter­mesztés túlsúlyba került, a vadá­szatnak a testedzés, a háborúra való felkészülés lett a fő célja. A ma emberének leginkább a munkaképesség regenerálása a fő cél. Aki kiül a lesre, és a vadra várva felfedezi maga körül a ter­mészet szépségét, az egy időre elfelejtheti minden munkahelyi és magánéleti gondját! Rottenhoffer Attila bevezető­je végén a jelenlévő szülőkkel és pedagógusokkal együtt több mint negyven főnyi hallgatóság elképedésére feltette a kérdést:- Ki nem szereti a vadászo­kat? Végül' egy kislány felnyújtot­ta a kezét, mondva:- Megölik az állatokat!- így igaz - folytatta Rotten­hoffer Attila - a vadászok való­ban elveszik az állatok életét, de nem szabad elfelejtenünk a természet első számú törvényét, ami szerint az erősebb megeszi a gyengébbet. Minden állat- és nö­vényfajnak van természetes ellensége, a harc pedig nem ismer könyörületet, a szerencsé­sebb, ügyesebb, erősebb megszerzi táplálé­kát. A ragadozók mindig a gyengébb, beteg és sérült zsákmányállatokat ejtik el, életben pe­dig az erősebbek, gyorsabbak maradnak. A természet önszabályozó képessége csodála­tos, a gond az, hogy az ember már jóformán minden élőhely egyensúlyát felborította. Ma már Dél-Amerikában sem beszélhetünk igazi őserdőkről, hiszen a savas esők még ezeket is érintették. Európában is szinte kizárólag félkultúr ökoszisztémák találhatók, amelyek­ben a nagy ragadozók, a medve, a farkas, a hi- úz már csak kevés helyen találnak élőhelyet. Ezeket nem a vadászok pusztították ki! Azért tűntek el, mert az egyre kisebb, városokkal, falvakkal, utakkal, vasutakkal felszabdalt élő­helyek már nem biztosítottak számukra ele­gendő táplálékot és zavartalan élőhelyet. Ugyanakkor a szarvas, az őz, a vaddisznó, az előbb említett nagy ragadozók zsákmányálla­tai, mivel a természetes ellenségek szinte el­tűntek, s a mezőgazdasági területeken szinte korlátlan táplálékforrás kínálkozott számuk­ra, mértéktelenül elszaporodtak. Ebben a helyzetben az embernek kell ellátnia az állo- mányszabályozó szerepet, s ez csak vadásza­tukkal lehetséges! Rottenhoffer Attila beszélt a vadászat gaz­dasági jelentőségéről is. Elmondta, hogy ma Magyarországon a bérvadásztatásból és a vadhúsból évi 15 milliárd forint bevétel szár­mazik, s körülbelül ugyanennyi folyik be a szállás, az étkeztetés és a kulturális szolgál­tatások területén. Ebből az összegből Nóg­rád, mint kis megye csak egymilliárd forint­tal részesedik, de természetesen ez sem ke­vés.- Tegyük fel, hogy két évig nem vadá­szunk - fejtette ki Rottenhoffer Attila. - A megye 13 ezer darabos nagyvadállománya ebben az esetben a 40 ezres példányszámot is megközelítené, elsősorban persze a vad­disznók nagy szaporasága miatt. A három­szorosára nőtt állomány mellett azonban a vadkár a jelenlegi 50 millió forintnak a húsz­szorosa is lehetne! Ennek persze az lenne az egyik oka, hogy akkor a vadászoknak sem állna érdekében a vadföldművelés és az állo­mány téli takarmányozása. Végezetül arról beszélt, hogy az ember­ben ott bujkál a ragadozó, s nagyon kevés olyan ember van, akiből ez a hajlam teljesen hiányzik. A vadász, ha egyébkéntis tisztes­séges és becsületes ember, csak még jobb lesz a vadászat által.- A vadász egyszerre ragadozó és költő - mondta. - Ragadozó, mert elejti a vadat, és költő mert ahhoz, hogy a természet szépsé­gét felfedezze maga körül, lírai alkarnak kell lennie! Ezután Andrási Mihály, a tábor­nak helyet adó Mátra Mg Tsz Va­dásztársaság elnöke mutatta be a je­lenlévőknek a területet. Elmondta, hogy ma már a Mátrához semmi köze nincs a Kis-Zagyva-völgy tele­püléseit összekötő és a 21-es számú főút, illetve Mátraverebély és Újlak­puszta között a vasútvonal által ha­tárolt vadászterületnek, de a me­gyehatáron túl is jól hangzó nevet megtartották a termelőszövetkezet felbomlása után.- Nagyvadas a terület, szinte mindenütt zárt erdő borítja, kiterje­dése pedig 6270 hektár - mondta Andrási Mihály. - A termelőszövet­kezetek megszűnése óta sok az el­hanyagolt termőföld, emiatt a vad kevesebb helyen jut táplálékhoz. Ezért is különösen fontos a vadföl­dek művelése. Idén 60 hektárt mű­veltünk meg a vadállomány számá­ra és van 30 hektár vadlegelőnk is. Ezek persze nem egy helyen van­nak, hanem több kisebb parcellá­ban. A legnagyobb üyen terület 17, a legkisebb egy hektáros. Ezeken a helyeken nem zavarjuk a vadat, hogy ne menjen el a területről. Beszélt arról is, hogy a gímszar­vas, az őz és a vaddisznóállomány is igen szép a területen, s innen ke­rülnek ki Nógrád megye legjobb dámszarvasagancsai. Az utóbbi években szépen szaporodott a me­zei nyúl, akad fácán és a két tavon vadréce, alkalmanként vadliba is előfordul.- Mivel 66 tagú társaságunkban mindenféle foglalkozású ember akad, mindent magunknak csinálunk - mondta. - A krakkópusztai mellett Szentkúton is van egy vadászházunk, de azt csak társaságunk tagjai hasz­nálják, mert sem áram, sem víz nincs. Végül arról szólt, hogy ebben az időszak­ban őzbakra várnak vendégeket, ősszel pe­dig előbb gím-, majd dámszarvasbikára. Té­len külföldi bérvadászok érkeznek, vaddisz­nóhajtásra. Amikor pedig azt a kérdést tette fel, hogy ki akar esti vadlesre menni, szinte mindenki jelentkezett, még a legkisebbek is. A játsza­dozó őzgidák és szarvasborjak megfigyelé­sének lehetősége feledtette a hosszú vároko­zás várható unalmát és a szúnyogok riasztót semmibe vevő életmódját is... A nyitónapi előadások vadászfegyverek, lőszerek és felszerelések bemutatójával ért véget, majd kedden légpuskalövészettel folytatódott. F.Z. Faragó Zoltán jegyzete Vaddisznó és krampüföld Elszakadtunk a természettől. Kezdődött majd' egy fél évszázada, amikoris már a televízió meg­tette a magáét, ma pedig, a számítógép, az Internet, a mobilmánia világában tovább romlik a helyzet. Keveseket érdekel a pokémonok, Shrek- és Harry Potter-félék, virtuális játékok korában a vörösbegy dala, a bogáncsból készíthető gyer­mekjátékok, az, hogy melyik fajhoz tartoznak az egymásra igen hasonlító boglárkalepkék... A lát­ványosabb dolgokkal, a rókakölykök vagy az őzgidák játékával, a szórón vacsorázó vaddisznók megpillantásával, az őzek éppen ezekben a napokban esedékes üzekedésének megfigyelésével persze más helyzet, - csakhogy ezekért az élményekért kemé­nyen meg kell ám dolgozni! El kell viselni a szúnyogok viszkető hólyagokat okozó csípéseit, az órákig tartó, sokszor bizony ered­ménytelen várakozást, az időjárás minden viszontagságát. Amiért fáradni kell, nehezen adja gyümölcsét, mindezek tetejébe nincs pénzben kifejezhető értéke, vagy éppen ráfizetést termel, az csak kevéssé vonzó: az emberi természet ilyen tisztelet a kivételnek, közöttük is első helyen az igaz vadásznak! Napjainkra felnőtt egy nemzedék, amelyik nem ismerheti köze lebbről sem erdő-mező élőlényeit, sem a házi állatokat, s tudatá­ban romantikus tévedések sokasága él. Ezzel együtt a hobbi álla­tok tartása, és - természetközeiben élő ember számára nevetsé­ges, ha nem egyenesen visszataszító - szeretete valamiféle város­lakói pótcselekvéssé, szenvedéllyé vált. Állatvédelem címén a va­dásztársadalom az utóbbi években különösen sok támadást élt át, megalapozatlan ítéletek és ismerethiányból fakadó sommás meg­állapítások, hatásvadász képsorok sokasága látott napvilágot a médiumok egy részében is. Jó lenne pedig, ha mindenki tudná: a sportvadászat nem pusztí­tott ki egyetlen fajt sem, az élőhelyeket átalakítása - akár azt is le­hetne írni, hogy elpusztítása - azonban annál többet! Az utak, au­tópályák építése ellen csekély a tiltakozás, pedig élőhelyeket, szá­razföldi vonulási útvonalakat vág ketté, korábban összefüggő el­terjedési területeket szaggat szét. Menjünk Erdélybe a példáért: az épülő Nagyvárad-Bukarest autópálya a legnagyobb európai bar- namedve-állomány élőhelyét vágja kétfelé. A környezetszennye­zés, a bányászat, az iparterületek kialakítása az értéktelennek ki­kiáltott gazosok, nádasok, bokrosok helyén gerinces állatfajok tu­catjainak, gerinctelenek százainak túlélését akadályozza meg. A vad azonban nem emel szót a saját érdekeiért, s a vadászokat is általában csak puskával, a zsákmány társaságában tudja elkép­zelni a kívülállók széles rétege. Amikor azonban a térdig érő hó­ban hátizsákban viszik a kukoricát a szóróra, senkinek a lelki sze­mei előtt nem jelennek meg. Bezzeg amikor egy-egy vaddisznó- konda kezelésbe veszi a kukoricást, vagy a krumpliföldet! Ha a galamblelkű állatbarát lenne a károsult, ő is puskás ember után kiáltana, - dehát, amint tudjuk, elszakadtunk a természettől: ku­koricása és krumpliföldje nem sok elvakult állatvédőnek van... Festői képet mutat a krakkópusztai tő, a vadásztiáz kertjében Személygépkocsi szerzés és átalakítás: támogatások és ez évi keretszámok Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium he­lyettes államtitkára, Szabó Sándomé a személygépkocsi szer­zési és átalakítási támogatások 2004. évi keretszámának meg­állapításával kapcsolatban kialakult helyzetről adott tájékoz­tatást a Nógrád Megyei Közigazgatási Hivatalnak. A tájékozta­tót a fokozott érdeklődésre való tekintettel ismertetjük.- Amint ismeretes, a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 164/1995. (XII.27.) kor­mányrendelet 14. paragrafusá­nak első bekezdése szerint a személygépkocsi szerzési és át­alakítási támogatások éves ke­retszámát a Mozgáskorlátozot­tak Egyesületeinek Országos Szövetségével egyetértésben az egészségügyi, szociális és csa­ládügyi miniszter határozza meg, a költségvetési törvény függvényében. A közlekedési kedvezmé­nyek pénzügyi forrása a tárca fe­jezet költségvetésében áll ren­delkezésre, amiből a közlekedé­si támogatást, a szerzési támo­gatást, az átalakítási támogatást, az orvosi vizsgálatok költségét valamint a működési költsége­ket is finanszírozni kell. Míg az előirányzat a 2001-ben még 4000 millió forint volt, addig a rendelkezésre álló forrás a 2002- től 2600 millió forintra csök­kent. Ennek ellenére 2003. évben a személygépkocsi szerzési támo­gatásra kiosztott utalványok száma országos szinten 5 ezer 300 darab volt. Az évek óta meg­határozó rossz költségvetési po­zíció következtében a szerzési támogatásra fordított kiadás az ugyanezen előirányzatból finan­szírozott közlekedési támoga­tással együtt tavaly közel 1400 millió forint túllépést eredmé­nyezett. A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az állam- háztartás három éves kereteiről szóló 2003. évi CXVI. törvény XXI. Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet mozgáskorlátozottak támogatá­sa jogcím alatt a közlekedési kedvezmények forrásaként az idén is - a tavalyi esztendővel megegyezően - 2600 millió fo­rint áll rendelkezésre tárcánk költségvetésében. A 2004. évi előirányzat a közlekedési támogatás mellett a tavalyi évről áthúzódó kötele­zettségekre, valamint a műkö­dési költségekre sem nyújt teljes mértékben fedezetet. Az elői­rányzat ugyanakkor a beruházá­si támogatásokra (szerzési és át­alakítási támogatás) egyáltalán nem biztosít forrást. Bár a mozgáskorlátozottak támogatása címén biztosított előirányzat a az ország költség- vetéséről szóló törvény alapján a központi költségvetés elői­rányzat - módosítási kötelezett­ség nélkül teljesülő kiadásai kö­rébe tartozik, s így a közlekedé­si kedvezmények fedezetéhez szükséges többletforrás biztosí­tása külön kormánydöntést nem igényel, ám a kormány ál­tal a 2004. évben meghirdetett takarékossági intézkedésre, s a feszített költségvetési keretekre figyelemmel a keretszám megál­lapításához szükséges forrás biztosítása érdekében idén a Pénzügyminisztériummal is mi­niszteri szintű egyeztetésre ke­rült sor. A támogatási rendszer ki­emelkedő társadalmi súlyára fi­gyelemmel tárcánk erőfeszítése­ket tett olyan kompromisszu­mos megoldás kialakítása érde­kében, hogy a keretszám megál­lapítására az adott pénzügyi fel­tételek között a lehető legmaga­sabb színvonalon kerülhessen sor. Javaslatunk a tavalyi eszten­dőhöz képest alacsonyabb szín­vonalú keretszám megállapítá­sára irányult ugyan, kiegészítve azonban azzal, hogy ősszel pót­keret meghirdetésével a későbbi kiigazítás lehetősége megma­radjon. A tárcaközi egyeztetett javas­lattal előzetes várakozásaink el­lenére, a MEOSZ Elnöksége nem értett egyet, így annak da­cára, hogy a keretszám megálla­pításának előkészítését tárcánk még március hónapban meg­kezdte, az érdekképviselettel va­ló megállapodás hiányában je­lenleg keretszámot nem tudunk meghirdetni. A probléma orvoslását a ki­alakult helyzetben az jelentheti, ha a mozgáskorlátozottak támo­gatása és a fogyatékossággal kapcsolatos egyéb ellátások elői­rányzatait együttesen kezelve megvizsgáljuk az idei évi időará­nyos teljesülést annak érdeké­ben, hogy a várható maradvány terhére és mértékéig a szerzési támogatás 2004. évi keretszámá­nak megállapítására tárcánknak lehetősége nyíljon. Abból a cél­ból, hogy a keretszám vonatko­zásában a rendelkezésre álló for­rásokról megalapozott számítá­sokkal rendelkezzünk, a máso­dik félév elejére tervezzük a kér­dés ismételt megvizsgálását üte­mezni. A keretszámra vonatko­zó javaslat előkészítésére, s az érdekképviselettel történő ismé­telt egyeztetésére ezt követően kerülhet majd sor. Az elmondottakra figyelem­mel tájékoztatjuk, hogy a keret­szám megállapítására, s így a közigazgatási hivataloknak az igények kielégítése tárgyában történő döntésére az idei eszten­dőben a rendeletben meghatá­rozott határidőben sajnos nem kerülhet sor. ■ Rottenhoffer Attila a sörétes vadászfegyvert mutatja be a diákoknak FOTÓ: F. Z.

Next

/
Thumbnails
Contents