Nógrád Megyei Hírlap, 2004. augusztus (15. évfolyam, 179-202. szám)
2004-08-04 / 181. szám
2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap MEGYEI KÖRKÉP 2004. AUGUSZTUS 4., SZERDA Vadászpuska és költői lelkűiét (Folytatás az 1. oldalról) alkotó- és életmódtábor egyben, sőt, diákjaink a lucfalvai falunapra is itt készülnek fel. Elsőstől nyolcadik osztályosig terjed a résztvevők életkora, mindenki sátorban lakik a tó partján. A légfegyveres lövészettől a vad- megfigyelésig, a szórók és a dagonyák felkereséséig sok minden szerepel a programban. A Gyermek- Ifjúsági és Sportminisztérium támogatása mellett a megyei vadászkamara és a gyerekek szülei finanszírozták a táborozás megrendezését, de háromezer forintnál senkinek sem került többe az egy hét. Rottenhoffer Attila, Nógrád megye fővadásza, a vadászkamara titkára elmondta, hogy a fő cél a vadászati kultúra megismertetése a fiatalokkal.- A megyei vadászkamara idén 12 iskolát támogatott 30-50 ezer forinttal. A pénzt pályázati támogatásnak köszönhetően oszthattuk szét, s előadások tartásával, videofilmek és szakkönyvek kölcsönzésével egészítettük ki a támogatást. Hétfői előadásában aztán Rottenhoffer Attila szólt arról, hogy az emberek szemlélete nagyot változott az elmúlt évtizedekben: mostanra a többség elszakadt a természettől.- A vadászat valaha a megélhetést szolgálta, a legügyesebb vadász lett a törzs főnöke - mondta. - Később, amikor az állattenyésztés és a növénytermesztés túlsúlyba került, a vadászatnak a testedzés, a háborúra való felkészülés lett a fő célja. A ma emberének leginkább a munkaképesség regenerálása a fő cél. Aki kiül a lesre, és a vadra várva felfedezi maga körül a természet szépségét, az egy időre elfelejtheti minden munkahelyi és magánéleti gondját! Rottenhoffer Attila bevezetője végén a jelenlévő szülőkkel és pedagógusokkal együtt több mint negyven főnyi hallgatóság elképedésére feltette a kérdést:- Ki nem szereti a vadászokat? Végül' egy kislány felnyújtotta a kezét, mondva:- Megölik az állatokat!- így igaz - folytatta Rottenhoffer Attila - a vadászok valóban elveszik az állatok életét, de nem szabad elfelejtenünk a természet első számú törvényét, ami szerint az erősebb megeszi a gyengébbet. Minden állat- és növényfajnak van természetes ellensége, a harc pedig nem ismer könyörületet, a szerencsésebb, ügyesebb, erősebb megszerzi táplálékát. A ragadozók mindig a gyengébb, beteg és sérült zsákmányállatokat ejtik el, életben pedig az erősebbek, gyorsabbak maradnak. A természet önszabályozó képessége csodálatos, a gond az, hogy az ember már jóformán minden élőhely egyensúlyát felborította. Ma már Dél-Amerikában sem beszélhetünk igazi őserdőkről, hiszen a savas esők még ezeket is érintették. Európában is szinte kizárólag félkultúr ökoszisztémák találhatók, amelyekben a nagy ragadozók, a medve, a farkas, a hi- úz már csak kevés helyen találnak élőhelyet. Ezeket nem a vadászok pusztították ki! Azért tűntek el, mert az egyre kisebb, városokkal, falvakkal, utakkal, vasutakkal felszabdalt élőhelyek már nem biztosítottak számukra elegendő táplálékot és zavartalan élőhelyet. Ugyanakkor a szarvas, az őz, a vaddisznó, az előbb említett nagy ragadozók zsákmányállatai, mivel a természetes ellenségek szinte eltűntek, s a mezőgazdasági területeken szinte korlátlan táplálékforrás kínálkozott számukra, mértéktelenül elszaporodtak. Ebben a helyzetben az embernek kell ellátnia az állo- mányszabályozó szerepet, s ez csak vadászatukkal lehetséges! Rottenhoffer Attila beszélt a vadászat gazdasági jelentőségéről is. Elmondta, hogy ma Magyarországon a bérvadásztatásból és a vadhúsból évi 15 milliárd forint bevétel származik, s körülbelül ugyanennyi folyik be a szállás, az étkeztetés és a kulturális szolgáltatások területén. Ebből az összegből Nógrád, mint kis megye csak egymilliárd forinttal részesedik, de természetesen ez sem kevés.- Tegyük fel, hogy két évig nem vadászunk - fejtette ki Rottenhoffer Attila. - A megye 13 ezer darabos nagyvadállománya ebben az esetben a 40 ezres példányszámot is megközelítené, elsősorban persze a vaddisznók nagy szaporasága miatt. A háromszorosára nőtt állomány mellett azonban a vadkár a jelenlegi 50 millió forintnak a húszszorosa is lehetne! Ennek persze az lenne az egyik oka, hogy akkor a vadászoknak sem állna érdekében a vadföldművelés és az állomány téli takarmányozása. Végezetül arról beszélt, hogy az emberben ott bujkál a ragadozó, s nagyon kevés olyan ember van, akiből ez a hajlam teljesen hiányzik. A vadász, ha egyébkéntis tisztességes és becsületes ember, csak még jobb lesz a vadászat által.- A vadász egyszerre ragadozó és költő - mondta. - Ragadozó, mert elejti a vadat, és költő mert ahhoz, hogy a természet szépségét felfedezze maga körül, lírai alkarnak kell lennie! Ezután Andrási Mihály, a tábornak helyet adó Mátra Mg Tsz Vadásztársaság elnöke mutatta be a jelenlévőknek a területet. Elmondta, hogy ma már a Mátrához semmi köze nincs a Kis-Zagyva-völgy településeit összekötő és a 21-es számú főút, illetve Mátraverebély és Újlakpuszta között a vasútvonal által határolt vadászterületnek, de a megyehatáron túl is jól hangzó nevet megtartották a termelőszövetkezet felbomlása után.- Nagyvadas a terület, szinte mindenütt zárt erdő borítja, kiterjedése pedig 6270 hektár - mondta Andrási Mihály. - A termelőszövetkezetek megszűnése óta sok az elhanyagolt termőföld, emiatt a vad kevesebb helyen jut táplálékhoz. Ezért is különösen fontos a vadföldek művelése. Idén 60 hektárt műveltünk meg a vadállomány számára és van 30 hektár vadlegelőnk is. Ezek persze nem egy helyen vannak, hanem több kisebb parcellában. A legnagyobb üyen terület 17, a legkisebb egy hektáros. Ezeken a helyeken nem zavarjuk a vadat, hogy ne menjen el a területről. Beszélt arról is, hogy a gímszarvas, az őz és a vaddisznóállomány is igen szép a területen, s innen kerülnek ki Nógrád megye legjobb dámszarvasagancsai. Az utóbbi években szépen szaporodott a mezei nyúl, akad fácán és a két tavon vadréce, alkalmanként vadliba is előfordul.- Mivel 66 tagú társaságunkban mindenféle foglalkozású ember akad, mindent magunknak csinálunk - mondta. - A krakkópusztai mellett Szentkúton is van egy vadászházunk, de azt csak társaságunk tagjai használják, mert sem áram, sem víz nincs. Végül arról szólt, hogy ebben az időszakban őzbakra várnak vendégeket, ősszel pedig előbb gím-, majd dámszarvasbikára. Télen külföldi bérvadászok érkeznek, vaddisznóhajtásra. Amikor pedig azt a kérdést tette fel, hogy ki akar esti vadlesre menni, szinte mindenki jelentkezett, még a legkisebbek is. A játszadozó őzgidák és szarvasborjak megfigyelésének lehetősége feledtette a hosszú várokozás várható unalmát és a szúnyogok riasztót semmibe vevő életmódját is... A nyitónapi előadások vadászfegyverek, lőszerek és felszerelések bemutatójával ért véget, majd kedden légpuskalövészettel folytatódott. F.Z. Faragó Zoltán jegyzete Vaddisznó és krampüföld Elszakadtunk a természettől. Kezdődött majd' egy fél évszázada, amikoris már a televízió megtette a magáét, ma pedig, a számítógép, az Internet, a mobilmánia világában tovább romlik a helyzet. Keveseket érdekel a pokémonok, Shrek- és Harry Potter-félék, virtuális játékok korában a vörösbegy dala, a bogáncsból készíthető gyermekjátékok, az, hogy melyik fajhoz tartoznak az egymásra igen hasonlító boglárkalepkék... A látványosabb dolgokkal, a rókakölykök vagy az őzgidák játékával, a szórón vacsorázó vaddisznók megpillantásával, az őzek éppen ezekben a napokban esedékes üzekedésének megfigyelésével persze más helyzet, - csakhogy ezekért az élményekért keményen meg kell ám dolgozni! El kell viselni a szúnyogok viszkető hólyagokat okozó csípéseit, az órákig tartó, sokszor bizony eredménytelen várakozást, az időjárás minden viszontagságát. Amiért fáradni kell, nehezen adja gyümölcsét, mindezek tetejébe nincs pénzben kifejezhető értéke, vagy éppen ráfizetést termel, az csak kevéssé vonzó: az emberi természet ilyen tisztelet a kivételnek, közöttük is első helyen az igaz vadásznak! Napjainkra felnőtt egy nemzedék, amelyik nem ismerheti köze lebbről sem erdő-mező élőlényeit, sem a házi állatokat, s tudatában romantikus tévedések sokasága él. Ezzel együtt a hobbi állatok tartása, és - természetközeiben élő ember számára nevetséges, ha nem egyenesen visszataszító - szeretete valamiféle városlakói pótcselekvéssé, szenvedéllyé vált. Állatvédelem címén a vadásztársadalom az utóbbi években különösen sok támadást élt át, megalapozatlan ítéletek és ismerethiányból fakadó sommás megállapítások, hatásvadász képsorok sokasága látott napvilágot a médiumok egy részében is. Jó lenne pedig, ha mindenki tudná: a sportvadászat nem pusztított ki egyetlen fajt sem, az élőhelyeket átalakítása - akár azt is lehetne írni, hogy elpusztítása - azonban annál többet! Az utak, autópályák építése ellen csekély a tiltakozás, pedig élőhelyeket, szárazföldi vonulási útvonalakat vág ketté, korábban összefüggő elterjedési területeket szaggat szét. Menjünk Erdélybe a példáért: az épülő Nagyvárad-Bukarest autópálya a legnagyobb európai bar- namedve-állomány élőhelyét vágja kétfelé. A környezetszennyezés, a bányászat, az iparterületek kialakítása az értéktelennek kikiáltott gazosok, nádasok, bokrosok helyén gerinces állatfajok tucatjainak, gerinctelenek százainak túlélését akadályozza meg. A vad azonban nem emel szót a saját érdekeiért, s a vadászokat is általában csak puskával, a zsákmány társaságában tudja elképzelni a kívülállók széles rétege. Amikor azonban a térdig érő hóban hátizsákban viszik a kukoricát a szóróra, senkinek a lelki szemei előtt nem jelennek meg. Bezzeg amikor egy-egy vaddisznó- konda kezelésbe veszi a kukoricást, vagy a krumpliföldet! Ha a galamblelkű állatbarát lenne a károsult, ő is puskás ember után kiáltana, - dehát, amint tudjuk, elszakadtunk a természettől: kukoricása és krumpliföldje nem sok elvakult állatvédőnek van... Festői képet mutat a krakkópusztai tő, a vadásztiáz kertjében Személygépkocsi szerzés és átalakítás: támogatások és ez évi keretszámok Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára, Szabó Sándomé a személygépkocsi szerzési és átalakítási támogatások 2004. évi keretszámának megállapításával kapcsolatban kialakult helyzetről adott tájékoztatást a Nógrád Megyei Közigazgatási Hivatalnak. A tájékoztatót a fokozott érdeklődésre való tekintettel ismertetjük.- Amint ismeretes, a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 164/1995. (XII.27.) kormányrendelet 14. paragrafusának első bekezdése szerint a személygépkocsi szerzési és átalakítási támogatások éves keretszámát a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségével egyetértésben az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter határozza meg, a költségvetési törvény függvényében. A közlekedési kedvezmények pénzügyi forrása a tárca fejezet költségvetésében áll rendelkezésre, amiből a közlekedési támogatást, a szerzési támogatást, az átalakítási támogatást, az orvosi vizsgálatok költségét valamint a működési költségeket is finanszírozni kell. Míg az előirányzat a 2001-ben még 4000 millió forint volt, addig a rendelkezésre álló forrás a 2002- től 2600 millió forintra csökkent. Ennek ellenére 2003. évben a személygépkocsi szerzési támogatásra kiosztott utalványok száma országos szinten 5 ezer 300 darab volt. Az évek óta meghatározó rossz költségvetési pozíció következtében a szerzési támogatásra fordított kiadás az ugyanezen előirányzatból finanszírozott közlekedési támogatással együtt tavaly közel 1400 millió forint túllépést eredményezett. A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az állam- háztartás három éves kereteiről szóló 2003. évi CXVI. törvény XXI. Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet mozgáskorlátozottak támogatása jogcím alatt a közlekedési kedvezmények forrásaként az idén is - a tavalyi esztendővel megegyezően - 2600 millió forint áll rendelkezésre tárcánk költségvetésében. A 2004. évi előirányzat a közlekedési támogatás mellett a tavalyi évről áthúzódó kötelezettségekre, valamint a működési költségekre sem nyújt teljes mértékben fedezetet. Az előirányzat ugyanakkor a beruházási támogatásokra (szerzési és átalakítási támogatás) egyáltalán nem biztosít forrást. Bár a mozgáskorlátozottak támogatása címén biztosított előirányzat a az ország költség- vetéséről szóló törvény alapján a központi költségvetés előirányzat - módosítási kötelezettség nélkül teljesülő kiadásai körébe tartozik, s így a közlekedési kedvezmények fedezetéhez szükséges többletforrás biztosítása külön kormánydöntést nem igényel, ám a kormány által a 2004. évben meghirdetett takarékossági intézkedésre, s a feszített költségvetési keretekre figyelemmel a keretszám megállapításához szükséges forrás biztosítása érdekében idén a Pénzügyminisztériummal is miniszteri szintű egyeztetésre került sor. A támogatási rendszer kiemelkedő társadalmi súlyára figyelemmel tárcánk erőfeszítéseket tett olyan kompromisszumos megoldás kialakítása érdekében, hogy a keretszám megállapítására az adott pénzügyi feltételek között a lehető legmagasabb színvonalon kerülhessen sor. Javaslatunk a tavalyi esztendőhöz képest alacsonyabb színvonalú keretszám megállapítására irányult ugyan, kiegészítve azonban azzal, hogy ősszel pótkeret meghirdetésével a későbbi kiigazítás lehetősége megmaradjon. A tárcaközi egyeztetett javaslattal előzetes várakozásaink ellenére, a MEOSZ Elnöksége nem értett egyet, így annak dacára, hogy a keretszám megállapításának előkészítését tárcánk még március hónapban megkezdte, az érdekképviselettel való megállapodás hiányában jelenleg keretszámot nem tudunk meghirdetni. A probléma orvoslását a kialakult helyzetben az jelentheti, ha a mozgáskorlátozottak támogatása és a fogyatékossággal kapcsolatos egyéb ellátások előirányzatait együttesen kezelve megvizsgáljuk az idei évi időarányos teljesülést annak érdekében, hogy a várható maradvány terhére és mértékéig a szerzési támogatás 2004. évi keretszámának megállapítására tárcánknak lehetősége nyíljon. Abból a célból, hogy a keretszám vonatkozásában a rendelkezésre álló forrásokról megalapozott számításokkal rendelkezzünk, a második félév elejére tervezzük a kérdés ismételt megvizsgálását ütemezni. A keretszámra vonatkozó javaslat előkészítésére, s az érdekképviselettel történő ismételt egyeztetésére ezt követően kerülhet majd sor. Az elmondottakra figyelemmel tájékoztatjuk, hogy a keretszám megállapítására, s így a közigazgatási hivataloknak az igények kielégítése tárgyában történő döntésére az idei esztendőben a rendeletben meghatározott határidőben sajnos nem kerülhet sor. ■ Rottenhoffer Attila a sörétes vadászfegyvert mutatja be a diákoknak FOTÓ: F. Z.
