Nógrád Megyei Hírlap, 2004. augusztus (15. évfolyam, 179-202. szám)

2004-08-26 / 198. szám

D ÉMtÉLSP Előny a fájlcserélőknél Számra váltott hullámok A fájlcserélő alkalmazások készí­tői és a kiadóvállalatok között már jó ideje tartó - és a végtelen történet címre jó eséllyel pályázó - pereskedés aktuális menetét a többnyire alperes szerepét betöl­tő programozók nyerték. Nem sokkal azután ugyanis, hogy negyvenöt amerikai állam ügyé­sze nyílt levélben jogi következ­ményekkel fenyegette a cserehá­lózatok üzemeltetőit, szövetségi fellebbviteli bíróság olyan dön­tést hozott, ami gyakorlatilag fel­menti a felelősség alól a vitatott peer-to-peer (p2p-) alkalmazások működtetőit. A testület érvelése szerint a fájlcserélők ugyanis - bár a kalózmásolatok terjesztését is lehetővé teszik - számos legá­lis cél érdekében is felhasználha­tóak, a következmények így a le­hetőséget ki-, illetve felhasználó személyeket terhelik. Elemzők szerint az alkalmazások üzemel­tetőit felmentő ítélet negatív eredménnyel járhat az egyéni fel­használókra nézve: a kitartóan pereskedő szervezetek, az Ame­rikai Lemezkiadók Szövetsége (RIAA), valamint az Amerikai Mozgókép Szövetség (MPAA) ugyanis a bírói állásfoglalás ré­vén védett cégek helyett magukat a csereberélőket fogják bíróság elé citálni. Persze az sem vélet­len, hogy a p2p-alkalmazások utóbbi időben eltökélten dolgoz­nak a felhasználók kilétét titkosí­tó szolgáltatásokon. Mobillal hívható kóla Mobiltelefonnal ma már szinte mindent lehet, alighanem eljön majd a mezőgazdasági alkalma­zás ideje is. Aratás helyett azon­ban egyelőre be kell érnünk az italvásárlással: a Coca-Cola ugyanis olyan italautomatákkal jelent meg Japánban, amelyek­ből az NTT DoCoMo mobilszol­gáltatásának előfizetői marokte­lefonjuk segítségével vásárol­hatnak üdítőket. Az NTT DoCoMo hónap ele­jén beindított szolgáltatásának keretében az előfizetők különfé­le pénzügyi tranzakciókat bo­nyolíthatnak Symbian operációs rendszerű mobiltelefonjukról, vagy éppen annak segítségével azonosíthatják magukat. A lehe­tőség kulcsa a készülékbe integ­rált Sony FeliCa chip, amely le­hetővé teszi, hogy a kártyaolva­sók érintkezés nélkül érzékeljék a telefonon tárolt információkat. A trend egyértelmű: a bankkár­tyák és hitelkártyák megjelené­sével és térnyerésével kezdhet­tük elfelejteni a zöldhasút, a DoCoMo-éhoz hasonló szolgál­tatások révén pedig elképzelhe­tő, hogy unokáink csak meséből fogják ismerni a kis műanyag la­pocskákat. És hogy ez a trend nem pusz­ta technológiai ínyencség, azt mi sem jelzi jobban, hogy egy olyan nagy multinacionális cég, mint a Coca-Cola nem ódz­kodott beszállni ebbe a nagy­szabású éles kísérletbe. Bakelitlemezek és audiokazetták digitalizálása Igaz ugyan, hogy zenét manapság szinte kizárólag CD-lemezen vagy takarékosan tömörített számítógépes formátumban le­het adni-kapni, hiba lenne a tinédzserko­ruk derekán túl járó bakeliteket és audiokazettákat örökre elfelejteni. Egy­részt nyilván mindenkinek vannak féltve őrzött kincsei még a digitális kor előttről, másrészt nem is olyan bonyolult a régi hangordozókat CD-re vagy számítógépre menteni. Arról nem is beszélve, hogy a mechanikus ha­tásokra és sokszorosításra érzékeny analóg formátummal érdemes kesztyűs kézzel bánni - a fekete korong és a szalag nehezen bírja a gyűrődést. A CD-lemezt ugyanakkor nem gyilkolja a tű, a számítógépes zeneformátu­mot pedig még a por sem fogja - arról nem is beszélve, hogy mindkettő tökéletesen másol­ható. Akinek tehát van egy aktuális mércével mért középszerű számítógépe, amit ráadásul alapszinten kezelni is tud, az minden további nélkül nekiállhat hevesen archiválni. Be a szerkezetbe Analóg hangfelvételek digitalizálásához ugyanis nem szükségeltetik olyan komoly erőforrás, mint a böszme nagy merevleme­zeket, tengernyi memóriát és húzós procesz- szorokat kívánó házi videók feldolgozásá­hoz. A legtöbb hangrögzítő és -szerkesztő program vidáman elfut a gyerek elavult gé­pén, ami a Doom 3-nak már a szagá­tól is kiakad. A hang- mérnö­ki ambí­ciókkal rendel­kező fel­haszná­lók termé- szetesen költhet­nek drága hangkár­tyákra, az egyszerű archiválónak megteszik az egysze­rű példányok is. Nem kell ahhoz sem sok, hogy a PC-t összekössük az analóg lejátszók­kal: a magnó és az erősítő kimeneteit több­nyire pár száz forintos RCA-jack, esetleg (nagy)jack-(kis)jack kábelekkel rá lehet en­gedni a hangkártyára. Ha azonban a lemez­játszóval együtt nem akarjuk az erősítőt is a számítógép közelébe cipelni, akkor bizony húszezer forint körüli (öt műsoros CD-nyi) összeget kell beruháznunk előerősítőre. Technikai okokból ugyanis a lemezjátszó fe­jét elhagyó jelben a mély hangok le vannak gyengítve: ha ugyanis a bas­szusok egy az egyben bake­litbe lennének vésve, a tű szó szerint lepattanna a korong­ról. Félre a zajokkal A digitalizáló programok közül több arra is lehetőséget ad, hogy a felvételt valós időben hallgas­suk. Rögzítés közben - és persze utána is - ugyanis lehetőség van arra, hogy ne csak lemá­soljuk régi felvételeinket, hanem a különféle za­jokat kiszűrjük a felvételből. A kiöregedett me- chanikájú, kattogó lemezjátszókról, sercegő ba­kelitekről és mágneses zajjal terhelt kazettákról valószínűleg sentónek sem kell előadást tartani, de vannak olyan zajok is - mint például az elekt­romos hálózatból származó 50-60 Hz-es úgyne­vezett „brumm” amik kisebb feltűnést keltve rontják a zenei élményt. Különféle beállítások­kal és varázslókkal ki-ki addig kísérletezhet, míg a fülének leginkább megfelelő hatást el nem éri. Az analóg hullámok számjegyekbe való kon­vertálásakor nem érdemes tömörítéssel terhelni az eljárást - maradjunk csak a bő lére eresztett wav-formátumnál. Ezzel nem csak a program esetleges kiakadását kerülhetjük el, hanem az utólagos korrekciókat is ésszerűbb tömörítetlen formátumon végezni. Ha nem audio CD-t aka­runk írni analóg kedvenceinkből, bőven rá­érünk az archiválás végén elszabadítani a zsu­gorító algoritmusokat. Varázslás vagy kézi vezérlés A hangrögzítő és -szerkesztő programok kínálata igen szé­les skálán mozog. A Nero a számítástechnikai antitalentu- moknak is kínál varázslókat, a Megamixhez már szükség van önálló döntésekre, aki pedig mélyebben merülne a hul­lámok közé, válassza a Dart vagy a GoldWave lehetőségeit. Hírek Vírus a CE-n A Microsoft által okostele­fonok és kéziszámítógépek számára kifejlesztett operáci­ós rendszeren megjelent az első vírus. Az eddig bizton­ságosnak tartott Windows CE-re települő féreg nem okoz igazi kárt - gyakorlati­lag abból áll, hogy megkéri az eszköz használóját, hogy engedélyezze továbbterjedé­sét. A vírus Ratter nevű alko­tója egyébként tagja a Cabirt is jegyző 29A VX csapatnak. Csípőn az mp3 A mini zenelejátszók terén ügy tűnik, korlátlan lehetősé­geket kap a fantázia. A pilla­natnyilag legérdekesebb megoldás a Virgin Electro­nics csípőékszerként viselhe­tő mp3-lejátszója. A VP-1100 jelű szerkezet 128 megabáj­kat. Az aprócska készülék egy lendülettel nyolc órán át képes küldeni az ütemet. Névre keres a Google A Google új funkcióval bőví­tette eszközpultját: a „Browse By Name” szolgáltatás segít­ségével nem kell a bonyolult internetcímek megjegyzésé­vel bajlódnunk, elég a kere­sett intézmény, cég, telepü­lés, látványosság stb. hétköz­napi nevét beírni, és a prog­ram automatikusan megnyit­ja a hozzá tartozó honlapot. tos tárolójára USB porton keresztül le hét feltölte­ni a számí­tógépen tá­rolt zenefájlo­Huszonöt digitális kattintás Az amatőr használatra szánt digitális kamerák mára szinte teljesen lenyomták filmes társaikat, akik talán csak egyszer használatos formában tartották magukat Eddig. Az USA-ban ugyanis piacra dobták az első rövid életű, LCD-kijel- zővel ellátott digitális kamerákat Az apró készülékeket a San Franciscó-i Pure Digital Techno­logies fejlesztette ki, és a sikeres piaci tesztek után most a tenge­rentúl drogéria-óriása, az instant fotószolgáltatásokat is működte­tő CVS tette ki polcaira a cég ne­vén forgalmazott kamerát, de a tervek szerint a közeljövőben a Ritz Camera üzleteiben és a Dis­ney által üzemeltetett pihenő-, és szórakozóhelyeken is elérhető lesz az egyszer használatos cso­da. A masina használata - filmes társaihoz hasonlóan - rendkívül egyszerű: az exponáló gombon kívül nem kell mást nyomkodni, a vaku automatikusan villan. Le­hetőség van ugyanakkor arra, hogy az LCD-kijelzőn ellenőriz­zük kattintásainkat, és a rossz­nak vagy feleslegesnek ítélt ké­peket töröljük az egyébként sze­rényre szabott, 25 kép tárolására képes memóriából. A teletöltött készüléket a forgalmazónál ve­szik kezelésbe: a papírképek mellé CD-re írva digitális formá­ban is megkapja műveit az egy­szeri fotós. A kamerák memóriá­ját pedig felszabadítják, és meg­újított külsővel újra polcra te­szik őket. Jonathan Kaplan, a Pure Digital vezetője szerint készü­lékük legvonzóbb tulajdonsá­ga az, hogy az elkészített fel­vételek visszanézhetőek és tö- rölhetőek, és úgy számol, hogy ezt félmillió eladott fényképezővei fogja tudni bizo- nyitani az év végéig._________■ Tárcsázás fű alatt Az internetes kommunikáció elvileg bámulatos hatékonysá­gát gyakorlatilag percről-percre bénítják a különféle támadá­sok. A vírusoktól és kéretlen levelektől egy-egy rosszabb nap után álmunkban sem szabadulunk, az észrevétlenül - és ter­mészetesen illegálisan - terjedő betárcsázóprogramokról azonban van, hogy csak későn szerzünk tudomást. Pedig az ún. diaierek komoly kárt tudnak okozni - kivételesen nem számítógépünkben vagy állomá­nyainkban, hanem egy az egyben a családi költségvetésben. Ezek a gyarkan észrevétlenül települő al­kalmazások a sima modemes, illet­ve az ISDN-kártyán keresztül törté­nő internet-hozzáféréseknél lépnek akcióba. Ezekhez a kapcsolatokhoz általában betárcsázóprogramot használnak, így ugyanis el lehet ke­rülni, hogy minden egyes csatlako­záskor meg kelljen adni az internet- szolgáltató és a felhasználó adatait. A fű alatt terjedő rosszindulatú diaierek azonban nem saját hozzá­férésünkkel, hanem annál többnyi­re jóval drágább kapcsolatokon ke­resztül fűzik fel gépünket a világhá­lóra. Erre gyakran sajnos csak ké­sőn, a telefonszámla megérkezte­kor jövünk rá, látva a szokásosnál jelentősen nagyobb végösszeget. A kártékony diaierek ellen persze lehet védekezni, legin­kább óvatossággal. Többnyire ugyanis megjelenik egy telepítés engedélyét kérő ablak - és ekkor tudni kell nemet mondani. Más­részt az adott operációs rendszer hálózati, illetve telefonos kap­csolatokat tartalmazó mappájá­ban is kiszűrhetőek az ismeret­len, tehát feltehetően rosszindu­latú betárcsázóprogramok. És persze az sem árt, ha időközben meg-megnézzük, valóban az ál­talunk kívánt kapcsolattal va­gyunk-e fenn a világhálón. Hazai összefogás A korábban Matáv elleni tüntetést szervező Netért Egyesület a szent cél érdekében összefogott a telefonszolgáltatóval, és információs bá­zist hozott létre a betárcsázóvédelem érdekében (vedekezz.netert.hu). A hamis diaierekkel szemben a Matáv lehetőségei korlátozottak ugyan, de egy-két pórul járt bejelentő segítségével korlátozni tudja az azonosított csaló hívhatóságát. Milliós Microsoft-malőrök A Microsoft feszített tempójú szoftver-fejlesztése és -kiadása kapcsán többnyire a szarvashi­bákon felháborodott és káro­sult felhasználói hangokat le­het hallani, mégis gyakran van, hogy apróságnak tűnő bakik miatt dollármilliókat fizet ki a cégóriás. A vezetők szerint a programozó specialistákra rá­fér egy kis látókör-bővítés. A szofvergyártás árnyacskáiról egy glasgow-i konferencián esett szó, ahol a Microsoft geopolitikai stratégiai vezetője, Tom Edwards szedte csokorba az elsősorban földrajzi, nyelvi és kulturális tu­datlanságból származó kellemet­len hibákat. Ezek közül az egyik legkirívóbb eset mindössze nyolc pixelről szólt: a Windows indiai változatához készített 800 000 pi­xeles India-térképen ugyanis hi­básan színezték a Kasmírt ábrázo­ló képpontokat. A malőr politikai­lag éles vonatkozásai miatt hatal­mas felháborodást kavart, a prog­ramot betiltották, és a Microsoft kénytelen volt mind a kétszázezer példányt visszavonni a piacról. Ugyancsak Ázsiában torpedóz- ták meg a redmondi óriás egyik já­tékprogramját: háttérzeneként egy Koránból származó dalt alkal­maztak a fejlesztők, ami ellen a szaúd-arábiai kormány eredmé­nyesen - azaz bocsánatkérést és visszavonást elérve - tiltakozott. Európai szemmel pikánsabb- nak tűnik a Windows XP spanyol változatában ejtett hiba, ahol egy beállításnál a felhasználó a „nem megatározott”, „férfi” és „ribanc” szavak közül választhatta ki a ne- mi identitását jelzőt. __________■ T iszta lappal A számítógépes szerepjáték­vonal egyik atyjának tartott Richard Garriott az öregek lendületével kíván tiszta lapot nyitni a napjainkra kissé va­lóban összekuszálódott mű­fajban. Kertelés nélkül Tabula Rasara keresztelt művének el­sődleges célja, hogy az egy­szereplős játékok kidolgozott­ságát ötvözze az többjátékos módú on-line kalandokkal. A játék terepe ennek megfelelő­en két részre lesz osztva a virtu­ális térben. Egyrészt mindenki megkapja a saját kis szigetét, ahol a többi játékostól függetle­nül fejlesztheti-pihentetheti ka­raktereit és teljesítheti saját kül­detéseit, másrészt pedig lesznek közös harcmezők, ahol az on­line közösség tagjai egymással összehangolva küzdhetnek a go­nosz ellen. A Tabula Rasa jó terep a kezdő szerepjátékosoknak: nem kell ugyanis korai döntést hozni a ka­rakter tulajdonságait illetően. Számos próba áll rendelkezésre ahhoz, hogy eldöntsük, a három alapkategória közül melyiket vá­lasztjuk. További könnyebbséget jelent, hogy bizonyos szinteken lehet mentéseket végezni, így egy-egy rossznak bizonyult ka­rakterválasztás vagy stratégiai döntés után nem kell elölről kez­deni a szamárlétrát.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents