Nógrád Megyei Hírlap, 2004. augusztus (15. évfolyam, 179-202. szám)

2004-08-23 / 195. szám

2004. augusztus 23., hétfő MEGYEI KÖRKÉP Nógrád Megyei Hírlap - 3. oldal (Folytatás az 1. oldalról) Testvértelepülési megállapo­dást írt alá Morgenstern Ferenc, Karancslapujtő polgármestere és György Péter, Ragyolc első embere, hangsúlyozva a sport, a kultúra, az oktatás és a kereske­delem terén való együtt munkál­kodást. Szent István ünnepén így három himnusz csendült fel Karancslapujtőn: az olasz, a szlovák és a magyar. Dr. Surján László, az Európa Parlament képviselője ünnepi beszédében elmondta: az ün­nep magasabbrendűsége foly­tán eddig valamennyi augusztus 20-i köszöntőjében elhagyta a napi politikát.- Egy kormányától megfosz­tott országban ezt azonban fe­Morgenstern Ferenc, Karancslapujtő polgármestere és György Péter, ragyolc első embere látta el kézjegyével a testvértelepülési dokumentumot fotó. Gi é. lelős politikus nem teheti meg. Sajnálatos, hogy a kormány a belső vitáiból adódó személyi ügyeket nem tudta néhány nappal elhalasztani, így most egy valódi vezetés nélküli or­szág ünnepel - jegyezte meg a képviselő, aki leszögezte, hogy csak egy világos vonalvezetésű, erkölcsileg megtámadhatatlan vezetés méltó a Szent István-i örökséghez. Ezt követően Surján László felolvasta az 1997-ben írt Fo­hász Szent Istvánnal a Magya­rok Nagyasszonyához című versét: „Rá kell találnunk ismét önmagunkra, az emberebb em­berre, a magyarabb ma­gyarra...” - hangzott a vers, amely az egymás iránti és a ja­vakkal való bánás felelősségé­ről és a munkából fakadó jólét megteremtéséről is közvetített gondolatokat a nagyszámú hallgatóságnak. ___________________SZ.A. „ Szent István a legjobb utat választotta nekünk” PÁSZTÓ Az augusztus huszadiki ün­nepség szabadtéri szentmisével kezdődött a romkertben - annál a szobornál, ahol Szent István felajánlja a koronát Máriának - dr. Varga Lajos apát celebrálásá- val. A délutáni program a Groovehouse együttes műsorá­val kezdődött, majd Sisák Imre polgármester, országgyűlési Sisák Imre megszegi az új kenyeret képviselő ünnepi köszöntője kö­vetkezett.- Minden évben meghajtjuk fejünket szent királyunk, István, a bölcs és messzelátó államala­pító ünnepén. Ez a mostani mégsem hasonlít a korábbiakhoz. Kettő­ezer-négy augusztus húszadika hosszú idők óta az első nem­zeti, állami ünne­pünk, amikor jogilag és hivatalosan is az európai népek csa­ládjába tartozunk - kezdte beszédét a polgármester. Ezt követően szent királyunk meg- koronázásának, majd szentté avatá­sának történetéről beszélt. Kiemelte, hogy a szentté avatás procedúráját László király indította el és 1083-ban, VII. Ger­gely pápa Istvánt, fi­át, Imrét és Gellért püspököt szenté avatta. Az avatást kö­vetően László király Székesfehérváron el- imádkozta a ves- perást, majd augusz­tus 20-ra virradóra megtörtént a király földi maradványai­nak felemeltetése, az úgynevezett eveláció és az oltárra helye­zés. Államalapító Szent István királyunk ünnepe tehát a fenti szertartás követ­keztében 1083-tól augusztus 20- ára jelöltetett meg. Sisák Imre a következőkben arról szólt, hogy mit üzen ne­künk, magyaroknak, a pásztói­aknak augusztus 20-a.- István király tudta, hogy csak keresztény Európához tar­tozás mentheti meg a magyar­ságot és egész életét e szent cél­nak rendelte. Szent István ha­talmas tette mozdító akaratként van ott mindannyiunk gondol­kodásában és cselekedeteiben. Európához való hivatalos csat­lakozásunk, amit Szent István parancsként vésett a magyar történelembe. Ő ugyanis nem csak az államot tette keresz­ténnyé és európaivá, hanem a népet is. Nekünk azóta sosem lehetett más választásunk, mert nem is volt rá szükségünk. Megmaradtunk európainak a legnehezebb időkben is. Ma­gyar és európai volt mindig a kultúránk, magyar és európai az erkölcsünk. Szent István a legjobb utat választotta ne­künk. Ezért kell hálás tisztelet­tel adóznunk a nagy király em­lékének - fejezte be ünnepi kö­szöntőjét Sisák Imre, majd megszegte az új kenyeret, ame­lyet szétosztottak az ünneplők között. Az est hátralévő részében kulturális műsor szórakoztatta a jelenlévőket, majd tűzijáték zár­ta a rendezvényt. KEREKES LAJOS Címer, zászló, teleház SZÉCSÉNYFELFALU Falunapot tartottak a telepü­lésen Szent István király ünnepe alkalmából, amelynek során fel­avatták a község zászlaját és cí­merét, s ünnepélyesen átadták az ingyenes Internet-hoz­záférést lehetővé tevő teleházat is. A község továbbvitte azt a szép hagyományt, miszerint e jeles nap a faluból elszármazot­tak hazalátogatásának és talál­kájának ünnepe is egyben. Kuris Zoltán polgármester köszöntő­jében megemlékezett arról, hogy Szent István királyunk épí­tette ki az állam ideológiai táma­szát, az egyházat. Szigorú, de humánus törvényei alapozták meg államépítő munkáját. A polgármester szólt a közsé­gért való tenni akarás fontossá­gáról, Szécsényfelfalu kommu­nális, egészségügyi, szociális té­ren való fejlődéséről is.- A címer és zászló színei a település történelmét, földrajzi fekvését szimbolizálják - mond­ta Kuris Zoltán. Borenszki Ervin, a Nógrád Megyei Közgyűlés alelnöke tol­mácsolta a közgyűlés üdvözle­tét Szécsényfelfalunak. Az alel- nök elmondta, hogy a község valószínűleg a honfoglalás kora óta lakott hely volt - elég, ha csak a közeli pilinyi kultúrára gondolunk.- Régóta jól érzik itt magukat az emberek, s a falu infrastruk­turális fejlődésében a rendszer- változás utáni valamennyi ön- kormányzatnak része van - je­gyezte meg Borenszki Ervin, aki többek között említést tett a te­lepülés marasztaló vendégsze­retetéről. A beszédeket követően ünne­pélyesen átadták az idősek ott­honában kialakított teleházat, amely egy egymillió-nyolcszáz­ezer forintos beruházás kereté­ben valósult meg. A pénzt pá­lyázaton nyerte Szécsényfelfalu az Informatikai és Hírközlési Minisztériumtól. Az ünnepi al­kalmon a polgármester meghí­vására részt vett dr. Nagy Andor, a 3-as számú választókerület or­szággyűlési képviselőjelöltje is, aki a teleház felavatásakor ko­moly felajánlást tett: egy olyan eszközről van szó, amelyet nem csak a fiatalok, hanem az idősek is használni tudnak majd. A képviselőjelölt a sportpályán megtartott szentmise után kö­szöntötte a falu lakosságát és a vendégeket. 5Z A Kuris Zoltán polgármester és Borenszki Ervin avatta fel a teleházat, amit azonnal „belaktak” a helyiek FOtó: oócs éva Ezredévnyi talpon maradás Múlt, jelen, jövő a búcsú batyujában Vajon mennyiben változott meg az idők során a búcsú egyko­ri, eredeti egyházi jelentése és tartalma? A választ Kazáron kaptuk meg: a hagyomány- és értékőrzés impozáns rendezvé­nyeivel, gazdag, szó szerint színes programjaival, az élni és tenniakarás számos praktikus példájával, a jövő felé fordulás megannyi mementójával. (Folytatás az 1. oldalról) Sándor István polgármester köszöntő szavaiban elsőként azt a párját ritkító eseményt említette meg, hogy a magyarnándori pos­tagalambok rész vettek az athéni olimpia ünnepélyes megnyitóján, s Bélák Ottót, az egyesület elnö­két Athén főpolgármestere is fo­gadta. A polgármester felidézte azt a hagyományt, miszerint a te­lepülés Szent Istvánkor az első és második világháborúban elesett halottjairól is megemlékezik, s köszönetét mond a bearatók ál­dozatos munkájáért.- Községünk ereje mindenkor az összefogásban, a közös célok sikeres megvalósításában rejlik - emelte ki Sándor István. Dóra Ottó, a megyei közgyű­lés elnöke ünnepi beszédében arról szólt, hogy bizonyára van­nak nálunk szerencsésebb nem­zetek is, de az idő birodalmakat tüntetett el a szemünk elől.- Legyen bár balsors sújtotta, gyakran bűnhődő ez a nép: egy ezredévnyi talpon maradás bizo­nyítéka egy nemzet életrevalósá­gának - hangsúlyozta az elnök, aki hozzátette, hogy már Szent István felismerte a körülmények­hez, szomszédsághoz való alkal­mazkodás szükségességét. Bölcs előrelátás, államférfiúi gondol­kodás volt ez.- Az Európai Unióhoz való csatlakozás emlékeztet az ezred­év előttiekre. E csatlakozásnak most sem volt valódi alternatívá­ja, s az Európához való idomulás sem problémamentes - jegyezte meg Dóra Ottó, aki az új kenyér­ről és István királyról szólva el­mondta, hogy a két ünnepkör az élet - a nemzet és az egyén életé­nek - üzenetét hordozza. A köszöntők után Ipolyi Kár­oly plébános megáldotta az új kenyeret, majd a vendégek sorá­ban elsőként a lengyel W Sedziejowicach táncegyüttes szórakoztatta a közönséget, akik szívet melengető módon kedves­kedtek az egybegyűlteknek töb­bek között a Tavaszi szél vizet áraszt kezdetű népdal előadásá­val. SZABÓ ANDREA Kazár Az immár tizennegyedik al­kalommal megrendezett, ál­lamalapító Szent István emlé­két idéző, nagy nemzeti ünne­pünket fókuszába helyező, a kiállításokkal együtt négyna­pos Kazári búcsú ez évben is gyökereihez nyúl vissza, ha­gyományaiból építkezik és töl- tekezik. A búcsúban a falubeli­ekkel együtt ünnepelnek azok is, akik a vendégségbe érkez­nek, közelebbi-távolabbi roko­nok, barátok más meghívottak. Az ünnep vallási jellege mellett - különösen az utóbbi tíz év­ben - megerősödött és gazda­godott világi tartalma is. Az ünnepi rendezvény már augusztus 19-én, csütörtökön délután kezdetét vette, ekkor három, múltidéző, hagyo­mányőrző, a település régi használati tárgyait, eszközeit, ma is értékeket felvonultató kiállítást nyitottak meg: a „Fal­védők a múltból” a régmúlt idők konyháinak hangulatát visszaidéző falvédők kiállítá­sa. Ezt Molnár Ildikó, a balas­sagyarmati múzeumigazgató nyitotta meg. Vlagyimir Nájgyenov kárpátaljai szárma­zású, Kisterenyén élő festő­művész páratlan szépségű táj­képei a Kézműves-házban ke­rültek kiállításra. A „Parazsak a múltból” címet viselő kiállí­tás a Párádon élő Bagi András fafaragóművész (akinek a lá­nya és unokái laknak Kazá­ron) több mint 200 darabból álló magángyűjteménye a Ki­állítóházban, ahol a vasalóktól a háromlábú öntvénylábaso­kig minden megtalálható, ami öntvényből készült, de látha­tók üvegtárgyak és más hasz­nálati tárgyak is. A község vallásos gyökerei­hez nyúlt vissza az ünnepi ren­dezvény, amikor augusztus 20- án, pénteken tíz órakor a római katolikus templomban ünnepi szentmisére, az új kenyér meg­szentelésére került sor. Megko­szorúzták Szabó István tudós pap szobrát, aki a község szü­lötte, s a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt, és nevé­hez fűződik többek között Ho­mérosz műveinek lefordítása, elsőként ő ültette át az Iliászt is magyar nyelvre. A néptáncfesztivál közre­működőinek káprázatos, kale­idoszkópszerű felvonulására Kazár főutcáján, a megyei köz­gyűlés ülését követően került sor. Ezután következett a ren­dezvénysorozat gyöngysze­me, kiemelkedő eseménye, XIV. nemzetközi néptáncfesz­tivál, amelyen ez alkalommal a három kazári együttesen kí­vül fellépett a pásztói Ágasvár, illetve a belga, a francia és a horvát folklór reprezentánsai. Este kilenc órakor a táncház­ban minden ország nemzeti együttese megtanított egyet saját repertoárjából a más nemzetbelieknek. Tíz órakor tűzijáték és szabadtéri bál zár­ta az ünnepet. Szombaton is gazdag prog­ram várta az érdeklődőket: egész napos kézműves foglal­kozások, a 70. születésnapját ünneplő Kazári Sportegyesület öregfiúk-meccse, majd a mai csapat bajnoki mérkőzése. Este ismét szabadtéren állt a bál. Vasárnap országos díjugrató lovasverseny hozta lázba a lo­vassport kedvelőit, íjászbemu­tatót rendeztek, s játékos, vi­dám programok várták a legif- jabbakat. B. O. Nemzetközi együttműködés Surján László EP-képviselö ünnepi beszéde közben m

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents