Nógrád Megyei Hírlap, 2004. augusztus (15. évfolyam, 179-202. szám)

2004-08-19 / 194. szám

6. oldal - Nógrád Megyei Hírlap NÓGRÁD M E G Y E I KÖZGYŰLÉS 2004. AUGUSZTUS 19., CSÜTÖRTÖK „Ha összefogunk, eredményesebbek lehetünk!” Nógrád megye elmúlt éve, a 2003 középétől 2004 közepéig terjedő időszak, mint ahogyan az országban, nálunk is az uniós csatlakozásra való felkészüléssel telt - kezdte Dóra Ot­tó, a Nógrád Megyei Közgyűlés elnöke, amikor arra kértük: foglalja össze azokat a legfontosabb eseményeket, amelyek megyénket érintették az elmúlt egy évben. Mint mondta, el kellett látni a törvényi előírásoknak megfelelően a területfej­lesztésben, védelmi kérdésekben, egyéb területeken adódó feladatokat is.- 26 intézményünk több mint 100 telephelyen működik sok ezer gondozottal, több ezer tanu­lóval, és közel háromezer kollé­gánkkal együtt: mondhatni, ma a megyei önkormányzat Nógrád megye legnagyobb foglalkoztató­ja - mondta Dóra Ottó. - Ez egy­ben önkritika is. Az alapműködés rendben van, bár ideális állapot sosem lesz, de ez következik fel­adatainkból is: intézményeink je­lentős része egészségügyi vagy szociális intézmény, amelyek az optimális működéshez szükséges forrásokat valószínűleg sosem fogják megkapni, már ami szak­ma oldalról optimális ellátottsá­got jelent, hiszen ezt minden or­szágban behatárolja a gazdaság teljesítőképessége. Nálunk az em­berek betegebbek, szociálisan rá- szorultabbak, Nógrádban ez még az országos átlaghoz képest is rosszabb. Ez nem új keletű, hi­szen így volt ez már a korábbi év­tizedekben is, de nem gondol­nám, hogy ezt az alkalmat pártpo­litikai mutogatásra kellene fel­használni. Ezért mondom el azt is, hogy intézményeink működé­sének stabilitása nagymértékben köszönhető az előző közgyűlések munkájának is: 1994-től minden ciklusban más politikai színezetű vezetése volt illetve van a közgyű­lésnek, az intézmények működte­tése mindig prioritást kapott. Nem jellemző, és a korábbi idő­szakban sem volt jellemző, hogy a közgyűlés hivatala vagy a köz­gyűlés vezetése úgymond „magá­ra” költötte volna a pénzt: bizo­nyos területeken lehet, hogy kel­lett volna, de ez a filozófia ré­szemről is támogatható.- Hogyan halad a dklusprog- ram megvalósítása?- Haladunk a ciklusprogra­munk megvalósításával, amely sok fontos kisebb kérdés mellett három nagy dolgot tartalmazott: az egyik a szécsényi Kubinyi Fe­renc Múzeum, vagy másképpen a szécsényi Forgách-kastély re­konstrukcióját, lehetőség szerint 2005 szeptemberére a Rákóczi- szabadságharc, a szécsényi or­szággyűlés 300. évfordulójára, a másik Szent Lázár Megyei Kórház rekonstrukciójának befejezését, amely ma már egy tízéves folya­mat, tehát egyébként is hosszú, ennek megfelelően fajlagosan elég drága is, a harmadik pedig egy idősotthoni férőhelybővítés, ami elvileg létrejöhet a meglévő intézmények bővítésével is, de cé­lunk egy új idősotthon felépítése magunk, vagy más önkormány­zatokkal közösen szövetségben. Bár még félidőben sem vagyunk, két nagy kérdést kipipálhatunk, s erre azt kell mondanom, hogy na­gyon büszke vagyok. Ez nem ment egyedül, sokat dolgoztunk kollégáimmal, országgyűlési kép­viselőkkel együtt, akik ebben na­gyon sokat segítettek. A szécsényi kastély felújítására - amely a ké­sőbbiekben kibővült egy Szécsény belvárosi rekonstrukci­óval a szécsényi önkormányzattal és a kincstári vagyonigazgatóság­gal közösen - a szerződés meg­köttetett, a konkrét kivitelezési munkák előkészítése folyamat­ban van Szécsény gesztorságával. Jó esélyünk van arra, hogyha nem is 2005 szeptemberére, ha­nem egy-két hónappal később, de elkészülünk. Úgy gondolom, hogy elsődleges a munka jó szín­vonalon, jó minőségben történő elvégzése, s ha ez csak októberre vagy novemberre valósul meg, akkor tartson addig, hiszen ez nem egy-két évre, hanem a követ­kező 50-100 esztendőre szól. Eb­ben a projektben a múzeumos kollégák is dolgoznak azon, hogy az épületben lévő kiállítások is megújuljanak, ami szintén több tízmilliós beruházás lesz.- Hogyan áll a megyei kórház rekonstrukciója?- Éppen a lebonyolító kiválasz­tása van folyamatban, kötelező is, de szeretnénk is az idén az építési naplót megnyitni. Fontos elmon­dani, hogy a rekonstrukció befeje­zésének általam legfontosabbnak tartott eleme a rendelőintézet épü­letének felújítása: amíg a felújítás folyik, a járóbeteg ellátásnak za­vartalanul kell folytatódnia. Már most elnézést kérek a betegektől: biztosan lesznek kisebb zökke­nők, de úgy gondolom, hogy azt a fél évet, nyolc hónapot rá kell szánni azért is, mert ma áldatlan állapotok vannak ott, ahol több ezer ember is megfordul naponta, ez nekünk rendkívül fontos. Ez a fizikai állapot, a tartalmi része az, Dóra Ottó hogy szeretnénk olyan szolgálta­tást nyújtani az ellátásban is, ami adott esetben lehetővé teszi a bete­geknek, hogy ne kelljen befeküd­niük a kórházba, tehát járó­betegként olyan ellátást kapjanak, ami elégséges a gyógyuláshoz.- A szociális otthon vonatkozá­sában milyen lépések történtek?- Még mindig különböző egyeztetések, tapogatózások foly­nak: ha nem sikerül olyan közös projektet kialakítani valakivel, amivel el tudunk indulni, akkor a megyei önkormányzat maga fog pályázni a jövő évben címzett tá­mogatásra. Ez azt jelenti, hogy 2006-ban kezdődhet a beruházás: van, aki erre azt mondja, az már nem a miénk lesz. Én azt mon­dom, hogy a miénk lesz akkor is, ha 2006-ban választások lesznek, hiszen a megyében lesz, és hitem szerint a megyében élő rászoruló­kon fog segíteni. Ez a szüléink iránti felelősségi körbe is tartozik, nemcsak a megyei közgyűlés fel­adatai közé. Ezek jó dolgok, ame­lyek forintban is jelentős összegek: csak a szécsényi pro­jekt és a kórház együttesen négy és fél milliárd forint. Tényleg nem akarok mutogatni az előző ciklus­ban elnyert ilyen típusú támoga­tásokra, de csak a Ludányhalászi intézményünket lehet említeni, ami ebből a szempontból másfél milliárd volt. Biztosan mások vol­tak a lehetőségek is.- Milyen támogatás érkezett még a megyébe az elmük időszak­ban?- Az elmúlt két évben szen- yvízberuházási támogatást kapott Bátonyterenye kétszer, összesen közel 4 milliárd forint értékben, tá­mogatást kapott a pásztói, a rétsá­gi szennyvízberuházás, Hollókőn az ófalu minőségi fejlesztése több 250 millió forint: ez utóbbi is mu­tatja, hogy nem pártpolitikai ala­pon történik a támogatások elosz­tása, 2 milliárdos támogatással va­lósult meg a kállói ivóvíz-beruhá­zás. Úgy vélem, nincsen szégyen­kezni valónk, de nem volt egysze­rű: azt a lobbit, amit sokan beletet­tek ebbe, nem lehetett megspórol­ni. Ami talán még ettől is fonto­sabb, az, hogy mind a tavalyi év­ben, mind az idén olyan fejleszté­seket tudunk megvalósítani még mindig a megyei intézményháló­zatban, amelyekre eddig vagy nem, vagy erősen korlátozottan volt példa. Részben saját forrásból, részben más pályázati lehetősé­gekből az elmúlt évben közel 500 millió forintos fejlesztést valósítot­tunk meg: ebben van 50-60 milli­ós, van 100 milliós. Úgy szoktam fogalmazni: minden intézmény­ben meg kell próbálni valami kicsit csinálni. Az jól látszik, hogy arra 100 év alatt sem lesz forrás, hogy minden intézményt újjávarázsol­junk, ezért ezt a megoldást választ­juk. A szociális területen az a cél, hogy az ellátottak minél jobb, mi­nél emberibb körülmények közé kerüljenek, amelyet Ludány­halászi jól példáz, éppen most pá­lyázunk a Balassagyarmaton lévő csecsemőotthonba egy lakóotthon építésére: Diósjenőn, Bereden már épült, ezek mind több tízmilliós ügyek. Ehhez jönnek még kulturá­lis intézményeknél, múzeumok­nál, egyebeknél azok a néhány, vagy éppen 10-20 milliós ügyek, amelyeket az intézmények ügye­sen megpályáznak, és amelyhez mi biztosítjuk a saját erőt, illetve minden olyan segítséget, amely ahhoz kell, hogy a pályázat nyer­Balassagyarmat főutcájának egyik ékessége a régi vármegyeháza klasszicista épülete FOTÓ: R. T. jen is. Például tavaly nagyon sokat nyertünk Informatikai pályázato­kon, szinte minden intézmé­nyünk, levéltár, múzeum, könyv­tár, de iskoláink, még a gyermek- védelmi intézet is. Ebben a 90-től terjedő időszakhoz képest minősé­gi változás következett be: nagyon remélem, ez folytatódik a későbbi­ekben is, nemcsak 2006-ig, hanem utána is. Bármi történik a megyék­kel, az intézmények, az általuk végzett szolgáltatások itt marad­nak, és nem mindegy, hogy mi­lyen állapotban, milyen színvona­lon kerülnek adott esetben más fenntartóhoz. Meg kell említenem, hogy ma a közfigyelem jelentősen az egészségügyi ellátás felé fordul, különböző okok miatt: a mi kórhá­zainkban is vannak problémák, de úgy vélem, az ellátás jó és ezt min­dig azok igazolják vissza, akik máshonnan kerülnek ide. Fontos az is, hogy a gazdasági helyzetet il­letően kórházaink talpon vannak, bár nincsenek könnyű helyzetben. Több tevékenységet meghirdet­tünk külső üzemeltetésre, ebből a legfontosabb talán a radiológia, az­az a röntgenellátás: a külső üze­meltető két dolgot jelent majd: az egyik, hogy új műszerpark lesz a röntgenosztályon, a másik, ami ta­lán még ettől is fontosabb, hogy adott esetben 24 órában látja el az igényeket.- Milyen poziüv változást hoz­hat a fejlesztések vonatkozásában az uniós csatlakozás?- Ami az uniós csatlakozást il­leti, a magunk lehetőségeivel igyekszünk intézményeinket, ma­gát a közgyűlést is olyan helyzet­be hozni, hogy az unió hozta anyagi lehetőségeket maximáli­san ki tudjuk használni. Bár a me­gyei közgyűlés csak egy a megyé­ben lévő önkormányzatok közül, úgy gondolom, hogy a felelőssége nagyobb: mindenképpen fontos, hogy a megye önkormányzatai olyan helyzetbe kerüljenek, hogy ezekkel a lehetőségekkel tudja­nak élni. Vannak ötletek, alakul­nak olyan együttműködések, amelyek az elmúlt években nem voltak jellemzőek, települések, vállalkozások között, mondhatni, oldódik a bizalmatlanság, ami a rendszerváltozást követően kiala­kult, ugyanakkor sok mindent át kell alakítani a „fejekben”, hogy ezekkel a lehetőségekkel élni tud­junk. Kicsit kitekintve örömmel mondhatom, mint a területfejlesz­tési tanács elnöke és a regionális tanács soros elnöke, hogy érkez­nek az operatív programokra, az­az az uniós forrásokra a pályáza­tok. Ami a regionális operatív programokat illeti, ezek út- és ide­genforgalom-fejlesztés, oktatási intézmények felújítása. A régió 2006-ig szóló keretének 13 száza­lékára már pozitív támogató dön­tés született. Megvan Nógrád me­gye első nyertes pályázata is: a Mohora-Alsótold közötti útsza­kasz felújítása, ez egy 20 kilomé­teres szelvény, amely mintegy 400 millió forintba kerül. Szeret­nénk ugyanezen az ágon az ipoly- tamóci térségben is nyertes pályá­zatot produkálni, és igyekszünk minden olyan pályázatot támo­gatni, amelynek megvalósítása indokolt. Van reményünk arra, hogy a regionális operatív progra­mokból a következő hónapokban 5-6 milliárd forintnyi fejlesztési tá­mogatás érkezzen a megyébe.- Hogyan alakulnak a nemzet­közi kapcsolatok?- Nagyon sok új elemről nem számolhatok be: jól működik a bajor ifjúsági körrel immár 20 éves kapcsolatunk, az elmúlt másfél évben vettük fel a kapcso­latot a szlovák szomszédokkal, ta­vasszal nagyon jól sikerült prog­ram volt a svédületes, ami a svéd­országi kapcsolat kiépítését is je­lentheti. Keressük olyan kapcso­latok lehetőségét, amelyek német, illetve olasz partnerséget biztosí­tanának: a németek a sok évszá­zados történelmi együttműködés okán, az olaszok a habitus, illetve az európai uniós csatlakozásuk hasonlósága okán. .A salgótarjáni Szent Lázár Megyei Kórház szépen vírágosított parkja KÉSZÜLT NÓGRÁD MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZGYŰLÉSE TÁMOGATÁSÁVAL. ] Új utakon járhatunk végre Salgótarján és Vizslás-Újlak között Somoskőnek büszke vára akár az uniós csatlakozás és jövőnk jelképe is lehetne FOTÓ: RIGÓ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents