Nógrád Megyei Hírlap, 2004. augusztus (15. évfolyam, 179-202. szám)
2004-08-03 / 180. szám
4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap MEGYEI KORKÉP 2004. AUGUSZTUS 3., KEDD Három hold jelent meg az égen... Szécsény egyháztörténeti múltjának újabb fejezetét tárja fel az új kiadvány „Harangszóval fogadták a plébániára érkező érseket, és a falu vagy város határától a helybeli plébános és bíró részvételével fényes menetben kísérték a templomig. Ünnepi mise után kezdődött a vizitáció, amelynek eredményeiről részletes jegyzőkönyv készült három-négy példányban, egy a helyszíni irattárba került. Egy főesperesség meglátogatása egy két hónapot vett igénybe, s a Pál leveleiben leírtakat alapul véve a protestáns látogatások alkalmával nem csak a helybeli pap adott tájékoztatást egyházáról, hanem a hívek is a lelkiatya munkájáról. NMH-információ Szécsény egyháztörténeti múltjának újabb fejezetét feltáró, dokumentumértékű kiadvány látott nemrégiben napvilágot két fiatal és nyilván sokak által ismert szerzőpáros, Galcsik Zsolt és Tóth Krisztina munkájaként Szécsény felekezeteinek egyházlátogatási jegyzőkönyvei (1332-1950) címmel. A település önkormányzatának kiadásában, a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatásával Szécsény mezővárossá nyilvánításának (1334. május 5.) 670. évfordulójára megjelent kötetet az 1999- ben elhunyt P. dr. Szántó Kon- rád ferences egyháztörténész emlékének ajánlja a szerzőpáros. „Az elkészült műből valóban kiolvasható a középkori Szécsény élete. Különösen figyelemre méltó az 1729. január 16-i hold-haló jelenség leírása, melyet a könyv borítóján látható németországi, korabeli metszet is megörökített.” Az előszóban egyebek közt ezt írja dr. Serfőzőné dr. Fábián Erzsébet a város polgármestere, s megköszöni a komoly kutatómunkát a mű készítőinek. „Bármennyire is meglepő, a város történetével foglalkozó kutatók többnyire mellőzték az egyházlátogatási jegyzőkönyveket (canonica visitatio-kat), részben azért, mert a feltárásuk hosszadalmas levéltári kutatásokat igényel, egyrészt nyelvezetük miatt amely általában latin. Pedig a jegyzőkönyvekben rejlő források olyan adatokat tartalmaznak, melyek nélkül nem készülhet el a - sokak által óhajtott - szécsényi várostörténeti monográfia. Ugyanakkor a szakemberek munkáját is megkönnyíti, ha magyarázatot találnak például egy épület vagy templom művészeti értékeinek keletkezésére - érvel bevezető tanulmányában Galcsik Zsolt, aki az ELTE latin szakos tanárnője Tóth Krisztina levéltáros segítségével tette közzé, dolgozta fel az egyházlátogatásokat tanúsító feljegyzéseket. Hogy könnyebb legyen időben elhelyezni, és a leírtak mintegy útmutatásával minél kerekebb képet alkotni a középkori Szécsény mindennapjairól, a szerzők a település történetének rövid. 1950-ig szóló ismertetését is belefoglalták művükbe, melynek előkészületeinél érdemes még egy kicsit elidőzni. Részben azért, mert ennek négy esztendeje során egy magángyűjteményt is idevéve, összesen huszonhárom közlevéltárban, illetve köz- gyűjteményben kutatott Galcsik Zsolt és Tóth Krisztina. Lehetetlent nem ismerve a Vatikáni Titkos Levéltárba is sikerült bejutniuk (mint jelzik, itt őrzik a Magyarországon már kiadott 1332-es pápai tizedjegyzé- ket, az 1332-es kolostori alapító oklevél és az 1400-ban kelt a szécsényi Szentlélek templomra vonatkozó bulla szövegének másolatait. A felsorolt középkori forrásokról sikerült fényképmásolatot kérniük, s elsőként ezek ebben a könyvükben jelennek meg.) Nem adott viszont kutatási engedélyt s a megkereső levélre sem válaszolt a ferences rendtartomány főnöksége. így a szécsényi kolostorra vonatkozó vizitációs jegyzőkönyvek kimaradtak a kötetből. Talán kicsit kárpótol ezért, hogy a katolikus vizitációknál olvasható a ferences rend történetírójának, Fridrich Urbánnak az 1759-ben kiadott rendtörténeti könyvéből a szécsényi kolostorral foglalkozó fejezete magyar fordításban.' Azért tartották fontosnak közzé tenni, mert ez az első olyan feldolgozó munka, ami részletesen bemutatja a ferencesek kolostorának történetét. Fridrich Urbán olyan dokumentumokkal szolgál, amelyek eredetije már nem lelhető fel, így például Bárkányi János páter jelentését arról, hogy a pestis miatt elhagyott kolostort és várost miien állapotban találták és foglalták vissza. Tóth Krisztina történeti áttekintése elsőként a meghatározással indul: mint írja, az egyházlátogatás a katolikus egyház legősibb intézménye, amelyre már Pál apostol levelében is található utalás. Az erről szóló első ismert adat szerint a VIII. századi zsinaton elrendelték, hogy minden püspök évente látogassa végig egyházmegyéjét, a plébániák szaporodásával azonban egy ember számára lassan elvégez- hetetlenné vált a feladat, ezért a püspökök egyre gyakrabban bízták ezt a helyetteseikre. A legteljesebb és legrészletesebb vizitáció Batthyány József érsek idejében készült, ő volt az, aki személyesen látogatta meg plébániáit. Ez a munka több évet vett igénybe. Protestáns felekezeteknél a lelkésznek a mindennapi szolgálatára, majd az egyházközségére vonatkozó kérdések egész sorára kellett válaszolnia. Az ingó és ingatlan vagyon számbavétele után az iskolát, a tanítók felkészültségét, végül a kurátor és egyéb szolgák, mint például a bába, a harangozó szolgálatát vizsgálták meg. A vizitáció részletes leírása helyett azonban inkább csak a hiányosságokat jegyezték fel. „Ebben a megyében néhány hely olyan elhagyott, hogy a templomoknak csak a romjai, a falunak még a helye sem maradt fenn. A jó Isten legyen kegyes és állítsa vissza ennek a megyének a régi fényét és igaz hitét, - írta és fohászkodott Ordodi Zsimond nógrádi alesperes, aki 1688 októberében vizitált a plébániákon. Ebben a fejezetben olvasható a már említett szécsényi „csodálatos égi jelenség leírása,” Könnyű József csillagász magyarázatával. Megtalálható a kötetben a szécsényi Szentlélektemplomról írott történeti összefoglaló is a műemlékes rajzokkal együtt, Őze János főépítész munkájaként. A közzétett, tényközlő, ám apróságoknak tűnő részletekre - így például a templomi imaszékek adásvételére, a templomszolga jellemére, a sírásó fizetségére - kiterjedő jegyzőkönyvek a ma embere számára egyrészt sajátos történelemkönyvrészletek, melyek egyben - eddig csak kevesek által ismert - keresztmetszetét rajzolják meg helyi közösségek, és egyházi szolgálatot végzők életének. Ki tudja hány milliárdnyi, értékes darabkával járulnak Szécsény egyháztörténeti múltjának teljes feltárásához. _______________________________(MimUKJ.) G alcsik Zsolt - Tóth Krisztina Szécsény felekezeteinek egyházlátogatási jegyzőkönyvei (1332-1950) A tanulmánykötet címlapja A „versenyzők” is élvezték az egymással való összevetést Németjuhászok megmérettetése Bátonyterenye Németjuhász kutyakiállítást rendeztek vasárnap a kisterenyei Kastélykertben, ahol több mint 32 serleget osztottak ki a legszebb és legügyesebb kutyusok között. Az egész napos programnak mintegy ezer látogatója volt, s a megmérettetésen közel 100 kutya vett részt. Az egyik szervező Kuloványi Antal elmondta, kiállítottság és a látogatottság megdöntötte az eddigi rekordokat. A kiállításon a németjuhászokat szemügyre vették anatómiailag - mivel a tenyészállománynál még egy foga sem hiányozhat az ebnek. Vézen-vizsgálattal a négylábúak idegrendszerét tesztelte a szigorú zsűri - a jó kutya ugyanis nem ugat, s nem bújik a gazdája mögé, ha eldördül egy fegyver, továbbá álló- képességi vizsgán is át kellett esnie a kiállított jószágoknak. Öt osztályban bírálták az állatokat, külön a szukákat és a kanokat, valamint különbséget szoktak tenni a munkakutyák és a „szépségversenyre” szánt ebek között. A nógrádi négylábúak is eredményesen szerepeltek, ugyanis három serleg a {negyében maradt. ■ Az egyik feladat a kutyák állóképességének vizsgálata Pihenőben Nem hiányozhat egy foga sem a tenyésztésre ajánlott ebnek
