Nógrád Megyei Hírlap, 2004. augusztus (15. évfolyam, 179-202. szám)

2004-08-16 / 191. szám

2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap MEGYEI KÖRKÉP 2004. AUGUSZTUS 16., HÉTFŐ „A jelen, amely a múlton épül fel”- Mátyás király sokat vadászott a Mátra és a Cserhát hegyvonulatain, ahol sok szarvast ejtett, s innen ered a falu elnevezése is - elevenítette fel a régi mondát a település pol­gármestere, Tóth Jánosné a második falunapon, melyet a szarvasgedei kastélykertben tartottak. Az aratókoszorúk és készítőik Krácser Zsanett (jobbról az első) a Honfoglalás című dallal nyitotta meg a falunapot SZARVASGEDE A polgármester beszédében szólt továbbá a hagyományok, a népszokások átörökítésének fontosságáról, azok tisztele­színpadra léptek, akik verseik­kel ejtették ámulatba a közönsé­get. A gedeiek szép számmal gyűltek össze a napsütéses téről, mert, mint hangsú­lyozta: a jelen a múlton épült fel, a jövő alap­ja pedig a je­len. A falu első embere kö­szöntötte a legfiatalabb gedeit, Damkó Mirjamot és a település leg­idősebbjét, a mindenki által tisztelt 97 éves Boriska nénit, aki sajnos, nem tudott részt venni az eseményen. A közönség so­raiból két bá­tor gyerek, Ka­tona Márk és Gadics Adél is Tóth Jánosné polgármester (középen) köszöntötte a legifjabb gedeit szombati napon a kastélykert­ben, ahol finom gulyás, süte­mények és íjászbemutató várta őket. A palotási Krácser Zsanett amatőr énekes gyönyörű hang­ja adta meg az esemény alap­hangulatát a Honfoglalás című dallal. A fiatal tehetség a Kocsis Zoltán Zeneiskolában és Szabó Krisztina operaénekesnél ta­nul. A hagyományokat, az uradalmi birtokok régi aratásait, a napszá­mos életet felelevenítve Botoska Ferencné Békefi Józsefeié, Csorba Andrúsné, Szklenár Józsefné aratá­si koszorúkat készítettek a falu leg­nagyobb ünnepére. A hagyomány szerint a koszorút az aratók aján­dékozták az uraságnak, aki felfüg­gesztve azt az udvarban jelezte: kezdődhet az aratóbál. FOTÓK: GÓCS ÉVA Élnek és élni akarnak A település vezetője köszöntötte a hagyományőrzőket Herencsény________ A virágos község idén is gyö­nyörű környezetben várta vendégeit a hagyományos fa­lunapon, melyet ez alkalom­mal a megyei közigazgatási hivatal vezetője, Szandai László nyitott meg.- A falu mindig értékteremtő, értékhordozó volt, s ma is az. Újra értékként tekintünk a tiszta levegőre, a szép környezetre, s értéknek tekinthető a falusi em­berek segítőkészsége, őszintesé­ge - hangsúlyozta az irodaveze­tő, majd kiemelte: a falvak az ilyen és hasonló rendezvények­kel tudatni akarják, hogy élnek és élni akarnak. A község polgármestere, Jusztin Józsefné köszöntötte a 35. évfordulóját ünneplő herencsényi hagyományőrző csoportot, amelynek vezetője a közelmúltban hunyt el. A falu­napi szentmisén - mások mel­lett - megemlékeztek az egykori csoportvezetőről, Horák Istvánnéról is. A népdalversenyeken arany, ezüst és bronz fokozatot elnyert hagyományőrzők országszerte ismertté tették a herencsényi a népviseletet, népdalokat, nép­szokásokat. Bartus Józsefné, a csoport egyik alapító tagja pe­dig nemrégiben jelentette meg Herencsényi mesék című köny­vét. SZ.E. A jubiláló együttes műsora FOTÓK: GÓCS ÉVA Pénzért meg nem vehető szeretet Tudjuk, hogy a trianoni békediktátum végzetesen megpe­csételte bizonyos magyarlakta területek sorsát. A kárpátaljai Szolyva csupán 25 kilométerre esik a vereckei hágótól, szín­tiszta magyarlakta vidék volt egykor. Fontos azonban megje­gyezni, hogy a településnek három éve magyar polgármestere van Reöthy János személyében, akinek nyilván szívügye volt a magyar iskola beindítása, első alkalommal 11 elsőssel, a második évben már 12-vel. NMH-információ Nos, ezzel az életre kelő, ma­gyarságát őrizni kívánó, Balas­sagyarmat nagyságú városkával vette fel a kapcsolatot Urbán Ár­pád országgyűlési képviselő, a parlament emberjogi, kisebbsé­gi és vallásügyi bizottságának tagja. Két külügyes kollégájával látogatást tett Szolyván, hogy megismerkedjen az ottani élet­tel, elgondolkozva azon, hogyan lehetne segíteni az ott élőkön. Urbán Árpád elmesélte, hogy a szolyvaiak a „Hazádnak rendü- leüenül...” feliratú táblával fo­gadták őket és még a szendvi­cseket is zöld kaporral, piros csipkebogyóval díszítették a nemzeti színeket mintázva. Bár felfelé ível az ukrán gazdaság, a szegénységet is megtapasztal­hatta a képviselő. Az első látoga­tás után az ottani pedagógusok nyertek betekintést az Urbán Ár­pád vezette őrhalmi iskola órái­ba, aztán egyre szorosabbá fű­ződött a kapcsolat a szolyva- iakkal. Gál Gábor, Naszály Ala­dár vállalkozók segítségével all elsősnek labdákat, sportszere­ket szállítottak, tavaly együtt nyaraltak a Balatonon a szolyva­iak és a balassagyarmaü dózsás gyerekek. Egy éve Lombos Ist­ván, Balassagyarmat polgármes­tere és Urbán Árpád honatya testvérvárosi előszerződést kö­tött Szolyvával. A sport, a kultú­ra területén való együttműködés mellett még olyan „hétköznapi” dolgokban is segítettek, mint a szemétszállító zárt kukáskocsik beszerzése a kárpátaljaiak szá­mára.- Meggyőződésem, hogy nemcsak beszéddel kell segíteni a határon túliakon, hanem lélek- beli segítséggel, mely természe­tesen nem nélkülözi az anyagia­kat sem - vallja Urbán Árpád. Anyanyelvi könyveket, játéko­kat juttattak el a szolyvai iskolá­ba.- Húsz első és második osztá­lyos kisgyerek és három peda­gógusuk, akiknek semmilyen más nyaralási lehetőségük nem lett volna, augusztus 9-étől 14- éig a vendéglátó őrhalmi iskolá­ban tölthettek egy hetet. Jártak Balassagyarmaton, megnézték a Palóc Múzeumot és ligetet, Lombos István polgármester sü­teménnyel, üdítővel fogadta őket hivatalában, elmentek a gyarmati strandra, ellátogattak Szécsénybé, Hollókőbe. De ta­lán a csütörtöki nap volt a hét fénypontja: a kicsik jártak a bu­dapesti Plázson, a Parlament­ben, a Szent István bazilikában és az állatkertben. Bánk és tér­sége volt az utolsó úti cél és egy reggeli az őrhalmi polgármester­nél, Kanyó Jánosnál, valamint egy búcsúest Gál Gábor vállal­kozónál. Urbán Árpád elmondta, hogy bizony volt olyan gyermek, áld csak 300 forintnyi zsebpénzt hozott hazulról, melyből egy üdítő tellett az egész héten, de máris jött az önzetlen segítség: a kisgyermek is megvehette azt az aranykardot, melybe „belesze­rettek” társai. A kis csapat min­den nap holtfáradtan és tele él­ményekkel tért haza az őrhalmi iskolába, ahol szivacsszőnyegen aludtak, a kollégiumból szerzett ágyneművel. Az iskola dolgo­zói, szakácsai nagy áldozatot hoztak, s mindezt jó kedvvel, jó szívűen. - Amíg van zöldség a kertemben, adok - mondta a szakácsnő, Szolik Istvánná, aki két lelkes segítőjével, Kozmayer Miklósnéval és Molnár Gézánéval szolgálta fel a regge­lit, ebédet, vacsorát. Nagyon so­kan segítettek az egy hét folya­mán: ingyen buszok álltak ren­delkezésre Őrhalomból, Csitárból, Ilinyből. Dovicsin Ot­tó, Iliny polgármestere, vala­mint Huszár Ferenc, Csitár pol­gármestere az első szóra biztosí­totta a buszt, Nagy Attila vállal­kozó csirkehúst hozott, az őr­halmi testületi tagok, a Vöröske­reszt, Török József, Iliny falu­gondnoka, Komjáti István fuva­rozó, Csitár alpolgármestere mind-mind szinte kérés nélkül jöttek segíteni. A költségekhez Dóra Ottó, a megyei közgyűlés elnöke is hozzájárult. A gyere­kek nagy része nemhogy Ma­gyarországon, de még állatkert­ben, strandon sem járt, pláne nem a Parlamentben. Kertész Zsuzsanna tanítónő így össze­gezte tapasztalatait: - Semmi olyat nem tudtunk mondani, amire azt mondták volna, hogy „nem". Mindenki felajánlott va­lamit. Ezt a szeretetet nem lehet pénzért megvenni. Mitro Henri­etta tanítónő ekképp fogalma­zott: - Ukrajnában magyarok, Magyarországon pedig ukránok vagyunk. Sehol sem vagyunk otthon. Sommás vélemény. Elnézve a napon lepirult, még a lefek­vés előtti pillanatokban is a já­ték karddal csatározó, egy­szerre élénk és egyszerre fá­radt, élményekkel „megpa­kolt” gyerekeket, szinte bizo­nyos az, hogy felnőtt koruk­ban úgy gondolnak vissza e hétre: itt, Magyarországon, Nógrád megyében, Őrhalom­ban otthon voltak. SZABÓ ANDREA A kárpátaljai Szolyváról érkezett apróságok a Parlamentben Kisdiákok a népviseletes babák között

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents