Nógrád Megyei Hírlap, 2004. július (15. évfolyam, 152-178. szám)
2004-07-03 / 154. szám
2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap 2004. július 3., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP Termékszerkezet-váltás a Mátrafűtőbemél Iszapszárító Szingapúrba, termogenerátor Ausztriába Az elmúlt négy év során szinte teljesen megújult a bátony- terenyei Mátrafűtőber Kft. termékpalettája. A jelek szerint az SVT-Wamsler Háztartástechnikai Rt. csoporthoz tartozó cég sikeresen állt át környezetvédelemmel, hulladékkezeléssel kapcsolatos berendezések gyártására - tudtuk meg Kis Gábortól, a Mátrafűtőber műszaki igazgatóhelyettesétől. Bátonyterenye A szennyvíz- és hulladékártalmatlanítás nálunk még gyerekcipőben járó fejlesztési terület, az osztrákoknál, franciáknál, vagy éppen Szingapúrban viszont bevett gyakorlat. Egy osztrák kapcsolat révén ezekbe az országokba szállított speciális gázégővel szerelt berendezéseket a bátonyterenyei cég. Az eljárás lényege, hogy gázégővel előkezelik a granulált szennyvíziszapot, majd a szárítást követően egy forgókemencében megy végbe az égetés. A technológia viszonylag költséges, ezért nálunk még nem terjedtek el ilyen berendezések, viszont a külföldi megrendelések révén felkészülhetünk a gyártásra - fogalmazott a műszaki vezető. Ugyancsak osztrák igény alapján készült el az üzemben 5 termogenerátor, amely egy Úton a termogenerátor speciális kemence, s a különleges hő- és korrózióálló anyagok, belső hőszigetelések, nagyméretű és nagy pontosságú alkatrészek hőkezelésére szolgál. Az osztrák cég a hagyományoshoz képest magasabb műszaki színvonalat jelentő termogenerátorok gyártását a múlt esztendőben helyezte hazánkba. A közel 30 milliós megrendelés keretében a napokban 5 db kemencét szállítottak ki, a vevő maximális elégedettsége mellett. A Mátrafűtőber letette névjegyét a nagyméretű, egyedi kémények gyártásában is. Ezekben a hetekben készül el a BorsodChem megrendelésére egy 2 méter átmérőjű, 50 méter magas monstrum, amelyet öt részre bontva szállítanak majd a borsodi céghez. Ugyancsak kiszállításra várnak azok a dupla falú, így a környezetvédelmi előírásoknak maximálisan megfelelő tartályok, amelyeket üzemanyagtárolásra használnak, zömében külföldi érdekeltségű benzinkutak. Kis Gábor lapunknak elmondta, hogy a következő években várhatóan megnő annak az igénye, hogy olyan megújuló energiaforrásokkal üzemelő épületgépészeti berendezések szolgáltassák a fűtést, vagy a használati meleg vizet, amelyek a lehető legkisebb környezetkárosítást okozzák. E termékkör gyártására is elkötelezte magát az SVT-Wamsler cégcsoport. T. NÉMETH LÁSZLÓ Mindennapi környezetvédelem - 9. A Trabi túlélése: felfüggesztett ítélet a szennyezőnek? Ha egyre fogyatkozó számban ugyan, de várhatóan az évtized végéig még továbbra is találkozhatunk az utakon a régi keleti autótípusok környezetet jobban terhelő, ám viszonylag olcsó fenntartású kétütemű példányaival. Az ezt lehetővé tevő rendelet várhatóan a napokban jelenik meg. Emellett azonban a forgalomból kivont járművek ártalmatlanítása továbbra is gondot jelent. Egykor öröm volt, ma részben gond az oly sokak által annyira várt, első, s nem keveseknek azóta is az egyetlen elérhető autót jelentő kétütemű jármű. Az egykori keleti gyártmányokból ha egyre kevesebb is, de ma még mindig több százezer fut útjainkon. Arányuk korántsem elhanyagolható: jelenleg közel 200 ezer kétütemű Trabant, több mint százezer Wartburg és négyezer Barkas van még szolgálatban. A Heves Megyei Közlekedési Felügyelet szerint a megyében a közel 95 ezer darabos össz-járműállományból mintegy 14 ezer darab kétüteműt tartanak nyilván (legnagyobb a nyolcezres Trabant-flotta). Ez a járműállomány mintegy 15 százalékát jelenti, amivel a megye az országos középmezőnyben helyezkedik el. Az adat egyúttal tükrözi egy terület gazdasági fejlettségét és jövedelmi viszonyait is, hiszen a kedvezőbb helyzetű közép-magyarországi, illetve dunántúli megyékben - ahol nagyobb mértékben volt mód a korszerűbb nyugati típusokkal való lecserélésükre - ez az arány valamivel jobb, míg kelet felé haladva növekszik a kétüteműek jelenléte. A zömében Trabik és Wartburgok fölött már többször is megkongatták a vészharangot. Ezek a gépjárművek ugyanis megfelelően működő katalizátor nélkül túllépik a 2005. július 1-jén életbe lépő új szénhidrogén-kibocsátási határértéket. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a fenti időponttól csak a katalizátoros kétüteműek „maradhatnának életben.” A környezetvédelmi tárca külön pályázati programot is hirdetett a járművek katalizátorral történő ellátására, ám ez nem oldhatja meg a több százezres létszám nagyobb részének problémáját. Ám úgy tűnik, van áthidaló megoldás a „halálos ítélet” elhalasztására. Információnk szerint a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium módosított rendeletében 2007 elejéig-derekáig tolta ki a szigorú határértéknek való megfelelés végső határidejét. Ezt az időnyerést várhatóan azon kétüteműt üzembentartók élvezhetnék, akiknek tulajdonában voltak 2004. július elseje előtt a fenti típusok. A mozgássérülteknek kivételes elbánást biztosító rendelkezés részükre időponttól függetlenül nem tenné kötelezővé (például a Trabant Hycomatnál) a katalizátor alkalmazását. A katalizátor egyébként, amely az említett motorok tökéleüen égését javítja, meglehetősen drága dolog. Az autók ezzel való fölszerelése átlagosan körülbelül ötvenezer forint. Vagyis közel annyi, mint amennyibe egy régi kétütemű kerül. S hatását - az üzemeltetés módjától függően - mindössze néhány évig fejti ki, utána újból hasonló költséget jelent a tulajdonosnak. A mintegy félezer kétütemű-tulajdonost tömörítő Trabant-Wartburg Klub elnöke például úgy véli, a közlekedési eredetű lég- szennyezésért minimális mértékben felelősek a kétüteműek. Ráadásul szerinte az autók szülőhazájában, a mai uniós Németország keleti felén nem hoztak a hazaihoz hasonló rendelkezést. A megyében meglévő kétüteműek átlagélet- kora 15-16 év - akad 30 éves, immár muzeális példány is - a szakemberek szerint az otthon is könnyen bütykölhető, üzembiztos, igénytelen és strapabíró, ám fokozottan szennyező konstrukciók öt évig még biztos működőképesek maradnak. Hobbiautóként, a fiatalok első „nyúzójárműveként”, valamint a kisjövedelműek igásszamaraként továbbra is kedvelt lesz. így alighanem még az évtized végén is találkozhatunk velük az utakon. Pályázat katalizátorra A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium a kétütemű járművek cseréje, illetve környezetbaráttá tétele érdekében támogatási keretet hozott létre. A Zöld Forrás Pályázat Pátria programjából idén a mozgáskorlátozott Trabant Hycomat-tulajdonosok kétütemű gépjárművüket 10 évesnél nem idősebb négyütemű katalizátoros kocsira cserélik, utólag 200 ezer forint vissza nem térítendő támogatást, vagy 400 ezer forint utáni kamattámogatást igényelheüiek. A nyugdíjasok kétütemű járműveik katalizátorral való felszereléséhez, vagy a működésképtelen katalizátor cseréjéhez kaphatnak támogatást. A tárca jövőre igyekszik bővíteni a támogatottak körét. A pályázatra július 15-ig lehet jelentkezni. Megoldatlan roncsautósors Nem csak az üzemben lévő, hanem a forgalomból kivont roncsautók sorsa, ártalmatlanítása és újrafeldolgozása is igencsak problémás ma még Magyarországon. Az uniós rendeletek ugyanakkor e tekintetben is igen szigorúak. Az előírás szerint 2006. január 1- jéig 85 százalékos visszagyűjtési arányt kell elérni, a roncsautók anyagának 80 százalékát pedig újra kell hasznosítani. A jövőben a márkakereskedőknek, autógyárainak kell gondoskodniuk a roncsok szakszerű ártalmatlanításáról. Tisztázatlan, milyen forrásokból fedezik az autók ártalmatlanításának költségeit: ennek szabályozását az EU a tagállamokra bízza. A Trabantok megsemmisítése különösen problémás, ugyanis a hazai hulladékkezelő cégek egyike sincs felkészülve a műanyag kocsik feldolgozására. Ráadásul a Tra- bant-roncsok tömeges megjelenése az elkövetkező években várható. Tipikus magyar gond az is, hogy az utcákon felejtett rendszám nélküli roncsoknak nincs gazdája, elszállításuk pedig pénzbe kerül. CSAK SZELEKTÍVEN! Követendő példa, amit a Pannon GSM salgótarjáni területi képviseletén láttunk: a használt mobiltelefonokat és akkumulátorokat ebben a konténerben gyűjtik, de szívesen fogadják a kimerült ceruza- és egyéb elemeket is. fotó: rigó tibor A gyártás egyes fázisainak ellenőrzése
