Nógrád Megyei Hírlap, 2004. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

2004-07-24 / 172. szám

A NÓGRÁD MEGYEI HÍRLAP MELLÉKLETE 2004. JÚLIUS 24., SZOMBAT Eldőlni látszik a kérdés: színész lesz A Nógrád Megyei Hírlap Va­sárnap Reggel 2001. december 2-i számában „Mi leszek, ha nagy leszek?” címmel írtunk Oláh Zsolt, akkor 17 éves salgó­tarjáni fiatalemberről, aki afféle kései polihisztorként több terü­leten is figyelemre méltó tehet­séget árult el. Második osztályos kora óta mondott verset, rend­szerint sikerrel. Nyolcadikos ko­rában kezdett publikálni, igen­csak ifjan készített interjút szá­mos híres emberrel, mások mel­lett Antal Imrével, Grétsy László­val, Jandó Jenővel, Reviczky Gá­borral, Sass Sylviával. A Kohász Művelődési Központban színját- szóskodott, még általános isko­lás volt, amikor bravúros beug­rással megmentette egy alkalmi társulat előadását. S közben fo­lyamatosan tanult énekelni is, versenyeket nyert, egy időben a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium szép reményű hallgatója volt. Vajon közelebb került-e már a pályaválasztáshoz, mi történt vele a legutóbbi időkben? Erről kérdeztük a mostanság nyári szünetét itthon töltő - bár tévés és rádiós szerepekkel, feladatok­kal is kecsegtetett - Oláh Zsoltot.- Először is köszönöm az ér­deklődést, mondanom sem kell, jólesik, hogy nem felejtettek el szülővárosomban, ahová ezer­nyi szállal kötődöm, noha már évek óta a fővárosban élek, ta­nulok. A tarjáni zeneiskolában, illetve a Madách Imre Gimnázi­umban megkezdett tanulmá­nyaimat Budapesten, a „Bartók­ban” folytattam, ahová mipt leg­fiatalabb énekest vettek fel. Ott Jelinek Gábornak, a Színművé­szeti Egyetem adjunktusának a tanítványa voltam, komoly stú­diumokban, szép élményekben volt részem, sokat fejlődtem s egy darabig úgy tűnt, hogy talán a komolyzene terén kívánok majd hosszú távon érvényesül­ni. Pályám azonban másként alakult. Az érettségi bizonyít­ványt 2003-ban már egy alapít­ványi gimnáziumban szereztem meg, s tavaly ősszel felvételt nyertem a Hevesi Sándor téri Magyar Színház színiakadémiá­jára. Évtizedeken át - az új épü­let felépüléséig - ez volt a Nem­zeti Színház, amelynek stúdió­jában ugyancsak régóta folyt színészképzés.- Mit kell, illetve lehet tudni erről a színiakadémiáról?- Mint említettem, jelentős múltja, hagyománya van. Hirte­len Gryllus Dorka és ifj. Jászai László jut eszembe, akik innen indulva kerültek a főiskolára és lettek közismert, elismert mű­vészek. A képzés hároméves, alapos szakmai oktatásban ré­szesülünk, kiváló tanáraink vannak. A drámatörténetet Ko­vács Gábor Dénes, az intéz­mény igazgatója, a beszédtech­nikát Kőrössy Csilla tartja. A szí­nészmesterség rejtelmeibe aktív színművészek, Őze Áron és Szélyes Imre osztályvezető taná­raink vezetnek be bennünket. A mi osztályunknak nagy szeren­cséje van, mert ők ketten más­más világszemléletet, értékren­det, stílust képviselnek, s ily módon többféle hatásban része­sülünk. Tanulunk továbbá mű­vészi beszédet, éneket, akroba­tikát, jazzbelettet, színpadi tán­cot és vívást is. Mindegyikből félévente vizsgázunk, illetve gyakorlati bemutatókon ve­szünk részt. Az év végi vizsgán a „Bánk bán’’-ból mutattunk be részleteket. Én Petúr, illetve egy másik jelenetben Biberach vol­tam. A harmadik év lezárása­ként - ha eljutunk odáig - egy egész estés darabot mutatunk majd be.- Melyik a legnehezebb tan­tárgy?- Mindegyik nehéz a maga módján, s embere válogatja, hogy a követelményeknek mi­ként tud megfelelni. Nekem el­sősorban a mozgáskészségemet kell jelentős mértékben fejlesz­tenem, javítanom.- Az első éves akadémisták milyen darabokban léptek szín­padra?- Az elmúlt évad során be­mutatott alkotások közül Iglódi Istvánnak, színházunk igazga­tójának két rendezésében - a „Bob hercegiben és az „Ander­sen” című mesejátékban - vala­mint a Vidnyánszki Attila ren­dezte Gogol-mű, „Az orr” című darabban léptünk fel. Ezen kí­vül további hét-nyolc, műsoron lévő előadásban - például a „My fair Lady”-ben, a „La Mancha lovagjáéban, „Az Ist­ván, a királyiban - is szerepel­tünk. Bár egyelőre „csak” kó­rus-, illetve tánckari tagként, il­letve tömegként vagyunk szín­padon, de így is nagyon élvez­zük. Felemelő érzés olyan ki­emelkedő színészegyéniségek­kel egyszerre színen lenni, s a játékukat testközelből látni, él­vezni, mint mondjuk Agárdy Gábor, Béres Ilona, Kubik An­na, Moór Marianna, Raksányi Gellert vagy Szakácsi Sándor. Nem is beszélve arról, hogy mi mindent tanulhatunk tőlük!- Mindezek alapján kijelent­hetjük, hogy Oláh Zsolt válasz­tott és immár egyértelmű, hogy színész szeretne lenni?- Ilyen formában igen. Azt valóban eldöntöttem, hogy mi­lyen irányba induljak tovább. Úgy gondoltam, hogy színmű­vészet olyan összetett mester­séget, pályát jelent, amelyik nem kényszerít választásra az éneklés és a prózai megnyilat­kozás között. Hozzám ugyanis mindkettő nagyon közel áll, egyiket sem szeretném a másik rovására csinálni. Az persze, hogy színész leszek-e, még na­gyon sok feltételtől függ. Elő­ször is helyt kell állnom az aka­démia következő két évében. Aztán lehetséges, hogy újra je­lentkezem a Színművészeti Egyetemre, meglátjuk, hogy milyen sikerrel. De az is na­gyon jó lenne - sőt az lenne a legjobb - ha valamelyik szín­házigazgató, egy-egy rendező felfigyelne rám egy darabban, vagy a sorozatok, a reklámok folyamatos szereplőválogatása­in és esetleg sikerülne állást kapni egy társulatnál. A gyakor­lat, a várhatóan sokrétű munka igencsak jót tenne a jövőm szempontjából, hiszen - mint ahogyan Agárdy Gábor bácsi mondta - a színészetet csak a színpadon lehet megtanulni - fejezte be kérdéseinkre adott válaszait a még mindig csak húszéves Oláh Zsolt. Hogy reményei nem megala­pozatlanok, arra Őze Áron véle­ménye - amelyet salgótarjáni vendégszereplésekor fejtett ki - jelentenek biztosítékot. Az osz­tályfőnök ugyanis tehetséges­nek és erős egyéniségnek tartja salgótarjáni növendékét. CSONGRÁDY BÉLA Rockfesztivál Megkezdődött az a három­napos rockfesztivál Salgó­tarjánban, amelyet a Na­rancs Motoros Baráti Kör rendez a salgótarjáni gyur- tyánosi szabadidőparkban. Ma és vasárnap a rocke­reket, a motorosokat és min­den érdeklődőt várnak. Salgótarján Mint minden hasonló progra­mon, itt is lesz bőven hallgatni-, látni- és kipróbálnivaló: mától rodeóbika, vetélkedők, erotikus show, motorhangverseny, mell­szépségverseny, motoros felvo­nulás, kétkerekű szépség- és és lassúsági verseny szórakoztatja a Gyurtyánosba látogatókat. Tegnap délután és este a Sugerabugera, a Hívatlanok, a Fire Track és az Állatkert szóra­koztatta a publikumot. Ma 11 órától motorblokkdobással, mo­torszépségversennyel, illetve egyéb vetélkedőkkel folytatódik a parti, 15 órától pedig a résztve­vők a Nógrád Megyei Rendőr-fő­kapitányság segítségével kon­vojban mutatkoznak be a Ka- rancsalja-Karancslapujtő-Sal- gótarján belváros útvonalon. Miután visszatérnek a gyur- tyánosi „táborba” kihirdetik a délelőtti vetélkedők eredménye­it, s 17 órától már a Reborn csap a húrok közé. Őket 19 órától a Hind, 21 órától pedig a Saigon követi. Este tíztől mellszépség­verseny és hölgyek erotikus showja szórakoztatja a nagyko­rúakat, amelyet zene követ egé­szen hajnalig, illetve a vasárnap délelőtti táborzárásig. A rendezögárda Megújul a toronysüveg is Évek hosszú, kitartó gyűjtő­munkája, sokak adakozása, nem utolsósorban gondos elő­készítés és sikeres pályázás előzte meg a sziráki evangélikus templom tornyának nemrégiben befejeződött felújítását. A to­rony - melynek épségét ugyan­csak kikezdte az idő vasfoga, utoljára 1938-ban javították - öt­milliós ráfordítással, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal pályá­zati támogatásával újult meg. Bartos Zoltán evangélikus lel­kész érdeklődésünkre azt is el­mondta, hogy a toronysüveg fel­újítási munkálatai pár napja kezdődtek, ezt a feladatot ön­erőből, csaknem hárommillió forintból végzik el. A templomot a kastély gazdá­ja, Telekiné Róth Johanna épít­tette 1782 és 1787 között. Külön­legessége az egyedi faoltára. Akusztikája jó, ezért szívesen veszik igénybe hangversenyek megtartására. ________________JÓ MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES___________________ M últ heti rejtvényünk helyes megfejtése: „Azt ne mondd, hogy ez a nő öt perce még varangyos béka volt!” Szerencsés nyertesünk: Dán Erzsébet Galgaguta, Kossuth út 34. Kérjük, hogy mai rejtvényünk meg­fejtését legkésőbb július 29-ig juttassák el szerkesztőségünkbe! Oláh Zsolt a jelenlegi magyar színművészet több kiemelkedő egyéniségével szerepel egy színpadon ___________________________________________FOTÓI OYURlAW TIBOR

Next

/
Thumbnails
Contents