Nógrád Megyei Hírlap, 2004. július (15. évfolyam, 152-178. szám)
2004-07-21 / 169. szám
2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap 2004. július 21., SZERDA NÓGRÁDI KÖZIGAZGATÁS Ki kell lépnünk a szűkebb hivatali körből A Nógrád megyei közigazgatási szolgáltatások színvonaláról és a területi államigazgatás helyzetéről ritkán esik szó, pedig mindannyiunkat érinti. Hiszen a közigazgatási szervek tevékenységét, a közigazgatási szolgáltatásokat is befolyásolta az a gazdasági, társadalmi és jogi környezet, amely az elmúlt évtizedben radikális változásokon, átalakuláson ment keresztül. A Nógrád Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője, dr. Szandai László ezért fontosnak tartja, hogy a közvélemény globális képet kapjon a területi állam- igazgatási folyamatokról; kilépve a szűkebb hivatali körből.- A cél az, hogy a kormány államigazgatást irányító munkáját segítsük - jegyzi meg dr. Szandcd László. - Ismert, hogy az 1990-es évek elején a helyi és területi köz- igazgatás szférájában döntő jelentőségű fordulat ment végbe. A magyar történelemben először helyeződött át a súlypont a megyékről a településekre, így a középszint elvesztette hatalmi funkcióit.- A települések éltek az önkormányzatiságból adódó kihívással; megszervezték a közszolgáltatásokat, hozzáfogtak az infrastrukturális elmaradásaik felszámolásához, de a települési és az egyedi szándékok mentén végesek a fejlődés lehetőségei- Valóban. Olyan feladatok megoldása előtt állunk, amelyek már nehezen kezelhetőek egy-egy település keretei között. A valóságos folyamatok a mikrotérségek mentén zajlanak, tehát a megoldás kistérségi együttműködések létrejötte.-A kormány célul tűzte ki a köz- igazgatás átfogó reformját. A köz- igazgatás korszerűsítésének központi eleme a közigazgatás térszerkezetének átalakítása- Ez a munka alapos körültekintést igényel és magában foglalja az elektronikus technológiaváltást, az E-közigazgatás bevezetését. A köz- igazgatási reform csak úgy tudja elérni célját, ha az általa létrehozott új struktúrák a lakosság mindennapi élethelyzetéhez igazodnak.- Igaz ez a kistérségekre is?- A kistérségi reform szoros kapcsolatban áll az önkormányzati rendszer átfogó megújulásával és a folyamat középpontjában a kistérség komplex szerepének fejlesztése és átalakítása áll.- Hogyan alakul mindez Nógrád megye települési rendszerében?- A megye települési szerkezete elaprózódott, a 129 települési ön- kormányzat jelenlegi rendszere, a javuló együttműködési készség ellenére sem alkalmas az önkormányzati szolgáltatási, szervezési és igazgatási feladatok minőségi ellátására. Minden változással kapcsolatban vannak ellenvélemények. Szintén viták tárgyát képezi a megye észak-magyarországi régióba integrálása, mivel a régión belüli infrastrukturális és közlekedési viszonyok ismeretében még nehezen értelmezhető a közigazgatási reform célkitűzéseinek megvalósíthatósága.- Az utazás nemcsak költséges, de időigényes is.- A pótlólagos ráfordításokkal multifunkcionális régió- központtá alakítható városok államigazgatási koncepciója során, figyelembe kell venni az átalakításnak az állampolgárokat terhelő költségeit is. A mesterségesen kialakított központok elérése a kényelmesebb elérhetőség elvesztését, eddig nem jelentkező utazási költségeket és a megszokottól bonyolultabb ügyintézést is jelenthet.- Mindennek ára van; a reformnak is?- A területi és helyi közigazgatás jelenlegi rendszere irracionális és hosszabb távon fenntarthatatlan. A rendkívül széttagolt, túlburjánzott szervezetekben lényegesen többen dolgoznak, mint 1990 előtt, miközben működésük összehangoltsága és ellenőrzése alacsony színvonalú. A helyi közigazgatást a szétaprózottság, a felgyorsult folyamatokat követni nem tudás jellemzi.- Kényszerhelyzetbe került a magyar közigazgatás?- Elodázhatatlan a feladatok áttekintése, a dereguláció, az eljárási rendek drasztikus egyszerűsítése; megteremtve a feltételek, a lehetőségek és a követelmények összhangját. Fel kell vállalni a közigazgatási szervek számának csökkentését, az érdemi folyamatok elindítását helyi szinten is. Ki kell lépnünk a szűkebb hivatali körből. ■ Színvonalas szakmai képzések A Nógrád Megyei Közigazgatási Hivatal koordinációs és szervezési főosztálya 2004II. negyedévében számos szakmai köztisztviselői továbbképzést és vizsga- szervezést bonyolított le. Április hónapban folytatódott a jegyzők számára szervezett „Bevezetés a helyi jogalkotás és jogharmonizáció módszertanába” című, 5 napos továbbképzés - sorozat, amelynek keretében ez idáig összesen 70 fő képzése történt meg. Az oktatást a törvényességi ellenőrzési főosztály vezetői tartották. A program a résztvevők értékelése alapján mind szakmai, mind módszertani szempontból magas színvonalú volt, így nagyban hozzájárult a települési önkormányzatok jogharmonizációs feladatainak végrehajtásához. Május elején hivatásosgondnok-képzést szerveztünk a jogszabály változásának és a minisztériumi előírásoknak megfelelően. A 4 napos, 14 fő részére szervezett képzés eredményességét a gyámhivatal szakmailag felkészült köztisztviselői, valamint szakelőadók biztosították. Szintén május hónapban 3 napos közigazgatási alapvizsga-felkészítő tanfolyam és vizsga zajlott, amelyen 23 köztisztviselő szerzett bizonyítványt. Továbbá- a hivatalhoz beérkezett kérelmek alapján -17 fő tett sikeres állampolgársági vizsgát. Az európai parlamenti választásokat követően került sor a „Bevezetés az európai uniós támogatások rendszerébe” című program megvalósítására. A 3 csoportban - 4 napos felkészítések keretében - mintegy 90 jegyző és egyéb szakmai vezető képzése történt meg. A programban előadóként a hivatal 2 oktatója is részt vett. Az itt elsajátított elméleti és gyakorlati ismeretek hatékony segítséget nyújtanak az önkormányzatok településfejlesztési és -tervezési projektekkel és EU-s pályázatokkal kapcsolatos feladatainak teljesítéséhez. Június végén a koordinációs és szervezési főosztály és a hatósági főosztály főosztályvezetői által tartott „A köztisztviselői életpálya jogi szabályozása” című továbbképzés célja az egységes jogalkalmazás elősegítése volt a humánpolitika területén. Résztvevői a jegyzők és a területi államigazgatás humánpolitikai vezetői köréből kerültek ki. Az elméleti ismeretek rendszerezésén túl a konkrét jogesetek feldolgozása, és a közszolgálati ellenőrzések tapasztalatainak bemutatása is hozzájárult a szakmai nap tartalmas, színvonalas lebonyolításához. HÍVES MÁRT* Az önkormányzati együttműködés új színterei A többcélú kistérségi társulások megalakulásának helyzetéről dr. Morvái Csilla a Nógrád Megyei Közigazgatási Hivatal törvényességi ellenőrzési főosztály főosztályvezető-helyettese adott tájékoztatást.- A kormány programjában célul tűzte ki, hogy javítja a lakossági szolgáltatások színvonalát és egyben hatékonyabbá teszi azok ellátását. A kormányprogram alapján kidolgozásra került a köz- igazgatási szolgáltatások korszerűsítési programja, amelynek kiemelkedő eleme a kistérségi szint kialakítása, ezen belül a többcélú kistérségi társulások létrehozásának ösztönzése. Nógrád megye 6 kistérsége közül kettőben; a balassagyarmati kistérségben 2004. június 28-án, a salgótarjáni kistérségben 2004. június 29-én alakult meg a többcélú kistérségi társulás. A balassagyarmati kistérség 28 önkormányzatából valamennyi vállalta - az orvosi ügyelet kivételével - az alábbi feladatok közös ellátását: területfejlesztés, egészség- ügyi és szociális ellátás, családsegítés, gyermek- és ifjúságvédelem, közoktatás és nevelés, köz- művelődés és kultúra, település- és területrendezés, természet- és környezetvédelem, hulladékkezelés, katasztrófavédelem, tűzvédelem, közlekedés, vízgazdálkodás. A társulás a fenti feladatok közös ellátását fokozatosan fogja bevezetni. A Belügyminisztériumhoz eljuttatott pályázatában ehhez 120 millió forint összegű támogatási igényt jelzett. A salgótarjáni kistérségben létrehozott társulás elsősorban területfejlesztési, oktatási, egészség- ügyi, szociális és hulladékgazdálkodási feladatok ellátására jött létre. Emellett a társult önkormányzatok az egyéb ágazati feladatok - közművelődés, műemlékvédelem, közlekedés, vízgazdálkodás, közrend, közbiztonság, belső ellenőrzés - ellátását a megvalósíthatóságtól függően fokozatosan fogják bevezetni. Teljes együttműködést a kistérséghez tartozó 23 ön- kormányzat közül 20 vállalt. A közoktatási feladatok közös ellátásában 3 önkormányzat nem kíván részt venni. A társulás 2004. június 30- án 50 millió forint összegű támogatásra nyújtott be pályázatot a Belügyminisztériumhoz. A bátonyterenyei, pásztói, rétsági és szécsényi kistérségekben- előreláthatóan 2004. július 31-ig- csupán a területfejlesztési feladatokra alakulnak meg a társulások. Ezekben a kistérségekben további feladatok közös ellátását is tervezik, azonban a megállapodások megszületését még további egyeztetéseknek kell megelőzni. Az érintettek jelezték, hogy az előkészítés során a legnagyobb problémát a közoktatási feladat- ellátásra előírt feltételrendszer, a finanszírozás bizonytalansága, a határidő rövidsége, valamint az önkormányzatok egymástól eltérő érdekei jelentik. m Az Európai Unió kihívásai a közigazgatásban Az Európai Unióhoz történő csatlakozást közvetlenül megelőző, majd a csatlakozást követő időszak a Nógrád Megyei Közigazgatási Hivatal számára fokozott kihívást jelent. A megyei közigazgatási hivatalok EU-s koordinációs szerepkörének erősítése kormányzati programban rögzített feladat. E komplex feladatkör ellátása céljából - mint EU-referens - kezdte meg munkáját a hivatalban az év elején Deák Edit.- Milyen elvárások mentén történik az EU-s közigazgatási feladatok kijelölése?- Elsődleges célként fogalmazódott meg ezen a területen a hivatal meghatározó, koordinatív jellegének erősítése. Szükséges volt feltérképezni az aktuális állapotokat és ezáltal többirányú kommunikációt megvalósítani a kormányzat és a közigazgatás szerveinek, azaz a területi államigazgatási szervek és a helyi önkormányzatok közreműködésével.- Ez egy összetett tevékenység. Milyen komponensek teszik teljessé?- így igaz; az EU-s tevékenység összefügg a hivatal minden főosztályát érintő szakmai területtel. Ezért fel kellett mérni az egyes területek közti összefüggéseket és összehangolni a lehetséges találkozási pontokat. Rövid időn belül nyilvánvalóvá vált az is, hogy - a többszintű népszerűsítési projektek ellenére - az önkormányzatok számos hiányossággal rendelkeznek a finanszírozásukhoz elengedhetetlen, konkrét EU-s pályázati lehetőségek ismeretében és a pályázatok igénybevételének módja tekintetében is. Ez kommunikációs probléma és kényszermentesség következménye. Mi ezen a ponton tudunk beavatkozni a folyamatba és segíteni.- Milyen eszközrendszerrel történik mindez?- Először is rendszeres monitoring alkalmazásával, amely kiterjed a hozzáférhető összes EU-s ismeretanyagra, az igénybe vehető pályázatokra és a kormányzati támogatásokra. Speciális területeket célzó képzések, tájékoztatók, szakmai napok, kistérségi értekezletek, valamint az államigazgatási kollégiumi ülések fórumait kihasználva feltárjuk és tudatosítjuk a közigazgatás EU-s helyzetét és esedékes feladatait. A felméréseinket felhasználva tanulmányokat készítettünk, amelyek jól prezentálják Nógrád Megye önkormányzatainak aktuális EU-s tájékozottságát, pályázati szándékát, illetve a benyújtott pályázatok jellegét és az igénybevett EU-s források mértékét. A hivatal honlapján ( www.admnograd.hu ) kialakításra került EU-s rovat minden időszerű információt tartalmaz a témával kapcsolatban.- Melyek a beavatkozás kijelölt célterületei?- A hivatal a folyamatosan jelentkező innovációs feladatok értelmezésében és a gondolkodásmód formálásában tud segíteni. A hangsúlyt a források megszerzésére irányítjuk, a megszerezhető tudás és ismeret szükségességét kiemelve. Tudatosítjuk a régiókban való gondolkodásmódot. Kétségtelen, hogy az EU a támogatások gyors felhasználását követeli meg, ezért a fejlesztés feltétele a többéves stratégiai tervezés. A megállapításainkról és a felmerült igényekről folyamatos párbeszédet folytatunk a BM Ónkormányzati EU Információs Központtal.- Milyen konkrét elvárásokat fogalmaz meg az EU a közigazgatást struktúrával szemben?- Nos, ezen a téren tisztázni szükséges, hogy a közigazgatás szervezeti kérdései és területi szintjei jelenleg, de nagy valószínűséggel a belátható közeljövőben sem képezik az Európai Unióban a közösségi jog tárgyát. Az EU elsődleges és másodlagos joganyaga sem tartalmaz kötelező erejű rendelkezéseket, sem elvárás jellegű ajánlásokat a tagországok belső közigazgatási rendszerével, térés település-struktúrájával és az állami területbeosztással kapcsolatban. A közösség regionális politikája tekintetében és a megvalósítását szolgáló támogatási rendszerek működésére vonatkozóan, a kialakult gyakorlat azonban a területfejlesztési térstruktúra és a közigazgatási térszerkezet igazodását követeli meg, hiszen a gondosan megtervezett együttműködés a hosszú távú fejlődés alapja.- Találkoznak ellenállással az együttműködés területén?- A helyi önkormányzatok együttműködésének szükségessége evidens. Napjainkra mindenki számára egyértelművé vált, hogy ez az egyetlen módszer, eszköz és lehetőség a megújulási és fejlődési folyamatok elindítására és fenntartására.- Miért meghatározó az ön- kormányzatok EU-s funkciója?- Az önkormányzati apparátus szerepe egy község vagy város fejlődésében óriási. Nógrád Megyében vannak térségek, ahol már kiterjedt és eredményesen funkcionáló EU-s csapat dolgozik, de a helyi önkormányzatok többségében ez még problémát okoz. Hiányzik a szakmai intézményrendszer a támogatások igénybevételéhez. Ezért speciálisan ezt a területet célzó, az EU támogatási rendszerének igénybevételét bemutató képzést szerveztünk.- A hivatal EU-s tevékenysége tehát permanensen zajlik.- Az új készségek és magatartásformák elsajátításához folyamatos tanulási folyamat szükséges. Mi nem teszünk egyebet, mint az államigazgatás középszintjén kívánunk hozzájárulni ehhez a tanulási folyamathoz, amely az EU-val kapcsolatban szerencsére intenzív módon elindult.- Hogyan lehetne összefoglalni az előttünk álló időszak EU-s feladatait?- Tovább kell folytatni az ön- kormányzati rendeletalkotásában a jogharmonizáció érvényesítését, az EU támogatási rendszerének és a pályázati lehetőségek szélesebb körű megismertetését, pályázatösztönzésre kell törekednünk és a pályázatírás készségszintre fejlesztését kell megvalósítani. Tudatosítani kell a közigazgatásban tevékenykedő szakemberek számára, hogy egy valóságos folyamat részesei vagyunk, nincs lehetetlen, csak hozzá kell kezdeni a lehetőségek felkutatásához. Magyarország kiváló szakértőket küldött az EU intézményeibe. Immár a világgazdaság folyamatainak minden eddiginél aktívabb részeseként vehetünk részt az Európai Unió politikáinak alakításában. Ez lehetőség és felelősség is, amellyel ily módon okosan kell élnünk.- Ez személyes tapasztalata, illetve meggyőződése is egyben?- A hivatal brüsszeli tanulmányúton részt vett tagjai különös büszkeséget érezve figyelték az Európai Parlament épületében felbukkanó magyar arcokat és hallgatták az addig még soha olyan ékesen nem csengő magyar szavakat. Majd hazaté- ve így summázták érzéseiket: „Igen, ez működik! Ott vagyunk az Európai Unióban...” Befejeződött a jogharmonizáció első szakasza A helyi önkormányzati rendeletek jogharmonizációs helyzetét Dr. Máthéné dr. Laczkó Mária a Nógrád Megyei Köz- igazgatási Hivatal törvényességi ellenőrzési főosztály főosztályvezetője értékelte.- A Nógrád Megyei Közigazgatási Hivatal az elmúlt időszakban több alkalommal is felmérte a helyi önkormányzatok jogharmonizációs feladatainak teljesítését a megyében. Kezdetben arra kerestük a választ, hogy milyen gondok nehezítik az önkormányzatok jogharmonizációs tevékenységét, vizsgáltuk, hogy az adott önkormányzatnál van-e nevesített felelőse a feladatok végrehajtásának, készítettek-e ütemtervet a megfelelő teljesítés érdekében. A későbbiek során a jogharmonizációs feladatok teljesítésének helyzetét - 24 tárgykörben alkotott - önkormányzati rendelet esetében vizsgáltuk konkrétan. A felmérések adatai szerint az önkormányzati rendeletek 24 százalékánál húzódott át a felülvizsgálat az EU-csatlakozás utáni időszakra. Ez meglehetősen magas szám. A kép azonban kedvezőbb, ha figyelembe vesszük, hogy az elmaradás nagyrészt a helyi építési szabályzatnál fordult elő. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény ugyanis 2004. december 31-ig biztosít lehetőséget a községeknek rendezési tervek felülvizsgálatára, illetve a szabályzatok megalkotására. Örvendetes viszont, hogy a csatlakozást követő másfél hónap alatt - a már említett építési szabályzatok kivételével - a megyében teljes egészében befejeződött a jogharmonizációs kötelezettségek teljesítésének első szakasza. A második szakasz - most már uniós tagállamként - a folyamatos jogharmonizációs tevékenység lesz. Az oldal a Nógrád Megyei Közigazgatási Hivatal támogatásával készült. rafflM lasiigiEaa ■jWQTHQe IMHSlíilfiEnEl
