Nógrád Megyei Hírlap, 2004. július (15. évfolyam, 152-178. szám)
2004-07-20 / 168. szám
4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap MEGYEI KÖRKÉP 2004. JÚLIUS 20., KEDD Háromnapos rockfesztivál Rockfesztivált rendez e hét végén, péntektől vasárnapig a megyeszékhelyen a Karancs Motoros Baráti Kör. Az első rockfesztivált - amelyet összekötöttek egy kétkerekeseknek szánt bulival - a gyurtyánosi szabadidőparkban rendezik, ide várják június 23-án, 24-én és 25-én a rockereket, a motorosokat és minden érdeklődőt. Salgótarján Mint minden hasonló programon, itt is lesz bőven hallgatni-, látni- és kipróbálnivaló: rodeóbika, vetélkedők, erotikus show, motorhangverseny, mellszépségverseny, motoros felvonulás, kétkerekű szépség- és és lassúsági verseny szórakoztatja a Gyurtyánosba látogatókat. Pénteken délben sátorfoglalással kezdődik a program, majd 15 órától már koncerteznek a bandák: a Sugerabugera után öttől a Hívatlanok, héttől a Fire Track, tizenegytől pedig az Állatkert foglalja el a színpadot. Szombaton 11 órától motorblokkdobással, motorszépségversennyel, illetve egyéb vetélkedőkkel folytatódik a parti, 15 órától pedig a résztvevők a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság segítségével konvojban mutatkoznak be a Karancsalja-Karancs- lapujtő-Salgótarján belváros útvonalon. Miután visszatérnek a gyurtyánosi „táborba”, kihirdetik a délelőtti vetélkedők eredményeit, s 17 órától már a Reborn csap a húrok közé. Őket 19 órától a Hind, 21 órától pedig a Saigon követi. Este tíztől mellszépségverseny és hölgyek erotikus showja szórakoztatja a nagykorúakat, amelyet zene követ egészen hajnalig, illetve a vasárnap délelőtti táborzárásig. A Bomba!, a Tolmácsi gumi- szerviz, a Silver Center, a Számszaki, a Papírház, a Honda Maruzs és a Honda Solo, a Karancsker, a Karit, a Tiveksz, Kurunczi István és a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság, valamint több más partner által is támogatott rendezvényre 1500 forintba kerül majd a péntektől váltható, mindhárom napra érvényes belépő. A rendező Karancs Motoros BK tagjai Szalmatercs tizenkettedik Korszerűsítik NMH-információ Hónt Az elmúlt hét végén rendezték Tatán, az edzőtábor területén a IX. Gróf Széchenyi Ödön országos és nemzetközi tűzoltóversenyt, négy kategóriában. Az önkéntes csapatok között ott voltak a szalmatercsi- ek is, akik kilencfős csapata 19 megye közül a 12. helyen végzett. A versenyszámok között volt horoglétramászás, 100 méteres akadályfutás, kismotorfecskendő-szerelés, és négyszer 100 méteres stafétafutás is. Az önkéntesek között első helyen a bárándiak végeztek. A szalmatercsi önkéntes tűzoltók az egyetlen csapat, akik már háromszor képviselték Nógrád megyét az immáron kilencedik alkalommal megrendezett országos és nemzetközi versenyen. Vezetőjük Gréczi-Zsoldos Miklós, aki lapunknak elmondta: meg van elégedve a teljesítményükkel és főként azzal, hogy több mint egy évtizede működik nagyon jól a csapat, akik már több versenyen értek el dobogós helyezést. ______________ ■ A ugusztus elején kezdik a községben a közvilágítás korszerűsítését. A munkálatok során a több évtizede felszerelt, elavult lámpatesteket energiatakarékos újakra cserélik. Számítások szerint ezek működtetésével éves szinten 600-650 ezer forintot takarítanak meg. A fejlesztés ebben a faluban mintegy ötmillióba kerül, mivel az ezzel kapcsolatos, több település hasonló feladatainak elvégzésére közösen benyújtott pályázatot nem támogatták. ■ Egy VW-parti résztvevői... Salgótarján _______ H armadik alkalommal rendeztek VW-márkatalálkozót a Tóstrandon az elmúlt hét végén. A népautósok körbejárták a várost, illetve sajátos vetélkedőket VÍVtak. GÓCS ÉVA FELVÉTELEI Iszlám és problémaköre - a török példa A Bolyai gimnázium tanára a bajorországi továbbképzésről Hazánk európai uniós csatlakozásának egyik „kézzelfogható” előnye: az idegen nyelveket beszélő pedagógusok számára lehetővé vált, hogy bekapcsolódhassanak az Európa Tanács tanár-továbbképzési programjába. Dr. Engelberth István, a salgótarjáni Bolyai János Gimnázium tanára a közelmúltban Bajorországban járt, a tutzingi székhelyű Akademie für Lehrerfortbildung und Personalführüng” intézetek Európa és az iszlám című pedagógus-továbbképzési szemináriumán vett részt. A lehetőséget pályázaton nyerte el.- Milyen téma-, illetve problémakört boncolgatott a továbbképzés?- A program alapvetően az iszlám és az európai, keresztény kultúra közötti kapcsolatokra koncentrált, kiemelve, hogy a mohamedán vallású, identitású - elsősorban török - származású emberek beilleszkedése, integrálása a német (keresztény) gyökerű társadalomba napjaink egyik fontos feladata Németországban. A törökök a hatvanas és a hetvenes években érkeztek tömegesen az akkori Nyugat- Németországba, elsődlegesen munkavállalás céljából. (Az egykori NDK területén alig élnek törökök!) Nem velük kapcsolatos azonban az „integrációs probléma.” A napjainkban Németországban élő mintegy 3,2 millió török jelentős része ugyanis már az ide érkezettek leszármazottja, beilleszkedésük a német (nyugati) társadalomba nem zökkenőmentes. Egészen eltér a németekétől a török diákok mentalitása, ugyancsak gond a nők, elsősorban a munkavállaló férfiak feleségeinek a helyzete. Tudniillik a mohamedán tradícióknak megfelelően az asszonyok nem dolgoznak, jobbára otthon vannak (háztartásbeliként), így kívül rekednek a mindennapokon, a német nyelvet sem tanulják meg, esetleg csak jelentős hiányosságokkal.- Mit nyújtott az ön számára ez a szeminárium, s miként lehet beépíteni, hasznosítani a megszerzett információkat, tapasztalatokat a hazai oktatómunkában?- A képzés komoly tanulságokkal járt: személyes tapasztalatom, hogy az iszlám, mohamedán vagy az arab kifejezések említésekor gyakran negatív dolgokra gondol a diákok többsége. A médiában látott képek, sugárzott információ (töredékek) alapján ezen nem is csodálkozhatunk! Már-már a mohamedán kifejezés egyenlővé vált a terrorizmussal! Nem szabad azonban elfelejteni, hogy az iszlám eredendően korántsem háborús vallás. Mohamed próféta például elismerte mind Mózest, mind pedig Jézust, mint az „igaz vallás előkészítőit”. A hit erőszakos terjesztése nem szerepelt igéi között, így a napjainkban sokat hangoztatott dzsihád sem a keresztények elleni, „véres szent háborút” jelenti, sokkal inkább „erőfeszítéseket Allah útján”! Mint oly sok ideológia, világnézet vagy éppen vallás, az iszlám is „kitermelte” a saját szélsőségeit, amelyek napjainkban sajnos, a modern terrorizmusban öltenek testet. (A kereszténység sem kerülte el ezt az utat: inkvizíció, keresztesháborúk!)- Mi a szerepe az oktatásnak a beilleszkedés előmozdításában?- A németországi mohamedánok integrációjában kiemelt súlya van az oktatásnak. Ez elsősorban a német nyelv tanítását jelenti, amelyre a szövetségi és a tartományi kormányok is sokat költenek. (A német kollégák elmondása alapján azonban nem eleget!) A nyelv megfelelő ismerete (írás, olvasás) az első lépcső az integrációhoz, ahhoz hogy megfelelő képességeket, szakmát tanulhassanak a mohamedán fiatalok! Dr. Günther Schmid, a berlini miniszterelnöki hivatal biztonságpolitikai tanácsadója előadásában azt emelte ki: a terrorizmus elleni küzdelemben a katonai-politikai fellépés mellett nem szabad megfeledkezni arról, hogy a modern államok szociális és gazdasági segítséget is nyújtsanak a terroristákat (nem közvetlenül!) „kitermelő” országoknak. Ezen államok társadalmaiban élnek olyan csoportok, amelyek világfolyamatok vesztesei, és a terroristaszervezetek bázisai. A segítség erősítheti ar szolidaritás érzését, így ezek az államok - illetve a lakosság - érezhetik a fejlett országok szolidaritását irántuk, ami hosszú távon a viszony javulását eredményezheti.- Az iszlám vallás milyen egyéb, lényeges vonásaira világítottak rá a további előadások?- A mohamedán vallás sokkal inkább befolyásolja az emberek mindennapi életét, mint az európai keresztény emberét. Az iszlám nagyon sokszínű, teljesen más Szaúd-Arábiában, mint Törökországban vagy éppen Iránban. A Korán - a keresztény hithez hasonlóan - szintén tiltja a gyilkosságot, öngyilkosságot és így természetesen a terrorcselekményeket is. (Az afganisztáni tálibok 90 százaléka például analfabéta!) A nők helyzete a mohamedán országokban - hasonlóan a vallás helyzetéhez - sokszínű! Meghatározza az adott ország társadalmi-politikai helyzete, fejlettsége. Az európai ember napjainkban azt gondolja, hogy a férfi értékesebb Allah számára, mint a nő. A Korán azonban eredendően nem tesz különbséget nő és férfi között, ugyanazokat az előírásokat kell megtartania nőnek és férfinak! Ha különbséget is tesz, az a biológiai különbözőségből ered. Az azonban tény, hogy más a helyzete a férfinak és a nőnek napjainkban a mohamedán társadalmakban. A különbség onnan eredeztethető, hogy egészen más a nő és a férfi feladata a családban. Az iszlám társadalmakban ugyanakkor nagyon fontos szerepe van a családnak és az anyának! Kiemelten szóltak a fejkendő- viseletről az előadók. (Nem az arcot teljesen elfedő csadorról van szó!) Név fel A. Cumart - török származású, de Németországban élő - iszlámkutató szerint „ha megkérdezünk tíz mohamedán nőt, miért hord fejkendőt, akkor valószínűleg tíz különféle választ kapunk!” Többségében az egyéni világképből adódik, ki miért hord fejkendőt. A fejkendő viselete Törökországban az állami iskolákban is tilos, magániskolákban azonban nem. Törökországban a nők nincsenek kizárva a társadalmi életből. Arányaiban több nő dolgozik például tudományos területen, mint Németországban. Főleg a nagyvárosokban a nők egyre inkább európaibb módon gondolkodnak, öltözködnek, érdeklődnek a politikai és társadalmi folyamatok iránt. Törökország példa lehet más iszlám vallású államnak a modernizáció, a reformok tekintetében!
