Nógrád Megyei Hírlap, 2004. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

2004-07-12 / 161. szám

2004. JÚLIUS 12., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP Nógrád Megyei Hírlap - 3. oldal Ünnepi díszben a drégelyi rom Buda Ádám históriás értekeket dalolt fotók; gyurián tibor Zászlófelvonással kezdődött tegnap délután a Drégelyvárnál a Szondi-várünnepség. A programok között szerepelt udvari tánc, kapitány- és feleségválasztás, valamint fegyver- és pán­célbemutató, melynek színhelye a Schaffer-kút volt. Drégelypalánk Szabó Andrea Itt vannak a fecskék Gyermekkorom kedvenc elbeszélései közé tarto­zott Oscar Wilde A boldog herceg című meséje. A kis fecske annyira megszereti a magas talapzaton álló szobrot, a „boldog herceget”, s addig-addig segít a város szegényein, nyomorultjain a herceg lekési az Egyiptomba való visszaröpülés idejét, s ott fagy meg a szobor talapzatánál. Mindig ez a mese jutott eszembe, amikor udvarunkba évről évre megérkeztek a fecskék, hangos csivitelést csapva „hazatérésük” örömére a kapualjban. Ilyenkor az udvarban élő összes gyermek és felnőtt kisereglett, s valamifajta meghatódott boldogsággal vet­tük tudomásul, hogy ni csak ismét itt vannak, ismét megtaláltak minket a messziről jött drága vendégek. S beszélhet akárki akármit: van ebben valami megmagyarázha­tatlan, hétköznapi csoda. Az élet megannyi rejtelmének egyike. Vajon mi mozgatja e kis madarakat, hogy útra keljenek a messzi Egyiptomból, sok száz kilométert repüljenek, rátaláljanak Ma­gyarországra, azon belül is Nógrád megyére, Balassagyarmat vá­rosára, s épp a mi kis házunk kapualjára? S minden évben valami _ ellenállhatatlan ösztön késztesse őket e fáradságos útra? Épp így tér vissza a gólya - a falu gólyája - a mohorai villanyosz­lop tetejére nyárról nyárra a hűség örök jelképeként. Tanulhat­nánk állhatatosságot, áldozatvállalást tőlük mi, emberek. József Atillával szólva „Sokasodnak halottaim már”. Lassan el­fogynak azok, akik udvarunkban a fecskéket üdvözölték... Talán éppen ezért rendített meg a napokban az a szívszorító csivitelés: örvendjünk, lám, itt vannak megint... Szent Anna-i palóc búcsú HÍREK Balassagyarmat BEFEJEZŐDIK AZ ÁSATÁS. Bácsmegi Gábor régész, a balas­sagyarmati ásatás vezetője el­mondta, hogy mivel a munkála­tok jó ütemben haladnak, július 15-re befejeződik a feltárás. Fő­ként középső vaskori szkíta és késő népvándorlás kori, Árpád­kori leleteket találtak. A kutató­munka során három házat lel­tek fel. Bátonyterenye ROMA TÁJÉKOZTATÓ. Július 15-én délután négy órától a ro­ma közösségi házban a Nógrád Megyei Cigány Kisebbségi Kép­viselők és Szószólók Szövetsége „A roma kormányzati program megvalósulásának szakmai és pénzügyi értékelése” címmel tart tájékoztatót. Előadó Bognárné Várfalvi Marianna, az Esélyegyenlőségi Kormányhiva­tal munkatársa. SZANDAVÁRALJA VENDÉGHÁZ-FELÚJÍTÁS. A napokban fejeződik be a húsz fő befogadására is alkalmas ifjúsá­gi vendégház felújítása. A más­fél milliós beruházás fedezetét a község pályázaton nyerte el. SZERTE NYÁRI NAPKÖZI. Idén is meg rendezik a nyári napközit a köz­ségben. A háromhetes tábor költségeit önerőből a helyi ön- kormányzat fedezi. A húsz kis­diák két pedagógus és egy kise­gítő felügyelete mellett gödi strandolással, szilvásváradi ki­rándulással, valamint a környe­ző várromok és a helyi termé­szeti értékek felfedezésével és persze sok sporttal és játékkal tölti idejét. Dejtár FELÚJÍTÁS. Tervbe vették az óvoda konyhájának felújítását, hogy az megfeleljen az európai uniós elvárásoknak. A beruhá­zás várhatóan nyolcmillió fo­rintba fog kerülni, melyet a tele­pülés nyolcvan százalékban ál­lami területfejlesztési támoga­tásból szeretne biztosítani. A konyha egyébiránt 230 fő étkez­tetését látja el, az óvodásokon kívül a helyi iskolások és az idős elesett emberek számára kínál meleg ételt. SÓSHARTYÁN ______ B ŐVÜLŐ PROGRAM. Kecs kékkel bővítette az önkormány­zat a szociális földprogramot. Az elmúlt hetekben nyolc kecs­ke érkezett a programban részt vevő családokhoz, akik saját maguk nevelik és fejik az állato­kat. A kecskékhez takarmányt is kaptak a „nevelőszülők”. ■ A várnál megjelenteket Dombai Gábor, Drégelypalánk polgármestere köszöntötte, majd Teszáry Károly, a Du- na-Ipoly Nemzeti Park és Bör­zsöny tájvédelmi körzet vezető­je mondott köszöntőt. Teszáry Károly mondott ünnepi köszöntőt B- 1992-től, a vár elestének 450. | évfordulójától kezdődően immár olyannyira rendszeres a drégely- pdánki Szondi-napok rendezvé­nye, hogy a drégelypalánkiaknak és nekünk - itt, e szűkebb kör- j nyezetben élőknek - eggyel több kiemelt ünnepünk van - fogal­mazott ünnepi beszédében Teszáry Károly. - Kicsit elgondol­kodhatunk azon, hogy helyes-e I az ünnep kifejezés, mikor Szon­dira és a vele együtt 150 elesett vitézre emlékezünk. Igen, ün- j nép, ugyanúgy, ahogy november 1-je is. A Drégelyvár most nem I csupán egy helyrajzi szám Drégelypalánk közigazgatási te­rületén. Most, ez a vár a nagybe­tűs „HAZA” egy kitüntetett része; „föld, amelyen annyiszor apáink vére folyt”. Nekünk sajnálatosan önző mai mentalitásunkban ne­héz felfogni, feldolgozni, értékel­ni Szondiék mártírságát. Az ost­rom első pillanatától kezdve tisz­tában voltak helyzetükkel. Tud­ták, hogy alig 150-en az omlado­zó falaik és hiányos fegyverzet birtokában nem lehetnek győzte­sek a közel százszoros túlerővel szemben. Pedig ők is emberek voltak, akik hozzánk hasonlóan szerették az életet, bizonyára őket is várták otthon szeretteik. Miért vállalták a biztos halált? Azért, mert nemcsak testben vol­tak erősek, hanem lélekben is. Úgy érezték, hogy ezt kéri tőlük az egyéni emberi létüknél maga­sabb rendű fogalom, a haza. Helytállásukkal többek lettek, mint voltak. Emberekből hősök­ké váltak. Korunk racionális gon­dolkodású embere felteheti a kér­dést: és mit értek vele? Van válasz e kérdésre? Igen, van. Sokat! Pél­dájuk bizonyára ott lebegett min­den hazáját védő, a nemzet fenn­maradásáért küzdő magyar kato­na előtt. Hiszen Tinódi Lantos Se­bestyén néhány nap múlva már megénekelte és terjesztette tettü­ket az egész szétdarabolt hazá­ban. Néhány hónap múlva helyt­állásukat már Dobó István is pél­daként emlegethette vitézeinek az egri vár ostromának előest­éjén. Ha nincsenek ilyen cseleke­detek és áldozatok, talán még ez a sokat próbált nép sem tudott volna nemzetként fennmaradni a 150 éves török uralom alatt. Szondiék helytállása tőlünk is helytállást követel - mondta Teszáry Károly. Buda Ádám históriás éneke­ket dalolt, majd Nagy Kriszta előadásában felhangzott Arany János Szondi két apródja című költeménye. Az ünnepségen megkoszorúzták Szondi sírem­lékét is. A programok a Schaffer- kútnál folytatódtak korabeli be­mutatókkal. JUHÁSZ A. Balassagyarmat A „Szent Anna-i palóc bú­csú” az elmúlt évtizedben a palóc vidék egyik legna­gyobb, immáron országos hírnévre szert tett népi val­lásos eseményévé nőtte ki magát. A tömegeket vonzó rendezvény július 18-án ke­rül megrendezésre „Palóc­ország fővárosában”, Balas­sagyarmaton. Szent Annának a palócok vallásos kultúrájában különös helye, hivatása alakult ki. Krisztus nagyanyja a palóc, de az egész hazai katolikus asz- szonynépnek kiváltságosán tisztelt szentje: magtalanok, áldott állapotban levők, női be­tegségben szenvedők tekintet­Mohora A XX. század egyik legna­gyobb magyar színésznője, Tolnay Klári születésének 90. évfordulója alkalmából július 17-én emlékestet ren­deznek. Az ünnepségnek a kívül-belül felújított Tolnay Klári-emlékház ad otthont a művésznő szülőfalujában, Mohorán. Tolnay Klári mellszobrát az emlékház udvarán Vitray Tamás avatja fel. Az est ünnepi hangu­latához nagyban hozzájárulnak ték nagylelkű pártfogójuknak. A hagyományoknak megfe­lelően az idei búcsún is szá­mos népviseletbe öltözött ha­gyományőrző csoport lesz je­len. A színpompás, látványos felvonulás 10 órakor indul el a római katolikus főplébánia­templom elől. 10,30-kor közös imára kerül sor a Palóc ligeti múzeumkertben, a Mária-ká- polnánál. 11 órakor kezdődik Szent Anna palóc miséje a sza­badtéri színpadon. Celebrál: Paskai László ny. bíboros, prí­más, érsek. Délután népzene és néptánc, mesemondó várja a hagyomá­nyok és a folklór iránt érdeklő­dőket. A búcsú ebben az évben is „Palócország szépének” meg­választásával zárul. a fellépő színészek: Kállay Bori, Berkes János, Varga Klári, Őze Áron, Győrffy Gergely. A rendezvény szervezője a Tolnay Klári Kulturális és Művé­szeti Egyesület várja a színház- és művészetkedvelő közönsé­get, hiszen céljuk, hogy minél többen belépjenek a színészki­rálynő, Tolnay Klári titokzatos világába. Az emlékkiállítás a szí­nésznő életútját bemutató fény­képekből, személyes használati tárgyakból, családi ereklyékből, valamint nagy sikert aratott színházi előadásokat idéző kosztümökből áll. ■ Emlékünnepség és szoboravató Fokozni kell a gazdaság versenyképességét „Versenyképes vállalkozások az Európai Unióban” címmel rendezett fórumot a napokban Pásztón a Nógrád Megyei Re­gionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány és a Pásztói Kistér­ségi Fejlesztési Közalapítvány. PÁSZTÓ- Ez a rendezvény igen aktu­ális, mivel az Európai Unióba lépve a magyar gazdaság ver­senyképességét jelentős mér­tékben fokozni kell. Ennek ap­ropóján rendeztük ezt a fóru­mot, amelyen neves szakembe­rek fognak előadni. Szó lesz a régió versenyképességéről, a mezőgazdaságról, a növényter­mesztésről, az állattenyésztés­ről, valamint a pásztói kistérség befektetési lehetőségeiről és az ezzel kapcsolatos feladatokról - mondta Mészáros Sándor, a PKFK irodavezetője. - A magyar vállalkozások jelentős hátrány­nyal küszködnek, ezek főként a szakmai hiányosságból, a for­rás- és az információhiányból adódnak. Amennyiben ezeket leküzdik, utána következik a második nagy probléma, a pá­lyázat megértése, megismerése, megírása, amelyet nagyon sok vállalkozó nem tud saját erőből és humán erőforrásából kivite­lezni. Később, amikor ezeket a pályázatokat megírják és elnye­rik, akkor következik a dolog igazi neheze, amikor a projektet meg kell valósítani. De a pozitív oldalát nézve meg kell tanulni a vállalkozóknak az információk­hoz való hozzájutás lehetősé­gét, nekünk, fejlesztő szakem­bereknek pedig a pályázatok írá­sában, a pályázatok menedzse­lésében, illetve kivitelezésében kell hathatós segítséget nyújtani a vállalkozóknak. A jelenlegi programot a Gazdasági és Köz­lekedési Minisztérium támoga­tásával szerveztük meg. A rendezvény keretében Sza­bó Roland menedzser a „Ver­senyképesség a régióban” című előadásában elemezte a magyar gazdaság helyzetét, elmondta, milyen pályázati lehetőségekkel lehet élni. Kifejtette, hogy 1400 milliárd forintnyi közös finan­szírozási lehetőség adódik a strukturális fejlesztési alapok­ban. Ezek több mint 75 százalé­kát fel kell használni, mert ha nem, akkor nettó befizetővé vá­lik az ország és ez súlyos követ­kezményekkel járhat. Közös fel- lelőségünk, hogy közel 100 szá­zalékosan tudjuk felhasználni a pályázati pénzeket. Tóth Péter, az Agrár Európa Tanácsadó Kft. vezetője előadá­sában csoportosította a vállalko­zásokat, beszélt a közvetlen tá­mogatásokról, a növényter­mesztésben végbemenő válto­zások hatásairól. Szólt az állat- tenyésztés problémáiról, lehető­ségeiről. ESLA i szakmai fórum minden résztvevő számára hasznosnak bizonyult

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents