Nógrád Megyei Hírlap, 2004. június (15. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-28 / 149. szám

6. oldal - Nógrád Megyei Hírlap GAZDASÁG 2004. JÚNIUS 28., HÉTFŐ Beruházás és munkaerő Az ingázókat elrettentik a rossz munka- és szállásköriilmények, a nehézkes közlekedés Budapest A mobilitás elősegítése Egyre nagyobb gátja a beruhá­zásoknak a magyar munkaerő mobilitásának hiánya. A most készülő nemzeti foglalkozta­tási akcióterv elsősorban a közlekedési nehézségek meg­oldását sürgeti. Ám gond az is, hogy kevés a bérlakás, az ipa­ri parkok mellé nem épültek munkásszállók, kedvezőtle­nek a munkakörülmények. A munkaképes lakosság csaknem egyharmada kényszerül ma arra, hogy ingázzon az otthona és a munkahelye között. Még ez is ke­vés, lassan a mobilitás hiánya lesz az egyik legnagyobb gátja a beru­házásoknak - állítják a szakértők, akik szerint kormányzati lépések szükségesek. Elsősorban szak- és betanított munkásokat, kőműve­seket, ácsokat, műszerészeket, gépészeket, lakatosokat, hegesz­tőket és vegyipari szakmunkáso­kat várnak a Pest, Komárom, Vas és Zala megyei munkahelyekre. Bár a keleti országrészben, s főleg Szabolcsban nagy létszámban áll rendelkezésre az olcsó és szabad munkaerő, a tapasztalatok sze­rint gyakran előfordul, hogy az új munkahelyeket létesítők nem, vagy csak nehezen találnak meg­felelő embert. Elsősorban a lakáspiaci viszo­nyokban látja a mobilitás hiányá­nak okát Oláh Beáta, a Foglalkoz­tatási Hivatal Eures menedzsere. Kevés a bérlakás, az ingatlanpiaci árak közötti különbség pedig óriási. Gátolja a mobilitást az is, hogy a magyarok nagyra értékelik a biztonságot, a család közelsé­gét, félnek a költözéssel járó koc­kázattól. Az alacsony bérek, a közlekedési nehézségek, a rossz munkásszállók építésé legális munkavatlatas nagyobb fizetős teteiepedesi hozzájárulás aílami hitelkonsirukcio «•GRAFIKA Forrás: VÉ-gyű/tés Mobilitást gátló tényezők Biztonságra való törekvés Családi gyökerek Lakáspiaci viszonyok Közlekedési nehézségek munkakörülmények sem teszik vonzóvá a távoli elhelyezkedést, véli Egri Imre kutató. A munka- vállalók számára nem jelent pers­pektívát a több száz kilométer tá­volságban lévő, minimálbérrel vagy fekete foglalkoztatottsággal járó munka - tartják egybehang­zóan a szakértők. Az ingázók 15 százaléka szelle­mi foglalkozású, míg 85 százalé­kuk fizikai munkaerő. Az előb­biek többsége a napi vándorlók közé tartozik, az utóbbiak zöme •azonban jó, ha havonta egyszer hazajut a munkahelyétől akár 200 kilométerre lévő otthonába. Ideiglenes ágyuk szinte soha nem hűl ki - fogalmaz Kovács Ildikó, a Manpower Kft. magyarországi igazgatója. Garázsban, szanált épületekben, raktárhelyiségekben alhatnak, három műszakban vált­ják egymást az ágyban. Az ipari parkok mellé nem épültek mun­kásszállók, a meglévők beteltek, az önkormányzatok pedig nem tudják megoldani a szálláslehető-. ségek finanszírozását. Elmennek a külföldi beruházók, ha a meg­épült üzemekbe nem találnak munkaerőt, állítja a szakember, aki szerint a kormány feladata is lenne, hogy az embertelen állapo­tok megszűnjenek. Bár ismertek a gondok, a most készülő nemzeti foglalkoztatási akcióterv elsősorban a közleke­dési infrastruktúrát fejlesztené az országon belüli mobilitás nö­velése érdekében. A gyorsforgal­mi utak építése a foglalkoztatás számára is új perspektívát nyit­hatna egyebek között Miskolcon, Nyíregyházán, Debrecenben és Szegeden. Bezárásra ítélt sertéstelepek? Budapest A demonstráció lehetősége is felvetődik a sertéstartók köré­ben a környezetvédelmi hatósá­gok ellen, mert a termelők önké­nyesnek és hatalmaskodónak ítélik az állami szervezetek tevé­kenységét - derült ki a gazdálko­dói érdekképviselet választmá­nyi ülésén. Az állattartók úgy látják, hogy a nagyüzemi tele­pek zömét fel kell számolniuk, ha az előírt fejlesztésekhez nem kapnak haladékot, illetve ha az állam nem nyújt vissza nem térí­tendő támogatásokat. A gazdák kifogásolják, hogy a hazai kör­nyezetvédelmi előírások számos ponton szigorúbbak az uniós követelményeknél is. Ma komoly gondot okoz, hogy az elmúlt évek rossz piaci viszonyai miatt az ágazatban nem képződött annyi nyereség, amelyből a beruházásokat ön­erővel meg lehetne valósítani - állítják a gazdák. A nehézsége­ket növeli, hogy az uniós elő­csatlakozási SAPARD-program fejlesztési forrásait az igénylők túljegyezték, és a támogatásból kimaradó pályázatokat - a ter­melők szerint - várhatóan nem lehet majd automatikusan átirá­nyítani a nemzeti fejlesztési terv agrár- és vidékfejlesztési opera­tív programjához (avop). Pilla­natnyilag nem lehet jelentkezni a nemzeti vidékfejlesztési terv (nvt) környezetvédelmi forrásai­ra sem, mivel az nvt-t Brüsszel még nem fogadta el. A gazdák pénzügyi pozícióját ugyanakkor a korábbiakhoz ké­pest javíthatja, hogy a májusi csatlakozás óta emelkednek a sertésfelvásárlási árak. A terme­lők beszámolói szerint a jó mi­nőségű sertésekért a felvásárlók e héttől számos megyében már kilónként 300-305 forintot fizet­nek, szemben az év eleji 240 fo- rint körüli összeggel. ________■ T ŐZSDÉK, PIACOK, ÁRFOLYAMOK BUX MAX Euró/Ft Dollár/Ft EU/Dollár * t 'h * t 11459,93 248,1551 253,30 207,95 1,217 0,65% 1.4110 pont 0,21 FI-0,07 FI 0.10 cent FTSE-tQO (London)_ 4494 ,10 pont (-0,20) Xetra DAX (Frankfurt) 4013,35 pont (0,16) CAC-40 (Párizs) 3742,38 pont (-0,36) Arany (1 uncia) 403,20 USD mn. Brent (1 hordó) 34,43 USD (-0.54L Június 25-i í pénteki záró adatok GABONAÁRAK Szállítási határidő minimum maximum Elszámolóár (Ft/t) új előző TAKARMÁNYKUKORICA 2004. július 34 030 45 500 33 240 34 030 2004. november 26100 32 020 26 400 26 400 2004. december 26 500 32 000 26 900 26 900 2005. március 27400 32 930 28450 28450 2005. május 30850 43000 29 600 29 600 TAKARMANYBUZA 2004. augusztus 22 200 32 200 22400 22 700 2004. szeptember 22 200 32430 22450 22 500 2004. december 23400 30 000 23 500 23 500 2005. március 24400 24 400 24 400 24 400 2005. május 0 25000 25000 25000 25000 TAKARMANYARPA 2004. augusztus 21 700 29 600 21 700 21700 2004. szeptember 23 200 27 500 22400 22400 OLAJNAPRAFORGO 2004. október 48000 62 800 54800 54800 2004. november 54000 57 500 55700 55700 2004. december 58000 58000 57 700 57 700 Forrás: Budapesti Árutőzsde JAKSITY LEMOND, HA FELKÉRIK Ha az új tulajdonosok részéről az a kérés érkezik, hogy szeretnének más tagokkal dolgozni, akkor én biztosan nem fogom erőltetni a részvételemet, mert annak semmi értelme sincs. Egy ilyen kérést pe­dig nem lehet kizárni - nyilatkozza la­punknak Jaksity György, a tőzsde elnöke, aki szerint a korábbi többségi befektetők sem csak kedvező szavakkal emlékeznek majd meg róla. Gazdaság ÉS TÁRSADALOM JÖVŐRE MEGTAKARÍTÓ INTÉZKEDÉSEK A pénzügyminiszter nem ért egyet Brüsszel azon megjegyzé­sével, hogy a magyar konvergen­ciaprogram alapját adó növeke­dési prognózis túlzottan optimis­ta lenne - fejtette ki pénteki tájé­koztatóján újságírói kérdésre. Arra a felvetésre, hogy nem lát­szanak az állami megtakarítások részletei, Draskovics úgy reagált: a konkrét lépések a 2005-ös költ­ségvetésben koncentrálódnak, és a középtávú csatlakozási program őszi felülvizsgálatakor majd tükröződnek ezek a brüsz- szeli anyagban is. A miniszter érthetetlennek minősítette azon kételyeket, amelyek Magyaror­szág konvergenciaprogramjával szemben fogalmazódtak meg a jegybank háza táján. Aláhúzta: a brüsszeli bizottság a pénzügy- miniszterek tanácsa, az Ecofin jóváhagyásra javasolta a magyar kormány által elküldött anyagot, hozzátéve, hogy a programban megfogalmazott mutatókat be kell tartam, s ezzel a kormány maximálisan egyetért. Kicsit szo­katlan és bátor konvergenciapro­gramot nyújtott be hazánk - mi­nősítette Draskovics -, amely nem a mindenáron való hiány- csökkentésre helyezi a hang­súlyt. Az idei, viszonylag na­gyobb léptékű hiánycsökkentést követően mérsékeltebb lesz a de­ficit lefaragása. A kormány nem hagyja magát belehajszolni egy erőltetett hiánycsökkentésbe, mert akkor lehetetlenné válna néhány fontos célkitűzés, így az adószint csökkentése és az infrastruktúra fejlesztése. VÁLLALATOK ÉS PIACOK CSÖKKENŐ VESZTESÉGEK A Richter Gedeon a korábbi 3,5 milliárd forinttal szemben már csak 2,5 milliárdos profitkiesés­sel számol 2004-ben a gyógy­szerár-megállapodás eredménye­ként. Az Egis veszteségei pedig a korábban kalkulált havi 270 mil­lióról 100-120 millióra mérsék­lődnek a második félévben, ami­hez hozzájön még az április-jú­nius közötti időszakra eső egy­milliárdos elmaradt haszon. Tervezhetővé válik a gyógy­szerpiac, miután a támogatott körben a termelői árak visszaáll- nak a 15 százalékos csökkentés előtti szintre, és a kormány 2006 végéig nem él az árbefagyasztás lehetőségével - mind Bogsch Erik, a Richter Gedeon Rt. vezér- igazgatója, mind Marosffy Lász­ló, az Egis Rt. vezérigazgató-he­lyettese ebben látja a június 24-én aláírt gyógyszerár-megál­lapodás előnyeit. A következmé­nyek közé tartozik, hogy a Bu­dapesti Értéktőzsde két gyógy­szergyártó cége kisebb vesztesé­gekkel kalkulálhat ez évre, mint azt a szerződés aláírását megelő­zően becsülték. A Richter elma­radt haszna 2,5 milliárdra tehető 2004-ben, egymilliárddal keve­sebbre a korábban kalkuláltnál. Ebből 1,5 milliárdra rúg az ápri­listól júniusig kiesett forgalom elmaradt haszna, illetve az OEP- nek történő 9 milliárdos befize­tés. Emellett a teljes gyártói tá­mogatás Richterre eső része mintegy 650 millió forintot, míg a nem támogatott termékkörben keletkezett összeg közel 350 millió forintot tesz ki. Az oldal a VILAGGAZDASAG alapján készült. A VEZETŐ ÜZLETI NAPILAP www.vg.hu

Next

/
Thumbnails
Contents