Nógrád Megyei Hírlap, 2004. június (15. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-25 / 147. szám

2004. JÚNIUS 25., PÉNTEK 2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap ................................................................................ ...................­M EGYEI KÖRKÉP Múló Évek-írásműpályázat Átadták a díjakat - Közel húsz pályázó Nógrádiból NMHhnformáció Ahogy arról a Nógrád Megyei Hírlap idős olvasói értesül­hetlek, a Múló Évek - az MSZOSZ Nyugdíjas Szövet­ség Választmányának ha­vonta megjelenő újságja - 2003 októberében írásműpá- lyázatot hirdetett nyugdíja­soknak. Az érdeklődés meglehetősen nagy volt, hiszen a felhívásra 2004. március 31-ig, a pályázat lezárásáig 125 pályamunka ér­kezett a Múló Evek szerkesztő­ségébe. Az ország 19 megyéje közül tizenötből érkeztek írá­sok. A nagyobb városok mellett olyan kistelepülésekről is írtak, amelyekről csak ritkán hallunk és a nyugdíjas-társadalom csak­nem valamennyi rétegének kép­viselője ott volt a pályázók kö­zött. Nógrád megyéből közel 20 pályamunka érkezett. írtak a nyugdíjaséletről, többek között Karancslapujtőről, Karancsbe- rényből, Kétbodonyból, Mátra- szőlősről, Szécsényből, Bátony- terenyéről és Salgótarjánból is. A díjátadó ünnepség május­ban volt Budapesten, a Vasas­székházban. A díjakat Czerván Mártonná dr., az MSZOSZ Nyugdíjas Szövetség Választmá­nyának elnöke adta át. Az első díjat - 70 ezer forintot - Hajnal Huba csökmői pályázó nyerte, az Aki nem adta fel - című írásá­val. A második díjat - 50 ezer fo­rintot - Bolla Géza budapesti pá­lyázó kapta. Az utolsó bábaasz- szony című írásáért. A harma­dik díjazott - 30 ezer forint volt a jutalma - Bóna Miláné gyön­gyösi pályázó lett a Múló évek című írásával. A pénzdíjak mellett 6 értékes könyvcsomag is gazdára talált. Közülük kettőt Antal Andrásáé és Nagy Ferencné salgótarjáni nyugdíjas pedagógusok „hoz­tak el.” Országos negyedik helyezés (Folytatás az 1. oldaltól) A diákok minden állomáson ma­gas szintű elméleti és gyakorlaü felkészültséget mutattak. A csa­patot Külhoni Gábomé tanárnő, valamint Menzel Zoltán főelő­adó, a katasztrófavédelem mun­katársa készítette fel. A csapat tagjai voltak: Sándor Angelika, Kispál Nikoletta, Újházi Éva és Zsetkó Tamás. A díjátadó ünnepségre tegnap került sor. A negyedik helyért já­ró elismerést dr. Balázs Ottó, a Nógrád Megyei Közgyűlés alel- nöke és Rétközi Ferenc, a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igaz­gatóság igazgatója adta át. j. *. Jelenünk, jövőnk és gyökereink FŐTÖK: GYŰRŰN TIBOR kapnak, továbbá a ház része a kamra is, amelybe a paraszti élethez szükséges tárgyak kerül­tek. Mint az Vnwuska Józsefné elmondta, a szlovák tájház-alko- tóház kialakítása régi álma volt a Vanyarci Szlovák Kisebbségi Ön­kormányzatnak. Az épület meg­vásárlásához, felújításához a községi önkormányzat, az or­szágos szlovák önkormányzat, valamint a Nógrád Megyei Terü­letfejlesztési Tanács nyújtottak segítséget. A tereprendezésben és a berendezési tárgyak össze­gyűjtésben szintén a helyi ön- kormányzat és a községben élők működtek közre. - A tennivalók­ból miden generáció kivette ré­szét, s munka közben mindany- nyian érezhettük, hogy jelenün­ket és jövőnket elszakíthatatlan szálak fűzik a múltunkhoz, a gyökerekhez - hangzott el az átadóünnepségen. S7.F- A tájház olyan, mint a 100 éves diófa, nemcsak múltja van, hanem jövője is - emelte ki megnyitóbeszédében a vanyarci szlovák tájház napokban történt átadásán a község polgár- mestere, Kollár András. A 30 éves Rozmaring hagyományőr­ző együttes még a hirtelen jött zápor előtt a szabadban éne­kelhette el dalait a tájház avatásának tiszteletére, de Vravuska Józsefné, a szlovák kisebbségi önkormányzat elnö­ke már csak a tájház tornácán mondhatta el beszédét. Vanyarc A községben a hagyomány ápolása több évtizedes múltra tekint vissza. Őrzi a nyelvet, cso­korba gyűjtve a dalokat, a szo­kásokat, a falu népviseletét és tárgyi emlékeit. A hagyomány- ápolás segítői a helyi óvoda, az általános iskola, a hagyomány- őrző együttes, valamint a szlo­vák kisebbségi önkormányzat és szervezet. Az átadott szlovák tájház-al- kotóház története 2001-ig nyúlik vissza, amikor a kisebbségi ön­kormányzat megvásárolta a kö­zel 100 éves paraszt házat. A ház Vanyarc azon területén találha­tó, ahová az első telepesek épí­tették házaikat. Az épületet fel­újították, s így alkalmassá vált az összegyűjtött tárgyi emlékek bemutatására, a népi kismester­ségek átörökítésére. Az épület beosztása lehetőséget nyújtott alkotószoba kialakítására, mely­ben a településre jellemző nép- művészeti eszközök, tárgyak készíthetők el. így például a lá­togatók betekintést nyerhetnek a népviseleti baba és a viseleti Fellépés előtt a tájház udvarán A tájház első látogatói ruhák készítésébe, valamint megismerkedhetnek a hímzés, a tányérfestés, a szövés, a kosárfo­nás hagyományaival is. A házban a tisztaszoba jelleg­zetes berendezési tárgyai mellett a viselettörténeü babák is helyet Sárga lap a jutalomért Még hárman kaphatnak méltó nyughelyei Somoskőújfalun Csendesen zajlott a Somoskőújfalu önállóvá válásával kap­csolatos javaslatok megbeszélése a tegnapi városi közgyűlé­sen, miután Puszta Béla, a város polgármestere kijelentette: dokumentumok, adatok, tények alapján és nem érzelmi, in­dulati és politikai hangon kell döntést hozni. - Az a dol­gunk, hogy Salgótarján álláspontját alakítsuk ki. Salgótarján A polgármester beszámolójá­ban ismertette a választási ered­ményeket a megyeszékhelyen: az MSZP 42,75, a Ftdesz 36,21, az SZDSZ 7,77, a Munkáspárt 5,73 az MDF pedig 5,18 százalé­kot kapott. A napirendi pontok közül az egyik legjelentősebb a Somoskőújfalu leválá­sának előkészítésén dolgozó bizottság ja­vaslatának véleménye­zése volt.- Az előkészítő bi­zottság és az önkor­mányzat anyaga szá­mos pontban eltér. Amiben nem születik egyetértés, afölött majd a bíróság határoz - hangsú­lyozta Puszta Béla a település- rész önállóvá válásával felmerülő vagyoni, területi kérdésekkel kapcsolatban. A városi temetők üzemelteté­se kapcsán azonban érdekes kér­dés merült fel, melyet Angyal Já­nos képviselő fogalmazott meg. A „morbid eszmecsere” abból in­dult ki, hogy Somoskőújfalun te­metőbővítésre van szükség, mi­vel csak három sírhely áll rendel­kezésre az új temetőben, egészen 2005-ig - a régi temetőbe pedig már nem lehet temetni. A teme­tők üzemeltetésének koncepciója azonban csak 2005 második felé­től biztosítana 200 új sírhelyet. Ebből kiindulva Angyal János kérdése az volt a városfejlesztési és üzemeltetési irodához: mi tör­ténik, ha a halálozások száma meghaladja a temetkezési lehető­ségeket. Mivel a válasz - misze­rint a koporsós temetések nem mindig új sírhelybe történnek - nem elégítette ki a településrész képviselőjét, ezért egy javaslattal élt: hozzák előre a régi temető felújítását. Infrastrukturális hiá­nyosságokra hivatkozva azon­ban ezt nem fogadta el az illeté­kes iroda, amely végül garanciát adott arra, hogy a településré­szen nem kerülhet egy család sem olyan helyzetbe, hogy hoz­zátartozóját ne tudja eltemetni. A többcélú kistérségi társulati megállapodást 20 igen 2 tartóz­kodással jóváhagyták a város képviselői. Talár Csa­ba ennél a napirendnél jelezte, a térségek tar­tanak az intézménybe­záró Salgótarjántól. Az SZDSZ-frakció kilenc napirendet java­solt a közgyűlés 2004. évi II. félévi munkater­vébe, melyből csak kettő került a tervezet­be. Ercsényi Ferenc hangot adott aggodalmának a város honlapjának elöregedésé­vel kapcsolatban, valamint sajná­latát fejezte ki, hogy az „1000 ér­telmiségit Salgótarjánba” prog­ram megtervezését nem vették fel a közgyűlés második féléves munkatervébe. Mint kifejtette: szükség van egy 10 éven át tartó programra, amely kedvezmény- rendszert kínál és segít a város népességmegtartásában. Az óvodaigazgatóság 2003. évi munkájáról dr. Csongrády Bélámé számolt be a közgyűlés­nek, majd pedig Sent Tamás el­lenzéki politikus kérdéseire vála­szolva tájékoztatta a képviselő­ket a százszorszépes gyermekek elhelyezésével kapcsolatban. Utólagosan került a napirendi pontok közé a halasztást nem tű­rő feladatok végrehajtása - amely egyebek mellett - több mint 4 millió forintot különít el a Napsu­gár óvoda korszerűsítésére. A munkálatokra a nyár folyamán kerül sor. Az önkormányzat gazdálko­dásának átfogó ellenőrzéséről készült állami számvevőszéki je­lentésről Tatár Csaba, a pénzügyi bizottság fideszes elnöke el­mondta: komoly problémát je­lent, hogy a város hosszú távú gazdasági programmal nem ren­delkezik, mint ahogyan az ÁSZ- jelentés is kiemeli ezt - majd hangsúlyozta: az ÁSZ vélemé­nyével szemben nem volt kellő alázat. A város polgármestere el­lenben hangsúlyozta: mint or­szággyűlési képviselőnek van összehasonlítási alapja más me­gyeszékhelyek gazdálkodásáról készült ÁSZ-jelentésről, így kije­lentheti, hogy a salgótarjáni ön- kormányzatnál alapvetően min­den rendben van, s a jelentés né­hány dologra hívja csak fel a fi­gyelmet. Több személyi döntést is hoz­tak a város képviselői a csütörtö­ki közgyűlésen: új vezetőt jelöl­tek ki az óvodaigazgatóság élére Andóné Angyal Mária személyé­ben, az 1. számú felnőtt házior­vosi körzetbe kinevezték dr. Ko­csis Lászlóné dr. Mester Máriái, továbbá dr. Bükkerdő Pált az 5. számú felnőtt háziorvosi körzet­be. Dr. Angyal Dávid - aki a 23. számú háziorvosi körzetben vé­gezte orvosi teendőit - nyugdíjba vonult, így megköszönték szak­mai munkáját, valamint közéleti tevékenységét. A Salgótarjáni Csatornamű Kft. önkormányzati tulajdonú üzletrésze megvásárlásával kap­csolatos vételi ajánlat elfogadá­sát a közgyűlés - a képviselők kérésére - zárt ajtók mögött tár­gyalta. Séta Tamás Attila a Fidesz- frakció nevében sárga lapot mu­tatott a polgármester jutalmazá­sára. Városunk képviselői azon­ban 14 igennel, 5 nemmel és 2 tartózkodással megszavazták a bruttó háromhavi jutalmat, azaz egymillió 287 ezer forintot Pusz­ta Bélának a 2003. évi költségve­tés eredményes teljesítéséért. - A polgármester megérdemli a jutalmat - hangsúlyozta Kőra­káséi; Mna képviselő, s a város költségvetésének és fizetőké­pességének stabilitásával indo­kolta állítását. SZ.E. Egyhangú döntések Bátonyterenye Ünnepi pillanatokkal kezdő­dött a testületi ülés. Vanya Gábor polgármester öröm­mel jelentette be a képvise­lőknek, hogy a helyi óvoda­igazgatóság Az Oktatás mi­nőségért díj, ezüst fokozatát kapta. Az elismerés egyedül­álló, hiszen az óvodaigazga­tóságok közül az országban egyedüliként a bátonytere- nyeit díjazták. Ezt követően fél tucat főbb napirendi pontban döntött a város képviselő-testüle- te. A kistoronyéi házasságkötő teremben el­sőként az önkormány­zat költség- vetésének módosításá­ról szavaztak a képviselők. Az elő­terjesztést egyhangúan elfogad­ta a testület csakúgy, mint a vá­rosrendezési tervről és az építé­si szabályzatról szóló rendelet- tervezetet. Harmadikként a közoktatási intézkedési terv fe­lülvizsgálatát tárgyalták a kép­viselők. Ennél a napirendi pontnál volt tapasztalható a legnagyobb aktivitás. Több kér­dés is elhangzott és két módosí­tó javaslatot is beterjesztettek a képviselők, ezeket azonban a testület nem szavazta meg, így a rendelettervezet módosítás nélkül került elfogadásra. Ne­gyedikként a társasházi lakó­épületek felújítására beérkezett pályázatokról döntött a tizen­hét városatya. Ezzel kapcsolat­ban - éppen a napokban - már lapunkban is találhattak íráso­kat olvasóink. A döntés értel­mében a József út 5-6. szám alatti társasház és a Bányász út 9. szám alatti társasház is támo­gatásban részesül, melyet fel­újítási, korszerűsítési célokra használhatnak föl. A képviselők ezt követően megszavazták a második féléves üléstervüket és zárt ülésen dön­töttek a városi kitüntetésekről. Együttműködő kistérségek Bátonyterenye Tizennégy település össze­hangolt együttműködésére és döntésére lesz szükség, hogy létrejöhessen a több cé­lú kistérségi társulás Bátonyterenye környékén - számoltunk be keddi lapszá­munkban az elképzelések- rőL Túl egy egyeztetésen ki­jelenthető, sok minden tisz­tázódott a hét elejéhez ké­pest A későbbi tárgyalásokon első­sorban arra szeretnének lehető­ségeket keresni, hogy a térség többi településének vezetőjével együttműködve megoldást talál­junk a hatékonyabb feladatellá­tásra. Ez a szolgáltatások színvo­nalának emelkedését és hosszú távon a költségek jelentős csök­kenését eredményezheti. Az je­lenleg még az egyeztetések tár­gyát képezi, hogy az együttmű­ködés konkrétan milyen terüle­tdere fog kiterjedni. Az együttműködés lehetséges területei közül az oktatási intéz­ményeket vizsgálva, az intézmé­nyi adatok tükrében a hatéko­nyabb tanításhoz is elengedhetet­len lesz az új rendszer. Például a gyógytestnevelésre szoruló, vagy a beszédhibás gyerekekkel törté­nő foglalkozás is sokkal hatéko­nyabb lenne az elképzelések sze­rint és megoldódhatna az évek óta gondot jelentő gyermekpszi­chológus probléma is. Az oktatás színvonalának javí­tása fontos mind a falusi, mind a bátonyterenyei iskolák életében, hiszen ez biztosíthatja az iskolá­ink számára a fejlődés esélyét, a gyermeklétszám növelését. Az oktatáson felül legalább ennyire fontos feladatkör az egészségügyi ellátás, ilL a szociá­lis gondoskodás témaköre is, nem beszélve a hulladékszállítás­ról és még sok mást is sorolhat­nánk. Ezen magasabb szintű együttműködés megvalósításával a célunk az, hogy a városban, ill. településeken dő emberek élet­minősége, az igénybe vett szol­gáltatások színvonalának növe­kedésével javuljanak - mondta la­punknak Vanya Gábor polgár- mester. Várak és várkörnyékek Drégelypalánk Tegnap és a mai napon zaj­lik Drégelypalánkon a Ma­gyar Urbanisztikai Társaság Nógrád megyei csoportja és a miskolci építéstudományi egyesület BAZ megyei cso­portja által szervezett XXXII. észak-magyarországi urba­nisztikai konferencia. Dombai Gábor polgármester köszöntötte a mintegy harminc- fős közönséget, akik a régió vára­ival kapcsolatos problémákat fe­szegették előadásaikban. Dr. Hor­váth Béla, a MUT BAZ-Heves me­gyei szervezete titkára, a konfe­rencia elnöke az észak-magyaror­szági kistérségek adottságairól, helyzetéről és lehetőségeiről szá­molt be. Megemlékeztek dr. Kovacsics József professzorról, a társaság alapító tagjáról is. Drégelypalánk helyzetéről, gazdálkodásáról, kistérségi sze­repéről Dombai Gábor polgár- mester beszélt. Dr. Feld István, a Miskolci Egyetem tanszékveze­tő docense a térség várainak ré­gészeti és helyreállítási tapasz­talatairól adott összegzést. Szó esett a diósgyőri várról is, Majcher Tamás, Nógrád Megye Közgyűlése kulturális bizottsá­gának elnöke pedig a megye vá­rainak helyzetéről számolt be. Teszári Károly diavetítéssel egybekötött előadást tartott a Duna-Ipoly Nemzeti Park bör­zsönyi tájegységének és Drégely várának kapcsolatáról. Sze­rencs, Eger, Cserépváralja, Salgó vára is szóba kerül a konferenci­án, mely egyben az urbaniszti­kai társaság észak-magyarorszá­gi szervezetének alakuló köz­gyűlése is.

Next

/
Thumbnails
Contents