Nógrád Megyei Hírlap, 2004. június (15. évfolyam, 126-151. szám)
2004-06-24 / 146. szám
József, Mária és a gyermek Jézus, a Családi kör Arany Jánostól, Piroska és a farkas, Ludas Matyi lúdjaival, tündérek és boszorkányok sorakoznak a polcokon. Az asztalon meg József Attila Mamája teregeti a mosott ruhákat, mellette a nyikorgó kosár és az ordító, topor- zékoló gyerek. Aztán ott van Móra Ferenc Három Matyija és Munkácsy Röpülő asszonya, a szusszanásnyit pihenő Rőzsehordó. Csuhéból egy egész világ. Salgótarján Úgy, ahogy Antal Andrásáé megálmodta, kukoricacsuhéból, szalmából, megszáradt fűből, dióhéjból elkészítette őket nagy-nagy figyelmet, türelmet kívánó munkával. Tanítónő volt negyvenkét esztendeig. A leghosszabb időt Salgótarjánban, a Kodály Zoltánról elnevezett általános iskolában töltötte. Innen ment nyugdíjba is. Nehéz szívvel hagyta ott az iskolát, a gyerekeket, de nem marasztalták. Tíz évet azért csak „ráhúzott”. Eljárt helyettesíteni Litkére, Nógrádme- gyerbe, Salgótarjánba, a Csizmadia úti iskolába. Besztercén könyvtáros volt, mert az iskola könyvtárából a telep lakói is kölcsönözhettek könyveket.- Én mindenütt jól éreztem magam a gyerekek között. Meg a pénz is jól jött... Pótolt egy keveset a nyugdíjhoz - mondja az asz- szony. Aztán eljött az a idő is, amikor már sehová sem kellett. Antal Andrásné egész élete maga volt a mozgás, az ismeretek gyűjtése, továbbadása a gyerekeknek. Hirtelen nem is tudott mit kezdeni a rászakadt tenger sok idővel. Hiányzott körűié a gyermekzsivaj. Nyugtalanul tett-vett a lakásban, elővette régi szokásait, hímzéseket készített, ruhákat varrt a családnak. Próbálta Csuhából egy egész világ Antal Andrásné és a csuhévilág hasznossá tenni az üresnek tűnő órákat, napokat. Egyszer valakitől kapott egy kicsinyke babát kukoricacsuhéból. Megörült az ajándéknak. Nézegette, forgatta, a végén arra gondolt, hogy maga is megcsinálja. Amikor elkészült, alig hitte, hogy ez az ő keze munkája, olyan, jól sikerült. Az elsőt követte a többi, mind jobban nekibátorodott, szinte megszállottként dolgozott. A munka hevében észre sem vette, hogy kínzó nyugtalansága semmivé foszlott. A nappalok, a szüntelen munkával gyorsan teltek, de az éjszakák nehezek voltak.- Az idős embert már sokféle baj kínozza, kiveri az álmot a szeméből. Nem gyújtok lámpát, hogy ne zavarjam a férjem pihenését. Csendben fekszem és gondolkodom - meséli. Gondolatai otthon, a Tisza partján járnak. Szülőfalujában, Szajolon, Tiszapüspökiben, ahol gyermekévei teltek. Látja apját, a gátőrt, aki sok mindenre, a munkára is megtanította négy gyermekét. Látja Piroskát, aki olyan gyönyörűségesen tudott varrni, hogy talán még a királyné is vele készítette volna pompázatos ruháit, ha lett volna királyné. Látja a megriadt lovakat, amint a megáradt Tiszába ragadják a szekeret kocsisával együtt. Éjszakánként újraéli, a napvilágnál pedig papírra veti történeteit. írt az elkóborolt Andrisról, a rátalálás riadalmáról, az örömtől, hogy velük maradt és a bánatról is, amikor a gyereket visszavitték a miskolci árvaházba. Ám Antal András - mert így hívták az árva fiúcskát is, akiről később semmit sem hallottak - mégis eljött érte. Igaz, nem a miskolci árvaházból, hanem Somoskőújfaluból, aki csak névrokona volt a gyermekkori pajtásnak. Eljött és feleségül kérte. Felneveltek két fiút, van két szép unokájuk és mostanában ülik házasságuk fél évszázados fordulóját. Készíti a csuhéfi- gurákat, a textilbábukat és ír. Egyik munkájáért a varrónő Piroskáért nemrégiben díjat is kapott’ így telnek Antal Andrásné napjai. Keze nyomán életre kelnek a paraszti élet, a népszokások, a gyermekjátékok, a népmesék jellegzetes figurái, tündérek és boszorkányok, a jó és a rossz. Kompozíciókat készít magyar írók, költők, festők művei alapján. Kora ősszel ösz- szegyűjük férjével a hozzávalót, a csuhét, a szalmát, a vesszőt, a szénát, a dióhéjat. Az első bemutatkozása Hajdúnánáson volt, az országos népművészeti kiállításon, ahol díjat is kapott. Azóta járt Egerben, Hollókőn, Pásztón, bemutatott Salgótarjánban is, és hívják Jászberénybe, Párádra.- Szívesen megyek mindenhová. Nézem az embereket, akik rácsodálkoznak munkámra és arcukon ott látom a derűt - mondja. - Ilyenkor én is örülök és arra gondolok, érdemes dolgozni... Mutatja könyvecskéjét, amelyben hazahozza, őrzi ezt az örömet. Benne, sok másik mellett Vanya Lajos gondolatai: Csuhéból egy egész világ Tündérek, s a szent család. Álomból született valóság, Övé ez a nagy gazdagság. Körmöd háztetők Körmöci háztetők a vártemplommal NMH-információ A körmöci vár egyike Szlovákia legjobban megőrzött várainak. Bástyáival, óratornyával a környező hegyek néznek farkasszemet. Falairól körültekintve mindig más-más arcát mutatja a város. Van, ahonnan csak a mozdulatlan háztetők látszanak. Ám alattuk őrzik történelmüket, szakmakultúrájukat, élik mindennapi életüket az emberek. Őrzik legendáikat is. A városról, az arany-, az ezüstbányászatról, a fogolymadárról, amelyet a körmöci hegyekben vadászó szászkői várúr ejtett el és tarajában aranyszemeket talált, írások tanúsítják, hogy volt idő, amikor a körmöci arany hosszú századokon át a legcsengőbb pénz volt Európa piacain. A hegyet Fogolyhegynek nevezik, s ma is ott vannak a leggazdagabb aranylelő helyek - mesélik az idegenvezetők. Lejtős főtere a pestisemlékművel, gazdag polgárok lakta gótikus épületeivel védett műemlék. Volt itt háza Mária királynénak, a mohácsi csatában elveszett II. Lajos feleségének. Járt itt Rákóczi fejedelem és 1849 januárjában itt küzdött meg az osztrákokkal Görgey tábornok. A világháborúk, a nemzeti felkelés nyomait - fegyvereiket, katonai felszereléseiket - őrzi a múzeuma, mint ahogy őrzik a bányászok szerszámait, a pénzverés eszközeit és azokat a míves munkákat is, amelyeket mindazon jelölteknek el kellett készíteniük, akik tagnak jelentkeztek a bányatársulatba. Nemrégiben nógrádi bányásznyugdíjasok járták a várba vezető falépcsőket, csodálták a Szent Katalin-templom szoborkincseit, a múzeumok termeit, s próbálkoztak az alkalmi pénzveréssel. A bányászszakszervezet Nógrád megyei nyugdíjasbizottságát több mint tízéves baráti kapcsolat fűzi a határ menti kisváros, Fülek magyar nyelvű nyugdíjasklubjához. Évente egyszer-kétszer összejönnek, megbeszélik közös dolgaikat, gondjaikat, s körülnéznek egymásnál. Körmöcbányára - csakúgy, mint az elmúlt évben Selmecbányára - Ander Pál, a klub elnökhelyettese és Iveta Cife- rova, a város polgármesteri hivatalának szociális munkása kalauzolta a nógrádiakat. A nyár végén ők jönnek Magyarországra, együtt emlékezni a bányászatra, megülni a bányászok ünnepét, a bányásznapot.- VIGI Állami támogatás szodális alapon Dr. Petercsák Zsolt a rászorulók jogi segítéséről Bennünket úgy ismernek az emberek, mint a nép, a szegények ügyvédjeit. Sokan arra gondolnak, bejönnek hozzánk és azonnal tájékoztatást kapnak az ügyes-bajos dolgaikat érintő jogi megoldásokról. Szeretném tisztázni ezt a félreértést, mert a jogi segítségnyújtó szolgálat nem így működik. A segítséget megelőzi egy eljárás, amelyben megpróbáljuk kideríteni, hogy az igénylő valóban rászorul-e az állam támogatására. Mindezt dr. Petercsák Zsolt, az IM Pártfogó Felügyelői és Jogi Segítségnyújtó Szolgálat Nógrád Megyei Hivatalának osztályvezetője mondta, amikor a szolgálat kiépítéséről, a munka eddigi tapasztalatairól beszélgettünk. KETTŐS KÖTELEZETTSÉG- Mi volt a célja a jogi segítség- nyújtó rendszer létrehozásának?- Kettős törekvés hozta létre. Az Országgyűlés 2003 októberében hozott törvényt a szociálisan rászorulók jogi segítség- nyújtásáról. De a segítségnyújtás szükségessége már korábban felmerült. 2002-ben bekerült a szocialista kormány programjában. A cél nyilvánvalóan az volt, hogy azok az állampolgárok se kerüljenek hátrányos helyzetbe egy-egy jogvitában, akik nem tudják megfizetni az ügyvédi szolgáltatást. A másik az európai uniós kötelezettség volt. Még 2002-ben megjelentek azok az uniós irányelvek, amelyek arra kötelezték a tagországokat, hogy hozzák létre a szociális alapon szervezett jogi segítségnyújtó szolgálataikat. Mi abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy az unió tagországai közül egyedül rendelkezünk ilyen törvénnyel. Több forrásból eljutott hozzánk az is, hogy elképzelések, tervek, más országokban is vannak, de egységes törvény, működő rendszer csak nálunk. Úgy gondolom, több ország számára is hasznos lesz majd a mi gyakorlatunk. VIZSGÁLJÁK A RÁSZORULTSÁGOT- Kik kaphatnak segítséget a szolgálattól?- Azok, akik szociálisan rászorulnak erre. A törvény kettős határt „húzott”. Ha egy családban az együtt élő hozzátartozók egy főre jutó jövedelme nem éri el a minimálnyugdíj értékét, jelenleg a 23 200 forintot, akkor a szolgáltatás ingyenes. Abban az esetben, ha az egy főre jutó jövedelem ezt az összeget meghaladja, de nem éri el a minimálbért, az 53 000 forintot, az állam megelőlegezi az ügyvédi költséget, legfeljebb egy éves időtartamra. A rászoruló aztán részletekben fizetheti vissza a pénzt.- Hogyan győződnek meg arról, hogy valóban rászorulóval van dolguk? Minden egyes esetben környezettanulmányt végeznek?- Nincs erre szükség. Ugyanis a polgármesteri hivatalok, a nyugdíjfolyósító igazgatóság vizsgálja ezt, ha szociális segélyt, közgyógyellátásra jogosító igazolványt, vagy bármilyen szociális támogatást ad. Ez a rendelkezésünkre áll. Aki viszont semmi ilyennel nem rendelkezik, attól megkérdezzük, miből él, hogyan oszlik meg a jövedelem a családban? A ké- relmezési nyomtatvány, amelyet kitöltenek ügyfeleink, s amelynek alapján aztán döntést hozunk a szociális rászorultságot „vizsgálja.” Igaz, a törvény meglehetősen alacsony szinten állapította meg a rászorultság fokát. De úgy gondolom, nem lenne igazságos, ha olyan emberek is részesülnének állami támogatásban, akik enélkül is meg tudják fizetni az ügyvédi szolgáltatást. Ez azok segítségére szolgál, akik erre helyzetüknél fogva képtelenek. ÖNKÉNTES ALAPON- Azok számára, akiknek megelőlegezik az ügyvédi költséget, ezen túl mi a kedvezmény?- Az is, hogy 2300 forintos óradíjat fizetnek és nem az ennél lényegesen magasabb „piaci” értéket.- Önkéntes alapon vállalkoztak erre a munkára az ügyvédek?- Természetesen.- Ezért a pénzért is?- Az ügyvédi kar összetétele eléggé sokszínű. Eddig is voltak közöttük olyanok, akik megbízást kaptak valamelyik szervezettől és valamilyen minimális térítésért, vagy szociális érzékenységük okán teljesen ingyen segítettek a hozzájuk forduló panaszosoknak. Rendszerünk kialakulásával az eddig jobbára ad hoc munka intézményesült. Az ügyvédek önként vállalják a jogi segítségnyújtást, az ügyfelek pedig szabadon választhatnak közülük, hogy kitől kérjenek jogi segítséget. Az ügyvédválasztásnak itt nincsenek korlátái.- De az ügyvédi munkának vannak.- Igen, elvileg van arra lehetőség, hogy egy jogerősen lezárt per rendkívüli jogorvoslatában részt vegyen a jogi segítő. De nem avatkozhat be egy folyamatban lévő perbe, mert perbeli képviseleti joga még nincs. S itt a hangsúly a „még”-en van. Ugyanis a törvény értelmében várhatóan 2006. január 1. után megnyílik a lehetőség a perbeli képviseletre is. Most azonban munkánk döntő része a tanácsadás. Szakmailag megalapozott jogi tanácsokat adunk ügyfeleinknek, milyen intézményhez forduljanak, hogy ügyük sikerrel záruljon. Munkánk másik része a beadványok szerkesztése. Erre eddig is volt lehetőség, hiszen a városi bíróságokon a bírósági fogalmazó ingyenesen elkészíti a keresetlevelet és ezzel a per elindul. Hivatalunkban ez egy ügyvéd dolga.- „Jöjjünk haza" Nógrádba. Mióta működik a hivatal, hány ügyvéd segíti a munkát?- A végén kezdem. Nógrád megye sok szempontból sajátos helyzetben van. Élég, ha arra az országosan is ritka megoldásra utalok, hogy a megyei bíróság nem a megyeszékhelyen működik, hanem egy másik városban. Ebből adódóan az ügyvédi munka is jórészt Balassagyarmat térségére koncentrálódik. Ez érezhető a jogi segítőként dolgozó ügyvédek számánál is. Salgótarjánban három, Balassagyarmaton négy jogi segítőnk van. Tapasztalataink viszont azt mutatják, hogy Salgótarján környékéről keresnek többen bennünket. Bízom abban, ha jobban megismerik munkánkat, a balassagyarmati ügyvédeknek is több feladatuk lesz. Örülnénk, ha több ügyvéd vállalkozna jogi segítői munkára, akár az eddig fehér foltnak tekintett dél-, illetve nyugat-nógrádi területeken is. Hasznos volna az is, ha Salgótarjánban többen újra gondolnák korábbi döntésüket és belépnének a rendszerbe. A jogi segítségnyújtásról szóló törvény 2004. április 1-jétől lépett hatályba. Az Igazságügyi Minisztérium és mi is a márciust a feltételek megteremtésére használtuk fel. Kinevezték a hivatalban dolgozó embereket, mi meg ügyvédeket kerestünk, nem kevés energiát fordítva a munkára. Az első félfogadási napunk április 5-én volt és mindjárt országos rekordot „állítottunk fel”, ugyanis nálunk jelent meg a legtöbb ügyfél. Heten jöttek és közülük hat nemcsak érdeklődött, jelentkezési lapot kért és azonnal meg is kapta a segítségnyújtásra szóló határozatot. A hivatalban - Salgótarjánban a Bartók Béla út 10- ben - hárman foglalkozunk a jogi segítségnyújtással. Hétfőn és szerdán van ügyfélfogadás, de levélben is lehet jelentkezni. Egy-egy alkalommal négyen- öten keresnek meg bennünket, de ennél lényegesen több, legalább húsz ember ügyében tudnánk eljárni egy-egy fogadónapon.- Milyen természetű ügyekkel találkoztak eddig?- A legtöbben munkaügyi kérdésekben kérnek segítséget, elbocsátás előtt álló emberek, vagy olyanok, akiket már elbocsátottak munkahelyükről és keresik igazukat. A másik nagyobb csoportot a polgárjogi ügyek teszik ki, vállalkozási szerződések hibás teljesítése, családjogi kérdések, gyámhatósági ügyek. De most volt nálunk Lükéről egy ügyfél, akinek a baleseti járadékkal kapcsolatos volt a panasza. Elutasító határozatot eddig nem hoztunk. Az a dolgunk, hogy segítsünk. V. G. A teregető Mama és a pihenő Rőzsehordó fotóki gócs éva
