Nógrád Megyei Hírlap, 2004. június (15. évfolyam, 126-151. szám)
2004-06-21 / 143. szám
4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap MEGYEI KÖRKÉ P 2004. JÚNIUS 21., HÉTFŐ Száz évvel ezelőtt még negyedmillió szürkemarhát tartottak az országban, az 1960-as, '70-es évek évekre azonban - az akkori agrárpolitika eredményeként - drasztikusan kétszázra(l) csökkent a számuk. A '90-es évek elején az újabb élelmiszer-egészségügyi kutatások ismét keresetté tették a fajtát, így jelenleg ötezres számmal dicsekedhet a hazai állomány. A nemzeti kinccsé nyilvánított őshonos magyar állatok Nógrád megyében is szép számmal megtalálhatóak, bár állami támogatottságuk az uniós belépésünkkel megváltozott. A megyei szakemberek véleménye szennt az ipolyvecei Arnold család rendelkezik a legszebb és legnagyobb szürkemarha-állománnyal. Barátom, az Ügynök és egyéb szürkemarhák Nemzeti kincsünk léte a támogatásoktól függ- Barátom, Barátom! - kiáltott a szürkemarhákkal megtelt karám felé Arnold Boglárka, majd egy nagytermetű tehén kivált a többi közül és komótosan megindult felénk. - Ő Barátom - mondta a 25 éves budapesti lány, aki jelenleg egy megyénk- szerte híres szilaj magyar szürkemarha- gulya tulajdonosa. - 0 ott az Ügynök - mutatott egy másik nagytermetű bikára (billogszáma 007 volt...) - és ott a legnagyobb mind között, ő Szürkenyakú. Arnold Boglárka egy, a Börzsöny lábánál fekvő őshonos állatok tartásával foglalkozó gazdaság történetét mondta el. - Mindig is nagy lórajongó voltam. Először itt, Ipolyvecén 1996-ban két lovat, majd egy istállót vettünk, s hogy ne álljon kihasználatlanul, fokozatosan birkát, majd még több lovat vásároltunk. Aztán - szinte egyenként - az ország különböző részein élő idősektől szürkemarhát vettünk édesapámmal - mondta Arnold Boglárka. Egy 25 éves budapesti lánytól kissé szokatlan, hogy egy vidéki kis faluban őshonos állatok tartásával kezdjen el foglalkozni. Boglárkáról azonban tudni kell, hogy a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen végzett, édesapjával közösen immár nyolc éve működtetik farmjukat Ipolyvecén. A szürkemarha a magyarság őshonos állatfajához tartozik, s egy ez évi áprilisi országgyűlési határozat értelmében - a többi őshonos állattal együtt - nemzeti kincssé nyilvánították. Abu Hamid arab kereskedő ezer évvel ezelőtt így látta és írta le a magyar szürkemarhát: „Bazsgérában (azaz Magyarországon) él egy nagy vadállat, olyan mint egy elefánt, bőre egymaga annyit nyom, mint két erős szarvasmarha. Feje olyan nagy, mint egy borjú. Szarvai olyan nagyok és olyan hosszúak, mint az elefánt ormánya. Vadásszák és úgy nevezik: attakda. Csodálatos állat.” A magyar szilaj szürkemarha a történelem folyamán valóban messze földön híres, s az aranynál drágább kincs volt: mindenütt megélt, mindent megevett, füvet, nádat, sást, télen pedig akár a hó alól is kiszedte az avart. A dús legelőn meghízott állatokat Szent Vitus napja körül - egyenesen a pusztáról - lábon hajtották Bécs, München, Strasbourg, Velence piacáig. Sokszor ezrével úsztatták át őket a Dunán szinte veszteség nélkül. A nyugati városok mészárosai csak magyar szürkemarhát vásároltak, már akkor tudták, hogy mindenfajta betegségnek ellenáll. A szabadon tartott és istállót sohasem látott szilaj magyar marha tartása és lábon hajtása a gulyások dolga volt. Egyetlen segítségük a vadállatok és a betyárok ellen a pásztorkutya volt. A szürkemarhát - mivel kizárólag természetes növényi táplálékot fogyaszt - a tápokkal terjedő agyvelőgyulladás sem veszélyezteti, amely például az 1990-es években Angliából terjedt el. A vécéi gazdaságban öten dolgoznak és nagyobbrészt Boglárka intézi az ügyeket, bár néha édesapja is besegít. A kft. formájában működő farmon az őshonos állatokra - szürkemarha, mangalicadisznó - kiemelt figyelmet fordítanak, de a hont-tsitári tanyájukon rackajuhot, birkákat és lovakat is tartanak. A birkák merinó és suff olk faj- tájúak, a lovak nagy része nóniusz, de akad köztük muraközi munkaló is.- Kezdetben a mangalicákat kondáztat- tuk, azaz egy ember - a kondás -’felügyeletében ezek reggeltől estig makkolni jártak az erdőbe, de egy idő után nem lehetett őket kordában tartani, úgyhogy inkább karámban tartjuk őket. A másik ok, amely miatt a karámos tartás mellett döntöttünk, hogy már a vadászok is jelezték: veszélyeztetheti a vadállományt és a mi törzsállományunkat is a mangalica és a vaddisznó keveréke, azaz az úgynevezett babos disznó megjelenése. Szerencsére nálunk erre nem volt példa. A mangalica húsával kapcsolatban Boglárka megjegyezte: zsírja igen egészséges, mivel telítetien zsírsavakból áll és alacsony a koleszterinszintje. A spanyol világhírű sonka egyik alapanyaga is a mangalica húsából származik. Az őshonos magyar fajták eddig a „Biológiai alap megőrzése” címen kaptak támogatást az államtól az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézeten keresztül. A biológiai alapok normatív része azonban megszűnt - tudtuk meg az intézet illetékeseitől. A nemzeti agrár és környezetvédelmi programtól is nyerhettek különféle támogatást, a pályázatokat tekintve pedig eddig a Shapard, majd idén május 1-jétől az agrár-vidékfejlesztési és operatív program (avop) pályázati lehetőségeit is igénybe vehetik a magyar gazdák. Az őshonos állatok továbbra is támogatottak lesznek - immár az EU által. Erről már megszületett a rendelet, csak a támogatás mértékét nem ismerjük még. Boglárka gyakorlati tapasztalatai alapján elmondta: a Shapard-támogatások elsősorban a nagyobb költségvetésű beruházásoknak kedveztek, mivel a pályázatok megírása sem egyszerű feladat, tehát előnyben vannak azok a cégek, akiknek külön apparátusuk, szakemberük van erre a célra. Új EU-előírás, hogy az unión belül gazdálkodóknak kötelező jelleggel regisztráltatni kell magukat, s majd erre a regisztrációs számra hivatkozva intézhetik a jövőben gazdaságuk ügyeit. Az eddigi támogatások mértéke elenyésző volt, marhánként tízezer forintot kaptak egy évben. - Az, hogy országos szinten is fejlődött a szürkemarha-állomány annak is köszönhető, hogy például mi az üszőket nem értékesítjük, hanem saját állományban tartjuk. Boglárka utalt a Szürkemarha Tenyésztők Országos Egyesületének közelmúltbeli ülésére, ahol az állatok védelmében megállapodás született: külföldieknek magyar szürkét csak az egyesület engedélyével lehet értékesíteni. Az állatok tartásával kapcsolatban Arnold Boglárka úgy fogalmazott: a Duna-lpoly Nemzeti Parknak sok nyílt legelője van végig az Ipoly mentén, az ártéren lehetőségük van a szürkék legeltetésére, bár csak szigorú szabályok betartásával. így például a tavasszal fészkelő madarak miatt csak júniustól lehet ezt megengedni. A nemzeti parkos réteken kívül parlagteriilete- ken is legeltetnek, így karbantartva az üres földeket.- Már négy-öt éve béreljük a valamikori helyi tsz területét a szürkék tartására, ebbe az istálló és a karámmal elkerített rész tartozik. A magyar szürke azonban - a ridegtartásnak köszönhetően - nem igazán igényli az istállót, úgyhogy szinte nem is használják azt, télen, hó- ban-fagyban is kinn vannak. Nincs igénye olyan intenzív gondozásra sem, mint a többi marhafajtának. Mivel nem eszik semmiféle mesterséges takarmányt, tápot, ezért ez az egyetlen marhafajta, amely nem kapja el a kerge- marhakórt. Szemes takarmányt sem fogyaszt, csak szalmát és kukoricaszárat, de fontos, hogy az jó minőségű takarmány legyen.- A megfelelő takarmányozás és az állatok legeltetése a legfontosabb a tartásukat tekintve - emelte ki Boglárka. - A szilaj szürkemarha húsa ebből adódóan rendkívül egészséges. Egy átlagos tehén körülbelül 700 kilogrammot nyom, egy bika súlya 900 kiló körüli, egy ökör pedig egy tonna is lehet.- Termetük ellenére a mi szürkéink nem veszélyesek - hangsúlyozta Boglárka - megszokták az emberek jelenlétét, de azért - tette hozzá - a bikák mindig „be vannak gombozva”, azaz a szarvuk hegyén van két gomb, így nem tudnak sebesülést, sérülést okozni sem egymásnak, sem az embernek. Ma már kevesen mernének megpróbálkozni azzal, hogy befogják őket ekébe, vagy szekér elé. Ahhoz már tényleg igazi hozzáértésre van szükség, de a Hortobágyon biztos akad rá példa. Nagyon nehéz a megyében jól dolgozó, megbízható, az állatok tartásában gyakorlott embereket találni. Szerencsés dolog, ha szakképzett állatgondozó jelentkezik munkára, mert az már legeltetésben is jártas és például egy ellésnél is segédkezni tud. - Jövedelemtermelő képességét tekintve egyelőre nem kifizetődő a tartásuk, így csak az állatok szere- tete az, ami vezet minket, ezért csináljuk elsősorban. A hortobágyi kht.-nak adunk el bikaborjakat - ebből származik bevételünk. Egy egy-másfél éves szürkemarháért 350-400 forintot adtak a tavalyi évben kilónként. Reménykedünk abban, hogy ez az ár emelkedni fog. - A jövőbeni terveink között szerepel - hangsúlyozta Boglárka - hogy a falusi turizmushoz kapcsolódjunk, s ez irányban elindult egy kezdeményezés Drégelypalánk, Hont és Ipolyvece ön- kormányzataival közösen. Mintegy bemutatógazdaságként szívesen fogadnánk iskoláscsoportokat és más, az őshonos állatok tartása után érdeklődőket is. Boglárka elmondta, a legfontosabb dolog ami szükséges az őshonos állatok tartásához - az állatok szeretete mellett - a kitartás. Száz évvel ezelőtt Barátom, az Ügynök és Szürkenyakú elődei voltak az urai a Kárpát-medence pusztáinak. Mára azonban különböző támogatások mértékétől és pályázatok sikerességétől függ a létük. SZELES ENIKŐ Pásztorfiú szobra a tsitár-pataki kegyhelyen A tsitár-pataki majorban lovakat is tartanak- Báránykáim! Bevesztek-e magatok közé? - Beeeee...! Egy falka mangalica v Arnold Boglárka és kedvence, a Barátom nevű magyar szürke fotóki faragó zoltán
