Nógrád Megyei Hírlap, 2004. június (15. évfolyam, 126-151. szám)
2004-06-02 / 127. szám
2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap MEGYEI KÖRKÉP 2004. JÚNIUS 2., SZERDA- Köszönöm, hogy itt vannak, ez a hűség jele - kezdte beszédét Medgyessy Péter. - Ilyen időben itt lenni azt mutatja, hogy jóban-rosszban összetartunk. Most egy olyan időszak jön, amikor szükség van az összefogásra. Azért jöttem ma ide, hogy arra kérjem önöket: jöjjenek el szavazni június 13-án, s szavazzanak az MSZP-re. Először választunk az Európai Unióban, s ezért ez egyfajta ünnep, hiszen jogot kaptunk arra, hogy beleszóljunk Európa sorsába, arra, hogy saját sorsunkat alakítsuk. Európához kötöttük boldogulásunkat, jövőnket. Ezt tették őseink is ezer évvel ezelőtt, s ezt a kapcsolatot újítottuk fel május elsején. A miniszterelnök szólt az Európa parlamenti választások tétjéről: a tét az, hogy kap-e megerősítést az a politika, amely az elmúlt két évben lehetővé tette a szociális igazságtalanságok csökkentését, hogy kap-e támogatást az a politika, amely elkötelezetten a modernizáció mellett van, s amely lehetővé tette, hogy az EU tagjai lehessünk. A szocialisták Európában a szociális Európát képviselik, amelynek Magyarország részese és haszonélvezője szeretne lenni. Ebben az Európában a szocialisták tudják képviselni a leghitelesebben Magyarországot. Ehhez hozzátartozik, hogy modern Magyarországot akarnak, ahol több a munkahely és jobb a megélhetés. Ehhez meg kell teremteni a feltételeket.- Hitem szerint a demokrácia annyit jelent, hogy jelen van a politikai palettán a bal- és a akik versenyképesek Európában. Maradi az, aki nem épített autópályát, de most számon kéri azt. Az előző kormányciklus négy évében egy kilométer autópályát sem adtak át, ma pedig nem lehet az országban úgy menni, hogy ne találkoznának autópálya-építőkkel. A kormányfő kiemelte azt is: Európától a fejlesztést, a modernizációt, a haladást várják. Ezt a célt szolgálja programjuk: az egészségügy javítását, autópályák építését, elkerülő utak építését, munkahelyek teremtését és megőrzését, az idősebbek átképzését a versenyképes tudás megszerzéséért. Kifejtette azt is, hogy két-három év mává már mérhető a hatás. Osztatlan sikert aratott az a kijelentése, amely úgy szólt: a választáson meg kell küzdeni az ellenzékkel, aki ellenfél, de nem el- lenség. Nem könnyű hallgatni az ellenfél csipkelődő megjegyFOTÓK; RICO T Mint mondta, nem tartja hitelesnek azt sem, ahogyan az ellenzék az egyházhoz viszonyul: éles az ellentét a kilencvenes évek eleji és a mostani megnyilvánulások között. Hangsúlyozta: visszatetsző a templomban zését, de azt gondolja: a politizálásnak a Parlamentben van a helye. Legalább három alkalom volt arra, hogy ott megszólaljon az ellenzék vezére, de nem tette. való kampányolás, mert Isten háza nem erre való. A nemzeti petíciót a jó szándékú emberek félrevezetésének nevezte: az ellenzék vezetőjének nem az utcán kell harcolni érte, hanem a Parlamentben kellett volna elmondani, miért tartja fontosnak, hogy beszéljenek róla.- Az MSZP, a kormány Magyarország hírnevét csak öregbítette - mondta végezetül a miniszterelnök. - Büszkék vagyunk arra, hogy az európai politikai palettán bal- és jobboldal egyaránt szívesen fogadott bennünket, mert tudják: kiszámítható és korrekt partnerek vagyunk. Most a verseny ideje jön: mi szocialisták, szociáldemokraták meg akarjuk és meg fogjuk nyerni ezt a versenyt. Utána az együttműködés ideje jön: ha eldőlt az Európa parlamenti képviselet kérdése, együtt kell dolgozni azokkal a képviselőkkel, akiket az ország népe delegált azért, hogy valóban sikeres ország lehessünk. Hogy elérjük, amit célként tűztünk ki, hogy össze tudjuk kötni a haza és haladás ügyét. Saját erővel, európai támogatással - zárta szavait Salgótarján főterén Medgyessy Péter miniszterelnök. HEGEDŰS ERZSÉBET Az emelvényre lépő miniszterelnököt szűnni nem akaró taps köszöntötte jobboldal is - emelte ki Medgyessy Péter. - Tisztelem a konzervatívokat, de nem tisztelem a maradiakat, azokat, akik azt mondják, hogy országunknak nem modernségre, hanem stabilitásra van szüksége. Nem tudják, mit beszélnek, hiszen nem lehet stabilitást biztosítani, biztonságot garantálni, ha ez nem egy modern országban van. Maradi az, aki fékezi a halaForró fogadtatásban részesült a kormányfő dást, aki nem akar jobb falusi életet, aki nem akar olyan törvényeket, amely koncentrálja az erőket, amelyek képesek vidéken is olyan fiatalságot nevelni, (Folytatás az 1. oldalról) három a magyar igazság. Segítsenek, hogy június 13-án, a 2002-es országgyűlési és önkormányzati választás után ismét a baloldal győzzön, immáron harmadszor az elmúlt két évben. De az említett kijelentés úgy folytatódik: és egy a ráadás. Erről majd 2006-ban, az ország- gyűlési választások során kell beszélnünk. Amint az országgyűlési képviselő elmondta, félidős értékelést tartott a kormány: úgy véli, nincs szégyenkeznivalójuk. Teljesítették, sőt, túlteljesítették azokat a választási ígéreteket, amelyeket a kampány során tettek: visszaadták a nyugdíjasoknak azt, amit a Fidesz elvett tőlük, felemelték az özvegyi nyugdíjat, a pedagógusok, orvosok, ápolók bérét 50 százalékkal, a családi pótlékot 30 százalékkal, s lehetne még hosz- szasan sorolni. Kiemelte azt is: Nógrád megyében sincs szégyenkeznivalójuk. Ez a kormány nem csak beszél, hanem cselekszik is. Nógrád megyében a Fidesz megígérte a 21-es út gyorsí- tósávjainak megépítését, a szocialisták megcsinálták. A Fidesz megígérte Bátonyterenye és környékének szennyvízcsatornával történő ellátását, a megyei kórház korszerűsítését, a salgótarjáni sportcsarnok felújítását, a szocialisták pedig mindezeket megvalósítják. A köszöntő befejeztével Boldvai László az emelvényre szólította dr. Medgyessy Pétert, a Magyar Köztársaság miniszter- elnökét, akit tapsvihar köszöntött. Boldvai László, az MSZP megyei elnöke köszönti Medgyessy Péter miniszterelnököt Közös kül- és biztonságpolitika =} Miniszterelnöki Hivatal A közelmúltban történtek miatt egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a különböző nemzetek és országok a kül- és biztonságpolitikára. A terrorcselekmények után még hangsúlyosabban foglalkoztatta a tagországokat egy közös kül- és biztonságpolitikai álláspont kialakítása. Mint minden tagországnak, így az uniónak is, egyik alappillére a kül- és biztonságpolitika. A történelmi gyökerek 1949-ig nyúlnak vissza, amikor a frissen megalakult NATO, Európa nyugati felét az Egyesült Államok védelme alá helyezte. Kisebb zökkenőt csak az NSZK újrafel- fegyverzése jelentett, ettől eltekintve azonban egyenes út vezetett az Európai Védelmi Közösség, vagyis az EVK terveinek kidolgozásához. Az alapítók között voltak Franciaország, Németország, Olaszország és a Benelux államok is, azonban a nagyszabású tervek jó része a francia nemzetgyűlés döntése miatt kútba esett. Mindezek után az 1960-as évek elején Christian Fouchet elképzeléseinek nyomán, kis híján megalakult az Európai Államok Szövetsége. Ennek kudarcát az jelentette, hogy a tagországok nagy része, ezt a NATO-val meglévő jó kapcsolat felbontásaként értelmezte. A szándék azonban továbbra is fennállt, így a hatok, 1969-ben elfogadták az európai politikai együttműködés (epe) alapfeltételeit. Ez több mint két évtizeden keresztül meghatározta az unió külpolitikai és egyeztetési mechanizmusát. Igazi felgyorsulást és áttörést csak az 1980-as évek hoztak. Mindez összefüggésbe hozható azzal, hogy ekkor már körvonalazódott az egységes Európa képe, melynek mint „szuperhatalomnak” szüksége volt közös külpolitikai támogatottságra. A nyolcvanas évek végére jellemző földrajzi határrendezés (az NSZK és az NDK egyesítése, a Szovjetunió felbomlása) aztán újra megerősítette az európai politikusokat abban, hogy lépniük kell. Az első konkrét eredmény 1990-ben született meg, a Maastrichtban aláírt szerződés következtében. Ekkor fogadták el a CFSP-t vagyis az EU közös kül- és biztonságpolitikáját. Az itt megkötött, kormányközi együttműködésre épülő megállapodás, gyakorlatilag az unió második pillérévé vált. Intézményrendszerének csúcsán az Európa Tanács (ET) áll, mely az unió egyik legfelső döntéshozó fóruma és központi szerepet játszik a közös akciók meghatározásában. Szintén itt kell megemlíteni az általános ügyek tanácsát, amely a tagállamok külügyminisztereinek testületé. A havonta ülésező tanács az ET elvi döntéseinek megfelelően kidolgozza a konkrét cselekvési terveket, az uniós álláspontok leghatékonyabb érvényesítésének érdekében. A testületek mellett fontos megemlíteni a közös célokat, alapelveket is. Ezekből, hatot rögzítettek az akkori tagországok: ■ az unió függetlenségének, alapvető érdekeinek és közös értékeinek védelme, ■ az unió és tagállamai biztonságának erősítése minden területen, ■ az ENSZ alapokmánya, a helsinki záróokmány elvei és a párizsi charta céljainak megfelelően a béke megőrzése és a nemzetközi biztonság erősítése, ■ a nemzetközi együttműködés erősítése, ■ a demokrácia és a jogállamiság fejlesztése és erősítése, ■ az emberi jogok és alapvető szabadságjogok tisztelete. Az egyeztetési mechanizmusok ennek megfelelően vannak összehangolva napjainkig is. Kiemelten fontos szerepet kapnak a tagországok külügyminiszterei, hiszen a napi információ- áramlás és kommunikáció az ő feladatuk. A céloknak és a mechanizmusnak megfelelően az unió eddig Oroszországra, Ukrajnára és a mediterrán térségre dolgozott ki közös stratégiát. A kidolgozott rendszer eredményeként említhető, hogy a kommunikációt sokkal hatékonyabbá és egységesebbé tették a tagállamok között. Tény azonban az is, hogy bőven akadnak még hibák és hiányosságok. A legnagyobb gondot a tagállamok egyéni érdekeinek háttérbe szorítása jelenti, hiszen az egységes politika, nem minden esetben jelent egyet bizonyos tagországok érdekeivel. Jelentős előrelépést hozott az 1997-ben aláírt amszterdami szerződés, mely már említi az előző mondatban említett problémát. Kimondja azonban azt is, hogy a teljes összhang megteremtéséhez szükséges intézkedéseket csak a csatlakozási időszak lezárása után lehet meghozni. Újabb áttörés tehát csak a következő években várható, ebben azonban hazánk is jelentős szerephez juthat. Földrajzi fekvésünk miatt, hazánk az unió egyik keleti határává vált és mint ilyen, az elkövetkezendő években jelentős szerephez juthat a közös kül- és biztonságpolitika kialakításában. KÉSZÜLT A MINISZTERELNÖKI HIVATAL TÁMOGATÁSÁVAL Európától a fejlesztést, a modernizációt várjuk - mondta a miniszterelnök _ Medgyessy Péter miniszterelnök Salgótarjánban „A választáson meg kell küzdeni az ellenzékkel, aki ellenfél, de nem eUenség”
