Nógrád Megyei Hírlap, 2004. június (15. évfolyam, 126-151. szám)
2004-06-12 / 136. szám
„A rajz mindennek az alapja” „...Szabó Tamás művészete a XX. század utolsó harmadában, az ezredfordulón is megőrizte íigu- ratív nyelvezetét, emberközpon- túságát, műveinek alapvetően humánummal telített alaphangját, atmoszféráját” - írja Wehner Tibor műtörténész, a magyarországi köztéri szobrászat avatott szakembere, a Munkácsy-díjas művészről szóló könyvben. Már csak e - manapság egyre kevesebbekre illő - megállapítás is elégséges oka lehetne annak, hogy a figyelmet Szabó Tamás munkásságára, illetve e kötetre irányítsuk, Salgótarjánban azonban ennél direktebb motiváció is kézenfekvőnek mutatkozik. Nevezetesen az a nem elhanyagolandó tény, hogy a főként szobrászként ismert, de festőként és grafikusként is tevékeny alkotó - bár Budapesten született, majd tanult és már jó ideje ott él - gyermek- és ifjúkorának, világraeszmé- lésének meghatározó részét Nógrád megye székhelyén töltötte, méghozzá egy olyan időszakban, a hatvanas évek második felében, illetve a hetvenes évtized elején, amikor a radikálisan átalakuló várost pezsgő (képző)művészeti élet is jellemezte. Az alapokat olyan mesterek műhelyeiben, szakköreiben sajátította el mint Czinke Ferenc és Iványi Ödön, s felmérhetetlen hatást gyakorolt pályakezdésére a varázslatos tehetségű Balázs János, akivel nagyon sokat beszélgettek, meditáltak együtt a Pécskő-dombon. A festő - és mint azóta kiderült költő - emléke ma is inspirativ erejű számára. Időben és térben távolabbi szellemi példaképének akkoriban Michelangelo művészetét tartotta Szabó Tamás, később került Van Gogh életművének vonzáskörébe. Az úgynevezett felkészülés éveiben nem kevésbé fontos szerepet játszottak életében a szinte rajban feltűnt fiatal helyi alkotók - Földi Péter, Flann Ferenc, Hegedűs Morgan, Hibó Tamás, Molnár Béla, Szatmári Béla, Szujó Zoltán - is, akik „egyenrangú alkotótársként fogadták be maguk közé. ” Aligha véletlen, hogy a minapi könyvbemutatón is sok szó esett erről a korszakról, a tarjáni élményekről mind Wehner Tibor mind pedig Szabó Tamás részéről. Utóbbi a már felsorolt nevek mellett említette Botos Zoltánt, Szepesi Józsefet és Presits Antalt is, akikkel baráti és munkakapcsolatokba került. Mint elmondta, „pálya- és sorsválasztása” - valamikor ’63-64 környékén - is Salgótarjánhoz kötődött. Az egykori, patakparti November 7. Filmszínházban látott egy keramikusokról forgatott filmet és annak hatására - miután otthon a kertben talált agyagot - szinte azonnal mintázni kezdett. Természetes, hogy Wehner Tibor bevezető dolgozata megfelelő teret és hangsúlyt szentel a művészi érés korszakának, amelyhez a mártélyi művésztelepen és a hódmezővásárhelyi művészkolónián, a 48-as tanyán szerzett szakmai és baráti kapcsolatok is szorosan hozzátartoztak. Szabó Tamás 1974 és 1979 között végezte el - egyéb- kánt megintcsak egy salgótarjáni művész, Erdei Sándor ösztönzésére - üveg szakon a Magyar Iparművészeti Főiskolát. Ennélfogva ez évre, 2004-re esik profi pályafutásának negyedszázados évfordulója. Az azóta eltelt huszonöt év hozott számára szép sikereket, de a viszontagságos életszakaszokat is. Az előbbiek sorából Wehner Tibor három szobrot emelt ki mind a könyvben, mind a közönséggel való találkozáson. 1987-ben Kisvárdán állították fel Szabó Tamás „Érintés” című, „Ábrahám és Izsák” alcímű kompozícióját, amely bibliai történetet jelenít meg a konvenciókkal szakító, különleges formanyelven. 1990/91- ben készült a budapesti Dob utcába a Carl Lutz- emlékmű, amely a svájci diplomata második világ- háborús embermentő tevékenysége előtt tiszteleg ugyancsak eredeti módon. A harmadik kiemelendőnek ítélt alkotás a kilencvenes évek eleje óta Salgótarjánban található, az 1956. december 8-i sortűz ártatlan áldozatainak állít emléket, Wehner Tibor találó szavai szerint a következőképpen: „A közvetlenül a térszintre helyezett, széttárt karú, kissé előrehajló, lábait keresztbe fonó, csak az ágyékrészen drapériával takart, meztelen testű férfialak egy felmagasodó, amorf kráterekkel szabdalt kőtömb felé fordul. A korpusz-ikonográfiára hivatkozó leleményes szobrászati alakítás kulcsa a kereszt nélkül is megfeszített, keresztté váló hős megformálása. ” Ugyancsak az eredmények közé sorolandó az a díjakkal többször a salgótarjáni Hullámos hajú II. (márvány, 2001) tavaszi tárlaton - is elismert, elemi rajztudáson alapuló sajátos, főként márványalapú fej- és arcszobrászat, majd a két- és háromalakos bronz kisplasztika, amellyel Szabó Tamás rejtélyes feszültségeket, drámai konfliktusokat képes kifejezni, a mindenkori kiszolgáltatottság ellen küzdő, a cselekvési lehetőségében meggátolt, gyakran gúzsba kötött ember heroikus szabadságvágyát szimbolizálja. Ezen életérzés forrása saját - Wehner Tibor által is idézett - véleménye szerint ....személyes tapasztalat, megélt élmény. A főiskola elvégzése után sokáig a saját bőrömön tapasztaltam a bezártságot, a tehetetlenséget, a lehetetlen körülményeket...” Miután az elmúlt évek ugyancsak szűkösnek bizonyultak számára a megbízások tekintetében - mintegy a szükségből erényt kovácsolva - több ideje és energiája maradt a festésre, olajkompozíciók létrehozására, amely területen - mint a könyvben is megidézett kiállítások és a méltatások tanúsítják - ugyancsak szuverén alkotónak bizonyult. Joggal ír ta Supka Magdolna művészettörténést a 2000-es Vigadó Galéria-beli tárlat katalógusában: „...a rajz mindennek az alapja. Szabó Tamás a tehetségének hármas egységében, a rajzművészet, a festészet és a szobrászat területén a gyakorlatban bizonyította e szentencia érvényességét, persze a legmagasabb fokú mesterségtudás birtokában, ezen ágazatok műfaji sajátosságait a tartalom szolgálatába állítva. ” Weh ner Tibor tanulmányát és annak angol nyelvű rezüméjét a Szabó Tamásról szóló irodalom, majd a díjak, az önálló és csoportos tárlatok és a gyűjteményekben el- fíelyezett művek jegyzéke követi. A kötet nagy értéke a huszonhét fekete-fehér és színes illusztráció a legkarakterisztikusabbnak ítélt alkotásokról. Az igényesen szerkesztett és kivitelezett könyv a B-Humanitas Stúdió kiadványa. Megjelent az Alma Grafikai Stúdió közreműködésével, Tóth Sándor művészeti vezető irányításával. Ez immár a harmadik darabja a „Kortárs magyar képzőművészek” sorozatnak, amely dicséretes módon nógrádi kötődésű alkotókat hivatott bemutatni. CSONGRÁDYBÉLA A kötet címlapján az ..Érintés" (bronz. 1987) részlete Salgó, Somoskő: várfesztivál ______________JÓ MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES___________________________ Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „Reggel kiteszem ide ezt a szobrot, este meg csak összeszedem a pénzt. ” Szerencsés nyertesünk: Kovács Gusztávné Piliny, Tarjáni út 42. Kérjük, hogy mai rejtvényünk megfejtését legkésőbb június 17-ig juttassák el szerkesztőségünkbe! Páratlan természeti és kultúrtörténeti látványosság Salgó és Somoskő vára: a két középkori erődítmény környékén persze más nevezetességek sora is fellelhető: talán kevesen tudják, hogy Zagyvaróna római katolikus temploma középkori alapokon áll, a környék képe a hegyvidéki gazdálkodás - az erdőművelés és az állattenyésztés - évszázados múltjának köszönhetően alakult ki, a szénás a kőbányászat szintén otthagyta nyomát a tájon. A Medves-fennsík Európa legnagyobb bazaltfennsíkja, a magyar és a szlovák oldalon összesen 15 négyzetkilométer a kiterjedése. A fennsík peremvidékeinek erdőségei ritka és védett állatfajok, lágyszárú növények sokaságának ad otthont. Mindez a csoda a két vár környékén megrendezendő fesztiválnak ad méltó keretet. ■ Rongyokból születik az új... M. Keresztes Zsuzsa Somoskőről készített textilképeit is bemutatja Rajzai alapján, rongydarabokból állítja össze képeit a Budapesten élő M. Keresztes Zsuzsa, aki az alkotómunkában is a változtatás híve: foglalkozott már festészettel, szobrászkodott és keramikusként is dolgozott. Híve a plain airnek, azaz a természet utáni festésnek: amit lát, nagy átéléssel és kicsit átalakítva jeleníti meg. Tizennégy évig díszletgyártás volt a munkája, ennek ellenére a színek mindig hiányoztak neki. Egy alkalommal bábszínház készítéséhez kérte segítségét koreográfus-rendező fia, ekkor határozta el, hogy nem festi, hanem rongyból csinálja meg ehhez a képeket. így kezdődött az a fajta alkotómunkája, amit ő nagyon szerényen jelenleg is rongyképészetnek nevez, s amely nagyon kedves a közönségnek: kiállításainak sohasem keres helyszínt, munkái kézről kézre járnak. Bemutatják azt a varázslatos átváltozást, melynek során az elkopott, kidobott textildarabok bámulatos összeválogatásá- ból és összeállításából valami új születik... Kiállítás a kaszinóban Természeti értékeink bemutatója Salgóbányán Salgó és Somoskő vára a Medves-vidék két legfontosabb látványossága, de az ősi falak mellett természetesen számos más érték is fellelhető ezen a tájon, s ezek többségét nem az ember alkotta. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Nógrád megyei helyi csoportja hosszú évek gyűjtőmunkájával hozta létre azt a kollekciót, amit a Bagolytanya névre keresztelt oktatási és információs iroda mellett látogatható.- A kiállítás anyagát a várfesztivál egyik rendezvényeként a tervek szerint június 25-től tekinthetik meg az érdeklődők a salgóbányai kaszinóban - tudtuk meg Drexler Szilárdtól, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület igazgatóhelyettesétől. A jelek a természetben című kiállítás a környező erdős hegyvidékek állat- és a növényvilágát mutatja be, de az egyesületnek néhány geológiai érdekességet is sikerült beszereznie, illetve a régi hegyvidéki gazdálkodás emlékeit őrző tárgyak közül is helyet kap néhány a vitrinekben. Ezek a hagyományos, népi palóc életmódra utalnak, s a tervek szerint egy leendő, Rónafaluban kialakításra kerülő tájház bemutatásra szánt anyagának alapjait teremtik meg. Cl n LEHEL NÉVVÁLTOZATA NEHÉZ ÉTEL PENGETÖHANGSZER AZON A HELYEN, NÉPIESEN MELLÉNY VAN ILYEN ÉL AFRIKAI ÁLLAM, FŐVÁROSA ‘ LUSAKA LENGYEL KISTEHERAUTÓ TÁLBÓL SZED ÉNEKELGETETT BAJOR MŰVÉSZCSALÁD u MŰVÉSZI TESTKÉP ZENÉSZ (ALADÁR) ÉSZAKAMERIKAI INDIÁN AJÁNDÉKOZ DÍSZES MADÁR TÉLI SPORT Van Gogh (vegyes technika, papi 1990)
