Nógrád Megyei Hírlap, 2004. május (15. évfolyam, 102-125. szám)
2004-05-10 / 108. szám
1 2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap MEGYEI KÖRKÉP 2004. MÁJUS 10., HÉTFŐ Húsz év nagy idő, de kilenc nap se kevés Bényei Tamás, a Hot Jazz Band vezetője is alaposan rászolgált az üdítő sörre A Hungarian All Stars, a „magyar dixielandválogatott” Joe Murányi amerikai klarinétmúvésszel erősített erre az alkalomra FOTÓ: GYURIÁN TIBOR „Wonderful world” („Csodálatos világ”) - énekelte péntek éjfél tájban az amerikai Janice Harrington a krakkói Jazz Band Ball Orchestra kíséretében, de előtte és utána történt egy s más e refrén jegyében a huszadik - és ezért - kilencnapos salgótarjáni nemzetközi dixielandfesztiválon. A nyitókoncertet például a Benkó Dixieland Band szolgáltatta, önálló estet adott a Cotton Club Singers, valamint Snét- berger Ferenc gitárművész, a losonci székhelyű Traditional Jazz Band pedig huszonnégy órás rekordkísérletbe fogott, azonban „csak” tizenhat óra harmincöt percig sikerült folyamatosan zenélni. Salgótarján Az 1992-ben alakult, nyolctagú zenekar vezetője, Görcsi Elemér klarinétos elmondta, hogy voltak aggályaik már előzetesen is, de végül is úgy döntöttek: megpróbálkoznak e sajátos kihívással. Csütörtökön este nyolc órakor kezdtek játszani, s éjjel egy-két óráig - amíg érdeklődők is figyelemmel kísérték muzsikájukat a József Attila Művelődési Központ klubjában - nem volt semmi gond, s nagy nehezen a hajnali órákat is átvészelték, amikor csak a megfigyelők voltak jelen. A játékszabályok szerint a legkisebb formáció a duó volt, de általában többen játszottak, a hozzáértők szerint is teljes intenzitással, precízen, szakmailag kifogástalanul. Talán ez az igényesség is okozta, hogy péntek délelőtt a szellemi és a fizikai fáradtság kezdett elhatalmasodni rajtuk és 12.35 órakor kénytelenek voltak véget vetni a nem mindennapi vállalkozásnak, amely így is különleges teljesítménynek, magyarországi rekordnak számít. Görcsi Elemér kiemelte, hogy a vendéglátás kiváló volt, nem azon múlott, hogy a tervezettnél hamarébb vonultak le a dobogóról. A pénteki gálaest ünnepélyes gesztussal kezdődött. Puszta Béla polgármester, a megyeszékhely közgyűlése nevében Molnár Gyulának, a róla elnevezett szegedi dixielandegyüttes vezetőjének, a tarjáni fesztivál kezdeményezőjének és állandó szereplőjének oklevelet és Bobály Attila szobrászművész ezen alkalomra készített kisplasztikáját adta át. Ugyanezen elismerésben részesült a házigazda József Attila Művelődési Központ kollektívája, élén Körül Ferenc igazgatóval. Tóth Csaba fesztiváligazgató Salgótarjánért emlékérem kitüntetést kapott e rendezvénysorozat életre hívásában, a szervezőmunkában két évtized során betöltött szerepéért. Az érintettek köszönetét mondtak a megtisztelő elismerésekért. A gálaműsort - mint rendszerint - az egyéni humorú Berki Tamás- vezette, aki mint jazzénekes is közreműködött a fesztiválon immár huszadszor fellépett Molnár Dixieland Band programjában. Saját szövegű blues-zal köszöntötte a zenekart, amelyik az idén egy másik jubileumot is ünnepel, hiszen pontban negyven esztendővel ezelőtt alakult. A műfaj egyik legkiválóbb hazai reprezentánsának tartott együttes ezúttal is igazolta hímevét, több, eleddig itt még nem játszott számot is bemutatott. Az est folyamán először Molnárékkal lépett színpadra a közönségkedvenc, a Salgótarjánban már otthonos Joe Murányi, a hazánkból elszármazott virtuóz klarinétos és a szintén tengerentúli, most bemutatkozott kiváló trombitás, Mike Vax. Mindketten részesei voltak a következő résznek, a Hungarian All Stars hangulatos műsorblokkjának is. Akár a dixielandmuzsika „magyar válogatott”-já- nak is betudható formációnak különösen erős a Bényá Tamás, Forgács László (másként Papa Fleigh), Molnár Gyula, Nagy Iván összeállítású fúvósszekciója, de a többi hangszert is képzett, jól ismert zenészek kezelik: a zongoránál Apáttá János, a dobnál Galbács István ült, a bőgőt Sárkány Sándor szólaltatta meg. Az első gálaestet a bevezetőben már említett lengyel zenekar, a Jazz Band Ball Orchestra és a Németországban élő amerikai Janice Harrington műsora zárta. A fesztiválon most debütált énekesnőnek hangadottságaival, atmoszférateremtő képességével a kései órán is sikerült jó hangulatot teremtenie, sőt közös éneklésre is bírni a műfajt igazán kedvelő közönséget. S akik még mindig bírták, a továbbiakban a Molnár Dixieland Band örömzenéjét élvezhették a Galcsik fogadóban. Szombaton a szabadtéren - a májushoz és a jubiláló fesztiválhoz igencsak méltatlan esős, hűvös időben - a szegedi Storyville Jazz Band játszott „előzetest” a színháztermi gálához, amelyet első ízben vezetett Viktor Máié zeneszerző, a Magyar Rádió könnyűzenei főszerkesztője, aki tíz évig volt a salgóbányai pop-rock tábor művészeti vezetője. A pozsonyi Hot Serenaders nevű szlovák zenekar legutóbb 1995-ben szerepelt e fesztiválon. A tizenkét zenészből - köztük nyolc fúvósból - és négy énekesből álló együttes főként a múlt század húszas-harmincas éveinek kellemesen vidám muzsikáját játssza elegáns - szmokingban, lakkcipőben, frakkban - öltözékben, sajátos koreográfiával. A Serenaders Sisters három hölgytagjának megjelenése, ruhatára ugyancsak jól illeszkedik a dalok hangulatához. Néhány korabeli hangszer is segíti a számok hiteles tolmácsolását. A Szlovákiából érkezett, nagy sikert aratott vendégegyüttes alaposan feladta a leckét a Salgótarjánban is évek óta joggal népszerű Hot Jazz Band- nek. A sokoldalú - trombitás, énekes, ben- dzsós, komponista - Bényei Tamás vezette zenekar azonban jól állta a próbát a napokban megjelent, zömében a negyvenes évek végi darabokból válogatott CD-jük anyagával: ezúttal is igazolták Franciaországban nyert díjaikat, bizonyították, hogy mostanság nem véletlenül éppen ők képviselik Magyarországot Amerikában, a dixielandmuzsika forrásvidékén. A német Unnerhaus Jazz Band egyenesen a besztercebányai szereplésről jött a tarjáni bemutatkozásra. A felállásában inkább a tradicionális jazzt idéző - a zongorista szerepét hangsúlyozó - zenekar a szólóprodukciókat és az összhangzást tekintve is nagyszerű teljesítményt nyújtott. Lendület, dinamika és egyszersmind németes precizitás jellemzi játékukat. Vezetőjük - azon túl, hogy a trombita mestere - egyedi hangszínével és stílusával is különleges élményhez juttatja a közönséget. Részéről is elhangzott - talán percre is ugyanakkor, mint egy nappal korábban - Louis , Armstrong híres dala a „Wonderful world”. Szombat éjjel az előző napi helyszínen a Storyville Jazz Band volt a jam session, az örömzene házigazdája. A gálák előtt és a szünetekben mindkét nap tangóharmonikával múlatta az időt és szórakoztatta a közönséget Weszely Ernő. A fesztivál kilencedik, azaz zárónapján, vasárnap délelőtt - a többéves hagyománynak megfelelően - az acélgyári Szent József-plébániatemplomban tartottak gospel- és spirituálékoncertet, ez alkalommal a Four Fathers énekegyüttes vendég- szereplésével. Kora délutántól a Fő téri dixielandparádén jobbnál jobb zenekarok - a cseh Old Timer Jazzband, a már emlegetett szlovákiai Traditional Jazz Band, a Storyville Jazz Band, a Molnár Dixieland Band, a Hot Jazz Band - léptek fel egymás után, s végül a Budapest Ragtime Band búcsúzott el a közönségtől, a várostól a következő találkozás, az újabb évek, évtizedek reményében. Kár, hogy az eső megmegzavarta a muzsikálást és a zene maradéktalan élvezetét. Befejeződött tehát a huszadik, az eddigi leghosszabb, legszínesebb programú salgótarjáni dixielandfesztivál, amely ismét igazolta, hogy ez a nógrádi megyeszékhely legrangosabb, legszínvonalasabb kulturális rendezvénye. Azzá teszi a fellépő, egymást inspiráló hazai és nemzetközi sztárok vendégszereplése, a közönség érdeklődése, szeretete és nem utolsósorban a támogatás nagyságrendje, a szponzorok részt vállalása. A rendezvény jellemzésére jószerivel minden dicsérő jelző elkopott már az évek során. Messzemenő elismerését jelenti a világjárt Joe Murányi nyüt színi megjegyzése, amely szerint e fesztivál révén Salgótarján - amely rendre méltó házigazdának bizonyul - már évekkel korábban letette névjegyét, megismertette nevét Európában, sőt azon kívül is. CSONGRÁDY BÉLA Forgács László, a népszerű „Papa Fleigh", a Budapest Ragtime Band trombitása Az amerikai Janice Harrington nagy sikerrel mutatkozott be a tarjáni fesztiválon Joe Murányi már sokadszor hódította meg a közönséget. A nagybőgőnél Sárkány Sándor.
